Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-07 / 6. szám

e Dunántúli napló 1983. január 7., péntek A kedvező időben most is tart a gyümölcsfavásár. A Pan­nónia Áfész Nagyárpádi úti te­lepén mandula és mogyoró ki­vételével mindenféle gyümölcs­fa kapható. Még dióoltvány is — 85 forintos áron. A konzervgyárral közös akció keretében, aki legalább öt őszi­barackfát vásárol, az 24 fo­rintért kapja 43 forint helyett. A gyümölcsöt a konzervgyár garantáltan átveszi majd. Az akcióba a Suncrest, a Red Ha­ve és a Baby Gold tartozik. Az őszi szezonban a forga­lom némileg alacsonyabb volt, mint a korábbi években — ta­lán a több elárusítóhely miatt. 12 000 gyümölcsfacsemetét ad­tak el. Kapható szőlőoltvány, köztük az Ezerfürtű és a Lakhegyi mé­zes. * Megkezdődtek a téti tanfo­lyamok. Baranyában 130 elő­adást tartanak, a legtöbbel, 24-24-et a szőlőtermelésről és a nyúltenyésztésről. Pécsett, a Kertbarátok Klub­jában (Geister Eta u. 16.) min­den csütörtökön 16-tól 19 óráig lehet előadáson részt venni. Ja­nuár 13-án Vezekényi Ernő a szőlőfajtákat ismerteti és a tő­keművelésről szól. 20-án a bor­kezelés lesz előadásának témá­ja. Komlón, a Május 1. Művelő­dési Házban tartják a tanfolya­mot. Január 10-én 17 órakor dr. Geister János a cseresznyé­ről, meggyről és szilváról szól. * Másfél millió forint értékű zöldségvetőmag vár a kerté­szekre és háziasszonyokra a Kertbarátok boltjában Pécsett, a kispiacnál. A választék az idén is gazdag. Paprikából 11, paradicsomból 6, cukorborsóból 8, karfiolból 10, fejeskáposztá­ból 12 fajtát kínálnak. A hol­land vetőmagvak zöme ezután érkezik. Négyféle holland retek­mag azonban most is kapható. Tudnak pázsitmagot is adni, 6-félét. Van fűnyírógép is, Briggs motorral, 7190 forintért. 1000 forinttal olcsóbb, mint ta­valy. * Fólia alatt egy hektárnyi te­rületen termel salátát a Sziget­vári Palántanevelő. Ez több mint 200 000 lej. A pécsi vásár- csarnokba most is szállítanak 2,40—6,00 forint az ára. Palántára már fogadnak el rendeléseket levélben is, szó­ban is a kért határidőre. Táp­kockákat 5-6-10 centiméteres méretben szállítanak. Négyezer malacot helyezett ki tavaly kistermelőkhöz a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát. A leg­több gazda 40—50 hizót tart. Képünkön: Mostbacher József (Lánycsók) állománya látható. Kölcsön kistermelőknek M agyarországon a mezőgazdaság sokat fejlődött az utóbbi évtizedekben, s ebben az állami támogatáson és a szövetkezetek erőfeszítésein kivül része van a ma­gánerőnek is. Ebben a magánerőben nagy része van az Or­szágos Takarékpénztárnak, amely különböző kölcsönökkel és hitelekkel segítette és segíti a mezőgazdasági termelést Kölcsönt kophatnak az OTP- től azok a kistermelők, akik szerződnek valamilyen mező- gazdasági vagy állattenyésztési terményre, illetve termékre, de az ehhez szükséges alapanya­gokat magánszemélyektől kell beszerezniük. Ugyanígy azok a kistermelők is, akik árujukat — legyen az zöldségféle, gyümölcs, tej, tojás vagy bármilyen más termelvény — szabadpiacon ér. tékesítik Mi több: még azok a kiskert - tuilajdonosok is kérhetnek OTP- kölcsönt.a kik csupán saját csa­ládjuk szükségleteinek kielégí­tésére folytatnak mezőgaZdasá. gi termelést. Megilleti a köl­csön azokat is, akik szőlőt vagy gyümölcsöt telepítenek, itt azonban az alsó határ 1500 négyzetméter (nem négyszö­göl!), okár saját, akár béreit földön akarnak ezzel foglalkoz­ni. A kölcsönök és azok visszafi­zetése feltételeit legutóbb 1981 elején szabályozták. A jelenleg érvényes rendelkezések szerint általában 25 ezer forintig ter­jedhet a kölcsönvett összeg, de egyes, különösen indokolt ese­tekben fel lehet menni 50 ezer forintig is. Állatok és takarmány vásárlására, továbbá szőlő és gyümölcsös telepítésére vagy ilyen terület felújítására, pótlá­sára 25 ezer forintig lehet köl­csönt kapni. Ezen az összegen beliül szerszámkamrát is épít­het a kölcsönvevő a kapott pénzből, de legfeljebb 6 négy­zetméter területüt, (Ez a meg­kötés arra szolgál, hogy ne hétvégi ház épüljön az állat- tenyésztés, illetve növényterme­lés céljára felvett kölcsönből). Támogatja kölcsönnel az OTP azokat is, akik — mint újabban mondják — „fóliáz­nak". Vehetnek a 25 ezer fo­rintos kölcsönből vetőmagot, palántát, műtrágyát, növényvé­dő szereket és — természete­sen — fóliasátrat a hozzávaló eszközökkel együtt, valamint fűtő- és öntözőberendezést is. Ha még marad pénz ezek be­szerzése után — azaz: ha nem merítette ki a kölcsönfelvevő a hitellehetőség kereteit —• fúrat- hat kutat és telkét kerítéssel ve­heti körül az igényelt pénzből. Rövidebb tenyészidejű növé­nyek — tehát például zöldség­félék - termesztésére felvett kölcsönt három, szőlő, és gyü­mölcsös telepítésre használt összeget pedig öt év alatt kell visszafizetni. Az évi kamat mind­két esetben 8 százalékos. Kölcsönt ad az OTP mező- gazdasági kisgépek beszerzé­sére is: szerződéses termelésnél 50 ezer, egyébként 25 ezer fo­rint értékhatárig úgy, hogy a kölcsönvevö ebből fedezze a gépvásárlási költség 70 százalé­kát. Itt azonban a kölcsön nem készpénzt jelent, hanem a vá­sárlónak kell a gép árának 30 százalékát befizetnie a gépeket értékesítő vállalatnál, a többit az OTP utalja át. Gyümölcstárolót és állatte­nyésztéshez ólat, istállót vagy juhhodályt ugyancsak lehet részben OTP-kölcsömből építeni. Erre legfeljebb 25 ezer forint ve. hető fel. Kikötés az is, hogy a kölcsön nem haladhatja meg a tervezett költségvetés 70 száza­lékát, a termőterület legalább 1500 négyzetméter, a gyümölcs, tároló, illetve az állatok elhe­lyezésére szolgáló épület leg­feljebb 12 négyzetméter terüle­tű lehet. A termelési célra kopott hi­telt csak termelési célra sza­bad felhasználni, s ezt megfe­lelő számlákkal igazolni is kell. A 15 ezer forintnál nagyobb összegek felhasználását az OTP a leatöbb esetben a hely­színen is ellenőrzi. Megkövetel­heti — és egyes esetekben meg is követeli — az OTP az előzetes hatósági engedély be­mutatását. így például ftölő és gyümölcsös teleoítéséhez csak akkor ad [kölcsönt, ha a helyi tanács engedélyezte a telepí­tést. Méhészek is kaphatnak köl­csönt 50 ezer forintig méhcsa­ládok tartásához, vándoroltatá­sához szükséges eszközök és más kiadásaik fedezésére — méhész-szakcsoportot felügyelő szövetkezet javaslatára. Ugyan­csak kölcsönnel támogatja az OTP a prémes állatok (nutria, nyérc, angóronyúl) tenyészté. sét, a dohány, a szójabab és néhány más mezőgazdasági termény termesztését. Mind­ezekhez kétfélte módon lehet kölcsönt kapni: egyéni kezde­ményezés esetén az általános, nagyüzemhez kapcsolódva pe­dig kedvezményes feltételek alapján. Az utóbbi általában nagyobb összeget, illetve hosz- szabb visszafizetési határidőt jelent. V. E. Szerkesztőségünk felkérte dr. Diófási Lajost, a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kombinát vezérigazgató-he­lyettesét, adjon rendszeresen szakmai ismertetést a Dúl nántúli Naplóban Baranya szőlősgazdáinak. A kutatóál­lomás vezetőjének Írásai minden második héten pénte­ken ugyanezen az oldalon és helyen jelennek meg. Fel­hívjuk olvasóink figyelmét, gyűjtsék össze ezeket az írá­sokat, évekre szóló eligazítást kaphatnak munkájukhoz. Lehetőséget fogunk teremteni konzultációra is. Kérdései­ket szíveskedjenek a Dunántúli Naplóhoz elküldeni „Háztáji” jelzéssel. r ■ » -------------------------------------------------­Baronyában ötször annyi sző­lőtelepítésre alkalmas hely van, mint amennyin jelenleg szőlőt termelünk. Hogy mit tekintünk alkalmasnak — annak nagyon sok kritériuma van. Csak egy­két fontos rendező elvet! Szőlőtermelésre a közvetlen környezetükből kiemelkedő domb- és hegyoldalak, fennsí­kok jobban felelnek meg, mint □ völgyek, vagy a hegyek lábá­nál elterülő szoknyaterületek. Az utóbbiak inkább szenvednek fa­gyoktól és kisebb a besugárzás. Magyarországon a kockázati tényezők között a fagyveszély áll első helyen. Legkisebb a termelési kockázat a tengerszint feletti 150 méternél magasabb, 300 méterig terjedő szinten. Fagyveszély szempontjából min­denképpen biztos, szőlőtelepí­tésre kedvező terület a Sziget­vártól Pécsen át Mohácsig hú­zódó rész. Aztán a Diósviszló és Villány térsége között elterülő dombság. De jó minőségű borok termelhetők Mólom és Posta­völgy magasabb részein is. A Mecsek területe korlátozott. De nem kell idegenkedni a déli domboktól, Kozármisleny, Po­gány térségétől, csak más faj­tákkal kell operálni ott. Ahol nem elsőrendű a hely, fény és hő szempontjából, ott korai faj­tákkal még lehet eredményesen gazdálkodni, ezek ott is beér­nek. A lényeg tehát az, hogy a mostani 5—6000 hektár helyett 25 000 hektárra tehető az a te­rület, amely szőlőnek termésbiz­tonság, mennyiség és minőség szempontjából optimális. A terv­szerű fejlesztésnek tehát a terü­let nem szab határt. Mekkora legyen a szőlő? Megfelelő fajtákkal, korszerű termelési móddal Baranya leg­nagyobb részén nagy valószí­nűséggel elérhető a négyzetmé­terenkénti 1—2 kilogramm sző­lőtermés, illetve négyzetméte­renként 1—1,5 liter jó minőségű bor termelhető. Ennek alapján — a család szükségletét ismer­ve — ki lehet számítani, mek­kora területet célszerű telepí­teni. Telepítés előtt mindenképpen ajánlatos talajvizsgálatot végez­tetni. A Szakszolgálati Állomás laboratóriuma Danitzousztán elvégzi az analízist. A mintaszedés úgy történik — bármilyen kis területről van szó, akár 100 négyszögölről is —, hogy két, 60 centiméter mély gödröt ásunk. Mindkét gö­dörnél az első mintát a felta­lajból vesszük, tehát 0—30 cm között, a másodikat az altalaj­ból, vagyis 30—60 cm között és 1—1,5 kg földet nylonzacskóba teszünk. Egy jelfára ráírjuk: a terület alsó vagy felső részéből vettük-e a mintát, továbbá, hogy az altalajból vagy a fel­talajból való-e, jelezzük, hogy szőlőtelepítéshez kérjük az elemzést. Egy cédulára is ráírjuk ugyanezt és biztonság kedvéért betesszük a zacskóba. Termé­szetesen név és lakhely is kell. Ha hegyvidékről van szó, a min­tavételnél feltétlenül ügyeljünk arra, hogy az egyiket a hegy lábánál, a másikat a magasab­ban fekvő részen vegyük, mert az általában erodáltabb és táp­anyagban szegényebb. A laboratórium térítés ellené­ben elvégzi az analízist és szak- véleményt ad. Megállapítják a pH-értéket, mész-, tápanyag- és humusztartalmat — ebből a szakember látja, milyen értékű a föld — és megadják, milyen tápanyagból mennyit kell ada­golni. Az új felfogás szerint ugyanis az alaptrágya telepítéskor kerül a földbe. Vagyis a forgatással egyidóben jelentős mennyiségű foszfor- és káliumműtrágyát jut­tatunk a talaj mélyebb szelvé­nyébe. Erről azonban mához két hét­ié. Dr. Diófási Lajos Kockázat? Igen, de vállalni kell... Sertéshizlalás nagy tételben (Läufer László felvétele) A címben szereplő sommás megállapítás Kulcsár Géza mondata. A szigetvári új lakó­telep egyik negyedik emeleti lakásában lakik feleségével, kisfiával. Határozott, céltudatos em­ber, olyannak ismertem, hogy ha valamit elgondol, azt meg is valósítja/ — Tervekkel él az ember — mondja —, s e tervek a rea­litást sosem nélkülözhetik. Különben csak rosszízű álmo­dozás az egész, még rosszabb ébredéssel. Szakmájában maradt, s nagy tételbe vágott a sertés­hizlalásba. (A Szigetvári Ál­lami Gazdaság sertéstelepé­nek vezetője.) Társával, Kere­kes Imrével — aki a vasútnál raktárnok — kibérelték a ter­melőszövetkezet üresen álló egyik istállóját, átalakították, s ma 125 hízót tartanak. __ Mire jó a horgászás? — ké rdi önmagától. — ültünk Imrével az elhagyott téglagyá­ri tó mellett, mögöttünk az amúgy szintén sorsára hagyott istálló. Arról beszélgettünk, hogy miként lehetne valami pénzt szerezni. Valamibe be­levágni, ami jövedelmez is, ami értékteremtő is. Akkor jött a gondolat.. . Az istállóban a tsz koráb­ban baromfit tartott. Az átala­kítás nem volt olcsó: ketten hozzávetőlegesen 150 000 fo­rintot tettek bele. Ki kellett po­fozni, megteremteni a techno­lógiát — tiszta automatika az egész, önetető, önitató, a ser­tések rácson nevelkednek, így a trágyázás is könnyebb. Ás­tak kutat, emésztőgödröt, be­vezettették a villanyt, kipofoz­ták a hodályt kívül-belül. — Három hónapig minden szabadidőnk, energiánk oda­ment — jegyzi meg. — Úgy kellett a technológiát kialakí­tani, hogy mindketten főál­lásban is dolgozunk, tehát a tartás ne menjen a munkánk rovására. Kora reggel, késő es­te ott vagyunk, felváltva .. . A hízó-alapanyagot az álla­mi gazdaságtól kapják. (Illet­ve a gazdaság szerzi be a So­mogy megyei Húskombináttól.) Ez nagy szerencse volt, nem kellett külön tőke az indulás­hoz. Egyébként a gazdaság ezt a háztáji hizlalási rendsze­rét is az elmúlt hónapokban indította, nagy sikerrel. Egy­részt a gazdaság dolgozói, másrészt a környező falvak la­kói kapnak hízó-alapanyagot, s aki nem rest, vállalkozik. — Haszon? Még csak úgy felületesen számolgattuk, de reméljük, rövidesen megtérül a befektetés, s aztán jöhet a haszon is, tisztán. Négy, négy és fél hónap az egy-egy rotáció ácfutári ideje: 20 kilóról 105 kilóra hizlalják fel a sertéseket. Ha sikerül, négy rotáció kijön egy évben, s ez 340 hízót jelent — ha az elhullást is figyelembe veszik. A várható nyereség 250—300 forint állatonként. \ — Úgy 60—65 ezer forint­ra számítok évente. Mintha még egy kereső lenne a csa­ládban. Kulcsár Géza így vall: 35 évesen nősült, négy esztende­je. Felesége röntgenasszisz­tens, s kettejük keresete talán arra jó, hogy korábbi élet- színvonalat megtartsa. Viszont többet szeretne: az utazás a hobbija. Erre pénz kell. A gyerek kapjon meg mindent. Az sincs ingyen. Kocsit tarta­ni, vásárolgatni . . . Szóval a pénz nem megy föl magától a negyedikre. — Tüke pécsi vagyok mondja mosolyogva. — Sose gondoltam volna gyerekkorom­ban, hogy gazda leszek. Bér­házak között nőtterh fel, s az­tán — Kaposvárra mentem tanulni, így kerültem a gazdál­kodás közelébe. Nem bántom meg. — Kockázat? — Az állatban mindig van kockázat, de némi szakérte­lemmel a minimálisra lehet csökkenteni. A kérdés csak úgy merülhet fel: vagy vállal­ja az ember, vagy nem. Kozma Ferenc Hol, mekkora területen telepítsünk szőlőt? I .« + I Hl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents