Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-27 / 26. szám
1983. január 27., csütörtök Dunántúlt napló s I Carbon és a kátolyi Aj Élet Tsz együttműködése Kedvezményes cementvásár Mázsánként negyven forinttal olcsóbban adja a cementet a Dél-dunántúli TÜZÉP e hét elejétől, a lakosság számára. Mindez elsősorban azzal függ össze, hogy ezzel is serkentse a vásárlói kedvet és tárolótereit megszabadítsa a meglévő tizenötezer tonnás készlettől, ezzel együttvéve fölkészüljön a második és harmadik negyedévben jelentkező „rohamra". Mint ahogy Szederkényi György, a Dél-dunántúli TÜZÉP Vállalat kereskedelmi igazgatóhelyette. se elmondta, hosszú évek óta visszatérő gondot jelent számukra, a kereslet ciklikussága és ezzel összefüggően a raktározási lehetőségek szűkössége: ugyanakkor, a cementgyárak termelése folyamatos. A vállalat éves szinten 240 ezer tonna cement értékesítésével számol, a gondot viszont az jelenti számukra, hogy mint minden építési anyag tárolása nagy mennyiségben visszatérő probléma, ami elsősorban az első és negyedik negyedévre értendő! A TÜZÉP által indított akció jelentős megtakarítást jelent a lakosság számára, a raktáron lévő tizenötezer tonnás készlet kedvezményes áron való értékesítése összességében hatmillió forint megtakarítást jelent a magánépíttetőknek, akik kistételben jobban tárolhatják a cementet. Mindehhez hadd tegyük hozzá; azt kérik, hogy a telephelyekről a vásárlók három napon belül szállíttassák el a megvett zsákoscementet. Az igazgatóhelyettes ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy a június végi csúcsra — ami 25 ezer tonnás készletet jelent — is biztosítják a megfelelő ellátást. Végezetül még egy információ: a Beremendi Cement, és Mészművek valamint a Dél-dunántúli TÜZÉP által kötött szerződés értelmében, február elsejétől a beremendi gyárban is megvásárolhatják az építtetők a zsákos cementet, meszet és mészhidrátot: viszont nem vonatkozik a TÜZÉP-telepekre meghirdetett akcióra. S. Gy. Nadrágüzem Erzsébeten Bérmunkában varrnak az NSZK cégnek- Hazajöttem, akár a többiek. Itt helyben kényelmesebb, nem kell utazgatnom Pécsvá- radra. Innen a harmadik házban lakom - mondja Ripszám Jánosné üzemegység- és szalagvezető az erzsébeti nadrágüzemben. A kátolyi Új Élet Tsz tavaly együttműködésre lépett a komlói Carbon Könnyűipari Vállalattal, hogy munkát adjon a helybéli és környező községekből Pécsváradra, Szederkénybe utazgató lányoknak, asszonyoknak. Az üzletet nyélbeütötték, a kölcsönös előnyök alapján. A községi tanács átadta az erzsébeti volt iskolaépületet, hogy ott a tsz kialakítsa a nadrógüzemet. A Carbon jól jár, mert más-más modellekből viszonylag kis szériában, gyorsan és jó minőségben tud bélés külföldi megrendelőinek nadrágokat készíttetni. A lányok, asszonyok Kátolyból, Erzsébetről és Kékesdről reggel felszállnak a tsz buszára, ami a műszak után hazaviszi őket. Tehát kevesebb időt és pénzt rabol el tőlük az utazgatás, így teljesítménybérben - ügyességüktől, gyakorlottságuktól függően - megkeresik a havi 2200—3800 forintot. És helyben. A hajdani iskola két tantermében kialakított üzemben zörögnek az elektromos varrógépek. A kívül kék, belül sárga vagy püspöklila színű vászon- anyakból bérmunkában lány- kanadrógokat varrnak az NSZK Königsmühle cégnek. Ez a bérmunka már azt jelenti, hogy a tavaly májusban indult üzem kollektívája munkában elérte a legmagasabb szintet.- Sokat köszönhetünk a Carbonnak, gépeket adott, segített betanítani a lányainkat és bármikor segít/ ha szükséges - nyugtázza Ripszámné. Érdemes végiglapozni, hogy milyen munkák' során kapták meg a bérmunka végzésére jogosító minősítést. — Szabványzsákokkal kezdtünk, hogy ’ megtanuljanak jól varrni az asszonyok. Utána belföldre dolgoztunk: gyermeksortokat, munkaruhákat — overál- lokat és melles nadrágokat — készítettünk. Szovjet exportra gyártottunk több mint ötezer hosszúnadrágot, utána jött az NSZK bérmunka,- mégpedig 1360 darabos tétel, melynek az utolsó mennyiségét ma készítjük el. Simon Ilona, a Carbon technológusa épp az új modell indításának utolsó részleteit beszéli meg az üzemegységvezetővel : — A Königsmühle cég újabb megrendelése alapján 650 lányka bermuda sórtnadrágot készítenek bérmunkában itt az üzemben. Megbeszéljük az átállást, a technológiai munka- folyamatokat. Jól dolgoznak és lelkesek, tartják — ha kell túlórával — a határidőket. Az iskolaépület első részében megüresedett a szolgálati lakás. A tsz építőrészlege most alakítja át, hogy nagyobb területtel. mintegy 30 lányt, asz- szonyt foglalkoztathassanak. Az udvaron alapozzák a szociális létesítményeket. — Megéri-e a tsz-nek? — kérdeztem az elnököt, Balati- nácz Márkot, — Mindenképpen. Munkát adunk helyben a lányoknak, asszonyoknak, azon felül tavaly már 750 ezer forint árbevételt hozott a nadrágüzemünk és majd 100 ezer forint tiszta hasznot. A kialakítás saját részlegünkkel mintegy 7-800 ezer forintot tesz ki. Ez évben a Carbonnal az együttműködést más ágazatokban is kamatoztatni fogjuk. M. L. A „középpályás” König Zoltán A NEB-ben bizonyítani akar Kánig Zoltán ugyan középpályás a zöld gyepen, szerinte igazi keménysége csak akkor érezhető igazán. A Vasasi Bányász ugyan a megyei első osztályban játszik, de valahol mégsem fogadom el teljes egészében azt, hogy határozottsága csak azon a „pályán" érvényesülne! Hiszen a fiatal művezető 1968 óta megszakítás nélkül tanul: hegesztőként végzett, majd a katonaság ideje alatt kezdte el a gépipari szak- középiskolát és az érettségi megszerzése utón a marxista— leninista középiskola, ezt követően a hároméves tagozat, majd pedig a szakosító következett. Mások azt mondták volna! Egyelőre ennyi elég: de König Zoltán, Vasas-bányaüzem föld alatti gépészművezetője ismét próbára tette önmagát: sikeres felvételi vizsgával bizonyította ezt tavaly a Janus Pannonius Tudományegyetem közgazdasági karán .. . — Elégedett önmagával? — Meglep a kérdés, ezen még sose gondolkodtam. Minden tekintetben úgy akarok „focizni”, mint ahogy a középpályáshoz illik. Most egy kicsit összejöttek a dolgok, belevágtunk az építkezésbe, az üzemhez közel, Vasas ll-n négy és fél szobás otthoni akarunk teremteni a feleségemmel. Az alapok már elkészültek, talán az őszre be is költözhetünk. A két kislánnyal ugyanis a nagyszülőknél lakunk. A harminckét éves gépésznek jó tíz esztendővel ezelőtt egészen más elképzelései voltak a bányáról, ahová azóta is nap- mint nap leszáll. Most éppen a negyedik szinti fejtési alapvágat kiépítésén, annak gépészeti biztosításán dolgozik munkatársaival. A huszonöt gépkezelő, a tíz lakatos napi gondját is meg kell osztania a művezetőnek, ugyanakkor azt is tudja: mint a termelés kiszolgálóinak mindent el kell követni annak érdekében, hogy a fejtésekben miattuk ne - forduljon elő termeléskiesés. Gondolataiból megfogalmazva úgy érzem, hogy számára az üzem mint fogalom sokkal tágabban értelmezendő; mert amellett, hogy havonta visszatérően egy-egy hetet a vasasi mentőállomáson tölt, mint éjszakás bányamentő, arra is jut ideje, hogy mint a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság tagja tevékenykedjen. — Tudomásom szerint, ön a fiatalabbak közé tartozik, a testületben. — Valóban. Két esztendővel ezelőtt kerestek meg az üzemi pártszervezettől, hogy vállalnám-e a népi ellenőri teendőket. Természetesen igent mondtam, holott akkor ismereteim meglehetősen szűkre szabottak voltak a NEB munkáját illetően. Mert mindaddig azt hittem, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottság kizárólagosan személyi serelmekkel összefüggő bejelentésekkel foglalkozik. 'Azóta már tudom, hogy ez a testület és azok tagjai milyen átfogóan és részletesen vizsgálják a gazdasági és társadalompolitikai kérdéseket, az aktuális dolgokat és a különböző cél-, valamint utóvizsgálatok nagyon is fontosak mindennapjainkat és jövőnket illetően is. Hozzám különben elsősorban a komlói terület tartozik, lévén közel lakom a bányászvároshoz. Mint fiatal NEB-tag remélem, hogy hamarosan én is részt vehetek egy- egy célvizsgálatban, mert az eddigi tapasztalataimat így jobban kamatoztathatom, mivel közel állok az üzemi élethez, nem véletlen, hogy az egyetemen is az ipari szervező szakra jelentkeztem ... . Salamon Gyula Mire nevel a Fóti Gyermekváros? Találkozás dr. Barna Lajos igazgatával Az egész ország odafigyelt a múlt év novemberében a fóti jubileumra. Huszonöt éves volt a Fótj Gyermekváros, melynek igazgatója, dr. Barna Lajos, aki ezt a huszonöt évet ezen a poszton dolgozta végig, baranyai pedagógusokkal találkozott tegnap a Nevelők Házában. A hivatásszeretetről, a gyermek- és ifjúságvédelemről beszélt baranyai kollégáinak, főként gyermekotthonban dolgozó pedagógusoknak. Egyéniségét nem könnyű ideidézni az újság hasábjaira, mert nem nagy szavakkal, magasröptű fejtegetésekkel ébresztett gondolatokat a pedagógus-hivatásról, hanem elsősorban azzal az évtizedeken át végzett mindennapi aprómunkával, annak emlékeivel, amely egy gyermek- otthonban élő és dolgozó ember életét kitöltheti. Az elmúlt negyedszázad alatt 1158 növendék lett nagykorú a Fóti Gyermekvárosban, 458 szerzett itt érettségi bizonyítványt, 664 lett szakmunkás, 230 diplomás. Helytállásuk az életben nem rosszabb a hazai átlagnál. A fótiak figyelnek egymásra, és kint a munkahelyeken is azon fáradoznak, hogy tovább öregbítsék jóhírüket. Évente 70—80 nagykorú fiatal távozik az intézetből. Magam tíz éve jártam be, még pedagógusként a Fóti Gyermekváros épületeit, otthonait, műhelyeit, szakköreit, az egykori Károlyi-kastély parkjában, és az ott töltött délután meggyőző volt. Nem az „intézet", hanem valóban az otthon benyomását keltette. — Nem akarjuk, hiszen nem is tudjuk mi a kiscsalád légkörét imitálni — mondja dr. Barna Lajos. — Relative sikeres csak a mi munkánk'. Tökéletes gyermekintézmény nem létezhet. Célunk, hogy nagyon erős legyen növendékeinkben a család utáni vágy. „Jó volt itt, de én majd igaz; családot akarok", mondja a búcsúzáskor sok gyerekünk. Mi pedig azt a tudatot igyekszünk megerősíteni bennük, hogy az életben kemény próbatétel vár rájuk. Nem számíthatnak senkire, és csak becsületes munkával érhetnek el eredményt. Az életre készítjük azzal, hogy óvodáskortól adunk nekik önálló feladatokat. Növendékeink kijárnak a faluba, elmennek pénzt keresni a tsz-be, kisebb csoportban, egy nagyobb növendék kíséretében Pestre ... Nem áll szüntelenül a sarkukban a pedagógus — az életkezdés így sem könnyű feladat számukra. Fokozatosan, 1962-re alakult ki a Fóti Gyermekváros teljes létszáma, a gyerekek maguk segítettek az intézet létrehozásában és segítenek ma is a működésében. Fiúk és lányok, háromtól tizennyolc évesekig, mintegy kilencszázan, akiket a családi életre, a társadalmi beilleszkedésre akarnak megtanítani nevelőik. Foton nincs fluktuáció a nevelőközösségben. Főként pedagógus-házaspárokat hívott ide Barna Lajos igazgató, s valamennyien tudják, hogy a szülők szerepét kell betölteniük az elhelyezkedés, a párválasztás gondjaiban is. Együtt laknak a növendékeikkel, akik évtizedek után is visszajöhetnek régi nevelőikhez, megtalálják a régi portást, a konyhásnénit, a takarítónénit — és visszajárnak Fótra. G. O. Pécsi utcák - híres emberek Bródy Sándor „Békésgyulán, amikor egy ügyvédnél írnokoskodtam, vidéki lap tárcahasábjain bele- belenézegettem Zola Naná jóba. Nem minden folytatását olvastam, csak ami a kezembe akadt. Aztán egy francia képeslapból lemásoltam Zola Emil arcképét, minap küldte el békésgyulai szobaasszonyom lánya. Ez volt az irodalmi tarisznyám, amikor elindultam. így teremtettem meg az úgynevezett magyar realizmust," - írja a Fehér Könyvben. Az ottani lap, a Békés számaiból kiderül, hogy Bródy jól ismerte a francia írókat és tájékozódott a naturalizmusról is. Amikor elbeszéléseit Nyomor címmel saját költségén kiadta, e kötetével bekopogtatott a pesti szerkesztőségekbe. Félt a kudarctól, de szerencsére „nem így történt. Nagyon kegyelmesek és jók voltak hozzám az emberek." 1884-ben újra megjelenteti a Nyomort, nagy sikert arat vele, és a Hét című folyóiratot ebben az időben az ő novellái fémjelzik. „Kényelmes és gőgös törökmagyar zsidó volt az apám, és én az ő fia vagyok" — írja önéletrajzi írásában. Bródy Sándor Eger szülötte. András fia szerint apja 1863. március 15- én született, más források szerint ugyanezen év június vagy július 23-án. Az egri táj megkapó szépsége - ahogy ő írja — „csupa kész festmény", s talán ez is egyik oka, hogy eleinte a rajztanári, a festőművészi pálya felé sodródik. A fővárosi lapoknál elért sikerei, majd Kolozsvárott egy romantikus szerelmi föllángolás a helybeli színház tragikája, Hunyady Margit iránt fölveti benne az önálló lapszerkesztés gondolatát. Megszületik az Erdélyi Híradó és 1890. augusztus 15-én Bródy és Hunyady Margit fia: Hunyady Sándor (a Bakaruhában, a Feketeszárú cseresznye, a Nyári zápor stb. színművek írója). Budapestre visszatérve, a Budapesti Hírlap tudósítójaként részt vesz egy falusi farsangi mulatságon, s itt megismerkedve Rosenfeld Bellával, őt szülei ellenzése ellenére 1891-ben feleségül veszi. Novelláinak hősei az élet rendjével elégedetlenkedő lázadók, az éhezés, a hajléktalanság, a kizsákmányolás fekete figurái, akik a külvárosok életképszerű típusaiként élik a maguk sexuális nyomorúságukat is, hirdetve az érzéki szenvedélyek nyíltságát. E felfogásával Bródy széttöri a századvég előtti széppróza megszokott formáit, s nyelvével is meghökkenteni akar: kötetlen stílusa egyaránt merít a nagyvárosi élet és a csapszékek argójából. A Nyomor után egymás után jelennek meg írásai, amelyek közül kiemelkedik Hófehérke című regénye, amely a legtisztább romantika elkésett hajtása és Az ezüst kecske, amelyről Laczkó András, legújabb méltatója azt írja, hogy benne „az író a nagy elődök, különösen Jókai példája nyomán hímes palástot borít a szegénységre." Várkonyi Nándor pedig éppen e művéért elsősorban romantikus írónak tartja Bródyt, akinek „művei natura- lisztikus részletekkel telnek meg csupán.” A nap lovagjai azonban már a századforduló magyar polgári társadalmának realisztikus rajza, a pénzmágnások és az arisztokraták világának megsemmisítő szatírája. A drámaíró Bródy is éles kritikai érzékkel tapintja ki a kor társadalmi és morális konfliktusait: A dadában, A medikusban és főleg A tanítónőben. Műveit a vérbeli irodalom- történész leplézetlen őszinteségével analizálja Laczkó András (1982.). „Az utána jött nemzedék Bródy-kitaposta nyomokon vágott neki az irodalomnak" — summázza róla vallott nézeteit Hatvány Lajos. Tóth István
