Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-21 / 20. szám
1983. január 21., péntek Dunántúlt napló 3 történt a XII. kongresszus óta? Szigetvári számvetés Beszélgetés Tettinger Istvánnal, az MSZMP Szigetvár városi és járási Bizottsága első titkárával Tovább javítani a munka minőségi mutatóit Szökőkút és teniszpálya a falu közepén A kialakulóban lévő pihenőpark Drávaszabolcs központjában. Fotó; Erb János Az igazi rang a község gyarapodása Drávaszabolcs az új esztendő küszöbén Néhány esztendeje Szigetvár város és járás politikai irányítása egy kézbe került: az MSZMP Szigetvár városi és járási Bizottsága a napokban készítette el számvetését. Vajon hogyan sikerült a célkitűzéseket — melyek pártunk XII. kongresszusának határozataiból fogalmazódtak — végrehajtani, fejlődött-e a terület, sikerült-e változtatni az ott élők élet- és munkakörülményein? Ezekre a kérdésekre kerestünk többek között választ, amikor felkerestük Tettinger Istvánt, az MSZMP Szigetvár városi és járási Bizottsága első titkárát.- A számvetést készítő pártbizottsági ülés úgy Ítélte meg, hogy Szigetvár város és járás társadalmi, ideológiai viszonyai, gazdasága és a párt belső élete a megye egészébe illeszkedve a kongresszusi céloknak megfelelően fejlődött. — Nyugodt lelkiismerettel fogalmazhattunk így — mondotta bevezetőjében Tettinger István. - Arra törekedtünk, hogy a gazdaság területén — üzemeinkben, állami gazdaságainknál és termelőszövetkezeteinknél - a munka minőségi mutatói javuljanak, törekedjenek gazdaságaink a termék- szerkezet helyes kialakítására, tárják fel a munkaszervezés tartalékait, próbáljanak az energiával takarékoskodni. Hiszen nyilvánvaló: a gazdálkodás eredményei határozzák meg alapvetően az itt élő — közel 50 000 ember — mindennapjait, életszínvonalát, hangulatát.- A terület iparát illetően több változást is hozott az elmúlt időszak. Mi van az 1,3 milliárd forintos termelés mögött? — Jelentősen érintette nagyüzemeinket az iparirányítás korszerűsítése. Két éve a cipőgyár, tavaly pedig a konzervgyár lett önálló, s az ott dolgozókat dicséri, hogy a megváltozott helyzethez zökkenő- mentesen igazodtak. Sőt!- A cipőgyár termelése 140 000 párral meghaladta a tervezettet — 1,6 millió pár —, s termékeik közel 50 százalékát dollárpiacon tudták elhelyezni. Gazdálkodásuk több országos fórumon, mint példa hangzott el. Hasonlóképpen öröm, hogy a Szigetvári Konzervgyár eredeti tervénél jóval többet tudott termékeiből tőkés relációban értékesíteni. összesen 2600 tonnányit. Ök az idén folytatni kívánják műszaki fejlesztési programjukat. Jó évet zárt a Mezőgép — bár nyeresége elmaradt a tervezettől —, s ipari szövetkezetünk is jó nyereséggel zárt. — A mezőgazdaság dinamikusan fejlődik, kukoricából például e vidéken soha nem látott átlagot sikerült elérni...- A 8,7 tonnás járási átlag úgy vélem önmagáért beszél. De nekünk nemcsak kukoricánk van. Jó, hogy összességében is kedvezőnek ítéljük állami gazdaságaink és termelőszövetkezeteink növénytermelésen belül elért helyzetét, s stabil az állattenyésztésünk is. Mezőgazdasági üzemeink tiszta nyeresége 1981-ben 35 százalékkal (!) haladta meg a bázis-szintet, s a 82-es év sem lett rossz. Mérleg- illetve alaphiányos szövetkezetünk nincs. A termelés összvolumene meghaladja a 2,4 milliárdot. Ebből eredően kedvező a mezőgazdaságban dolgozók helyzete, amit még kedvezőbbé tesz a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenysége. Jó tudni: a fplusi emberek bíznak jövőjükben, településük, környezetük fejlődésében, a termelőszövetkezetek célkitűzéseivel azonosulnak. Megnőtt a falun épült lakások száma: 49 községünkből 39- ben megállt az elvándorlás, sőt némi növekedés tapasztalható.- Mivel gazdagodott a járás a kongresszus óta eltelt időszakban?- A felsorolás teljességgel lehetetlen, csupán néhányat említenék meg, ízelítőként. A Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyafeldolgozó üzeme példás gyorsasággal, a tervezett forintokból valósult meg. Jelentős beruházás volt o Mecsektej kacsótai új üzeme: reméljük, a közös vállalat kilábal a korábbi hullámvölgyből. Szigetváron jelentős a lakásépítés — azon belül is megfigyelhető a magánerős építési kedv fokozódása — elkészült a városi szennyvíztisztító telep, a Pécs—Szentlőrinc közötti ivóvíz- vezeték, befejeztük a rendezvényterem építését, átadtuk a tanácsok és gazdasági egységek jelentős anyagi támogatásával épült balatonmóriai úttörőtábort, ahol tavaly 802 gyermek tölthette nyarának egy részét, örvendünk annak is, hogy megkezdhettük a belvárosi rekonstrukciót, új posta épült Szigetváron és Szabadszentkirályon. Mindezekhez hadd tegyem hozzá: gazdaságpolitikai-társadalompolitikai céljaink valóra váltását nagyban segítette a szocialista brigádmozgalom, a társadalmi munkafelajánlások.- Nyilván gondok is akadnak .. .- Kezdjük a gazdálkodás területén: vannak még kiaknázatlan tartalékaink, lehettünk volna néhol takarékosabbak, hatékonyabbak, adott esetben jobb munkaszervezéssel előbbre járhatnánk. Az új vállalkozási formáktól még húzódoznak gazdálkodó szervezeteink, a magánszektor gyorsabban lépett. A kereskedelmi ellátás döcögött, tőkehúsból az igényeket nem mindig sikerült kielégíteni, aprófalvainkban több esetben a fontos napi cikkek hiányoztak az üzletekből. Szűkös a hálózat hűtőkapacitása, az egységek 70—80 százaléka felújításra szorul. A közlekedés - a Volán autóbuszainak cseréje nyomán — valamelyest javult, de a kistelepülések jobb bekapcsolása a tömegközlekedésbe még várat magára.- Hogyan alakult a járásban élők életszínvonala?- A községeinkben, falvaink- ban, ahol a kétlakiság nem csak fogalom; a háztáji gazdálkodás segíti az életszínvonal megőrzését, sőt növelését is. Mindemögött egyéni vagy családi vállalkozások húzódnak meg, s bizony tiszteletre méltó munka van. Szigetváron már más a helyzet, de mint mondottam, a magánvállalkozási formákra többen ráleltek.- Melyek az 1983-as év legfontosabb politikai feladatai?- Először talán a párt belső életéről néhány szót. Növeltük a városi-járási pártbizottsághoz tartozó pártszerveknél és szervezeteknél a követelményeket, s néhány területen a minőségi munka javítása érdekében kádercseréket hajtottunk végre. Szeretnénk tovább növelni a pártszervezetek önállóságát, erősíteni a gazdaságpolitikai munkát. Aztán - s ez ma természetes —, megkülönböztetett mpdon szeretnénk foglalkozni oz ifjúsággal, nagy hangsúlyt helyezünk az ifjúságpolitikai határozat végrehajtására. Szeretnénk, ha a demokratizmus elemei erősödnének. Ma létkérdés, hogy a vezetők és a vezetettek közötti párbeszéd őszinte szándékú, előrevivő és egyetértő legyen, s a vélemény- cseréknek legyen foganatja. Erre biztosítékot ad az, hogy kommunistáink, kommunista vezetőink mindig is példamutató magatartással, becsületes munkával, megfelelő politikai érzékenységgel vették ki részüket a közös dolgok intézéséből — mondotta befejezésül Te’ttin- ger István. Koznia Ferenc M i ad rangot egy településnek? Természetesen a múltja is, a közigazgatási hierarchiában elfoglalt helye. Az is kétségtelen, hogy a rangkérdésben szerepet játszik az előnyös földrajzi hely, ami lehet híres üdülőterület, vagy határátkelőhely. Drávaszabolcs esetében oz utóbbiról van szó. Elegendő-e egy község felvirágoztatásához egy ilyen rang? Másfél évtized különféle mutatói azt látszottak igazolni, hogy a drávaszabolcsi lukosság megelégedett ennyivel. Az utóbbi néhány évben azonban új szellem uralkodik a községben. Nehéz lenne néhány szavas definíciót találni arra, ami tulajdonképpen egy igen egyszerű felismerés: minden település legvalóságosabb rangját az teremti meg, hogy lakói mennyire szeretik, mit és menynyit tesznek érte önzetlen munkával. Ősszel nagy gondban voltak a drávaszabolcsiak: az alig 3 éve felavatott törpe vízmüvük kútjó- ból elapadt a víz. Két és fél hétig lajtkocsik hordták az ivóvizet, mert a község ásott kútjai- nak többségében emberi fogyasztásra alkalmatlan a víz. Ez idő alatt bizony eléggé feszült hangulat uralkodott a községben; a tanácsi vezetőknek pedig külön is főhetett a feje, hiszen minden, közeljövőre tervezett fejlesztéshez elengedhetetlenül szükséges a jó minőségű ivóvíz. A drávaszabolcsiak gondja azonban viszonyfag gyorsan és szerencsésen megoldódott: a Komlói Vízmű új kutat fúrt, amelynek vízhozama a korábbi káténak kétszerese. De a jogos aggodalmak közepette sem állt le az a munka, amelyet a drávaszabolcsiak még tavasszal kezdtek el: a'főút menti park, játszótér és sportpályák építése. A társadalmi munkákból a lakosság minden rétege kivette a részét. Amikor a vízellátási problémák miatt októberben ott jártunk, éppen a teniszpálya salakját egyengették a határőrök, parancsnokuk és dr. Falusi István körzeti orvos vezetésével. S ezen Dráva- szabolcson már egyáltalán nem lepődik meg senki: sem a határőrök közreműködésén, sem azon. hogy a társadalmi munkák egyik lelkes szervezője, s mondhatni élenjárója a falu fiatal orvosa. Néhány évvel ezelőtt szokatlan lett volna az ilyen arányú, szervezettségű társadalmi munka. Amikor a múlt év decemberének utolsó munkanapján Balogh Antal drávaszabolcsi tanácselnök jogos büszkeséggel vont mérleget az 1982-es társadalmi munkák eredményéről, az is kiderült, hogy ezeket a számokat nemigen lehet összehasonlítani a néhány évvel korábbi adatokkal. Az utóbbi két évben a Drávaszabolcsi közös Községi Tanácshoz tartozó településekben 2100 forint volt az egy főre jutó társadalmi munka értéke, a székhelyközösségben pedig 2700 forint. A hetvenes évekből azonban nem találunk ilyen adatokat. — Korábban volt egy olyan hiedelem — meséli Balogh Antal —, hogy Drávaszabolcson nem lehet társadalmi munkát szervezni, a lakosságot ilyen célokra mozgósítani, mert a közömbösség tömör falába ütközik az ember. Sajnos ezt a felfogást vallotta a korábbi tanácsi vezetés is. Kétségkívül volt ennek a hiedelemnek alapja, hiszen magam is tapasztaltam, amikor öt évvel ezelőtt tanácselnökké választottak. De aztán megtört a jég. Az első társadalmi munka, amibe sikerült a lakosságot bevonni, az általános iskola részleges korszerűsítése volt. Ez egyébként évről évre tovább folytatódik, s most már sokkal könnyebb dolgunk van a szervezéssel. A községi népfront- bizottsággal közösen olyan módszert alakítottunk ki, amely egyre eredményesebben alkalmazható. Igyekeztünk és igyekszünk elsősorban azokkal jó kapcsolatot kialakítani és bevonni őket a társadalmi munkába, akikre leginkább lehet számítani, akikre hallgatnak és figyelnek az emberek. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a falu vezetőinek kell élen járniuk és példát mutatniuk a társadalmi munkában. Községpolitikánkat messzemenőleg támogatja a „Dózsa” Tsz és a MEZŐGÉP itteni üzemegysége, illetve szocialista brigádjai. A drávaszabolcsi társadalmi munkák tervszerűsége imponáló. Minden év októberében a tanács és a népfrontbizottság, a pórtalapszervezet és a gazdasági egységek vezetői közösen határozzák meg a következő évben elvégzendő társadalmi munkák listáját. Az egyes feladatok végrehajtását pedig úgy ütemezik, hogy minden munkára vállalkozó lakos pontosan tudja, melyik hétvégén tartanak igényt idejére, szakértelmére, tettrekészségé- re. Az is előfordul, hogy aki mégsem ér rá, vagy más okból nem képes részt venni, a munkában, az pénzzel járul hozzá a feladat teljesítéséhez. A helybeli kisiparosok többsége sem kivétel, s amikor szükség van rájuk, például a kőművesek egy-egy hét végére jutó 1000— 1500 forintnyi keresetüket is feláldozzák, csakhogy a faluért dolgozzanak. 1982-ben az egy főre jutó társadalmi munka értéke minden eddigi rekordot felülmúlt Drávaszabolcson: kerek számban kifejezve 3100 forint! Többek között megépüft a községi ravatalozóhoz vezető út, a sportegyesület hideg-meleg vízzel ellátott öltözője, két szép park, a nagyobbik sportpályákkal, játszótérrel együtt, női fodrászüzletet alakítottak ki (ez régi kívánsága volt a falu lányainak, asszonyainak), felújították a védőnői szolgálati lakást és az egészségügyi tanácsadó helyiségét. A falu központjában létesített park különösen szép: rengeteg virágot és fát ültettek el, 100 padot telepítettek, s itt található a külön kút vizével táplált szökőkút is. A pécsj Köztársaság téri szökőkúthoz hasonlít, bár annál természetesen kisebb. Tudomásunk szerint más baranyai falu nem rendelkezik ilyen látványossággal. A drávaszabolcsiak arra is büszkék, hogy új parkjukban valószínűleg már idén tavasztól szobor is fog állni — a Mecseki Idegenforgalmi Bizottság ígérete szerint. Balogh Antal, a községi tanács elnöke mór az 1983-as fejlesztések, társadalmi munkok tervein töpreng: — Folytatódik az általános iskola korszerűsítése, főképpen a MEZŐGÉP brigádjainak segítségével. Új telkeket alakítunk ki családi házak építéséhez, új helyiséggel szeretnénk bővíteni az ifjúsági klubunkat. A legjelentősebb munka azonban az iskolanapközis óvoda építése lesz. Majdnem 6 millió forintba kerül majd és a felsőbb tanács; támogatás és a saját fejlesztési alapunk mellett nagy szükség lesz a lakosság anyagi hozzájárulására és társadalmi munkájára. Az építkezés idén kezdődik és 1984 őszére kell elkészülnie. Szerencsénk volt, mert megtakaríthattuk a tervezés több mint 300 000 forintos költségét: a Mecseki Szénbányák tervező szocialista brigádja társadalmi munkában végezte ei ezt a feladatot. Januári tanácsülésünk egyik legfontosabb témája, hogy a lakosság milyen módOTi vegyen részt az óvoda építésében. A téglajegyeket már elkezdtük árusítani, s ezenkívül az az elképzelés alakult ki, hegy a község minden családja három nap társadalmi munkát vállaljon. Bízom továbbra is a lakosság támogatásában. Ez lett Drávaszabolcs új arca, saját munkájával teremtett iga- z; rangja. D.l.
