Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-16 / 15. szám
proletárjai, egyesüljetek! unqntult napló XL. évfolyam, 15. szám 1983. január 16., vasárnap Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból Nyilatkozat a LEMP helyzetéről (2. oldal) Magyar mágus sikere (5. oldal) Ki mit tud? Megkezdődtek a városi selejtezők. (3. oldal) Iparunk szá m vetése Várható: sokfelé havazás, később hózápor Leesett az első idei hó Sóval töltik fe| a Köztisztasági Vállalat ügyeletes hóekés szórókocsiját a. Eperfa utcai telephelyen. Läufer László felvétele A mecseki utakat már sózni kellett Éjjel-nappal bevetésre készek az útkarbantartók r . % Óvatosan közlekedjünk! Az idén immár harmadik esztendeje, január első napjaiban készült el az ipari zárszámadás. Érthető a sietség: minél gyorsabban összegezni az előző év tapasztalatait, hiszen nehéz év vár ránk 1983- ban. Az iparnak az idén az 1977, évinél kisebb beruházással, a gyártmányok importtartalmának csökkentésével kell a termelését növelnie, s a konvertibilis elszámolású exportját mintegy öt százalékkal bővítenie. Az említett számok nyilvánvalóan csak átlagokat je. lölnek. Lesz, ahol túlszárnyalják az ipar elé tűzött célokat, s akad majd olyan vállalat- is, ahol elmaradnak majd azoktól, Ahogy tavaly is történt. Az ipari vezetők legutóbbi országos tanácskozásán Méhes Lajos ipari miniszter elismerő hangon szólt például a szénbányászokról, hiszen 1982-ben 26 millió tonna „fekete gyémántot” küldtek a felszínre —, annyit, amennyit a terv csak 1985-re tűzött ki célul. Az 1,2 milliónyi tonnával több szénnek azonban nagy ára volt, hiszen a föld alatt dolgozók átlagosan tizennyolc szabadnapjukat áldozták fel energiagondjaink enyhítéséért. Számokkal az előzőnél kevésbé látványosan megjeleníthető, ám ugyancsak nagy súllyal esik a latba a mérlegkészítésnél az energiatakarékos termékek bővülő sora. Idekívánkozik jó néhány vidéki vállalat gyártmánya, köztük a pápai Elekthermax hőtároló’s kályhája, a Hajdúsági Iparművek vízmelegítője és Energomat mosógépe, a salgótarjániak széntüzelésű kályhája és gáztűzhelye. Annak pedig igazán csak az állami gazdaságokban, szövetkezetekben dolgozók a megmondhatói, hogy a mezőgépipar T982-re kiemelkedő teljesítménye mennyivel mérsékelte a hazai alkatrészellátás nehézségeit.. , Lám, nem nehéz az iparban is kiugró eredményekre találni! S még az előbbieknél is többet mond két szám: tavaly az állami költségvetés vállalatoktól és szövetkezetekből származó 206 milliárdnyi tiszta bevételéből .106 milliárd forint az iparból származott. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy a konvertibilis exporttervet összességében nem teljesítették az üzemek, sőt kivitelük az előző évihez képest csökkent. A kép azonban e területen is árnyalt. A könnyűipar például egészében visszaesett, de a Minőségi és a Szigetvári Cipőgyár, a Pápai Textilgyár, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat, a Váci Kötöttárugyár, valamint á'Soproni Ruhagyár o termelését és a konvertibilis exportját egyaránt növelte. Hosszasan szegezhetnénk még egymással szembe á jó és a rossz példákat, ám a leegyszerűsített „leltárral” manapság nem sokra megy az ember. A mennyiségi számvetésnél jóval izgalmasabb, s előremutatóbb a gazdálkodás minőségi vonulatainak vizsgálata. 'Idetartozik egyebek között az iparban meglévő szellemi energiák hasznosítása, a külföldi eredmények honosítása. Az például, hogy a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat eredményes licenc. átvétellel 200 millió forintot meghaladó árbevételt, a Nitro k é m i a i Ipartelepek pedig több millió dolláros devizamegtakarítást ért el, A számvetéshez tartozik: alig akadt az utóbbi másfél évtizedben olyan esztendő, amelyben ne esett volna szó a. munkaerő-gazdálkodás ellentmondásairól. Az iparbon foglalkoztatottak száma ál. landóan csökken, s a vállalatok vezetői szünet nélkül a munkaerőhiányra panaszkodnak. Csakhogy — állapította meg Méhes Lajos is — számítások és nemzetközi ősz. szehasonlítások igazolják: a legtöbb gyárban a főtevékenység 20—30 százalékkal kevesebb emberrel elvégezhető lenne. Mi másról lenne hát szó, ha nem belső, kihasználatlan és gyakran még mozdíthatatlan tartalékról! A kiugró eredmények, a gazdálkodási hiányosságok egyaránt a nemzetközi összehasonlításra buzdítanak. A magyar ipari vállalatoknak a fejlett országok átlagával kell mérniük teljesítményüket. Ebben az összefüggésben derülhet aztán fény például arra, hogy miért van még ma is 40—60 olyan vállalatunk (s ezek az ipar dolgozóinak 10 —15 százalékát foglalkoztatják), amelyek alacsony hatékonysággal, alaphiányosan, illetve veszteségesen gazdálkodnak. Meglehet, azért, mert termékeikbe harmadával több anyagot öntenek, szerelnek be, mint a fejlett tőkés vállalatok. Vagy talán éppen amiatt, mert a külföldről megvásárolt technikával sem tudják „hozni" azt a termelékenységet, amit sa. ját gyárában elér az eladó. Ám legyen szó a nemzetközi versenyképesség bármely ve- tületéről, vállalati nagyságról, az iránytű csakis egy irányba tájolhat. Az alapvető cél a jövőben is változatlan létbiztonságban, az elért életszínvonalat továbbra is lehetőleg őrizve dolgozzon-éljen ez az ország. Ehhez, a szocializmus építéséhez viszont nincs részletesen megírt kotta. Azt jó hallással, biztos kézzel, folyamatosan és közösen lehet csak megkomponálni, hogy minél kevesebb legyen a hamis hang az együttes muzsikálásban ... Mélykúti Attila Tegnap lehullott az első hó. Szombaton hajnali három óra körül kezdett esni, a megyén belül is igen változó mennyiségben. Míg például Harkány térségében alig esett, addig a Mecsek útjaira, valamint Kővágószőlős—Hetvehely térségében ki kellett vonulni a szóró- kocsiknak. Három centiméternél vastagabb hó ugyan sehol sem esett, de az utakon ez mindjárt olvadt, csúszós latyakká vált, a mélyebb pontokon pedig megfagyott. A Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat a jó idő ellenére egész télen éjjel-nappal két szórókocsival állt készenléti ügyeletben, startra készen. Péntek estétől a meteorológiai jelzést követően már öt felkészült gépkocsi várakozott, amelyek aztán hajnali háromkor ki is futottak. Az Istvón-aknára vezető utat és a Mecseknek a városhoz tartozó területén pedig a Donátus, Bá- lics, Daindol útjait kellett homokkal kevert sóval csúszás- mentessé tenni. A Köztisztasági Vállalat egyébként összesen 12 kocsit tud mozgósítani, ha kell. Megszervezték a gépkocsivezetők között a lakásügyeletet és az ezentúl állandóan készenlétben álló öt gépkocsin felül, ha szükséges, a többi gépkocsivezetőt is riasztani tudják. Az Ütinformtól kapott tájékoztatás szerint a reggeli órákra a megye útjainak síkossága megszűnt, a gépkocsivezetőket azonban óvatosságra intik, mert előfordulhat, hogy az alsóbb rendű utak, bekötő utak mélyebb pontjain fagyos-csúszós az útburkolat. Az Országos Meteorológiai Intézet jelzése szerint az elkövetkező 24 órában kisebb szórványos havazás, esetleg hózápor várható, ami valószínű nem marad meg, hiszen a nappali hőmérséklet 0 fok körül, illetve 1—2 fokkal felette lesz, csupán a hajnali órákban hűl le —2, —4 fokra. flz Osztrák KP országos értekezlete „Erősebb baloldalt — több támogatást az OKP-nak” jelszóval szombaton egynapos országos értekezletet tartott Bécsben az Osztrák Kommunista Párt. A konferencián, amely az április 24-én esedékes parlamenti választásokra való .előkészületeket szolgálta, a mintegy 480 küldött jelenlétében a párt választási jelöltje, Franz Muhri elnök terjesztette elő a főreferátumot. Beszédében elsősorban Ausztria gazdasági helyzetével, a növekvő munkanélküliséggel, a bérből és fizetésből élők növekvő terheivel foglalkozott. Rámutatott, hogy a súlyosbodó gondokat nem lehet kizárólag a világgazdasági válság hatásaival magyarázni. Mint mondotta, bizonyos mértékig módosítani kellene a kormány gazdaságpolitikáját; csökkenteni a tőkének nyújtott kedvezményeket, s az így felszabadult pénzösszeg hozzájárulhatna az alapvető társadalmi-gazdasági gondok orvoslásához. Földgáz- fűtésre állt át a kenyérgyár Nagy nap volt a tegnapi a pécsi energiaellátásban, hisz a városban elsőként szombaton reggel nyolc órakor kezdődött meg a múlt hónapban Pécsre érekezett földgáz kenyérgyári rákapcsolása. Első lépésként kikapcsolták a városi gázt a rendszerből, majd kitisztították a vezetékeket, szerelvényeket, s megkezdték a nyomásszabályozók átállítását. Erre azért volt szükség, mert a korábbi 0,5 bar nyomással szemben a földgáz 3 bar nyomással érkezik. Ezt követően begyújtották a gázfáklyát, s miután teljesen tiszta gáz égett, a földgázt rákapcsolták a kenyérgyárra. Tegnap azonban nemcsak a Pécsi Kenyérgyár állt át földgázra, hanem az Engel János úton lévő tűzoltólaktanya és a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat telephelye is. Tompa Károly emlékszobái avattak Pécsett Dr. Tompa Károly emlékszobáját nyitották meg szombaton délelőtt Pécsett, a Janus Pannonius Múzeumbon. Tompa Károly 1897-ben született és 1978-ban halt meg: erdélyi születésű, Budapesten tanult, orvos. lett. Orvosként és művészetbarátként egyaránt nevezetes ember volt: baráti köréhez tartozott a magyar irodalom és művészet számos jelentős egyénisége. A most avatott emlékszoba egyik vitrinjében bemutatják a magyar írók Tompa Ká- rolynak dedikált könyveit: a szerzők között olvashatjuk Ka$sgk Lajos, Illyés Gyula, Kodolányi János, Veres Péter, Féja Géza, Szabó Lőrinc és mások nevét. A művészetkedvelő orvos gyűjtött képzőművészeti alkotásokat, bútorokat; könyvtára sok ezer kötetre rúgott. 1967- ben Tompa Károly gyűjteménye egy részét Pécsnek ajándékozta, más részét a város megvásárolta. A Tompagyűjtemény a ■ pécsi Modern Magyar Képtár értékes részét alkotja. Az emlékszobában kiállították könyveinek egy részét, bemutatják festett és faragott bútorainak, cserépkorsóinak és erdélyi szőtteseinek legszebb darabjait. Avató beszédet — Tóth Zsuzsa és Kiss Ildikó rövid irodalmi műsora után — a régi barát, Juhász Ferenc költő mondott. Juhász Ferenc megemlékezett „a vad, bátor, győztes, önmagát sohasem kímélő orvosról”, aki „ihletett és ihletet sugalló ember” volt, s aki „mámoros életszeretetet és mámorító életigenlést ha-, gyott barátaira", az utókorra. Az emlékszoba megnyitásával Pécs érdekes új látnivalóval gazdagodott.
