Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-30 / 29. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanlo XL évfolyam, 29. szám 1983. január 30., vasárnap Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból A hét három kérdése (2. oldal) Kitűnő bor gyenge mnsthél (3. oldal) magazin (5. oldal) 160 tonna ostya Pécsváradról. (Tudósítás a 3. oldalon) A munkásőrségre szilárdan számíthat a pártr a kormány, egész népünk Sarlós István beszéde a sárvári munkásőr- egység-gyűlésen Bővül a harkányi gyógyfürdő-kórház Ünnepi munkásőregység-gyűlést rendeztek szom­baton Sáiváron, a cukorgyári kastély nagytermében. A sárvári járási és városi Entzbruder Dezső munkás- őregység ünnepi ülésén —, melyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, Vas megyei országgyűlési képviselő, Horváth Miklós, a Vas megyei Pártbizott­ság első titkára, Gáti József, a munkásőrség orszá­gos parancsnokának helyettese, s ott voltak a ha­zánkban ideiglenesen állomásozó szovjet déli had­seregcsoport, a társ fegyveres testületek, az üzemek, intézmények, szövetkezetek képviselői. A múlt évi munkáról Pap ló­lsei, átjárási, városi munkás- őregység parancsnoka tett je­lentést, s tájékoztatott az ez évi feladatokról. Többek között hangsúlyozta, hogy az egység egyaránt példát mutatott a ki­képzési, szolgálati feladatok el. látásában, a termelőmunkában és a közéletben! Ezt követően az elnöklő Ba­ranyai László, a sárvári Városi Pártbizottság első titkára a párt-vb nevében felmentette a munkásőr' pártmegbízatásuk alól a leszerelőket, tartalékos állományba vonulókat, s kitün­tették az egység legjobbjait. Ezután Sarlós István emelke­dett szólásra. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága ne­vében ülvözölte a munkásőr zászlóalj alapítóit, egykori és mai taqjait. s köszönetét mon­dott áldozatos és felelősségtel­jes munkájukért. Felidézte a 26 évvel ezelőtt történteket, ami­kor rendkívül nehéz, válságos időszak után alakították meg Sárvárott is — éppúgy, mint az ország egyéb településein — az első munkásőregyséaeket. Megszilárdult a munkásosz­tály hatalma, s a nem könnyű feladatok megoldásáért — ezek közé tartozott a szétzilált nép­gazdaság talpraóllítása —mel­lénk álltak, támogattak ben­nünket a nemzetközi szolidari­tás jegyében a szocialista or­szágok, a haladó mozgalmak a világ minden részéből. Újjá­szerveződött, fegyelmezett, egy­séges erővé vált a pórt. Nap­ról napra nőtt azoknak a szá­ma. dkik megértették a pórt politikáját, békét, nyugalmat óhajtottak és szocializmust akar­tak éDÍteni ebben az ország­ban. Ilyen emberek voltak azok is. akik megalakították a mun­kásőrséget, a nehézségekkel, gondokkal eavütt vállalták a fegyveres szolgálatot, s olyan szocialista közösséget hoztak létre, amelyekre a bajtársi szel­lem, a kölcsönös segítség, a szocialista elvekhez való hűség, a tettre a munkára és a meg­újulásra való készség volt a jellemző. Ez tette és teszi ma is képessé a munkásőrcket arra, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben vegyék ki részüket abból a munkából, amelynek célja: országunk gazdagítása, szocialista vonásainak erősítése. Sarlós István ezután az utób­bi 25 év legfontosabb tanulsá­gairól szólva — egyebek kö­zött — hangsúlyozta: megta­nultuk, hogy a közösség érde­keit szolgáló célokat helyesen kitűzni és következetesen meg­valósítani csak akkor lehet, ha a program kidolgozásába és végrehajtásába egyaránt be­kapcsolódik az egész nép. Azt is megtanultuk, hogy a szocia­lista társadalom számára soha sem kedvező az „állóvíz"; s igazában csak úgy haladhatunk előre, ha felismerjük, mikor kell valamit változtatni, képesek va­gyunk arra, hogy bevezessük és általánossá tegyük az újat, de közben már figyeljük, hol és mikor kell megint „igazítani". Tapasztalataink alapján mondhatjuk — mutatott ró a Minisztertanács elnökhelyettese —, ha egységes a nép, érvé­nyesül a párt vezető szerepe, jól kidolgozott, világos prog­ramjaink vannak, elveinket nemcsok hirdetjük, hanem al­kalmazzuk is a gyakorlatban, akkor nem lehetnek olyan akadályok, amelyeket ne tud­nánk leküzdeni. Elmondhathjuk, hogy az 1982-es esztendőben előre léptünk a kívánt irány­ban, mutattunk fel eredménye­ket a gazdasági és a társadal­mi életben. Meggyőződéssel valljuk, hogy országunk ki tud lábaim a nehézségekből, ha együttműködünk barátainkkal és szövetségeseinkkel, velük közö­sen képviseljük azt a nemzetkö­zi politikát, amely az együtt­működésre vonatkozó javasla­taink elfogadását követeli a vi­lágtól. E politika szerint közö­sen lehet és kell megoldan; a világ nagy gondjait. Valljuk, hirdetjük: a világ népeinek ösz- szefogása lehetővé teszi az egész emberiség javára szolgá­ló programok kidolgozását. Azt kérjük és követeljük a Szovjet­unió tárgyalásra, békére, lesze­relésre vonatkozó javaslatainak mindenütt a tartalmát nézzék, üljenek le a tárgyalóasztalhoz, a politikusok tegyenek meg mindent azért, hogy a két vi­lágrendszer közeledjék egymás­hoz, földünk valamennyi népé­nek érdekében. A Minisztertanács elnökhe­lyettese véqül rámutatott: aki magára öltötte a munkáson eqyenruhát, olyan fegyveres tes­tület tagjává vált, amelyben a fegyelem követelménye mellett érvényesül a demokrácia, elv­társiak, barátiak a kapcsola­tok. A munkásőrség olyan tes­tület — hangsúlyozta — amely­re szilárdan és biztosan szá­míthat a párt, a kormány, egész néoünk Ehhez a munkához jó egészséget, további sikereket kívánva zárta beszédét Sarlós István. Az ünnepi beszédet követően a munkásőrielöltek tettek esküt. Sarlós István az ünnepség után megtekintette a sárvári Nádasdy-váiiíban Németh Mi­hály helyi szobrászművész kiál­lítását, majd a vasútállomáson, valamint a víz- és csatornamű­veknél találkozott és folytatott eszmecserét a vasút, illetve az üzem párt-, tömegszervezeti, gazdasági vezetőivel, a dolgo­zók képviselőivel. A Politikai Bizottság tagja Vas megyei látogatásának be­fejezéseként részt vett és felszó­lalt Vépen, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Tovább­képző Intézetben, a szombathe­lyi járás; munkásőregység év­záró és évnyitó ünnepi egység- gyűlésén is. Jelenleg a cölöpalapozást végzik az építők Roszprim Nándor felvétele Időközi választások Szombaton reggel időkö­zi választás kezdődött a főváros 41. számú ország- gyűlési választókerületében, valamint országszerte mint­egy 1300 helyi tanácstagi választó kerületben; azo­kon a helyeken, ahol elköl­tözés, elhalálozás, vagy más ok miatt a választókerület képviselete megüresedett. A budapesti 41. számú vá­lasztókerületben Pozsgay Imrét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kárát jelölték országgyűlési képviselőnek. KISZ-vezetők tanácskozása Egyetemi-főiskolai KISZ- vezetők tanácskozása kez­dődött szombaton Kecskemé­ten. A négynapos rendez­vényen a résztvevők elő­adásokat, tájékoztatókat hallgatnak' meg időszerű kül- és gazdaságpolitikai kérdésekről, megvitatják az egyetemi, főiskolai ifjúság mozgalmi életének egyes kérdéseit, s a felsőfokú képzéssel, valamint a hall­gatók élet- és tanulási kö­rülményeivel összefüggő problémákat. ÚJ terápiás szárny épül Jelenleg nem megoldott a harkányi gyógyfürdő-kórházban a nagyobb mérvű járóbeteg­ellátás. Azonban várhatóan né­hány év múlva lényegesen ja­vul a helyzet, ugyanis a napok­ban kezdődött a mostani épü­letegyüttes szomszédságában, a Zsigmondy sétány mellett egy új, minden igényt kielégítő te­rápiás szárny kivitelezése. Az építést a Baranya megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat két ütemben végzi, az elsőnek a beruházási költsége eléri a 100 millió forintot, át­adási határideje 1985. Ebben az első blokkban kap helyet egy négy részre osztott fürdőmedence, melynek az lesz az érdekessége, hogy a me­dence egyik része süllyeszthető lesz, így a mozgásképtelen be­tegek is veszély nélkül füröd­hetnek. De ebben a kívülről is Pécs belvárosa a városháza tornyáról Fotó: Cseri László impozáns épületben gyógytor­natermeket, kádakat, iszapke­zelésre szolgáló helyiséget, víz- sugárkezelőt, szoláriumot, elektromasszázs-kezelőt, női és férfiöltözőket is kialakítanak. A létesítmény megvalósításá­hoz az Egészségügyi Miniszté­rium és a Baranya megyei Ta­nács adja a pénzt. A tervek szerint a terápiás szárnyat egy föld alatti alagúttal kötik ösz- sze, a már meglévő kórház- épülettel, ami remek megoldás lenne, hisz a mozgásszervi be­tegségben szenvedő emberek­nek nem kellene a kezelések között a szabadba kimenniök. Erre azonban egyelőre nincs meg a pénz, még mintegy há­rommillió forintra lenne szük­ség . .. Jelenleg a medence­süllyesztő berendezéssel is gond van, hisz ezt Nyugatról kell beszerezni. Mint dr. Keszthelyi Béla, a kórház igazgató-főorvosa el­mondta, a blokk elkészülte után az eddigi 150-nel szem­ben naponta akár 600 járóbe­teget is elláthatnak a legkor­szerűbb műszerekkel felszerelt terápiás egységben, s az sem mellékes, hogy több külföldi beteget is fogadni tudnak. Ez­zel egyidőben természetesen — mivel a mostani kórházban fel­szabadul hely — a fekvőbeteg- ellátás is javul. Érdemes megemlíteni, hogy a blokk átadása után a harkányi gyógyfürdő-kórház szolgáltatá­sai felzárkózhatnak a hazai ha­sonló jellegű intézményekéhez. A terápiás szárny második üte­mének építését az első befe­jezése után kezdik meg, mely a tervek szerint 1990-ben ké­szül el. R. N.

Next

/
Thumbnails
Contents