Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-17 / 16. szám
Legendás betyár volt Patkó Bandi Tóth Jánosnak hívták A Hétfői Dunántúli Napló január 10-i számában egy kedves fiatal kislány, Pörögi Mária néz reánk: érdekes dolgokat mondott nekünk, például a helytörténeti kutatásokról. Szép és dicséretes munka ez, örömet is talál benne. Bizonyítják ezt a neki ítélt pályadíjak is. Magam is szeretek keresni, kutatni a múltban. Egy készülő írásom kapcsán szükségem volt arra, hogy Patkó Bandi históriájával foglalkozzam, így tudok valami adalékot hozzátenni. Patkó Bandi születésnapja éppen most volt, január 13-ón. Patkó Bandi, igazi nevén: Tóth János 1825. janáur 13-án született Vásárosbécen. Testvére, Pista aki szintén betyarságra adta a fejét 1827. január 27-én született, ugyancsak Vásárosbécen. Apjuk, Tóth Péter, a falu kanásza volt, anyjuk pedig Pál Erzsébet. Az apa valami botlásba keveredhetett, amit nehezen bocsátottak meg a somogyi ,,pó- gárok”, így verbuválás révén katonának állt be. Olaszországba került. Tizenkét évig katonáskodott. De valami huncutságba keveredhetett ott is. Leszerelése után csak éppen hogy megnézte feleségét, a szépen cseperedő gyerekeit és néhány napos otthoni tartózkodás után, — lehet hogy a nyugtalan vére is hajtotta - elindult hazulról. A Nagykanizsa melletti Horvát- szentmiklósra került a Bat- thyány-uradalomba, ahol ugyancsak kanászkodott. így kerülhettek kapcsolatba vele fiai is, akik betyárságra adták fejüket. Lókötéssel kezdték, utána már nem riadtak vissza a rablásoktól sem. Az emberségesebb betyár Bandi volt, míg öccse, Pista nem félt a vértől sem, könnyen beleeresztette a golyót bárkibe, ha valakire megharagudott. Szomorú vége lett Bandinak. Az történt, hogy egyszer Keszthely mellett nem akart nagy szorultságában a mankósok (így csúfolták a pandúrokat) kezére állni és ezáltal rövidkötélre jutni. így önmaga tett életének végére pontot. Az emberek nem hitték el, hogy Bandi nincs többé. Sokáig mesélték még, hogy él, talán csak más néven bujkál valahol. Legendákat szőttek körülötte. Ami pedig a vásárosbéci temetőben talált sírfeliratot illeti: „Itt nyugszik Nagy Pál, kit megölt a pipaszár...'' ezt Mészáros Palinak hívták, aki tudtommal Hárságyon is járt. Híres betyárként tartották számon őt is. Monori Ferenc Irigylésre méltó műsorterv Jelenet a Revizorból (Csákányi Eszter, Lázár Kati, Koltai Róbert) Színházban, Komlón „Gyerekek, isteni közönségünk van!" — lépett sugárzó arccal a színfalak mögé Kottái Róbert, a kaposvári színház művésze, A revizor első néhány jelenete után. A Komlói Színház- és Hangversenyterem nézőterén középiskolás diákok ültek. A délutáni előadás második részében az irodahelyiségben várakoztam, ahová beszűrődtek a közeli színpadról a több mint 150 éves szatirikus vígjáték fejleményei. Vannak szavakkal nem kódolható hullámhosszok, amiket csupán érzékelni lehet. Ezen mérhettem le, hogy a közönség kitűnően szórakozik, a népes színészgárda nem kevésbé, magyarán: tökéletes közöttük a kontaktus. — Tényleg nagyon jó közönség a komlói, és nemcsak a diákok —, mesélte Koltai, amikor a két előadás közti pihenőidőben leültünk néhány percre beszélgetni. — Vannak apró „titkos" jelek, amikből az ember megérzi, szinte az első pár mondata után, mire számíthat. Van, aki függetleníteni tudja magát a közönség minőségétől. Én nem tudom .. . Nem érzem jól magam, ha túlsúlyban vannak, akik nem értik, vagy túlzottan „értik” a poénokat, a színpadi világ, a színész jelzéseit. A diákközönség általában Kaposvárott is a legérzékenyebben reagál mindenre. De épp a múlt héten volt három olyan felnőtt bérleti előadásunk, ahol csak a legdurvább poénok „jöttek be" ... Pedig a mi számunkra az a legnagyobb öröm, ha elsősorban a finomabb, árnyaltabb humort „veszi” a közönség. Ilyen volt a ma délutáni. Máté Gábor azt mondta, hogy olyan érzése volt, mintha az első sorokban csupa főiskolás ült volna: ők reagálnak a legapróbb rezdülésekre is a legélénkebben ... De elmondható ez a komlóiakra általában is. Nagyon jó idejönni, s így érezte ezt a korábbi előadások, a János vitéz, vagy