Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-12 / 11. szám

1983. január 12., szerda Dunántúlt napló 3 A sajátosságokhoz igazolva A bér. és keresetszabályozás új rendje lehetővé teszi a tel- * *■ jesitménnyei (jövedelmezőséggel) arányos nagyobb mér­tékű bérdifferenciálódást a gazdálkodó egységek között. A dol­gozók kereseti skálájának széjjelhúzása — ugyancsak a teljesít­ménnyel arányosan — már -vállalati, üzemi feladat. A személyes teljesítménykövetelmények jellege munkahelyenként és munka­körönként igen eltérő. Van, aho| az egyenes darabbér alkalmaz­ható, másutt a minőség javítása, az anyag-, az energiatakaré­kosság, vagy az eszközök kihasználása a feladat. A testre sza­bott, személyre szóló követelmények jellegét, mértékét mindenütt csak helyileg lehet meghatározni. A vállalat belső érdekeltségi rendszerének kialakításától döntő módon függ az ösztönzés színvonala, húzóereje. A helyes irányú és kellő hatékonyságú belső anyagi ösztönzési rend­szer keretében bontják le üze­mekre, műhelyekre, dolgozókra a vállalati feladatokat. Ehhez nélkülözhetetlen mind a telje­sítménybéres, mind az időbéres formában dolgozókkal szemben támasztott követelmények felül­vizsgálata. A vállalat és legfel­ső vezetőinek korszerűsített anyagi ösztönzése szinte kikény­szeríti a belső érdekeltség; vi­szonyok végiggondolását, a mellény újragombolását. Me­lyek — vázlatosan — a fő fel­adatok? Mindenütt, ahol a teljesítmé­nyek mérhetők, vagy mérhetővé tehetők, teljesítménybéres for­mát célszerű alkalmazni. Reáli­san feszes teljesítménykövetel­ményeket kell tehát az időbéres dolgozók számára is megszab­ni, s rossz hatásfokú munka esetén az okok felderítésére és megszüntetésére van szükség. Az objektív (szervezési-vezetési) hiányosságok fel-számolására, illetve a szubjektív hibák, a fe­gyelmi lazaságok, a hozzá nem értés kiküszöbölésére intézke­dési tervet célszerű készíteni. Az időbéres dolgozókkal szem­ben alacsony hatásfokú munka esetén az adott bérekért maga­sabb követelményeket szüksé­ges támasztani. El kell érni, hogy ne csak a bérbesorolások­nak, hanem a teljesítmények­nek is legyen egy kötelező mi­nimális szintje. Aki ezt elérni nem képes, azt más munkakör­be kell helyezni. Ahol a teljesítmények méré­sére egzakt módszerek nem alakíthatók ki, ott különbö­ző segédeszközökkel (például pontrendszerrel, minősítéssel), felelős vezetői döntésekkel ■szükséges a kereseteket a tel­jesítményekkel arányosan diffe­renciálni. Elkerülhetetlen a ke­reseti arányok átrendezése, a mozgóbérek (prémiumok, jutal­mak) újraelosztása, átcsoporto­sítása, a munkaeredményektől független keresetkiegészítések megszüntetése, a valós telje­sítmények fokozott elismerése. Fontos, hogy a minőségjavítás­ban az anyag- és energiataka­rékosságban kulcsszerepet ját­szó dolgozók érdekeltségét fo­kozzák. (Technológusok, konst­ruktőrök, energetikusok, szabá­szok, kazánfűtők stb.) A gyáregységeket, üzemeket, műhelyeket és azok vezetőit ne az általános vállalati feladatok megoldásában tegyék érde­keltté, hanem abban, amire ér­demi hatást gyakorolhatnak. Az egyes üzemrészek eredmé­nyes munkáját kívánatos hogy akkor is kellően honorálják, ha a vállalat egésze nem teljesíti jövedelmezőségi terveit. (A részfeladatoknak az egészhez jól igazodó meghatározásával, vállalati tartalékok képzésével megteremthető a szükséges ga­rancia.) A béremelési lehetőségek se­hol sem az áremelések ellensú­lyozására, hanem a keresetek teljesítményarányos differenciá­lására szolgálnak. Erre különö­sen most érdemes ügyelni, ami­kor a fogyasztói árszínvonal az