Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-29 / 28. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli ntroio XL. évfolyam, 28. szám 1983. január 29., szombat Ara: 1,80 Ft WKtBMMKtttttttBMtaKKMKKKKS!I Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Milliós károk — felelőtlenségből (4. oldal) Ahol a bútorkészítés művészetét tanulják (5. oldal) Tisztelet a kereskedőknek (10. oldal) A HNF-mozgalom idei feladatai Kiemelt szerep a terület- fejlesztési tervek kidolgozásában ■pénteken a Parlament Vadász-termében ülést tartott a “ Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Kállai Gyula elnök megnyitóját követően Pozsgay Imre főtitkár előterjesz­tésében a testület megvitatta: milyen feladatok hárulnak a mozgalomra az idei népgazdasági terv megvalósításának elő­mozdításában. NDK-beli szerelők a süteményes üzemben Gépészeti szerelés a Pécsi Sütőipari Vállalat süteményes üzemében Szokolai István felvétele Próba üzemelés előtt a kiflivonal Hazai igényekhez igazodva alakították át a külföldi alapgépet Feldolgozó gépsorra vár a darabáruvonal Pozsgay Imre bevezetőjében elmondta, hogy az utóbbi’ né­hány esztendőben számottevően megváltozott a népfront gaz­daságpolitikai tevékenysége. A. munkastílus nyitotabbá. kezde­ményezőbbé vált, a helyi és or­szágos célok megfogalmazásá­ban aktívabbon lép fel a moz­galom. A Hazafias Népfront vállalta bizonyos, egymástól el­térő érdekek- egyeztetését, s feltárta az egyes területeken — például a településfejlesztési gyakorlatban — megnyilvánuló ellentmondásokat. Szerepe elvi­tathatatlan abban is, hogy a környezetvédelem az idők során társadalmi üggyé vált. Most az a legfőbb feladat, hogy a kör­nyezetet kímélő magatartás bel- • ső meggyőződésünk legyen, s minél kevesebbszer kelljen je­lentős összegeket áldozni a mór károsodott emberi környezet megóvására, helyreállítására — hangsúlyozta. Ezután arról beszélt, hogy a mozgalom megkülönböztetett szerepet vállal a területfejlesz­tési tervek kidolgozásában. E témában már számos vitát szer­vezett, s az itt szerzett tapasz­talatok hozzájárultak a tenni­valók még ésszerűbb rangsoro­lásához. Továbbra is a kiemelt célok között említette Pozsgay Imre a társadalmi munka szer­vezését, támogatósát. Az V. öt­éves tervidőszakban a közre­működésükkel szervezett társa­dalmi munkaakciók értéke meg­haladta a 20 milliárd forintot. A lakosság önkéntes hozzájá­rulása, kivá'tképoen a kisebb telepü'éseken, döntő fontossá­gú az intézmények zavartalan működési feltételeinek megte. remtésében, az egészségügyi és kulturális ellátás színvonalának fenntartásában. A népfrontbi­zottságok ezért — a helyi ta­nácsokkal együttműködve — továbbra is nagy figyelmet szén. telnek a közösségi cé'okat szol­gáló munkaakciók szervezésére. Elképzelések szerint ébben az évben a társadalmi hozzá iám- lás mértéke csaknem 7 milFórd forint lesz. A mezőgazdasági kistermelés támogatását továbbra is fon­tos teendői közé sorolja a nép­frontmozgalom -— mondotta a továbbiakban. — Az egész társadalom ér­deke, hogy ne csökkenjen a termelési kedv. A meqbizható élelmiszerellátás ugyanis egyik talpköve a politikai stabilitás­nak — mutatott tó Pozsgay Imre, majd orról szólt, hogy az életkörülmények és a közérzet javításában meghatározó je­lentőségűek a VI. ötéves terv időszakára vonatkozó kiemelt társadalmi programok. A nép­frontmozgalom kötelezettsége, hogy segítse a helyi tanácsom kát a lakásépítési, a közokta­tási, valamint egészségügyi el­képzeléseik megvalósításában. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és helyi bizottságai ki. sérjék figyelemmel, hogy a kor­mány e célokra rendelt eszkö­zeit valóban ésszerűen használ, ják-e fel. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa a főtitkár' beszá­molót elfogadta. A testület ezután megvitatta a városok és falvak fejlesztésé­re kidolgozott javaslatokat. S. Hegedűs László országos titkár bevezetőjében elmondta, hogy a mozgalom kiemelten foglal­kozik a települések fejlődésé­nek gondjaival. A mozgalom javasolja — többek között —, hogy a fő fi­gyelem a gazdaságilag elma­radt területekre irányuljon. Tö­rekedni kell arra is, hogy a te­lepülések sajátos arculatukat ne veszítsék el, megőrizzék ér­tékeiket, jellegzetességeiket. E cél megvalósítása nem kis részt azon múlik, hogy megfelelő anyagi önállósággal rendelkez­zenek a helyi tanácsok. A települések munkamegosz­tásának és kölcsönös érdeke­ken alapuló együttműködésé­nek szükségességéről szólva elmondotta: a mozgalom ja­vasolja, hogy teremtsék meg a helyi tanácsi szervek, intéz­mények és gazdálkodó szerve­zetek demokratikus együttmű­ködésének megfelelő kereteit. Tanácskozó testületet kellene létrehozni, amely az érdek­egyeztetés fóruma lehetne — mondotta S. Hegedűs László, majd leszögezte: az új terület és településfejlesztési koncep­ció akkor lehet igazán jó, ha kidolgozásakor figyelembe ve­szik a társadalmi vitákon el­hangzott javaslatokat, ötlete­ket, megjegyzéseket. E viták megszervezéséről a mozgalom továbbra is gondoskodik. A vitában felszólalt Raft Miklós, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának elnökhelyet­tese is. Kifejtette, hogy gazdo. súgunk •fejlődése alapvetően meghatározza a települések fejlődésének lehetőségét is. De sok múlik azon, hogy a helyi tanácsok miképpen használják fel a rendelkezésükre álló ösz. szegeket. Fontos, hogy a köz- igazgatási szervek gazdasági önállósága e tekintetben is va­lóságos legyen. A korábbi területfejlesztési koncepció nem mindenben váltotta" be a hozzáfűzött re­ményeket, voltak nem kellően átgondolt körzetesítések, társí­tások. Ám maga a gondolat: az erőforrások összefogása he­lyesnek bizonyult — mondta Raft Miklós. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter hozzászólásában arról szólt, hogy következetes és arányos településfejlesztésre van szük­ség, de eközben nem szabad megfeledkezni az ésszerűség szempontjairól sem. A lakosság építő javaslatai nélkül nem születhet megfelelő terüjet, il­letve településfejlesztési terv —, mondotta végezetül Ábra­hám Kálmán. A zárszót mondó Pozsgay Imre köszöntötte Kál­lai Gyulát abból az alkalom­ból, hogy negyedszázada tölti be a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöki tisztét. flz Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta az 1982-ben el­intézett kegyelmi ügyek tapasz­talatait. Megállapította, hogy □ kegyelmi kérelmek száma évek óta viszonylag állandó. A ke- gyelmezési gyakorlat az elmúlt évben kiegyensúlyozott volt. Ér­vényesült az az elv, hogy a ke- gyelmezés kivételes államhatal­mi aktus. A bíróságok által fci- szóbott ítéleteket végre kell haj­tani: kegyelem gyakorlására csak rendkívüli méltánylást ér­demlő, humánus okok esetén került sor. , Az Elnöki Tanács megtárgyal­ta az elmúlt évben felterjesz­tett állompolgársógi ügyek ta­pasztalatait is. Tavaly a meg­előző évihez viszonyítva 20 szá­zalékkal több, állampolgársági kérdéssel összefüggő ügyet in­téztek el. Emelkedett a magyar állampolgárság megszerzésére irányuló kérelmek száma, és je­lentős a házasságkötéssel ösz- szefüggő állampolgársági ügyek aránya. A nem szocialista or­szágokban élő magyar szárma­zásúak közül sokan kérték ál­lampolgársági helyzetük rende­zését, vagy hazatérésük enge­délyezését. Az állampolgársági ügyek elbírálásánál és a hatá­rozatok meghozatalánál kellő figyelmet kapott a lakóhely megválasztására irányuló kérel­mezői szándék, valamint a csa­ládok egyesítéséhez fűződő ér­dek is. Állampolgársági ügyben előterjesztett kérelem elutasítá­sára, magyar állampolgárság­tól megfosztásra ritkán és el­sősorban bűnöző életmód ese­tén került sor. Az állampolgár- sági ügyek előkészítését és idő­szerű elintézését jól segítették a Belügyminisztérium, a taná­csok igazgatási, valamint ha­zánk külképviseleti hatóságai. A továbbiakban bíró vissza­hívásáról határozott és bírókat választott az Elnöki Tanács. — A nyugati cégek tettek ugyan ajánlatot komplett kifli­gyártó gépsorra, de azokat de­vizális okok miatt nem vehettük meg az új süteményes üze­münkbe — közi; dr. Csaba Ist­ván, a Pécsi Sütőipari Vállalat igazgatója. — így az NDK hal­lei mezőgazdasági és sütőipari gépgyár zsemlevonalát vásá­roltuk meg, és. azt alakítjuk át kiflivonallá. A város kifliigénye napi 70— 80 ezer, azt a Temető utcai 2. számú üzemben készítik — kézi erővel. Tizennégyen, nehéz fizi­kai munkával a két kemencé­ben óránként 7400 darabot süt­nek, a nemsokára induló kifli­vonal — melyre hárman csak felügyelni fognak — óránként 14—15 ezer kiflit készít. Október vége óta szerelik a kiflivonalat a vállalat szerelői két NDK-beli szakember irányí­tásával. A jövő héten kezdik az üzemi próbákat. Szalai Benjá­min, a pécsi, hattagú szerelő- brigád vezetője tolmácsolásá­val kérdezem Helmut Richter hallei konstruktőrt, hogy mit vár a Sütőipari Kutató Intézet, valamint a Pécsi Sütőipari Vál­lalat szakembergárdájával kö­zösen átalakított, kiegészített kiflivonaltól: — Tésztaosztó gépeink üze­melnek az egész világon, az USA-tól Kanadáig, Angliától a Szovjetunióig, az elő- és vég- kelesztő gépeink jó| beváltaik a szocialista országokban. Ez a pécsi az első olyan, amit kifli- gyártásra alakítottak át a ma­gyar szakemberek. Ha beválik — márpedig miért ne válna be —, Magyarország tíz ilyen gépet vásárol tőlünk, de venni fogja a Szovjetunió és Cseh­szlovákia is. Szeretnénk meg­venni a magyar kiflisodró li- cencét és komplettül gyártani a kiflivonalat. Már csak a végkelesztő böl­csők berakása és az utolsó si­mítások vannak vissza. Meg­állás nélkül dolgoznak a szere­lők. Érdemes feleleveníteni, ho­gyan jött lére az együttműkö­dés. A német zsemlyét gyártó vonal alapgépe 12 millió, az átalakítás, kiegészítés 3,5—4 millió forintba kerül. A Sütőipa­ri Kutató Intézet és a pécsi vál­lalat szakemberei készítették a kiflisodró gépet, a sószórót és a kifligörbítő berendezést, ala­kították át az áthordó szerkeze­tet. A lisztlevételi rendszer, a tésztakészítő gépsor (dagasztó­gép) is magyar gyártmány, mégpedig az ÉLGÉP FTK—D— 1000 M típusú folyamatos di­rekt tészta készítő gépe — pro­totípus. A MÉM támogatja a kiflivonal-kooperációt, így a pécsi kiflivonal referenciaüzem lesz. A csehszlovák kemencét már tavaly összeszerelték, most szombat-vasárnap állítják át földgázüzemelésre. A süteményes üzem harma­dik — darabáru-készítő — vo­nalának is készen áll a kemen­céje, a lisztrendszere, a tészta­készítő gépét majd a 2. számú üzemből telepítik át — ha lesz feldolgozósor. — A süteményes üzem gazda­ságosan csak a harmadik vo­nallal együtt dolgozik, szeret­nénk mielőbb megvásárolni a feldolgozósort. Az egykilósnál kisebb darabárut gyártó feldol­gozósor viszont csak tőkés im­portból szerezhető be. A Komp­lex Külkereskedelmi Vállalat közvetítésével tárgyalunk, már hét nyugati cég küldte meg ár­ajánlatát — mondja dr. Csaba István. A darabáruvonalon — talán már jövőre — hatféle terméket — zsemlyeveknit és -cipót, ví- kendkenyeret, büfékenyeret, fű­szeres rozscipót és új termék­ként búzacipót gyártanak. A je­lenlegi 13-féle kenyér mellett bizonyára megkedveljük a fél­kilós, félbarna-jellegű búzaci­pót is. A jövő héten lesz a kiflivonal első üzemi próbája. Március közepétől már a süteményes üzem kiflivonala látja el a vá­rost. Baranya 1982. évi legjobb sportolóit köszöntötték tegnap a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nem­zetiségi Stúdiójában. Felvételünk a díjkiosztó ünnepségen készült a sportolókról és a meghívót- I tokról. (Képriportunk a 16. oldalon). Murányi László

Next

/
Thumbnails
Contents