a Kegyenc stábja is ... A neves színművész véleménye megalapozott. A revizor esti előadását is zsúfolt báz tekintette meg. S bár az első rész igen vontatottan indult, úgy tűnt, a színészek nehezen találnak rá —, talán a fáradtságtól? — önmagukra, a második rész felszabadult komé- diázása Gothár Péter egyéni hangvételű rendezésében méltán igazolta a kaposvári Revizor-előadások figyelmet keltő és egybehangzóan elismerő kritikai fogadtatását. Egy röpke pillantást vetve a néhány hónapja felavatott komlói Színház- és Hangversenyterem színházi programjára: egyelőre három színház produkcióiból válogatva hirdettek bérletet. Nézem a címeket. Kaposvár: Kazimir és Karotin (Ödön von Horváth); Marat halála, Kegyenc, János vitéz, Varsói melódia, A revizor. Pécs: Sevillai borbély, Kaviár és lencse, Királyasszony lovagja, Tartuffe, Ördöglovas. Népszínház: Az idő vasloga (Csur- ka István), Hoffmanrr meséi, Az elveszett paradicsom (Sarkad i Imre). 10—12 színházi este, havonta. A bányászváros lakossága többszörösen is helytáll s nem először, ha a kultúra, művészet pártolásáról van szó. Letették a garast — a szó legszorosabb értelmében —, mint színház- építők, öt esztendőn át, s most rendre, megtöltik a nézőteret: operánál, hangversenyeken, színházi előadásokon. A nem . könnyen befogadható daraboknál is, mint például Illyés Gyula Kegyence, tízszer tapsolták függöny elé a kétségtelenül értékes produkció művészeit. Hálásak, és meg is érdemlik a jót. Nehezen tudnak betelni vele. Bizakodunk, nem is fognak soha ... W. E. Kulturális világhíradó Jean. Felgyorsult a rockmusical fejlődése. Lloyd Webber: Macskák című, mindössze másfél éves rockoperáját márciusban mutatják be a budapesti Madách Színházban, de a londoni Nemzeti Színház már készen áll a Jean című rockmusical-lel: Jean Sebergről, a hollywoodi filmsztárról szól. Zeneszerző: Peter Hall, az A Chorus Line (Tánckar) című rockopera zeneszerzője. Paprikainjekció — ezzel a címmel jelentette be a bécsi Staatsoper igazgatója, Lórin Maazel, hogy az új évadban három magyar balett-táncost szerepeltetnek sorozatban: Harangozó Gyulát, Pongor Ildikót és Lőcsei Jenőt. Tosco. Sass Sylvia a HDN újévi számában még titkolta, hol lesz a legközelebbi jelentős bemutatója. Most megtudtuk a magyar kulturális élet számára igen jó hírt: február elsejétől Puccini: Tosca című operájának címszerepét énekli a Milánói Sca lábán I Maurer Kelemen a címe a Wiener Volksteather falragaszain a Sarkadi Imre nyomán készült Kőmíves Kelemen című rockballadának. A Szörényi Levente zenéjével Bródy János dalszövegeivel született Pesti Színház-beli produkciót január 24-én és 25- én mutatják be az osztrák fővárosban. Bár magyar nyelven játsszák, jegyek már nincsenek. F. D. Ahoua a pénz esikl Zengő Áruház Itt nem volt nehéz „törzsvásárlókat” találni. Mert bár Komlón a városközpontban egymást érik a boltok, de a vevőknek mindenképpen az a kényelmes, ha egy helyen találnak meg mindent. Az pedig külön az előnyére szolgál a bányászváros Skála-Coop áruházának, hogy figyeltek a lakosság igényeire, számot vetettek például azzal, hogy az itt élők közül az átlagosnál többen rendelkeznek gépkocsival. Ezért bukkanhatunk a Zengőben az első pillanatban furcsának tűnő szervezésre: a műszaki osztálytól függetlenül, önállóan dolgozik az autóalkatrész-osztály. A Zengő Dél-Dunántúl legfiatalabb Skála-Coop áruházai közé tartozik. A 84 millió forintos költséggel épült létesítmény külső képével is jó benyomást kelt, az enyhe zöld színek szinte csalogatják a vásárlót: bizonyára bennt is kellemes a hangulat. A nyitást követően gyorsan kiderült: az áfész nagy figyelmet fordít az áruválasztékra, pontosabban arra, hogy az első napokat követően is — amikor mindig számolni kell a kereskedelmi szakembereknek a vásárlók elképzelhetetlen rohamára — mindennap jellemző legyen a Zengőre a gazdag választék. És a jó híre meg is maradt az áruháznak. A 3000 négyzetméter alapterületű áruháznak csaknem a fele eladótér: ABC, divatáru, konfekció, cipő, műszaki, lakásfelszerelési, járműalkatrész osztályok vannak, de működik itt egy büfé is, elég tekintélyes forgalommal. Ha már a forgalmat említjük: a múlt évben a Zengőben 240 millió forintot hagytok a vásárlók, a legtöbA színes arnyak együttese Él a Százszorszép Jelenet a Mónár Anna című árnyjátékból Szentlőrinc nem tartozik a nagy hírű települések közé, a helyi áfész bábegyüttese azonban sokszor hallatott már magáról országos rendezvényeken. A Százszorszép együttes a hatvanas évek elején verbuválódott össze általános iskolás diákokból. Vezetőjük, Szarukán Istvánná több mint huszonöt éve foglalkozik bábjátékok rendezésével. Nem titkolja, hogy azt a technikát, amellyel legnagyobb sikereiket aratták, az árnyjátékot, a szükség kényszerítette rájuk: nem volt pénzük anyagra a kesztyűs bábok készítéséhez. Az árnyjátékhoz csak egy diavetítő, a paraván tetejére erősített vászon és néhány papírból kivágott figura szükséges. Csak ... Ha ilyen egyszerű volna, bizonyára több követőjük akadt volna az elmúlt húsz évben, de a budapesti Astra bábegyüttesen kívül a szentlőrinciek egyedül vannak ebben a sajátos bábműfajban. Számos nagysikerű előadás fűződik a névükhöz, mesejátékok, népballadák. Többet a televízió is közvetített ezekből azután, hogy 1973-ban megnyerték az MTV Játsszunk bábszínházát című országos versenyét. Mi az előnye az árnyjóték- na'k? A mesék ún. csodás elemeit jobban meg lehet eleveníteni; illúziót keltőbbek a naplementék, hajnalok, a különböző fényhatások, s ezt nagyon szeretik a gyerekek — véli Szarukánné, akj egyéb lehetőség híján néha otthon, a konyhában kísérletezte ki a leg. jobb megoldásokat. Mindig is hatásos kifejező eszköze volt a Százszorszépnek a színes árny, amikor a figurák egyes részeit áttetsző, színes anyagból készítették el, vagy a fényforrás elétettek színes lapokat. Szarukán Istvánná mór nyugdíjas, hetente egyszer találkozik a tanítványaival. Bábjátékosok számtalan generációját nevelte föl pályafutása alatt, s ma sem fáradt bele. Ismét harmadikosokkal foglalkozik, hogy hosszú időre biztosítva legyen az utánpótlás a mindig megújuló Százszorszép együttesben. H. I. &§ hDn HULA-mSW ben az ABC-osztályon fordulnak meg, itt az átlagos vevőszám egy-egy nap 5000 körül van. így nem véletlen, hogy ez az osztály hozza az összforgalomnak több mint egyharmadát, 1982-ben 91 millió forintot. És még egy meglepő tény: abból a 91-ből 10 millió a karácsonyt megelőző néhány nap eredménye volt. Ebből már sejthető, hogy az itt dolgozók különböző ötletekkel igyekeznek az embereket „behívni” a Zengőbe, s ha már bennt vannak, vásárlásra csábítani. Ennek köszönhető az első emeleten működő shop, ahol mindig a szezonnak megfelelő választékot kínálnak, karácsony előtt például játékokat, most a konzerveken van a sor, de hamarosan az iskola- és írószerek lesznek a kis shop polcain. Minden rossz szándék nélkül igyekeztünk „megbuktatni7’ kalauzainkat a Zengő Skála-Coop Áruházban, de csak a káliszappan „vonatkozásában" értünk el „sikert", nem kapható itt sem, mint ahogy mindenütt hiánycikk, készséggel mutatták azonban meg a hűtőládákat, kétféle méretben is, s egész „skálát" raktank elénk személygépkocsikhoz szükséges gumiköpenyekből; bár azt jó tudni, hogy a Zengőben csak a Skodákhoz, Trabantokhoz, Ladákhoz, Wartburgokhoz árulnak alkatrészeket, tartozékokat. A megbízható áruválaszték mellett a különböző akciók szolgálják a vásárlókedvet növelni. Most például másfél hónapon keresztül tart az engedményes konzervvásár, de készülnek már a téli vásárra is. Tervbe van véve egy átszervezés, ami ugyancsak a vásárlók érdekeit szolgálja: összevonják a divatáru- és a konfekcióosztályt, ugyanakkor külön részleget állítanak fel a fiatal vevőknek. Plusz a fődíj! (T) Mikor nyílt meg a komlói Zengő Áruház? © Lehet-e szeszes italt fogyasztani a büfében? A válaszokat a Dunántúli Napló (Pécs, Hunyadi út 11., vagy Pf.: 134, 7601) címére szerdáig, január 19-ig kérjük postára adni. A helyes megfejtők közül sorsoljuk ki a fődíj — 1600 forint értékű vásárlási utalvány — nyertesét, februárban. Olvasónk, akit a képen bekarikáztunk, mától a Zengő áruforgalmi osztályán veheti át e 200 forintos vásárlási utalványt.
