Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-16 / 15. szám
1983. január 16., vasárnap Dunántúli napló 5 A távgyaloglásra könnyű alkalmat találni: ezek a piseki kislányok — hétezer közül egy csoport — az „Otven kilométeres Svejk-gyaloglásra” indulnak, ami különben teljesen indokolt, hiszen a derék katona ezen a környéken bandukolt... Mire termett az ember? Igaz, vannak tudósok, akik szerint az emberi lét voltaképpen a tuskóra, a kőre, a székre leülés tudományával kezdődött, az orvosok szerint azonban elfajulásunk kezdődött akkor. Ők állítják, hogy az ember — mint élőlény — eredetileg nem téb- lábolásra, ülésre és asztal melletti görnyedésre termett. Rögtön hozzáteszik, hogy a mozgás hiányából, a természetellenes görnyedésből közvetlenül vagy közvetve, tengernyi betegség származik, méghozzá olyan is, amire talán nem is gondolnánk. Sok olyan betegség létezik, amelyet a tiszta levegőn mozgással, fizikai cselekvéssel meg lehet gyógyítani, sőt meg lehet előzni. Az ENSZ-statisztika egyértelműen beszél: a tiszta levegőjű, mozgásra késztető hegyek lakóinak hosszabb az élete. « Száz éve gyalogolnak Évente ismétlődő bizarr kép Prágában: áprilisban—májusban a főváros egyik déli kerületében százezrek gyűlnek ösz- sze egy téren; férfiak, nők, fiatalok, öregek, s egész családok, sokan közülük háton hordott kisbabákkal. Adott jelre a több százezer (!) ember elindul a városból kivezető úton Prcice község irányába. Hogy miért éppen oda? — azt ma már senki sem tudná megmondani. A szokás körülbelül százéves. Az a lényege, hogy a Prága—Prcice közötti 45 kilométeres távolságot egy-két-három nap alatt végig gyalogolják. Napi tizenöt kilométer, viszonylag sík terepen, nem nagy ügy. Útközben természetesen se vége, se hosz- sza a beszélgetésnek, a mókának; sok jó barátnak talán egész évben ilyenkor nyílik alkalma igazán, hogy kibeszélgethessék magukat. A család ilyenkor reggeltől estig biztosan együtt van. Hogy estére hol alszanak? Tizenöt kilométerenként van alkalmi táborhely, ahol — többnyire hálózsákban — pihenőre térhetnek, de ahol van tisztálkodási és étkezési lehetőség. Igaz, nem mindenki jut el Prcicébe. Vannak, akik öt-tíz kilométert gyalogolnak csupán. Megtehetik, hiszen - minden tíz kilométernél autóbuszok várják a visszatérni kívánókat. Mégis, mintegy száz éve, minden évben, körülbelül százezer ember elgyalogol a célig. Ott kapnak egy kis igazolást a gyalogtúráról, persze nem ez a lényeg. Irigylésreméltó szórakozás ez, de nem minden. Északi szomszédaink ugyanis tisztában vannak az említett orvosi tétellel. S bár a hegyes-völgyes országban valóban milliók heti szórakozása a természetjárás — nem átallották elindítani a „Búd fit!,r — „Légy fitt!” mozgalmat. Tíz éve ennek, s azóta több ezer (!) erdei tornapályát, futósövényt teremtettek. Talán hihetetlen, de így igaz: a „Légy fitt!" mozgalomban minden tizedik ember részt vesz, ami másfél milliót jelent. Randevú a Szakállassal Az utóbbi két évben a családok „testületileg" vesznek részt a próbákon, a talajtornában, a 40 méteres futásban, a tizenkét- perces távfutásban, és a százméteres úszásban. További forma a 12x12*és kondicionáló program. Miért, miért nem? — a „Légy fitt!" különböző rendezvényeinek mókás neveket adnak: „Festett köcsög" (ez a szülők és a gyerekek közös futóversenye), „Randevú a Szakállassal” (ez sífutás és sígyalog- • lós az Óriás-hegységben), „Kinek van kereke?” (ez kerékpározás Prága „budai" oldalán, a hegytetőn), „Ne pancsolj a szemembe!” (ez pedig természetesen vízijáték több vidék; uszodában). A részvételre jellemző, hogy ez utóbbi keretében, Vy- soké Myto városában, tíz év alatt minden tizedik férfi és nő leúszta a maga ezer méterét. Az állam milliókat költ a mozgalomra. A propaganda mindennapos, mindenütt mindenkinek szemébe ötlik és négy célt szolgál. 1. propaganda azoknak, akik nem törődnek a mozgással, az egészségükkel; 2. serkentés mindennapos tornászós- ra azoknál, akik ugyan értik, xhogy miről van szó, de kicsit lusták, s nem mindennap mozognak; 3. kondicionáló program azoknak, akik rendszeresen és tudatosan edzik testüket, de inkább csak a hét végén, szabad idejükben; 4. intenzív program azoknak; akiknek az életéből egyetlen nap sem hiányzik a séta, a torna, a kocogás, esetleg a futás, úszás, valamilyen sportolás. A csehszlovák egészségügyi szolgálatnál az orvosok minden pácienstől megkérdezik és feljegyzik, hogy sportol-e, vagy részt vesz-e a „Légy fitt!" mozgalomban. Nemrég közzé tették, hogy bizonyos betegségek 20 százalékkal ritkábban fordulnak elő a testüket rendszeresen edzők körében. F. A. Tökéletes térhatás Római amforák a Riói-öbölben Robert Marx amerikai régész úgy véli, bizonyítékokat talált arra, hogy a rómaiak már tizenhét évszázaddal Kolumbusz előtt fölfedezték Amerikát. Miután hat évvel ezelőtt a Riói- öböl egy helyén két római amforát — antik olaj-, víz- és bortartályokat — találtak, a régész szeptemberben tizenegy tenger alatti expedíció során további amforamaradványokra bukkant, amelyek három teniszpálya nagyságú területen borították be a tenger fenekét. Marx meg van győződve arról, hogy i. e. 200 körül egy római hajó futott be az öbölbe. Brazil régészek másként magyarázzák az amfora-leleteket: szerintük arról az olasz hajóról származhatnak, amely az elmúlt évszázadban egy múzeumi gyűjteményt szállított Brazíliába és a Riói-öbölben elsüllyedt. Marx ezzel szemben úgy véli: az amforákat annyira benőtte a tenger alatt; növényzet, hogy sok évszázada heverhetnek a víz alatt. Az amerikai régész most brazil búvárokkal folytatja kutatásait. Ha egycsatornás (mono) hangfelvételt hallunk, az egész előadó-együttest a hangszóró irányából halljuk. Hozzávetőleg megtudjuk állapítani, mekkora teremben és milyen akusztika; viszonyok között készült a felvétel. Az a benyomásunk, mintha nyitott ablak mellett ülnénk, s az együttest az ablakon át hallanánk. Mindebből nyilvánvaló, hogy a hangfelvétel nemcsak magát a hangeseményt, hanem olyan jeleket is tartalmaz, amelyek bizonyos térinformációt nyújtanak, s így térérzetet keltenek. A jelek között olyan csoportok is találhatók, amelyek az egyes hangforrásoknak a mikrofontól való távolságáról tájékoztatnak, ezekből alakul ki a hallgatóban az ún. mélységérzet. Ezeken kívül természetes környezetben behunyt szemmel még a hangforrás irányát is meg tudjuk állapítani — ez az irányérzet. Az irányinformációk átvitelére már nem elég egy csatorna, ehhez legalább két csatornára van szükség. Ha kétcsatornás közvetítéskor a két hangszóró kb. fejmagasságban, 60—90 fokos nyílásszöget bezárva helyezkedik el, a mélységérzeten kívül irányérzet is keletkezik bennünk, amely azonban csak a két hangszóró közötti területre korlátozódik, de mindenképpen nagyobb élményt nyerünk. Hogyan lehet tovább tágítani az irányérzet „hallószögét?" Nyilván még több hangcsatornára van szükség. Négy csatornához kapcsolódó hangszóróval — kvadrofóni- kus technikával — szinte már teljesen körülbástyázható a hallgató, s valóban úgy érezheti, mintha egy zenekar kellős közepén ülne. Nagy hátráltatója a kvadrofóniós rendszer elterjedésének, hogy a négycsatornás átvitelhez négymágnescsíkos magnószalagok és négycsatornás hanglemezek szükségesek. Képünkön egy kvadrofóni- kus erősítőt és lemezjátszót láthatunk és a speciális hangszóró-elrendezést, amely- lyel sokkal valósághűbben hozható létre és jobban szabályozható a térérzet. Magyar siker a nemzetközi mág usversen yen Víztisztító üzemek Az elmúlt tíz évben Francia- ország nagyot lépett előre a városi szennyvizek tisztítása terén. Víztisztító üzemek tucatját építették fel. Képünkön a franciaországi Ponteves község ülepítő szennyvíztisztító üzemét látjuk. Az elmúlt években Franciaországban megbillent a nitrogénciklus egyensúlya, amelynek következménye, a nitrát-tartalom növekedése, mind a felszíni, mind pedig- a felszín alatti vizekben. A közvélemény figyelme a nitrátra irányult. Ehhez hozzájárult az Európai Közösség Tanácsának irányelve is, amely szerint az ivóvizekben ez 50 mg liter mennyiséget nem haladhat meg. Ezt a normát csak 1985-ben vezetik be Francia- országban. A városi és ipari szennyvizek tisztítására, denitrifikálására különféle technikai megoldásokat alkalmaznak: szűrést, bikarbo- nos eljárást, biológiai tisztító módszereket. A francia víztisztító módszerek és berendezések iránt nagy az érdeklődés a latin-amerikai kontinens országaiban és a Közép-Keleten egyaránt. A közelmúltban rendezték meg Szófiában a II. Nemzetközi Máguskongresszust és ebből az alkalomból nagyszabású bűvészvetélkedőt is tartottak. A kongresszuson 350 hivatásos és amatőr bűvész vett részt. A magyar résztvevők közül kiemelkedően szerepelt Nagy Csaba, az idei nemzetközi vetélkedők felfedezettje. Áprilisban a csehszlovákiai Pardubicé- ben junior kategóriában indult, és a legjobb külföldi bűvész címet kapta. Augusztusban Karlovy Varyból már a felnőttek mezőnyében kiharcolt egy első és egy második díjjal tért haza Tiszaburára, ahol cukrászatot tanul, miközben Száva mester tanítványaként a mágia titkaival ismerkedik. Szófiában is két kategóriában indult: amatőrként csupa hivatásos közt és úgynevezett manipulációs versenyben és ugyancsak erős felnőtt mezőny tagjaként a „mikromágiá- ban". Az előbbi versenyben cilinderrel és sétapálcával a kezében lépett a színre. A cilinderből láng csapott ki, meggyújtotta a pálcát, amely nagyot lobbant, majd cilinderestől eltűnt és helyettük Nagy Csaba kezében feltűnt egy bűvészasztal: krómozott, masszív bútordarab. Ezután különféle színű golyók kerültek elő a levegőből, majd sorra eltűntek a piros, a zöld, az aranyosan csillogó golyók. Az ezüst viszont a nézők szeme láttára nőni kezdett. A levegőben -mintha valóságos vegyeskereskedés lett volna, annyi égő gyertya, füstölgő cigaretta, sál, kártyapakli tűnt elő. Ezt követően száz ezüstérme hullott az ifjú mágus kezébe, aki kendőt dobott az üres asztalra, s amikor felemelte, kártyavár magasodott az asztalon. A bűvészpalánta ekkor meghajolt, miközben a kezében tartott kendő sétabottá, majd virágcsokorrá változott. Végül — ki tudja, honnan — előkerült egy 4 méteres rúd is, amelyen magyar zászló lengett. Mutatványával a második helyet szerezte meg, s a sorra gratuláló nemzetközi szaktekintélyek, köztük a Bűvészek Világ- szövetségének főtitkára is úgy vélte, hogy első lehetett volna, ha nem lépi túl egy perccel műsoridejét, ezért ugyanis hibapontokat vontak le. A másik kategóriában is második lett, így a száz „elővarázsolt” ezüstérme mellé meglett a 102. ezüst. Nagy Csabát a tv nézői is láthatják majd: indul a Ki mit tud?-on. Cs. B. Vadászat A vaddisznó nem ritka a magyar erdőkben, Európa és Ázsia legnagyobb részében és a mediterrán Afrikában él. Észak- és Dél-Amerikában is megtalálható, de ott nem őshonos, a bevándorlók telepítették be. A Kaukázusban 2600 méterig, a Tien-San hegységben 3300 méterig is felhúzódik, s megmássza a négyezer méteres kazahsztáni csúcsokat is. Hazánkban nagyobb részük a Dunántúlon él, csak körülbelül egyharmada az Északi-Középhegységben és az Alföldön. A vaddisznó mindenevő óllat, növényi és állati eredetű anyagot egyaránt fogyaszt. Megesz; a rovarokat, az álcákat, az egereket, a csigát, a földön fészkelő madarak tojásait, sőt a magatehetetlen fiatal állatokat is. A magyar erNagyvadak terítéken dőkben, ahol sok gyökeret, makkot, páfrányt, rovart talál, kevesebb húst fal. Az erdőket együtt járják a nagytestű hím, a koca és a kismalacok. A „remetekanok" — a magányos öreg állatok — egyedül túrják az avart. A vaddisznóvadászat régen főúri kedvtelés volt. Voltak hercegi udvarok, ahol ezer számra tartották őket, méghozzá föld alatti alagutakban. Az irtandó vadakat innen kergették fel a napvilágra, a meredek dombte- tőrel amelyet erkélyszerűen kiképzett lőállásokkal vettek körül. A vadásztársaság zeneszó mellett falatozva, italozva várta a zsákmányt, A nagyvadállományt — e kategóriába tartozik a vaddisznó is — évről évre erőteljes, de körültekintő selejtező apasztásnak kell alávetni (hazánk területén 6—7 ezer a kívánatos darabszám vaddisznóból). E műveletnek esett áldozatul a képen látható tekintélyes méretű példány is a Bakonyban, az ország egyik leggazdagabb nagyvadas területén. > im iir.ksi# ' ?• n . f.r#
