Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-04 / 3. szám

1983. januór 4., kedd Dunántúli napló 3 Cazdaságvezetök, közétett emberek nyilatkoznak Mozgósítani kell a tartalékokat A BÉV célkitűzése: lakás- építési rekord Gazdaságvezetők, közéleti emberek ’ nyilatkoznak, ki mit vár az új évtől. MEDVECZKY ANTAL, a Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat Pártbizottságá­nak titkára: — Feladataink az új évben ismertek kollektívánk előtt, tudjuk, hogy többet és jobban kell teljesítenünk, mint 1982- ben. Nagyon fontos célkitűzé­sünk, hogy az 1549 lakást át­adjuk, mely a BÉV történeté­ben rekordot jelent. Nagy je­lentőségű a kezdődő liász­program, és folytatódik a MÉV- murokák végzése; Pécsett a Nevelési Központ befejezése, és má< oktatási létesítmények megvalósítása. Újszerű tevé­kenységünk a belvárosi re- konsru ke iában való részvétel, így a Pécsi Nemzeti Színház és a Pannónia Szálló felújítása. Mindezeket egyre nehezedő munkaerő- és anyagellátási fel­tételék mellett kell megvalósíta­nunk. Ugyanakkor fel kel| ké­szülnünk a VII. ötéves terv várható feladataira, a panel­üzem rekonstrukciójára A sike­res munka feltétele, hogy a beruházásban részt vevők együttműködése tovább javul­jon, hogy a vállalat kollektívá­ja az eddigieknél még jobb, önfeláldozóbb munkát végez­zen. VÁRADI IMRE, a pécsi So- piana Gépgyár kereskedelmi főosztályvezetője: — Sikeres év után az 1983- as esztendő műnk a ellátottság a is biztosított. A meglevő, ren­delésállomány összetétele vál­tozatlanul magas, körülbelül 80 százalékos exporthányadot mutat. Ebből a közvetett szo­cialista és tőkés export képvi­sel nagyobb hányadot, de a közvetlen, nem rubel elszámo­lású exportunk is várhatóan meg fogja haladni a tervezett 360 millió forintnyi árbevéte­lünk 5 százalékát. Az eddigi svájci piacon túlmenően köz­vetlenül Ausztriába, Svédor­szágba és az NSZK-ba is ex­portálunk, ha egyelőre nem is nagy tételben, de a távlatok biztatóak. A termelés anyagi ellátottsága biztosítottnak lát­szik, annak ellenére, hogy ter­mékeink tőkés importhányadá­nak beszerzése változatlanul gondokat fog okozni. A gazda, sági szabályozók adta lehető­ségeken belül 1983-ra 3 szá­zalékos bérfeljesztést terve­zünk. GERGELY LÁSZLÓ, a szent­lőrinci Úttörő Tsz elnöke: — Az 1983 évi új szabályo­zás szigorúbb feltétölei arra kényszerítenek bennünket, hogy még az eddigieknél is nagyobb mértékben mozgósítsuk tarta­lékainkat. Ilyen kiaknázatlan tartalék mindenekelőtt a rét- legelő. Szövetkezetünknek 1600 hektár gyepterülete van, ami­nek 50 százalékát a nálunk igen nagy számú háztáji állat- állomány köti le. A megmara­dó mintegy 800 hektár közös gyepterület meliorációra szorul A célunk tovább folytatni a meliorációs programot, mert ezzel — elsősorban a szarvas­marha-állománynál — gyepre alapozhatjuk a takarmányozást, és szántóföldet válthdtun'k ki a gabonafélék, a kukorica terü­letének növelésére. 1983-ban 1,5 millió forintos meliorációt tervezünk 50 százalék saját erő és ugyanennyi állami támoga­tás igénybevételével. Ebből az összegből újabb 200 hektárral tudjuk növelni termőterületün­ket. Az új, megnövelt felvásár­lási árak arra ösztönöznek min­ket, hogy növeljük a vágóser­tés-kibocsátást Az Idén 1000 darabbal kívánunk több sertést értékesíteni, részben a közös­ből, nagyobb részben a háztá­jiból, kihelyezési akcióival. A növénytermesztés rejtett belső tartaléka a szigorúbb techno­lógiai fegyelem, amivel még százezrek, esetleg milliók fog­hatók meg. BLEYER JENŐ, a Gabona­forgalmi és Malomipari Válla lat kereskedelmi igazgatóhe­lyettese: — Ismeretes, hogy a bara­nyai gabonatermés tavaly az egyik legjobb — búzából pe­dig a legjobb — volt az or­szágban. Ennek csak örülhe­tünk, de tárolótereink koránt­sem nőttek ennek megfelelő­en. Sok terményt tárolunk a mezőgazdasági üzemeknél, de mindezt folyamatosan átszállít, juk saját raktárainkba. A jó termés végeredményben kelle­mes gond, mert lehetővé teszi, hogy szemes terményekből és keveréktakarmányokból össze­sen mintegy 10 ezer tonnával, lisztből pedig 3 ezer tonnával többet adjunk a gazdaságok­nak, vásárlóinknak. Bízvást ígérhetjük tehát, hogy az idén mindezekből — köztük az úgy­nevezett energiatakarékos ta­karmányokból is — zavartalan lesz az ellátás. DR. SZEMERE MÁTYÁS, a Műszaki- és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége Ba­ranya megyei Szervezetének társelnöke, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság megyei titkára: — A több mint ötezer szak­embert tömörítő tudományos egyesületeink és megyei szö­vetségünk ez évi munkáját szű- kebb hazánk időszerű kérdé­seinek kívánja szentelni. Ebben áz értelemben határozott a szervezet végrehajtó bizottsága, amikor a megyei gazdaságpoli­tikához kapcsolódva az értelmi­ség szerepe és feladatai me­gyénk és városunk továbbépíté­sében, az energiagazdaság, az agrár- és élelmiszergazdaság további feladatai, valamint a környezet és a városépítés idő­szerű témáit vette fel 1983-as munkaprogramjába. Az MTESZ ezeket a feladatokat ezúttal is munkabizottságaival és tudo­mányos egyesületeivel karölt­ve, az egyesületekben dolgozó sok-sok kiváló szakember köz­reműködésével tervezi valóra váltani. Úgy gondolom, egye­sületeink a tudományos társa­dalmi munka keretében na­gyon sok hasznos szolgálatot tehetnek a nehezebb körülmé­nyek között való előrehaladás­ban, a gyorsan változó világ követelményeinek megfelelő új ismeretek megszerzésében, ter­jesztésében és gyakorlati hasz­nosításában. Ami az SZVT-t il­leti, az idén a hagyományos programok mellett a komplex vállalati mechanizmus kap ki­emelt hangsúlyt. Ezen belül a vezetés, a vállalkozás, a gaz­dálkodás területeinek kérdé­sei kapnak vitafórumot több nagy tanácskozás keretében. Svéd, svájci és nyugatnémet licenc alapján készülnek a leg­újabb csomagológépek a pécsi Sopiana Gépgyárban. A gé­peket külföldre is kiajánlották. Képünkön: készül a zsákpalet- tázó automata. Läufer László felvétele Fémgyűjtés a mezőgazdaságban A MÉH Tröszt az Állami Gazdaságok Országos Köz­pontjának és a Termelőszö­vetkezetek Országos Taná­csának hozzájárulásával ez év első negyedévében ismét megszervezi a mezőgazda­ság hagyományos vas- és színesfémhulladék gyűjtési akcióját. A nagyüzemi gaz­daságokban ugyanis az év első hónapjai a legalkal­masabbak arra, hogy szám­ba vegyék a kiselejtezett alkatrészeket, részegysége­ket, az elavult és javíthatat­lan gépeket, valamint az egyéb fémhulladékot. Arra számítanak, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek a március végéig lebo­nyolított akcióval az idén is mintegy 20 ezer tonna fém­hulladékkal járulnak hozzá a hazai acélgyártás alap­anyag-ellátásához. „Botond” tápegység szerelése a Megyeszer mohácsi üzemében. Termékváltásra készül a Megyeszer M iként lehet minimális tőkebefektetéssel, elsősorban az em­beri tényezőkre építve a termékszerkezeten változtatni? Követendő példával a Baranya megyei Elektrotechnikai és Sze­relőipari Vállalat szolgál, de szó sincs receptről, ám a megoldás elgondolkoztató. Próbálkozásával az út elején tart a mohácsi és a pécsi laka­tosüzem csaknem 70 fős kollek­tívája, amely eddig is szépen bizonyított az erősáramú beren­dezések vázszerkezetének, illet­ve a kaputelefonok dobozainak a gyártásában, de most még gyorsabban akarnak alkalmaz­kodni az egyre szigorúbb közve­tett tőkés, szocialista és belföldi piaci követelményekhez. Korábban hosszabb -idő el­telt, míg egy-egy egyedi villa­mos berendezéssel kirukkoltak, most viszont szinte azonnali szállítást kér a megrendelő, és nincs pardon, ha valamit kifo­gásol, ugyanis válogathat a jobbnál jobb gyártók között. Megszűnt az időbér és maximá­lisan figyelembe veszik az egyé­ni teljesítményt, amit a válla­latvezetés kezdeményezett, de nem erőltetett, és a munkásgyű­lésekre bízta javaslata sorsát. Megmérettetés kezdődött, vajon c két kollektíva megújul-e mun­kájában, mennyire kezdemé­nyez, vállalkozik a maga mód­ján. Szükség volt a váltásra, a másképp gondolkodásra, ugyan­is a piaci gondok mellett ugyan­olyan intenzitású egyéb problé­mák jelentkeztek, például az el­vándorlás. Mohácson 1977-től napjainkra 140-ről 90-re csök­kent a munkáslétszám. A munkásgyűlések a vállalat- vezetés javára döntöttek, de a különféle nézetek, vélemények még hosszú időn át összecsap­tak, nemegyszer meg nem értés, veszekedés kísérte a kezdemé­nyezéseket. Egyebek között meg kellett határozni az egyéni tel­jesítmény csúcsát, ugyanis vol­tak, akik 200 százalékos teljesít­ményeket hoztak, aminek a megfizetése jelentett gondot. Előtérbe került a finom művele­tekre szakosodó munka a lát­szat csoportmunka helyett, vég­leg tisztázódott, hogy ki miért felelős. Következményeként a négy szocialista brigád eggyé, de valóban ütőképessé alakult át, amit jó páran értetlenül fo­gadtak. Kezdetben tartottak attól a munkások, hogy képesek-e rendszeresen a maximumot nyújtani és önkritikusan ellen­őrizni önmagukat, a minőséget, az egyéni elszámolást illetően. Kérdések sorozata vetődött fel: vajon jól határozták meg az egy-egy műveletre szánt időt, a technológiai sort, s ennek meg­felelően a gépparkot? Vagy ha újabb termékre térnek át, meny­nyire lesznek gyorsak, amikor bizonyos alkatrészeket már há­zilagosan kénytelenek előállíta­ni. Nem vontak be normásokat a döntéshozatalba, a munkások a saját belátásuk szerint tervez­ték meg a képességüknek meg­felelő teljesítményhatárt. Elkép­zelésüket aligha valósíthatták volna meg, ha nem kezdemé­nyeznek úttörőként a legjobb szakmunkások, akik nemcsak érettségiztek, de két-hórom mesterség fogásait alkalmazzák magas szinten, s odaadó a szor­galmuk. Ezenkívül az erkölcsi, ernberj tekintélyük felbecsülhe­tetlen, ami köszönhető annak is, hogy üzemi méretben gondol­kodnak, nemcsak a maguk javát tartják szem előtt. Segítségük­kel alig 6—8 hónap alatt alkal­masak lettek a dolgozók az em­lített feladatok teljesítésére. Az újat vállalásukkal példát mu­tattak többek között Blumen­reich Ferenc, Fleischmann Fe­renc, Oláh László, Schmidt Ru­dolf, Tóth József mohácsi és pé­csi lakatosok. Úgy tűnik, hogy eddig elége­dett lehet a vállalatirányítás és a dolgozó kollektíva is. A ter­melés viszonylag folyamatos, vi­lágos szempontok szerint minő­síthető, a gépeket jobban ki­használják, a teljesítményjavu­lás vállalati szinten is megmu­tatkozik. Csupán egy példa: az erősítő doboz ezelőtt 175,5 perc alatt készült el, most ez az idő a felére csökkent. Kedvezően alakul a nyereség, az utóbbi há­rom évben megháromszorozó­dott, idén nyolcmillió forinttal számolnak. Mohácson új ter­mék, a gépjármű diagnosztikai mérőpad gyártására is beren­dezkedtek, míg Pécsett a gyen­geáramú szerelvényező üzemben megújulhat a technológiai sor, bevezethetik az egyéni teljesít­ménybérezést. Ez persze még csak a kezdet, hogy mi újat fog­nak gyártani, az a mindenkori piaci helyzettől függ. Szó van például arról, hogy a későbbiekben kiegyensúlyozó gépet is állítanak elő. Mohács fokozatosan berendezkedik a gépjárműdiagnosztikai mérőmű­szercsalád sorozattermelésére, ezzel kiváltják az évi 1500 féle egyedi villamos berendezést és felszámolják a nagyfokú anyag- beszerzési gondot. Németh István igazgató sze­rint tükröt kaptak az emberek, hogy teljesen tisztában legye­nek a szakmai gyakorlatukkal, teljesítőképességükkel. A havi bérnövekedés 12—15 százalé­kos, több mint 10-en jobb bér­kategóriába kerültek. Ezzel szemben jó páran kiléptek vagy más munkakörbe kérték magu­kat,. mert nem bírták a tempót. Az újonnan jelentkező „elván­dorlás” szerencsére nem jelent veszélyt. Csuti János Tűzesetek Alig indult be a fűtési szezon, sokan máris meleg perceket sze­reztek maguknak. Aggódott a szederkényi gazda, hogy meg ne fázzanak a kismalacok, ezért a szálláshelyüket körberakta szalmabálával, jól aláalmozott, és infralámpávai melegített. Nagyon leengedte a lámpát, s a sugárzó hőtől lángra kapottá szalma, bennégtek a hízók és malacok (összesen 28), leégett az épület. A nem eléggé meg­fontolt gondosság eredménye: 360 000 forint kár. Komlón ben­zinnel mosta motorkerékpárját egy férfi, zárt helyiségben, ahol izzószálas hősugárzóval melegí­tett. Elég volt egy cseppnyi, hő­sugárzóra fröccsent benzin és kórbaveszett a munkája — a motor elégett. . . A pécsi boltban az elektro­mos fűtőberendezés közelében tartották a bundákat, azon annyira átmelegedtek, hogy el is égtek ... Az asztali tűzhely melegénél szárított ruhák is túl- hevültek, annyira, hogy láng­juk kiégette a szobát. .. Arra való a kémény, hogy elvezesse a füstöt. A pécsi lakásban a füstöt nem a kéményen, hanem füstcsövön át vezették ki a sza­badba — meggyulladt a fö­démszerkezet ... A hosszúheté- nyi ház kazánjából kipattanó szikra lángba borította az ott tárolt aprított tűzifát, papírt és mindent, ami éghető volt. A ka­zán is odalett... A kéménybe épített gerenda gyulladt ki és okozott tetőtér, valamint fö­démszerkezet tüzet: Antalszállá- son, Mozsgó-Alsószőlőhegyen, Sellyén, Vajszlón, míg Diósvisz- lón az olajkályha túlfolyása égette ki a présházat. Novemberben többnyire a hcilottainkra emlékezve gyúj­tunk avertvát. Mohácson a hét­éves fiúcska egyedül volt a la­kásban, gyertyát gyújtott. A szoba is égett, a kár 45 000 fo­rint. Mecsekpölöskén 10—12 éves fiúk gyertyával játszottak a padlástérben — am; kiégett. . . A pécsi kollégiumban négy diáklány a szobaasztalon gyúj­tott gyertyát, azt otthagyták. Az asztal és a terítő elégett... Az ismeretlen tettesek ismét égő gyufával, parázsló cigaret­tával . . . Pápródon egy héten belül két szalmakazal,- Villány- kövesden bálázott lucernaszéna- kazal vált a lángok martaléká­vá. Mohácson az előszoba csengőgombját dugaszolták be, a túlterhelt trafótól kigyulladt az előszobafal, a tapéta. Hecc, szándékosság? Ki tudja? Szo­morú igazság : rossz és veszélyes szórakozás. Ha véletlenül, vagy akarattal engedik is szabadjára a tűzka- kast, az egyformán pusztít. Du- naszekcsőn 30, Babarcon 60 ezer forint értéket hamvasztott el a gyújtogatás. A novemberi tűzkár statisztika Baranyában 59 tűzesetet, három személyi sérülést és 967 000 fo­rint anyagi kárt rögzít. A karácsony szerencsésen — fenyőfatűz nélkül — múlott el, legalábbis a tűzoltóságnak nem jelentettek ilyet. A feldíszített fák még egy ideig a lakások­ban állnak, száradnak és mind gyúlékonyabbá válnak. Gon­doljunk erre is. A csillagszóró, a gyertya a frissen felállított fát is könnyen lángba boríthatja. Most különösképpen vigyázzunk gyermekeinkre és zárjuk el elő­lük a gyufát. M. L. Tűzvédelmi jyermekrajz- kiállítás Az elmúlt tanévben is meg­hirdették a pécsi kisdobosoknak és úttörőknek a tűzvédelmi té­májú gyermekrajz-pályázatot, melynek legjobb rajzait január 5—12. között tekinthetik meg az érdeklődők a pécsi Szabó Ist­ván Úttörőházban. Indul az új év

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents