Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-24 / 23. szám
II nyersgyártás március elején kész r ____ Ú jjászületnek a Zsolnay- díszkút megrongált részei Szálloda a Bagolyvárral szemben Hat országból jönnek a Sngovica partjára Hol gurítanak a bajai kisöregek? — Hátborzongató látvány volt, amikor megpillantottuk a sérült kutat, Pécs büszkeségét, mely olyannyira hozzánőtt a város lakóinak szívéhez — idézi fel a nagy felháborodást keltett eseményt Fürtös György, a Zsol- nay Porcelángyár művészeti vezetője, akinek irányításával most újjászületnek a tavaly ősszel megrongált Zsolnay-dísz. kút sérült részei. — Már másnap reggel a helyszínre érkeztem azokkal, akik a kút helyreállításában .várhatóan1 részt vesznek. Természetesnek tartottuk, hogy nekünk kell megcsinálnunk. Először megpróbáltuk felmérni a kár nagyságát és hogy hogyan, milyen formában tudjuk helyreállítani. A kárt körülbelül százezer forintra becsültük, ami viszonylag nem tűnt nagynak. Gondban voltunk viszont, hogy úgy tudjuk-e pótolni a sérült részeket, hogy a kút az eredeti látványt nyújtsa. Az első pillanatok ijedségén és aggodalmán túljutva, higgadtan szemlélve a dolgot megállapítottuk, az eozin ökörfej elkészítése nem lehet gond, a technológia hagyományos, ma is alkalmazzuk Máz és szín szempontjából nagyobb nehézséginek ígérkezett az egyéb formai felületek, a káva megjelenítése, ez mázas pirogránit, sajátos színjátékkal — avat bele a szakmai részletekbe Fürtös György, majd körbejárjuk a műhelyeket. Mi is sérült meg? Az eozinA turistaszezon kezdetére ismét látható lesz mázas ökörfej, a négykaréjos kút egyik kávája és a kút befejező része, a négy lábon álló záró idom, melybe a garázda diák belekapaszkodott és lerántott. Ezen szerencsére csak kisebb horzsolódások történtek, az eozin diszbetéteket kel| pótolni. Az ökörfejet a sérült darab alapján Török János szobrász- művész mintázza újra. A kerámia szárításnál és az égetésnél köztudottan zsugorodik, ezért az eredeti fejről nem készíthető közvetlenül negatív forma, a fejet hat százalékkal felnagyítva kell nyersben elkészíteni, öt-hat fejet égetnek, s ezek köZül választják ki az eredeti színárnyalattal megegyezőt. — A káva másfél mázsányi gipszformájának elkészítése az öntöde kollektívájának vált lelki- ismereti feladatává — fogad Nagy Károly művezető, bemutatva munkatársait, Fülöp Istvánt, Kovács Jánost, Sekutor Antalt, akik a munkát mindenféle más kötelezettségeik mellett soronkivülinek, szívügyüknek tekintik. A legkényesebb a káva felü-. fete, a máz ugyanis az égetés során, a tűz játéka folytán kapta meg sajátos, márványos rajzolatát. A.máz és az égetés kikísérletezésével tavaly ősz óta Halmos Lászlóné vegyészmérnök technológus foglalkozik, s mint arról parányi laboratóriumában felkeresve őt, magunk is meggyőződhettünk, közei áll a sikerhez. A kávából kettőt égetnek. Mikorra készülnek el? A nyers- gyártással március elejére, majd azt követően égetnek. Németh Mihály, az építészeti kerámia gyáregység vezetője ígérete szerint ahogyan az időjárás engedi, április végén, május elején felrakják a hiányzó részeket. Tehát már a turistaszezon kezdetétől várja csodáiéit a helyreállított Zsolnay-díszikút. Miklósvári Zoltán Ha élne Súgó Vica, a magát halálra szánt szerető, az öreg Súgó halászmester lánya, hát mit szólna most... Halk elegancia, süppedő fotelok, épülő fedett uszoda, ahol vihar sem zavarja a nagy úszásoAz első setarepiilö egy hölgy volt Pécs legelső vitorlás repülőgépének, a „Tücsökének az első startja 1940-ben. (Korabeli felvétel) A pécsi repülés történetéből Az 1929-es év pünkösd hétfőjén megtartott repülőnap tekinthető a pécsi sportrepülés kezdetének. Az akkori sajtó szerint „sokezer ember gyönyörködött a magyar pilóták bravúros mutatványaiban". Az egyik pilóta például több ízben 40 méter magasságban repült el a nézők feje felett, abban az időben ez szinte hihetetlen teljesítmények számított. Az eseményre a város előkelőségei is kivonultak. A látványos bemutatót követően 15 pengő lefizetése ellenében sétarepülések -következtek, és az első felszálló egy hölgy volt. Ma nehéz elképzelni, hogy ez az esemény a mostanj UrónváNegyvenméteres, „hihetetlen” magasságban látványos bemutatók, tizenöt pengőért ros helyén történt, ami akkora város szélének, városon kívüli területnek számított. Itt alakították ki a repülőteret, itt indult Pécs repülős sportja. A pécsi repülés történetét dr. Pagáts Pál, a Magyar Nemzeti Bank pécsj fiókjának főelőadója gyűjtötte össze és írta le részletes pontossággal, történeti sorrendben. (A fenti első sorok az ő írásának egy részlete.) Munkája az 1924-től 1944-ig tartó Szerződéses MÉH-átvevőhelyek Elsőként a pécsi Páfrány utcai keltei Ez év januárjától megemelték a lakóterületről gyűjtött vasak, lemezek átvételi árát, hogy megérje azokat az átvevőhelyekre, telepekre vinni és ne dobjuk ki az árokpartra, erdő. szélre, a szemétbe. Januártól ugyancsak ígéretes újdonság: a Dél-dunántúli MÉH Nyersanyag-hasznosító Vállalat megkezdte a kis átvevőhelyek bérbeadását szerződéses üzemelésre. A meghirdetett két pécsi átvevőhely közül a Páfrány ut. cai már bérlőre lelt, a Bokor utcait újra árverezik és ugyancsak licitre bocsátanak egy- egy kaposvári, zalaegerszegi és nagykanizsai átvevőhelyet, még ebben az évben. A Páfrány utcai átvevőhely a vállalat első szerződésre kiadott boltja, kezelője a 28 éves Illés László. — Négy évet dolgoztam a vállalatnál — mondja. — Piackutatóként kezdtem, voltam lakóterületi előadó, telepvezető-helyettes Siklóson és a pécsi papírüzemben művezető. Ügy érzem, annyira értek a dolgokhoz, hogy bele mertem vágni. A felhívásra több jelentkező is akadt, az árverésre már csak hárman jöttek el. A vállalat havi 12 500 forinttal kezdte a licitet, azt a jelentkezők 500 forintonként emelték, Illés László a legtovább merészkedett, havi 20 500 forint bérleti díjért elnyerte 3 évre az átvevőhelyet. — Megéri? — Bízom benne. Igaz, ezért naponta 10-12 órát dolgozom, hajtok, szervezem az újme- csekaljai területen, hogy a lakosság is mindent hozzám hozzon és ne a szemétbe dobálja ki a papírt, rongyot, egyéb újra hasznosítható anyagot. A vállalat sokat segített, induló tőkét adott kölcsön, a nálam átvett anyagokat a bejelentéstől számított 24 órán belül elszállítják. Hasznot hajtok a vállalatnak és magamnak is azt akarok. Az átvevőhely 200 négyzet- méteres. Már bekerítették. Két parányi — zárható — bódéban tárolja az értékesebb anyagokat. Nincs se víz, se villany — ezt a bérlő saját pénzéből szeretné bevezettetni —, se telefon. A körülmények nem a legjobbak, A fiatalember mégis bizakodó. Bizonyítani akar. A telepen van már egy konténer. — Remélem, ahogy fejlődik a vállalat konténerparkfa, úgy ellátnak engem is. A konténerben egyszerűbb a tárolás, nem kell kézi erővel annyit mozgatni az átvett anyagot, pontosabban ütemezhető a szállítás. A telepen is nagyobb lesz a rend és könnyebb a begyűjtés. A MÉH célja, hogy minél több újra hasznosítható másodnyersanyagot juttasson vissza a feldolgozó iparnak. A szerződéses ótvevőhely kezelőjének is ez az érdeke. M. L. időszakot öleli fel. Makacs szívóssággal kutatta fel a fellelhető összes dokumentumokat, „átrágta magát” a levéltárban ezzel kapcsolatos valamennyi irathalmazon és elolvasta a helyi sajtó 1929-től 1944-ig megjelent összes számát, felkereste a ma élő egykori pécsi repülősöket. A repülés iránti megszállottság még gyermekkorában kezdődött. A repülőtér mellett laktak, mint mondja, állandóan ott bóklászott, és amint lehetett, repülőre ült. Később, amikor különböző okok miatt már nem tudott aktívan részt venni a repülésben, pártoló tagként vette — és veszi ki ma is — részét a repülős sportéletből. Dr. Pagáts Pál írásából kiderül, hogy az első repülősbemutató után olyan nagy volt a lelkesedés, hogy Pécs lakói 70 000 pengőt adományoztak hangárépítésre, amit egy év múlva fel i-s avattak. 1930 tavaszán indult meg az országban elsőként az utasrepülés Budapest és Pécs között; a korabeli sajtó szerint „zsúfolt villamosok, autók szinte végeláthatatlan sora szállította az emberek ezreit az első utasrepülőgép fogadására". Megtudhatjuk, hogy a sportrepülés 1935-ben átmenetileg megszűnt; három évig katonai repülőtér lett a pécsi. Ezt követően 1940-ben startolt az első vitorlázó .gép. Pécs repüléstörténete a város történelmének egyik érdekes mozaikja. S. Zs. kát.. . Súgó Vica tragikus szerelméből legenda lett, nevét egybeírták, és róla nevezték el a város alatti Dunaágat, most meg a szállodát. Járjuk a melegburkolatú, halk- szőnyeges folyosót, a szobákat, a három szintet, ahonnét a Su- govica-partra látni, meg az egynyílású, a velencei Szent Márk tér hatását mintázó bajai főtér Szentháromság-szobrának hegyére és a Grassalko- vich-palotára. Ha nyugati ablakot kap valaki, akkor a szeptemberre ígért fedett uszodára, a régi bajai vágyálomra lát majd. Harmincnégy kétágyas szoba, telefonnal, fürdőszobával, tölgyfa bútorral, ízléssel. Meg (a háromcsillagos szállodákban nem kötelező) tv-vel, rádióval, legalábbis amelyik szobába jutott. Mindössze 350 forintért, ami csak nyáron nő 400-ra. A kétágyasok felében pótágy, s ha használják, nyáron 80, különben 60 forint az ára. Az épület déli végén, két szinten is, napozó, lent étterem, csendes, intim hangulattal. Továbbá két tekepálya, ahová ősz hajú, aranyos bajai kisöregek járnak, hogy nagyot gurítsanak a golyókkal, meg — a mögöttes bárpult üvegeiből. A gyönyörködő séta közben Pálmai József igazgató érdekes pénzügyi dolgokat mond el:- Tízmilliót adott az Országos Idegenforgalmi Hivatal, tízet a Bács-Kiskun megyei Pusz- ta-tourist — benne a megyei és a városi tanács kétszer másfél milliójával — és tízet a Bajai Mezőgazdasági Kombinát. Egyedülálló, hogy ilyen nagyüzemmel alakítottunk gazdasági társulást. A nyereségen a beruházás arányában osztozunk. Egyedülálló az építkezés is. A Bajai Építő- és Építőanyagipari Vállalat, Makky Géza igazgató irányításával, a tervezéstől a kulcsátadásig mindent egyedül oldott meg, Tárnok Zoltán mérnök tervei alapján. Az eredmény: a felelősség (beruházótervező — kivitelező) egymásra tologatása helyett pontos munka — határidőben! Most az Építési és Városfejlesztési Minisztériumba vitték az iratokat, hogy tanulmányozzák ezt a remek megoldást. Szemből, a Sugovica túlsó partjáról, a régi Bagolyvár les ránk. Lesi majd a vendégeket is. Mert hogy 1983-ra a Sugovica Hotel 48 százalékát már lefoglalták a külföldiek. Ez is rekord, hiszen csak decemberben hirdették meg: 68 szovjet csoport jön 2—2 napra, aztán hosszabb időre 8 NSZK-beli, 2 francia és 1—1 svéd, olasz csoport hozza majd a kemény valutát az országnak. Legmesz- szebbről a Pegazus Tourist Office vezet ide egy csoportot — az Egyesült Államokból. Fél világról készülnek tehát Bajára. Nem pusztát találnak, hanem a világcsavargó Jelky András mindig elvágyó, mindig visszavágyó vízparti embereit. Bácskaiakat. Ezért haragszanak a bajaiak, hogy a megye idegen- forgalmi hivatalát Pusztatourist- nak hívják! Bugac, az lehet, de jöjjenek csak el nyáron Bajára, a Sugovica-partra . . . Földessy Dénes Hétfői □