átlagosnál gyorsabban, a bér- színvonal pedig mérsékeltebben növekszik. Aktív bérpolitikára van szükség, amely lehetővé te­szi a jövedelmek átcsoportosí­tását, a növekvő követelmé­nyekhez igazodó új rangsorok kialakítását. A rangsorban azok az üzemek és dolgozók kerüljenek az élre, akik a leg­többet teszik az ország gazda­sági helyzetének javításáért, A jövedelmek munka szerinti differenciálásánál figyelembe kell venni a munkaidő után és többnyire a munkahelyen kívül végzett, társadalmilag hasznos tevékenységet, a belőle szár­mazó bevételeket, értékeket is. Mert minden társadalmilag hasznos, konkrét szükségleteket kielégítő tevékenységet kellő anyagi és erkölcsi elismerés il­let meg, függetlenül attól, hol és mikor végzik azt. Azok, akik átlagosnál többet, jobban gya­rapítják a társadalmat, jogot formálhatnak arra, hogy nekik az átlagosnál több jusson. A társadalmi ítélkezés az el­múlt évek során gyakran som­másan elmarasztalta a külön- jövedelem-szerzés minden for­máját, mint ügyeskedést, mint harácsolást. Sokáig csak az üzem, a szövetkezet, az iroda kötelékeiben végzett tevékeny­séget tekintettük társadalmilag szervezettnek és hasznosnak. Kellő időre volt szükség annak felismeréséhez, hogy a szocia­lista tulajdonviszonyok közepet­te is lebet társadalmilag ha­szontalan tevékenységet végez­ni, sőt munka nélküli jövede­lemhez jutni. És fordítva, lehet értékes és társadalmilag hasz­nos, sőt nélkülözhetetlen a munkaidőn túl és a munkahe­lyen kívül végzett munka is. Sokan, egyre többen töltik az estéket, a hét végét munkával. A vállalatok, intézmények veze­tői, társadalmi tisztségviselői újabban maguk is kezdeménye­zik dolgozóik ilyen elfoglaltsá­gát. Többfelé szerveznek válla­lati gazdasági munkaközössé­get a termelés, a fejlesztés, a szolgáltatás szűk keresztmet­szeteinek feloldására, a nagy szervezetekben nem gazdasá­gos tevékenységek végzésére. Eszközökkel, gépekkel, anyag­gal segítik a különmunkákra szervezett közösségeket. A vál­lalati érdekek és a dolgozók többletjövedelem-szerzésj tö­rekvései a szocialista kisvállal­kozások keretében összeegyez­tethetők. Aki munka- és pihenőidejé­ben keményen dolgozik, az rendszerint meg is becsüli a fo­rintot. Olyan családi célok el­érése szerepel a több munka, a nagyobb szorgalom ösztön­zői, szervezői közt, mint a jobb, a szebb lakás, esetleg a hétvé­gi ház, a kocsi megszerzése, a gyerekekről való gondoskodás. Az elérhető mozgósító célok, a megkeresett forint elköltésének kedvező feltételei éppen úgy szükségesek az ösztönzéshez, mint az egyértelmű, reális és mozgósító teljesítménykövetel­mények. A szerény, némelykor szűkös anyagi viszonyok között élők: az alacsony nyugdíjasok, a nagycsaládosok sérelmezhetik, hogy egyeseknek az ő szerény lehetőségeikhez mérten „luxus­ra” is futja. Pedig nem szabad megfeledkezni arról, hogy oz átlagosnál több munka, a na­gyobb szorgalom teremti meg társadalmi méretekben az anyagi alapokat, a rászorulók helyzetének könnyítésére, a meglevő szociális feszültségek enyhítésére. A kisebb és nagyobb jöve­delműek közös érdeke a forint védelme, jó vásárlóerejének megőrzése. Ehhez azonban a személyi jövedelemkiáramlás drasztikus visszafogásával egy­idejűleg a teljesítmények hatá­rozott növelése szükséges. A feladat csak az eddiginél hatá­sosabb ösztönzéssel, a jövedel­mek differenciált újraelosztásá­val oldható meg. Az ösztönzést, az elosztást szolgáló kormány­zati döntéseket tehát határo­zott vállalati intézkedések, nö­vekvő egyéni és kollektív telje­sítmények kell hogy kövessék. Kovács József, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának munkatársa A lakás-használatbavételi díj megállapítása Új tanácsi bérlakás kiutalása esetén a bérlő egyszeri lakás- építési hozzájárulást, megüre­sedett tanácsi bérlakás kiutalá­sa esetén pedig egyszeri lakás, használatbavételi díjat (a to­vábbiakban együtt: lakáshasz­nálatbavételi díj) köteles a ta­nács részére fizetni. Ugyanak­kor lehetőség van arra is, hogy ha a bérlő a lakás bérleti jog­viszonyáról a lakással rendel ke. ző szerv javára lemond, részé­re a jogszabályban meghatá­rozott mértékig a lakáshaszná- látbavételi díjat visszafizessék. Főszabály, hogy általában a lakásra megállapítható lakás­használatbavételi díj egyszeres összegét kell fizetni. Ez alól az alábbi esetek a kivételek: Kétszeres összeget kell fizet­ni, ha — a lakásbérleti jogviszonyt a jövedelmi, a - vagyoni és a szo­ciális helyzete folytán tanácsi bérlakásra nem jogosult (akinek Pécsett az egy családtagra eső havi jövedelme a 2400 Ft-ot, il­letve 2700 Ft-ot meghaladja) olyan személy folytatja, aki a bérlővel legalább egy éve, de öt évnél rövidebb ideig lakott együtt állandó jelleggel a ta­nácsi bérlakásban, továbbá, ha — a tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán egyébként tanácsi bérlakásra jo­gosult (akinek Pécsett az egy családtagra eső havi jövedelme a 2400 Ft-ot, illetve p 2700 Ft-ot nem haladja meg) a lakásban visszamaradt jóhiszemű jogcím nélküli személy részére utalja ki. A lakásra megállapítható la- káshasznólatbavételj díj három­szoros összegét kell fizetni, ha — a lakásbérleti jogviszonyt a jö­vedelmi, a vagyoni és a szociá­lis helyzete folytán tanácsi bér­lakásra nem jogosult olyan sze­mély folytatja, aki a bérlővel nem, vagy egy évnél rövidebb ideig lakott együtt állandó jel­leggel a tanácsi bérlakásban; — a tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság a jövedelmi, a vagyo­ni és a szociális helyzete foly­tán egyébként tanácsi bérlakás­ra nem jogosult — a lakásban visszamaradt — jóhiszemű jog­cím nélküli személy részére utalja ki; — a tanácsi bérlakást a lakásügyi hatóság a központi feladatok megoldására szolgáló lakáske­retből a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán tanácsi bérlakásra nem jogosult személy részére utalja ki; — a lakásügyi hatóság a jövedelmi, a vagyoni és a szociális helyzete folytán tanácsi bérlakásra nem jogosult személy részére a ta­nácsi bérlakásának beköltözhető állapotban való átadása ellené­ben az átadott lakással azonos szobaszámú, de magasabb kom­fortfokozatú, vagy minőségi cse­reként nagyobb szobaszámú ta­nácsi bérlakást utal ki. Négyszeres díjat kell fizetni Pécsett, ha a lakásügyi hatóság a nem szociális tanácsi bérla­kást jövedelmi, vagyoni, vagy szociális helyzete folytán tanácsi bérlakásra nem jogosult személy részére utal ki. A lakásra megállapítható la. káshasználatbavételi díj három­szorosától ötszöröséig terjedő összeget kell fizetni, ha a la­kásügyi hatóság a tanácsi bér­lakást olyan személynek utal­ja ki, aki a tulajdonában álló Mennyit kell fizetni a bérlőnek? lakását beköltözhető állapotban a tanácsi ingatlanközvetítő szervnek értékesítette. Tanácsi bérlakása során a lakáshasználatbavételi díj ösz- szegébe be kell számítani a bérlő előző lakájára megálla­pítható lakáshasználatbavételi díjnak megfelelő összeget, ha a bérlő — az előző bérlakását beköltözhe­tő állapotban a lakásügyi ha­tóság rendelkezésére bocsátot­tal — előző lakására fennállott lakás- bérleti jogviszonya az építésügyi hatóságnak (V. B. Hivatal mű­szaki osztálya) az épület lebon­tását, vagy átalakítását elren­delő, illetőleg engedélyező ha­tározata alapján, továbbá kisa­játítás, közületi elhelyezés, vagy társbérlet felszámolása céljára szolgáló igénybevétel folytán szűnt meg, — előző lakása megsemmisült. A BÉRLŐ RÉSZÉRE FIZETENDŐ DÍJ Ha a bérlő .az előző tanácsi bérlakását beköltözhető állapot, ban a lakásügyi hatóság ren­delkezésére bocsátja — legalább egy szobával kisebb szobaszámú tanácsi bérlakás el­lenében részére az átadott la­kásra megállapítható lakáshasz­nálatbavételi díj kétszeresét, il­letőleg — legalább két szobával kisebb szobaszámú tanácsi bérlakás el­lenében részére az átadott la­kásra megállapítható lakáshasz­nálatbavételi díj háromszorosát kell téríteni. A jogszabályi rendelkezések érteimében a tanácsi bérlakás bérlője a lakás bérleti jogvi­szonyáról lemondhat a lakás­ügyi hatóság (Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási osztá­lya), illetve a Pécsi Ingatlanke. zelő Vállalat INKÖZ Irodája ré­szére. Ilyen esetekben a bérlő részére fizetendő lakáshaszná­latbavételi díj mértéke az aláb­biak szerint alakul: Ha a bérlő tanácsi bérlaká­sának bérleti jogviszonyáról a lakásügyi (iatóság javára mond le — kétszeres lakáshasználatbavételi dijat kap, ha a lakásügyi ható­ság részére állami támogatás­sal tanácsi értékesitésű lakást juttat, — háromszoros lakáshasználatba­vételi dijat kap, ha a lakásügyi hatóság részére állami támoga­tás nélkül tanácsi értékesitésű lakást juttat, vagy a bérlő a leadott lakása helyett másik ál­lami lakást nem kér, illetve nem kap. Ha a bérlő tanácsi bérlakás­ra vonatkozó lakásbérletj jogvi. szonyáról a tanácsi ingatlanköz­vetítő szerv javára mond If, és másik állami lakást nem kér, il­letőleg nem kap, a térítés mér­tékében a lakásra megállapít­ható lakáshasználatbavételi díj háromszorosától ötszöröséig terjedő összege között — a la­kás használati értékét befolyá­soló tényezők figyelembevételé­vel — a felek szabadon álla­podnak meg. Ezzel kapcsolatban megje­gyezni kívánom, hogy egyrészt a lemondást az INKÖZ Iroda nem köteles elfogadni, illetve a lemondás elfogadására ható­sági úton nem kötelezhető, másrészt akkor fogadja el vál­lalati szolgáltatási tevékenysége során a lemondást az INKÖZ Iroda, ha a lakást egyben to­vább tudja hasonló pénzbeli érték mellett — mint amit kifi­zetett — hasznosítani. A tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság a javára, illetőleg a tanácsi ingatlanköz­vetítő szerv a részére szóló le­mondást nem fogadhatja el, ha a lemondás — a gyámhatóság véleményének figyelembevételé­vel — családvédelmi érdekeket sért, pl.: iha a bérlő a család létszámának és szociális hely­zetének lényeges megváltozása nélkül kíván a lakásigénye mér. tékének megfelelő szobaszámú lakásból olyan kisebb lakásba költözni, amelyben a család zsúfolt körülmények közé kerül, vagy, ha pl : tc-bbgyermekes család már jelenleg is a lakás­igénye mértékének alsó hatá­ránál kisebb szobaszámú la­kásban lakik és másik lakásba költözése még tovább rontaná a lakáskörülményeit. MIKOR NEM KELL FIZETNI? Nem kell lakáshasználatbavé. teli díjat fizetni, ha — az új tanácsi bérlakást műszaki megosztás, toldaléképítés útján, vagy más módon a bérlő létesí­tette; — a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a bérlő részére lakás­csere szerződés alapján utalja ki; — a lakásügyi hatóság a bérlő ta­nácsi bérlakását — kérelmére — olyan személy részére utalja ki, aki a bérlő ;tulajdonában ál­ló lakásban lakott és a lakást a tulajdonos felmondása alap­ján cserelakásként utalják ki; a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást a kisajátított ingat­lanban lakó volt tulajdonos ré­szére cserelakásként utalja ki, kivéve, ha a cserelakás — a tulajdonos kérelmére — a kiürí­tett lakásnál nagyobb szobaszá­mú, alapterületű, vagy maga­sabb komfortfokozatú; — a lakásügyi hatóság a bérlő ré­szére a tanácsi bérlakást hatá­rozott időre, vagy valamely fel­tétel bekövetkezéséig utalja ki. Nem kell a tanács részére la­káshasználatbavételi díjat fizet, ni akkor sem, ha a lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakást építési munkák előzetes elvég­zésének feltételével utalja kj és az építési költségek a lakás- használatbavételi díjat megha­ladják. Dr. Somogyi Béla főelőadó, Pécs m. város Tanácsa V. B. igazgatási osztálya Újabb kek-feher oszlopok Ha gyorsan kell a segítség... Tompa szirénahang tölti be a szobát, az ügyeletes felveszi a telefonkagylót:- A tizennégyes . . . Megnyomja a gombot, vala­honnan, a város rendőrségi nyilvános segélykérő állomá­sainak egyikéről jelentkezik egy járőr, ellenőrizteti a készülé­ket. Minden rendben van, mű­ködnek a telefonok. Ami ezeknek a telefonoknak a gyakorlati hasznát illeti, akár el is hagyhatnánk előlük a „rendőrségi" jelzőt. Voltakép­pen persze azzal a céllal sze­relték fel ezeket, hogy ahol — bármilyen súlyú „rumli” miatt — rendőrségi beavatkozásra van szükség, gyorsan elérhető le­gyen a segítség. A mindenna­pok azonban azt bizonyítják, hogy a lakosság igénybe veszi a kék-fehér oszlopokra szerelt, könnyen kezelhető telefonokat mentők, vagy éppen tűzoltók értesítésére is, persze a rend­őrségi ügyeletén keresztül. A közeli múlt eseményei: Tettyé- ről éjszakai telefon, kismamá­nak kellett gyorsan mentő: kis­fiú született... A Varsány ut­cából gyerekhang jelentkezett a nyilvános segélykérőn éjjel háromkor: apja részegen jött haza, üti az édesanyját, jöjje­nek gyorsan ... A Tettye- szikláról a vidám este szeren­csétlen végeként leesett egy egyetemista. A kék-fehér oszlop révén perceken belül a helyszí­nen volt a mentő ... Minden szirénahangra — még ha aránylag halk is, mint itt az ügyeleti szobában - összerán- dul az ember gyomra. Nem tud­nak ettől szabadulni a szolgá­latot teljesítők sem, pedig — különösen abban az időszak­ban, amikor felszerelték a rend­őrségi nyilvános segélykérő ál­lomásokat — egy-egy éjszaka 2—3 esetben is felbűgott a készülék. Felkészülnek arra, hogy az értesítés nyomán vil­lámgyorsan intézkedniük kell, ám néha a telefonkagylóból valamilyen sületlen szöveg hall­ható. Megmagyarázhatatlanul durva vicc, s e nem túl szelle­mes tréfák szerzői korántsem a rendőrség ügyeletből csinálnak gúnyt, hanem abból a szándék­ból, amely a lakosság rendel­kezésére bocsátotta ezeket a készülékeket. Az már más kér­dés, hogy könnyen lefülelhetők ezek a „módosult telefonbetyá­rok”. Eddig Pécsett 16 nyilvános rendőrségi segélykérő állomás működött, a napokban — fel­mérve, hogy a városban élők igénylik a lehetőségeket - újabbakat szereltek fel, első­sorban a Lvov-Kertvárosra fi­gyelve. Már korábban is volt itt kettő — a Krisztina téren és a Varsány utcában —, további négyet állítottak fel, a Sarohin u. 25. számú háznál lévő ABC- nél, egyet ugyancsak a Sarohin úton, a z(4-es szám előtt, hív­ható a rendőrségi ügyelet a 16-os busz végállomásáról és a Hajdú Gyula utca 28. előtt álló készülékről is. Kezelésük — mint említettük — könnyű: a hívó­gomb benyomásával létrejön a kapcsolat az ügyelettel, de be­szélgetés közben nem kell be­nyomva tartani a gombot. Eny- nyi az egész, a kikapcsolás már az ügyelet dolga. M. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents