Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-23 / 22. szám
1983. január 23., vasárnap Dunántúli napló 3 Koronázási ajándék a királynőnek A licit-kudarc után Kisvendéglő A kép bal felső sarkában a Mount Everest 8848 méteres csúcsa, jobb oldalon, akik először jutottak fel: Edmund Hillary és Tenzing Norgay. Mi adta az ötletet a másod- osztályú Fülemüle kisvendéglő megnyitására? A cégtulajdonos Fischer Jánosné így összegez: — Ránk licitáltak a Cserkúti csárdánál. Ott dolgoztunk, de úgy éreztük, hogy havi ötvenezer forint már sok a bérleti díjért. Tavaly júnjus végén leltár szerint átadtunk mindent és nem tudtuk, mitévők legyünk. Akkor támadt az ötletünk. A Fülemülét december 4-én nyitották Pécsett, a Magyarürö- gi útról az Éger-völgy felé vezető Fülemüle utca 17. számú családi házuk földszintjén. A családi vállalkozásban a feleség az anyjával főz, mosogat, a férj felszolgál, napközben anyagbeszerző és üzleti mindenes. Egyszerre 44 vendéget fogadhatnak. Féltek, hogy kiesnek a forgalomból. Az első hónap bizonyított: a jó ízű, elfogadható áru — olcsóbbak mint a másodosztály. Bélszínt, rántott velőt, rántott gombát kínálnak, váltva a pacalt velővel, és specialitásukat, a Fülemüle-szeletet, összetétele: karajszelet májjal, füstölt tarjával, szalonnás lecsóval, sült burgonyával. Egyéni kívánságra rántott vagy natúr májat, palacsintát is készítenek. Több kívánságuk volt a nyitáskor: hogy felfedezzék őket és hogy ne váljanak kocsmává — ez teljesült. Nyárra szeretnének kerthelyiséget is nyitni. M. L. Meghódították a „világ isteni anyját A „Himalája nagy kalandja" címmel még a tél folyamán egy hatrészes francia dokumentum- film-sorozat vetítését tervezi a Magyar Televízió. A francia forgatócsoport olyan híres hegymászók emlékeit eleveníti fel, okik hősei, részesei voltak a világ legmagasabb hegycsúcsai meghódításának. A filmsorozat főszereplői, a Himalája 8000 méter feletti csúcsaira feljutók, mindenki másnál meggyőzőbben vallanak erről a — hegymászás — különös szenvedélyről, amely ősidők óta sarkallja az emberi a világ megismerésére, a természet erői feletti uralom kiteljesítésére. A francia- filmsorozat mostani vetítésének azonban van időszerűsége is: megemlékezés arról, hogy 30 évvel ezelőtt lépett az első ember a világ legmagasabb hegycsúcsának, a 8848 méteres Mount Everestnek (nepáli nevén a Csomolungma) tetejére. Hosszú út volt: a nepáliak, tibetiek által szinte szentként tisztelt Csomolungma (a neve azt jelenti magyarul, hogy a világ isteni anyja, vagy a szél isteni anyja) nem hagyta magát egykönnyen meghódítani. Addig még csak remény sem volt a feljutásra, a több ezer méteres magasság oxigénritka levegője miatt, amíg nem vihették magukkal palackban az oxigént. Az első expedíció a Csomolungma meghódítására 1921-ben indult, s eredménytelen volt mint az ezt szinte évről évre megtett többi kísérlet. A nagy kaland sok áldozatot szedett a nepáli serpák és az európai, amerikai hegymászók között. A kudarcok még vonzóbbá tették az elérhetetlent. Az 1953-as brit expedíció januárban, februárban szerveződött az indiai Darjeelingben, a nepáli határ közelében. Március 1-én indultak el, májusra jutottak a csúcs közelébe, ahol már minden méterért meg kellett küzdeni a jégfalon. Az angolokat külön becsvágy is fűtötte: a Mount Everest meghódításának diadalával akartak kedveskedni királynőjüknek, II. Erzsébetnek koronázási ünnepségére. Szerencséjük volt: a koronázást június 2-án tartották, a Mount Everest expedíció két tagja, az angol Edmund Hillary és a nepáli serpa, Tenzig Norgay 1953. május 29-én ért fel a csúcsra! Minikásőr-egységyyíílés Komlón A „Csizmazio Gyula" Komló városi-járási munkásörzászlóalj tegnap délelőtt a bányászváros új színháztermében tartotta évadzáró — évadnyitó egység- gyűlését. Az ünnepi gyűlésen részt vett Kótai Géza, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Haypál Tibor, a Munkásőrség országos parancsnokságának képviselője, Megy a- szaj József, a Munkásőrség Baranya megyei parancsnoka, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága képviseletében dr. Dinnyés/' Istvánná, dr. Vida József, az MSZMP Komló járási, és Catlusz József, Komló városi Bizottságának első titkára, a névadó özvegye, valamint a tanácsi szervek és a társ fegyveres testület képviselője. A Himnusz, az úttörők köszöntője és a szavalatot követően Orosz Lajos, az egység parancsnoka értékelte az elmúlt kiképzési és szolgálati év teljesítményének eredményeit, valamint az 1983-as feladatokat. Az irányító pártbizottság és megyei parancsnokság minősítése alapján megállapította, hogy a komlói járási-városi munkásőregység jól teljesítette 1982-es feladatait. Politikai egysége, fegyelme szilárd, az állomány kiképzési szintje dinamikus fejlődést mutat, a munkásőrök példamutatóan helyálltak a termelőmunkában-. Az egységparancsnok beszámolója után a kitüntetések átadására került sor. A 20 éves szolgálatért járó érdemérmet 4, a 15 évesért 7, a 10 évesért 12, az 5 éves tényleges szolgálatért járó emlékjelvényt 11 munkásőr vette ót Haypál Tibortól, a Munkásőrség országos parancsnokságának képviselőjétől. A leszerelő, illetve tartalék állományba vonuló munkásőröknek dr. Vida József, az MSZMP Komló járási Bizottságának első titkára adta át az emlékérmeket, emlékjelvényeket. A „Kiváló parancsnok" és a „Kiváló munkásőr” kitüntetést 7-en, illetve 21-en vették át Megyaszai József megyei parancsnoktól. Az egységgyűlést az MSZMP Központi Bizottsága nevében Kótai Géza, osztályvezető-helyettes köszöntötte, méltatva a munkásőrök alkotó és társadalmi eredményeinket védelmező önkéntes szolgálatának jelentőségét. Az egységet irányító járási pártbizottság első titkára, dr. Vida József eredményesnek, dinamikusan fejlődőképesnek értékelte beszédében a zászlóalj tavalyi tevékenységét, kiemelté a munkásőrök példamutatását a termelőmunkában. A jövő feladatairól szólva a még tartalmasabb, még fegyelmezettebb munkára hívta fel az állomány figyelmet. Az egységgyűlés az Internacio- nálé hangjaival ért véget. D. I. A jazz-balettek között csak egy volt, amelyben fiúk is felléptek, ám Hencz Erika, Sipos Katalin, Homung Gabriella, Vati Tamás, Zengő Zsolt és. Várszegi Csaba együttese nemcsak ezért kapott sok tapsot, hanem a látványos táncért is. Dómján Edit és Dómján Judit „Emlék” cimü száma a megbizható szakmai tudás és a közönséggel való jó kapcsolat révén érdemelte ki a zsűri dicséretét. Népi tánc, jazz-balett, ás egyebek A Ki mit tud? Pécs városi válogató versenyének második fordulóját tegnap délelőtt rendezték a József Attila Művelődési Központban. A program szerint a „tánc, balett és egyéb" kategória szerepelt. A balett, pontosabban a jazz-balett uralta a mezőnyt, mégpedig nemcsak mennyiségileg, hanem színvonal tekintetében is. Az „egyebekről", néhány rosszul sikerült paródiáról és egy nem elég jól „eladott" fütty-produkcióról a zsűri is, a közönség is elég szigorúan nyilvánított véleményt: előbbi bíráló szavakkal, utóbbi a tapstól való tartózkodással. Annál több szó esett a táncokról. Tóth Sándor, a Pécsi Balett igazgatója, a zsűri elnöke örömmel állapította meg, hogy milyen sok fiatal műveli a táncot, mintegy hátországát adva a Pécsi Balettnek. Tömören elemezte az egyes balettszámokat, a szakmai tudást és a közönséggel való kapcsolatot különösen mérlegelve. A diszkótáncokról szólva sajnálattal említette, hogy Pécsett hiányzik egy olyan tánciskola, amely „karbantartaná" a fiatalok ilyen irányú ismereteit. Kiemelte végül, hogy különleges, szenzációs előadást nem látott, de a sok kedves és lelkes fiatal művészetszeretete ön,.Babák” címmel adtak elő kedves etűdöt Rauschenberger Gabriella, Exner Judit és Szabó Eszter pécsi gimnazisták: a Doktor Sándor—Zsoinay Művelődési Ház balett-tanfolyamára járnak Bártfai Márta keze alá. magában is nagy eredmény és követésre méltó. A zsűri — Tóth Sándor, Nagy Sándor, az Ifjúsági Ház igazgatója, Simon István, a Pécsi Nemzeti Színház ügyvezető igazgatója, Bognár József, a Baranya ^ Táncegyüttes asszisztense és Foki Józsefné, a városi tanács művészeti főelőadója — ezúttal sem hirdette ki, kik jutnak tovább a megyei döntőre, ezt majd csak valamennyi városi verseny megtekintése után döntik el. Eredményhirdetés február 3-án, délután 3 órakor lesz a pécsi Ifjúsági Házban. Egyébként a pécsivel párhuzamosan folynak a városi válogató versenyek is. A múlt szombaton zajlott le Komlón, tegnap Mohácson, 29-én lesz Szigetváron, február 5-én pedig Siklóson a selejtező. G. T. Sokszor szó esik arról, hogy még nagyon messze az emberi teljesítőképesség határa, s ezt igazolta az elmúlt év is, amikor atlétikában, úszásban, súlyeme. lésben, kerékpárban és gyorskorcsolyázásban összesen 93 új világrekordot jegyeztek fel. Milyen eredmények születnének — ötlött fel a kérdés — egy az állatok között megrendezésre kerülő világversenyen? Az ember ugyan már évezredek óta rendez kutya, és lóversenyeket, vagy kakasviadalokat, de milyen eredmények születnének akkor, ha az állatok teljesítményét a létért folytatott küzdelmének kényszere közepette mérnék, hiszen az életben maradás egyik feltétele a gyors helyváltoztatás képessége. A víziállatok között mind a mai napig a delfint tartják a leggyorsabbnak. A szakemberek véleménye szerint képes a 40 kilométer/óra sebesség elérésére. Erős, vízszintes síkú farkuszonya tölti be a „motor” szerepét, testformája — amely már a hajótesteket építők fantáziáját is megihlette — a legkisebb ellenállást fejti ki a vízzel szemben. A gyors vízi állatok között tartják számon az alkákat, és a pingvineket, ezeket a vízi életmódhoz alkalmazkodott, repülnj nem tudó madarakat. Az előbbiek 36, míg az utóbbiak 24 kilométert képesek megtenni egy óra alatt. Az abszolút rekorder a 144 km/óra sebességet is produkálni képes pisztráng, ezt azonban csak nagyon rövid ideig képes tartani, általában 20—25 kilométer óra sebesséaqel halad. A szárazföldi állatoknak kisebb közegellenállást kell leküzdeniük, méqis a gyorsaságuk egyik feltétele, hogy a lábaik törzsükhöz viszonyítva hosszúak legyenek, hogy azok ingaként minél gyorsabban mozoghassanak. Mindezek alapján a leggyorsabb szárazföldi állatnak ezen elképzelt olimpián a gepárd bizonyul: 2 másodperc alatt 72 km/óra sebességre képes gyorsulni, de rövi- debb távon eléri a 144 km/óra sebességet is. A patások közül az antilopok 96. a lovak 70 kilométer óra sebességet érhetnek el, ám csak rövid távon. A vízben, földön, levegőben rendezett képzeletbeli — valamennyi földrészünk állatai számára kiírt — világbajnokság abszolút sebességi rekordját azonban a madarak tartják A vándorsólyom zuhanórepülése például eléri a 300 km-es órán. kénti sebességet. A sarlós fecske 200, míg a közönséges fecske 170 kilométeres óránkénti sebességet ér el. A távrepülés vethetetlen „bajnoka” az albatrosz: 18 000 kilométert képes megtenni egyfolytában, de kitartó repülő a vadkacsa is a maga 88 kilométeres sebességével, és ami ugyancsak figyelemre méltó te'jesítménv 900 kilométert képes megtenni leszállás nélkül. S, hogy az aprók is képesek nagy teljesítményekre, bizonyítja az, hogy a kolibrik is meotesznek 800— 1000 kilométert leszállás nélkül. K. L. Donáczi Károly, a pécsi Volán raktárosa. Régebben a Mecsek Együttesben táncolt, most a műszaki főiskola csoportját vezeti. Kalotaszegi legényest mutatott be a Mecsek Zenekar kíséretével: a tánc motívumait maga gyűjtötte Erdélyben. Altat! rekordok
