Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-19 / 18. szám

1983. január 19., szerda Dunántúli llaplö 3 Lakás-használatbavételi díj Kinek és milyen címen Jár kedvezmény a díj megfizetésekor? Szociálpolitikai kedvezmények A bérlőt a tanácsi bérla­kásra megállapított lakáshasz­nálatbavételi díj összegéből az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekei és más családtagjai után szociál­politikai kedvezmény illeti meg. Ha a bérlő egy alkalommal már részesült kedvezményben, újabb tanácsi bérlakás kiuta­lása esetén ugyanazon sze­mély után kedvezmény ismé­telten nem, illeti meg. A szociálpolitikai kedvez­mény szempontjából a bérlő által eltartottnak minősül a bérlő illetőleg a házastársának (élettársának) egyeneságbeli rokona, örökbefogadott és nevelt gyermeke, ha — a 16. életévét még nem töltötte be, — a 16. életévét betöltötte ugyan, de nappali tagozatos iskolán tovább tanul és a 25. életévét még nem érte el, il­letőleg — a 16. életévét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fogyatékossága, betegsége miatt munkaképességét két­harmad részben vagy ennél nagyobb mértékben elvesztet­te, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg. Eltartotttnak minősül továb­bá a bérlő kereső tevékeny­séget nem folytató házastársa (élettársa), ha — a közös háztartáson be­lül legalább két, családi pót­lékra jogosult gyermeket gon­doz, vagy egy olyan gyermeket gondoz, aki állandó ápolásra szorul, vagy olyan szülőt ille­tőleg nagyszülőt gondoz, aki munkaképességét teljes mér­tékben elvesztette; — munkaképességét kéthar­mad részben vagy ennél na­gyobb mértékben elvesztette, illetőleg — férfi esetében 60., nő ese­tében az 55. életévét betöl­tötte. A bérlő szülője, nagyszülője akkor minősül eltartottnak, ha férfi esetében a 60., nő eseté­ben az 55. életévét betöltötte, illetőleg ha munkaképességét kétharmad részben vagy en­nél nagyobb mértékben elvesz­tette. Az említett személyeket (há­zastárs, élettárs, szülő, nagy­szülő) a kedvezményre való jo­gosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe ven­ni, ha a bérlővel legalább egy éve közös háztartásban élnek és havi rendszeres keresetük, jövedelmük a külön jogszabály­ban (társadalombiztosítósról szóló 1975. évi II. törvény vég­rehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet) meghatározott öregségi nyug­díj mindenkori legkisebb össze­gét nem haladja meg. A gyermekgondozáson lévő személy a szociálpolitikai ked­vezmény szempontjából nem minősül eltartottnak. A kedvezmény mértéke — egy gyermek után a la­káshasználatbavételi díj 20 százaléka, a további gyermeke után — gyermekenként 25 szá­zaléka, — más családtagok után — személyenként — 20 százalék. A kedvezmény mértéke a la­káshasználatbavételi díj 80 százalékát azonban nem ha­ladhatja meg. A kedvezmény a bérlőt a két lakás lakáshasználatbavételi díjának különbözete után is megilleti, ha a lakásügyi ha­tóság — a bérlő kérelmére - a lakásigénye mértékének fel­ső határát meg nem haladó nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakást utal ki. Fiatal házaspár részére — kérelmére — a kedvezményt két gyermekig meg kell előlegezni, ennek időtartama egy gyermek után három év, két gyermek után hat év. A kedvezmény megelőlegezésére a házaspár akkor jogosult, ha a kedvez­mény megállapításakor a há­zastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét. A gyermek megszületését a születést követően, de legké­sőbb a megelőlegezés időtar­tamának lejártát követő 30 na­pon belül a személyazonos­sági igazolvány, továbbá a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával kell a bérbe­adónál igazolni. A gyermek megszületésével egy tekintet alá esik, ha a házaspár gyermeket (gyerme­keket) fogad örökbe. Az örök- befogadást a gyámhatóság jogerős örökbefogadási hatá­rozatának bemutatásával kell igazolni. Főszabály még, hogy a bérlőt csak a részére kiutalt tanácsi bérlakásra megállapít­ható lakáshasználatbavételi díj egyszeres összege alapján számított mértékű kedvezmény illeti meg. Labás-basználatbavételi díj elengedése Az új és megüresedett össz­komfortos, valamint komfortos tanácsi bérlakás esetén a három és többgyermekes la­kásigénylő részére a lakásügyi hatóság a lakáshasználatba­vételi díjat teljes egészében elengedheti, ha a család egy főre jutó havi átlagjövedelme az 1200,— Ft-ot nem haladja meg. A félkomlortos és komfort nélküli tanácsi bérlakások ki­utalása esetén a lakásügyi ha­tóság - egyedi kérelem alap­ján — a lakáshasznólatbavételi díjat teljes egészében elen­gedheti, ha — a család egy főre jutó havi átlagjövedelme 1200,- Ft alatt van, — fiatal házasok esetében az egy főre eső havi átlagjöve­delem (feltételezve, hogy gyer­mek és más eltartott személy nincs a családban) a 2000,— Ft-ot nem haladja meg, — nyugdíjasnál, illetve nyug­díjas házaspárnál az egy főre eső havi átlagjövedelem a 2000,— Ft-ot nem haladja meg. Részletfizetés Az új és megüresedett össz­komfortos és komfortos tanácsi bérlakás esetében a lakás­használatbavételi díj megfize­tésére a lakásügyi hatóság legfeljebb 10 évi időtartamra — a lakóshasználatbavételi díj 20 százalékának egy összeg­ben történő megfizetése mel­lett - az alábbiak szerint ad­hat részletfizetési engedélyt: — 1-5 évig azoknál az egy- és kétgyermekes igénylőknél, akiknek a családjában az egy főre jutó havi átlagjövedelem a 2000,— Ft-ot nem éri el, — 1—10 évig a gyermektelen fiatal házasok, valamint nyug­díjasok esetében, akiknél az egy főre jutó havi átlagjöve­delem 2001—2400 Ft között van. A lakásügyi hatóság - egye­di kérelemre - a lakáshaszná­latbavételi díj teljes összegére részletfizetési kedvezményt en­gedélyezhet, ha — félkomfortos vagy kom­fort nélküli lakást utal ki, — o bérlő a lakásbérleti jog­viszonyt az előző bérlő halála után folytatja, — a bérlő előző lakására fennállott lakásbérleti jogviszo­nya a műszaki hatóságnak az épület lebontását, vagy átala­kítását elrendelő, illetőleg - állami lakás esetében - enge­délyező határozata alapján, továbbá kisajátítás, közületi elhelyezés, vagy társbérlet fel­számolása céljára szolgáló igénybevétel folytán szűnt meg, — ha a bérlő előző lakása önhibáján kívül megsemmisült, vagy lakhatatlanná vált, — jóhiszemű jogcím nélküli lakó részére utalja ki a lakást, — társbérleti lakrészt a la­kásban visszamaradt társbérlő részére utalja ki, — a bérlő három és több gyermek eltartásáról gondos­kodik, — a kiutalásban részesített személy a Szocialista Hazáért Érdemrend birtokosa. Fizetési halasztás Az a lakásigénylő, aki rész­letfizetési kedvezményre jogo­sult — egyéni kérelemre — sa­ját választása alapján legfel­jebb kétéves időtartamra fize­tési halasztást kérhet. A halasztási határidő lejárta után a fizetési kötelezettség egy összegben esedékes és arra már részletfizetési kedvezmény nem adható. Különleges méltánylást ér­demlő esetben nyugdíjas, illet­ve nyugdíjas házaspár részére a fizetési halasztás további egy évre meghosszabbítható. Nem adható részletfizetési kedvezmény, illetőleg fizetési halasztás, ha a bérlő előző lakásában lévő szobák száma a lakásigényének alsó határát eléri és a lakásügyi hatóság ennél nagyobb szobaszámú, vagy magasabb komfortfoko­zatú tanácsi bérlakást a bérlő kérelmére utal ki. A részletfizetési, valamint a halasztási kedvezmény meg­szűnik, ha a bérlő szabadon lakását elcseréli. Ez esetben a bérlő köteles a hátralékos lakáshasználatba­vételi díjat egy összegben meg­fizetni és annak megtörténtét 15 napon belül a lakásügyi hatóságnál igazolni. Amennyiben az igénylő többszörös összegű lakáshasz­nálatbavételi díj ellenében kapja a tanácsi bérlakást, úgy részletfizetést legfeljebb csak a díj egyszeres összege után kaphat. Nem szociális jellegű taná­csi bérlakás kiutalásánál ked­vezmények (részletfizetés, ha­lasztás) nem adhatók. Dr. Somogyi Béla, Pécs m. város Tanácsa V. B. igazgatási osztály főelőadója Az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjában Magyarországi Német Néprajzi Kiállítás nyílt a napokban a tatai Országos Német Nemzetiségi Múzeum anyagából. A kiállítás a különböző magyar- országi német településterületek népi kultúráját mutatja be. Halványsárga virágú canna Elismerték a Debreceni Agrártudományi Egyetem pallagi kísérleti telepén ki­nemesített tizenhatodik canna fajtát is. Több mint 'két évtizede foglalkoznak itt a kutatók a színes virá­gú, a szárazságot jól tűrő, az alföldi települések par­kosítására kiválóan alkal­mas canna-félék nemesíté­sével. Az új fajta a „Pretz- ner-emléke" nevet kapta, elhunyt nemesítője Pretzner Gábor után. A legújabb fajta minden eddiginél alacsonyabb, alig 35—40 centi magas, tevelei erő­sebben zöldek, nagy virá­ga halványsárga, piros sze­géllyel ; tartható iádákban, de kiválóan a lkai mos par­kok és kiskertek díszítésére is. 'Búcsúbeszélgetés az utolsó estén a Virágban Fotó: Läufer László Elbúcsúzott a Virág cukrászda Gyászszalaggal jöttek a taxisok A töpörtyűs ember története A taxisok gyászszalagot tűz­tek és a kályha mellett utolsót koccintottak a felszolgálólá­nyokkal. Egy nagykunsági te­kintetű, bőrkabátos úr pedig hosszan kinézett a kirakaton át. Búcsúzott a pécsi Virág, a déli Széchenyi tér cukrászdája. Ké­sőbb barna papírokkal fedték le negyedszázados kirakatát és negyedszázados emlékeit. Fias Mária üzletvezető, aki itt élte le életének két évtizedét, szíve szerint most szolid könnycseppet ejtene: — Tudja, hogy milyen rande­vúhely volt a mi cukrászdánk?! Ha nem jött a lány, hát az utolsó percbon Os fel lehetett lépni a 30-as buszra! — Ki várt tovább? Többnyire a férfiak, vagy inkább a nők? — A férfiak! Mindig a fér­fiak! Ez már így illik. Ejtünk még néhány közvetlen szót az illemről, még az illem­helyről is, ami szegény tájéko­zatlan turistáknak sok sápadt- arcú futást eredményezett, mert — nincs! Pécs' város legújabb- kori feledéjrenysége révén a Vi­rág elbúcsúzott anélkül, hogy — a rég; városatyák építette és néhány éve lebontott helyiség után — újat kapott volna. Eny- nyit városunk patinás főteréről. Mi volt a Virág? Csúnyácska berendezéssel, a vállalati ven­déglátóipari egyenruha külle­mével is a belvárosra néző gyö­nyörű kirakat. Útlevélkitöltő hely az IBUSZ mellett, kikapcsoló tíz perc bevásárlóknak, a városi tanácsiaknak és minden járó­kelőnek. A taxisoknak mene­dék; mióta elvették tőlük — meg a várakozó utasoktól — a Kossuth térj rendelőirodát, itt ittak kávét, itt fújták ki magu­kat, ide telefonált nekik a fele­ségük, innét kértek kocsit az utasok — ha már kézmosóhely nem maradt a taxivezetőknek. Záróra után ők voltak a leg­szomorúbbak, mert reggelig csak az utcán maradhattak. És a randevú ... Szőkék és barnák, ragyogóak és rosszked­vűek, dörzsöltek és maflák ... De az sem volt magányos, aki magára maradt. Csak kinézett a kirakaton és reményt keltő hangulatok sétáltak előtte. Ma­gány ellen volt orvosság ez a kirakat, nem is kirakat, mert nem volt benne áru, csak üveg­fal volt, miként a párizs; kávé­házakon van. Odabent ülünk, mégis benne ülünk az izgalmas- nagy világban. Mondják, sok házassági hirdetés után itt ad­tak egymásnak randevút, levél­ben. Ha virágszállal ült le egy férfiember és mereven bűvölte az ajtót, a felszolgálólányok — Fleischmann Antalné, Márton Irén, Szántó Judit, Kapinya Ta- másné, Németh Gyulané, Varga Katalin — tudták: ez is az iga­zit várja. Az igazi pedig virág nélkül és ismeretlenül libbent be az ajtón, nagy közömbösen szétnézett, „falból’’ megivott valamit, és ha nem tetszett a virágszálas ajtóbűvölő, hót a hölgy megszűnt ara lenni, mi­előtt köszöntek volna neki. Egy­szer egy negyvenes ember — tiszta ing, nyakkendő, dísztű­vel! — Népszabadságot tartott a kezében, de stanicliformán, mintha tíz deka töpörtyűvel várná a boldogságot. Az pedig nem jött, csak egy másik úr — tiszta ing, nyakkendő, Népsza­badság a kézben. Akkor esett le a húszfiHér, hogy kettejüket át­vágták és a két úr — a töpör­tyűs meg a másik — együtt it-' tak meg tizenkét konyakot. Bi­zony! Belváros ... ősidők óta itt a helye presszónak, kávéháznak, cukrászdának. Itt, a délj Szé­chenyi térén már a magánüzle­tek korában is cukrászda volt, természetesen. A régi megyehá­zára nézett és Ausch úr nyitotta meg egykoron. Aztán az ötvenes évek népbüféje — pécsi ember szerint: lordok háza, így, kis kezdőbetűvel! — nos, itt árul­ták kettőötvenért a rántásos babfőzeléket. Belváros? — For­galom! Nagy Sándorné üzletvezető­helyettes — ugyancsak húsz esztendőn át Virág-dolgozó — határozottan állítja: — Évi forgalmunk több mint ötmillió forint volt, de ha ugyan­ez az üzlet, ugyanilyen személy­zettel, áruellátással mondjuk a Kórház téren lett volna, akkor ebből kétmilliót biztosan le kell vonni. Ezt teszi a Széchenyi tér. Már azt is megéreztük, hogy '82 nyár elején késett a teraszunk felállítása. A többi megy magától, nem kell csodát művelni, csak tisz­tességesen vendégül látni a vendéget. Néha csak egyszerű valamivel. Például a Virágban paradicsomievet is lehetett kap­ni. Kihozták az asztalhoz, ugyanolyan modorban, mintha konyakot hoztak volna. Mond­ják a kávéhívők, hogy a nagy- csemege után itt főzték a leg- ízletesebb feketét. Búcsúzott tehát egy cukrász­da. Mert a cukrászdák is tud­nak búcsúzni, méghozzá szé­pen, hiszen itthagyják a ran­devúink emlékét. Valahol van már egy terv, hogy majd talán néhány év múlva nyílik itt egy új Virág is. Annak kirakatai azonban nem a Széchenyi tér­re, hanem a belső udvarra néz­nek. Nem a térre? Ekkora kép­telenséget egyelőre nem hiszünk el. Földessy Dénes Az „ALUKER” megnyitotta új Könnyűfém Áruházát Budapesten, a X. Keresztúri út 39—41. szám alatt. Az áruház nyitó készlete mint. egy 10 millió forint értékű. Kaphatók lesznek többek között alu­mínium nyílászárók, alumínium keritésfonat, aluminium étehál- cák, fóliatépő, alumínium plomba, ipari és mezőgazdasági célú aluminium létrák. Fotó: Hauer Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents