Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-26 / 25. szám

1983. január 26., szerda Dunántúlt napló 3 fi lakásügyi bizottság munkája körülmények között Kísérletek a víz tartósítására A Duna vizéből vett minta oxigéntartalmát vizsgálják a Vízügyi Igazgatóság cserkúti laborató­riumában Fotó: Läufer László o Az ember ősidők óta küzdel­met folytat a vízzel. Egyrészt az éltető vízért, másrészt a vi­zek károkozása ellen. A XIX. században az ármentesítési munkák megkezdése előtt az ország mai területének 25 szá­zaléka árvízjárta vagy vízzel borított volt. A folyóinkat ma már 4200 km hosszúságban ár- vízvédelmi töltés szegélyezi és védi az ott élő lakosságot, va­gyonát. Az ármentesítési mun­kában jelentős eredményeket értünk el, hiszen Magyarország árvízvédelmi rendszere világvi­szonylatban is kiemelkedő, az árvizek ellen pedig az évszáza­dos tapasztalat birtokában egyre hatékonyabban tudunk védekezni. Az ármentesítési és árvízvé­dekezési feladatok fontossága napjainkban sem csökkent, mi­vel fokozódik a vízkárokkal szemben az érzékenység. Ezért a lakosság életbiztonsága, a védett területen lévő népgazda­sági vagyon növekedése a vé­dőművek biztonságának továb­bi fokozását indokolja. o A vizeinket érő szennyeződé­sek és ebből eredő károsodá­sok, valamint a vízigények megnövekedtek. A hasznosít­ható vízkészletek és az igények közötti egyensúly megteremtése ezért szükségessé tette a vizek védelmét és a tervszerű gazdál­kodást. Hazánk nem tartozik a víz­ben szegény országok közé. A felszíni és felszín alatti víz­készletei tervszerű gazdálkodás és védelem mellett elégsége­sek a társadalmilag indokolt vízigények kielégítésére. A hoz­záférhető vízkészlet elosztása azonban térben és időben rendkívül egyenetlen. Ma már azonban a fejlesz­tések mellett egyre inkább fo­kozódik a jelentősége a víz­igények befolyásolásának (a víztakarékos üzemelési techno­lógiák és öntözési módok ki­alakítására, a vízgazdálkodást figyelembe vevő telepítéspoliti­kára stb.). A vízigények indo­koltságának elbírálására és el­lenőrzésére fokozott figyelmet kell fordítani. A felszíni és felszín alatti vizeket rendkívüli szennyezések is érik. Ilypn volt például a dunaújvárosi pakuraszennyezés, a szombathelyi vasútállomás hibás üzemanyagtárolója követ­keztében előállott és a váci fel­szín alatti vízszennyezés. Ez utóbbi tavaly februárban komoly erőpróba elé állította a vízügyi szolgálatot. A szennye­zés következtében ugyanis a vízműnél napi 18 000 köbméter kapacitású déli vízbázis esett ki a termelésből, ami a vízmű kapacitásának 40 százalékát tette ki. Átmeneti intézkedés­ként a gödi vízműtelepet gyor­sított munkával üzembe kellett helyezni, vízkorlátozást kellett bevezetni, meg kellett kezdeni a városi vímű összekötését a főváros vízellátását biztosító Szentendre szigeti vízbázissal, Duna alatti távvezetéssel. Meg kellett állapítani a szennyező góc pontos helyét is. A sok­irányú vizsgálatok kiderítették, hogy a szennyezést közvetetten a Chinoin hulladéktároló tele­pe idézte elő. A váci vízszennyezés első­rendű tanulsága az, hogy a vízbázisok védelmére minden területen fokozott figyelmet kell fordítani. o A polgári védelemről szóló hatályos minisztertanácsi hatá­rozat rögzíti az ágazatok pol­gári védelmi feladatait. A víz- gazdálkodás területén az Or­szágos Vízügyi Hivatal ágazati és felügyeleti jogkörében szer­vezi a megelőző rbv — radioló­giai, biológiai és vegyi - vé­delmet, felel a szennyeződés­mentességért és a rendkívüli körülmények között az ivóvíz biztosító sáért. A polgári védelem egyes ágazati feladatai a vízminő­ségvédelem központi és területi rendszerére épülnek fel. A köz­ponti és a vízügyi igazgatósá­gok laboratóriumai korszerű műszerellátottsággal felkészül­tek a radioaktív sugárzóanya­gok, az olaj és olajszármazé­kok, a szintetikus mosószerek, a gyomirtó és rovarirtó szerek okozta szennyvizek vizsgálatá­ra és mérésére. A méréseket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központban működő radiohidrológiai szolgálat irá­nyítja. A vízügyi igazgatósá­gokon szakszolgálati egységek, a tanácsi vállalatoknál (rend­kívüli esetben) mérő és ellen­őrző állomások működnek. * Az ágazat biztosítja rendkí­vüli körülmények között a la­kosság, a mentés és mentesí­tési munkákban résztvevők víz­ellátását is. A rendkívüli kö­rülmények közötti vízellátás napjainkban is előfordul. Példa rá a nitrátos vizek miatti úgy­nevezett közegészségügyi ve­szélyeztetett települések. Ellá­tásukra a szolgáltató vállalatok több módszert is alkalmaznak. A legelterjedtebb a tartályos, a kannás, a palackos és a ta­sakos vízellátás. Ez főleg a cse­csemők érdeke, mivel a nitrá­Hivatalos honosítási eljárá­son esett át a Iküföldön ismert Hereford-fajtájú szarvasmarha, amelyet nagy hústermelő-képes, ségéről ismernek és arról, hogy igen jól tűri a mostoha időjá­rást. Az első tenyészállatokat 6—7 évvel ezelőtt hozták be az országba és a kisebb fclimatizá- lódási nehézségek után végül is kialakult az a törzsállomány, amely alapját adta a további nemesítésnek, az állomány sza­porításának. Az állami gazda­ságokban és a termelőszövet­kezetekben az ország legkülön­bözőbb vidékein tartott húsmar­hák tenyésztő] nemrégiben kap­tak „zöld utat”: az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács a hazánkban ismert ál­tos víz rájuk nézve a legveszé­lyesebb. A szükségvízellátás kapcsán kísérletek folynak a víz tartó­sítására is. Célja, hogy rend­kívüli időszakban a lakosság hosszabb időtartamra tudja a szükségvizet tárolni. o A vizek védelme nem választ­ható el a termelési folyamatok­tól, az ágazati tevékenységtől. Akkor lesz a munka eredmé­nyes, ha mindenki felismeri, hogy hatékony környezetvéde­lem csak a társadalom aktív közreműködésével valósítható meg. A vízvédelem nem csu­pán a vízügyi dolgozók kizá­rólagos feladata, nem egy ága­zat gondja és felelőssége. E munkában szükség van az ágzatok, a lakosság együttgon­dolkodására és tudatos, közös cselekvésére. Csak ilymódon tudjuk a „kölcsönbe kapott" vizeinket megfelelő mennyi­ségben és minőségben meg­őrizni. Dr. Csevár Antal Országos Vízügyi Hivatal latfajták hivatalos listájára fel­vette a Herefordot, ezzel álla­milag elismerte ezt a szarvas- marhaf ajtót. A Hereford szarvasmartia nem igényel zárt istállót, fészerszerű építménnyel is beéri, hidegtűrő képessége ugyanis szinte pá­ratlan. Rosszabb minőségű le­gelőkön is megél, így például a Nagybereki Állami Gazda­ságban szinte lápi környezetben él és olyan füveket fogyaszt szemmel látható élvezettel, mint amilyent más fajtákkal nemigen tudnak etetni. A Hor. töbágy szikes legelőin szintén elboldogulnak vele, ott, ahol korábban csakis a juhokat, vagy — régebben — a ma­gyarszürke fajtát járatták. A közismert lakáshelyzet miatt, mindenekelőtt azok az állampolgárok, akiknek nincs lakása, érzékenyen reagálnak a lakáskiutalás gyakorlatára és lakásgondjuk társadalmilag igazságos megoldását várják. Ennek érdekében erősödött a lakáselosztás társadalmi ellen­őrzése. Ugyanis a lakásügyi ha­tóság a lakásigényléseket az erre a célra életre hívott Tár­sadalmi Bizottság közreműkö­désével, évenként összeállított lakáskiutalásj névjegyzék alap­ján elégíti ki. A lakásigénylé­sek társadalmi elbírálásának módját, továbbá ezzel kapcso­latban a társadalmi bizottság összetételét és működésének szabályait a jogszabályban megállapított irányelveknek megfelelően, a helyi sajátossá­gok figyelembevételével — vá­rosunkban a lakásgazdálkodás­ról szóló 1982. évi 2. sz, tanács- rendelet szabályozza. II bizottság működése A lakásügyi bizottság váro­sunkban a tanácsi végrehajtó bizottság szakbizottságaként működik. A bizottság 53 tagból áll, elnökét és elnökhelyettesét a tanácstagok köréből, tagjait a társadalmi szervek jelölése alapján a végrehajtó bizottság bízza meg. A bizottság megbí­zatása egy tanácsciklus időtar­tamára, az új tanácsciklus első munkaüléséig tart. A lakásel­osztás társadalmi jellegét erő­síti a tanácsrendelet azon ren­delkezése, hogy a bizottság tagjává nem választható az a tanácsi dolgozó, akj a tanácsi lakások elosztásával kapcsola­tos irányító vagy hatósági jelle­gű munkakört tölt be. A bizottság a végrehajtó bi­zottság lakás- és helyiség­gazdálkodási osztályának mun­káját segíti, melynek során köz­reműködik a névjegyzék alap­ján kielégíthető igénylők va­gyoni és szociális körülményei­nek helyszínj vizsgálatában, az azokat bizonyító különböző iga­zolások felülvizsgálatában, ja­vaslatot tesz a névjegyzékre felvett igénylőkre és arra is, hogy lakásigényük kielégítését melyik lakásellátási formában javasolja. Javaslatot tesz to­vábbá az igénylőnek más la­kásellátási formában történő átsorolására, megvizsgálja a lakáskiutalási és -értékesítési névjegyzékterve^et elleni észre­vételeket és kifogásokat, ellen­őrzi a névjegyzéken kívüli igé­nyek kielégítését. H lakáskiutalási névjegyzék összeállítása A bizottság a névjegyzékterve­zet összeállítása előtt — a vég­rehajtó bizottság által megál­lapított lakásgazdálkodási el­vek alapján — a lakósigénylé- seket a helyszínen felülvizsgál­ja, arról jegyzőkönyvet készítés azt a lakásigénylési kérelemhez csatolja. A bizottság a helyszí­nelést csoportokban (párok­ban) végzi. Az I. fokú lakásügyi hatóság az évenként várhatóan kiuta­lásra kerülő új és megüresedő, tanácsi bérlakások számának figyelembevételével, valamint a végrehajtó bizottságnak az adott naptári évre megállapí­tott lakásgazdálkodási elveire tekintettel készítteti el a lakás­kiutalási névjegyzéket. Erre — a társadalmi bizottság közre­működésével —- a legjobban rászorult igénylők közül annyit Vesz fel, ahány családnak a la­kásigénye az adott lakás­gazdálkodási évben előrelátha­tóan kielégíthető lesz. A bizott­ság a névjegyzékre való felvé­telre vonatkozó javaslatát sza­vazás során, szótöbbséggel alakítja ki. A tételes jogszabá­lyok új rendelkezése, hogy a la­káskiutalási névjegyzéken — lakossági észrevételezés céljá­ból — szerepeltetni kell azokat az igénylőket is, akik részére a tanács végrehajtó bizottsága nem szociális jellegű tanácsi bérlakást juttat. A lakáskiutalási névjegyzék tervezetét (ideiglenes névjegy­zék) az I. fokú lakásügyi ható­ságnál —• a lakosság számára hozzáférhető helyen — köz­szemlére kell tenni és biztosíta­ni kell azt, hogy arra a lakos­ság meghatározott időn belül észrevételt tehessen. Az észre­vételeket a kifüggesztéstől szá­mított 30 napon belül lehet előterjeszteni. Városunkban az ez évi ideiglenes névjegyzék előreláthatóan február 15-re készül el. A névjegyzék megte­kinthető az I. fokú lakásügyi hatóságnál, valamint a vb-hi- vatal ügyfélszolgálati irodái­nál, továbbá az INKÖZ-iroda lakáscsere-csoportjánál. Annak érdekében, hogy az ideiglenes névjegyzékre felvett lakásigény­lők munkahelyi kontrollját is biztosítsuk, a tanácsrendelet úgy intézkedik, miszerint a név­jegyzék tervezetének kivonatát az I. fokú lakásügyi hatóság megküldi a város jelentősebb üzemeinek, vállalatainak és in­tézményeinek. A kifüggesztés határidejének 30 napos eltelte után az I. fokú lakásügyi hatóság a benyújtott észrevételeket — a társadalmi bizottság közreműködésével fe­lülvizsgálja, majd a megállapí­tásoktól függően az esetleg módosított tervezetet jóváha­gyás végett a városi tanács végrehajtó bizottsága elé ter­jeszti. A tanács végrehajtó bi­zottsága által jóváhagyott vég­leges lakáskiutalási névjegyzé­ket az I. fokú lakásügyi ható­ságnál ugyancsak állandó jel­leggel ki kell függeszteni. B névjegyzékbe felvettek törlésének szabályai A jóváhagyott névjegyzéken szereplő igénylőt a végrehajtó bizottság a névjegyzékről törli, ha az igénylő valótlan adatok közlése következtében került felvételre és azt a lakásügyi bi­zottságnak helyszínj szemle al­kalmával nem jelezte, illetőleg az előírt bejelentési kötelezett­ségének nem tett eleget. Ta­nácsrendeletünk értelmében ugyanis, ha a lakásigénylés vagy az ahhoz csatolt okiratok adataiban változás következett be, az igénylő köteles azt a változást követő 30 napon be­lül a lakásügyi hatóságnál be­jelenteni. Ez esetben azonban ha az igénylő a változást utó­lag az előbb vázolt módon be­jelentette, a lakásügyi hatóság a következő évben — a válto­zott adatokkal — újra rangso­rolhatja. Törli továbbá a végrehajtó bizottság a névjegyzékről az igénylőt, ha az általa igényelt lakásellátási formában a bér­lakást, a számára biztosított ta­nács, értékesítésű lakást, vagy az OTP-lakást legalább kétsze­ri felajánlás után sem fogadja el, bár az a jogos lakásigény mértékének alsó határát eléri, illetőleg ha az igénylő lakás- problémáját önerőből megol­dotta, időközben lemondott lakásigényléséről, vagy a la­kásügyi hatóság ismételt felhí­vására nem válaszolt, illetve meghalt. Ez esetekben a név­jegyzékről való törlést követően a lakásügyi hatóság az igény­lést a nyilvántartásból határo­zattal is törli. Végezetül fontos szabály még, hogy ha a következő évre vonatkozó új lakáskiutalási névjegyzék elkészítésekor az előző évi névjegyzékbe felvett igénylők mindegyikének lakás­igénye még nem volt kielégít­hető, ezeket az új névjegyzék­be, annak elején —• elkülönít­ve — kell feltüntetni. Amíg ezek az igénylők nem jutottak lakáshoz, a névjegyzékbe fel­vett következő igénylők részére lakás nem utalható ki. Dr. Somogyi Béla, Pécs m. város Tanácsa vb igazgatási osztályának főelőadója Üzletnyitvatartás falun Általában bevált a rend, de finomítani kell Szwibat délután: felesleges Jó esztendeje, hogy egy hé­ten ót csak öt napot dolgo­zunk. Ehhez igazodott az üz­letek nyitvatartása is, nem kis gonddal egyeztetve a ve­vők és a kereskedők egy­aránt ötnapos munkahetét. A kereskedelem-történetben is teljesen új munkaszervezés tapasztalatok nélkül nyilván sok kockázattal járt és foly­vást pontosítani, finomítani kell. Városban is és a sajátos mezőgazdasági életkörülmé- nyű falvakban is. Most az utóbbiak közül jártunk végig három üzletet, tudakolván, hogy faluhelyen hogyan vált be a tavaly kezdett üzletnyit. vatartási rendszer? Boly. Másfél éve nyílt nagy élelmiszerüzlet a Rákóczj ut­cában. Varga Gyuláné üzlet­vezető : — Általában bevált a nyit. vatartási rend. Kedd és pén­tek igen nagyforgalmú na­punk, szombaton már gyéren jönnek. De szombati napon délnél tovább egyáltalán nincs értelme árusítani. Még tíz forint értékű árut sem adunk el. Bolynak ezen a ré­szén, ahol a mi üzletünk van, szinte kizárólag mezőgazda­ságból élő vevők laknak. Té­len egyig, nyáron kettőig va­gyunk nyitva szombaton, de feleslegesen fűtünk, világí­tunk. Lippó. Holíender János üz­letvezető-helyettes a vegyes­boltban: — Naponta délelőtt fél nyolckor nyitunk és délben zárunk. Délután pedig ne­gyed kettőtől háromnegyed ötig várjuk a vevőket. De négy órától már teljesen fe­lesleges árusítani, szinte sen­ki sem jön. Nyilvántartást ve­zetünk, s négy és háromne­gyed öt között néha csak húsz forintos forgalmunk van. Szombaton reggel fél nyolc­tól kettőig árusítunk, az meg­felelő. Bár. 57. számú élelmiszer­bolt. Láger Józsefné üzletve­zető-helyettes: — Mi reggel és este va­gyunk nyitva, amikor a falun élő embernek erre szüksége van. Vagyis napközben bezá. runk. Vagyis fél 7-től fél 11- ig lehet nálunk vásárolni és délután 2-től 5-ig. Ez sokéves tapasztalat és így a jó. Szom­baton viszont egyfolytában fél kettőig árusítunk, illetve árusítanánk, de 12 után már teljesen felesleges. Csak a munkaidőnk kitöltése miatt vagyunk itt. Három falu, három helyzet, kép. És három tapasztalat ar­ra, hogy miképpen lehetne fi­nomítani az üzletnyitvatartást falun. Húsmarha-honosítás Nyugalmunk érdekében, ' vizeink védelmében ^ u * m r ■ 1 r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents