Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)
1983-01-14 / 13. szám
1983. január 14., péntek Dunántúli napló 3 Ml történt a XII. kongresszus óta? Nem romlott a járásban élők életszínvonala Beszélgetés dr. Vida Józseffel, az MSZMP Komló járási Bizottsága első titkárával Számvetések mindig készülnek. Egy hossza'bb-rövidebb időszak áttekintése, elemzése nyomán fogalmazódnak meg a jövő feladatai; a múlt értékeit a jövő kamatoztathatja. Pártfórumaink ebben az időszakban tekintik át a XII. kongresszus óta eltelt időszak munkáját. Célunk, hogy a városi és járási pártbizottságok önértékelése nyomán képet adjunk az ott folyó munkáról, az eredményekről, tennivalókról. Sorozatunkban elsőként az MSZMP Komló járási Bizottságán dr. Vida József első titkárral beszélgettünk. — A komlói járásban 45 000 ember él örömökkel és gondokkal. Hogyan látják önök az elmúlt időszakot; sikerült-e a gazdaságpolitikai, életszinvonalpoliti- kai és egyéb társadalom- politikai célokat megvalósítani? — Ügy vélem, főbb céljaink maradéktalanul megvalósultak. A járás gazdasági élete változatlanul a kongresszus óta dinamikusan fejlődik, a párt vezető szerepe tovább erősödött, nőtt a pártszervezetek, pártvezetőségek tekintélye, jelentősen javultak tömegkapcsolataink. Nyugodtan megállapíthatom, hogy vidékünkön rend és fegyelem van, s nagyon komoly építőmunka folyik — mondotta bevezetésül dr. Vida József. — Járásunkra alapvetően jellemző, hogy az itteni családok zömében együtt él az ipari munkás, a termelőszövetkezeti tag, az értelmiség és az alkalmazotti réteg. Ez politikailag — az életszínvonal alakulása szempontjából — nagyon kedvező, hiszen a mezőgazdasági munkások mellett az ipari munkások, az alkalmazottak és az értelmiségiek is kiterjedt háztáji gazdálkodással egészíthetik ki jövedelmüket. — A pártmunka középpontjában a gazdaságpolitikai munka áll. A korábbi mezőgazdasági arculat lassan átalakult, s ma már a járásban foglalkoztatót, tok több mint fele az iparból él. Hogyan értékelik ezt a változást? — A mezőgazdaság munkaerőigénye — evvel a rossz szóval élve — beállt. A felesleges munkaerőt felszívta az ipar, fő. ként a nagyközségekben, falvakban települt üzemek. Jelen, leg 46 gyáregység, ipari szövetkezet, üzem van, melyeknek döntő többsége a járáson, illetve a megyén kívüli vállalatokhoz tartozik. Véleményem szerint igen rugalmas kisüzemek ezek, s mind a foglalkoztatásban, mind a termelés volumenében jelentős a szerepük. Több év óta kiemelkedő eredménnyel dolgozik a mágocsi MEZŐGÉP, a mágocsi téglagyár, a sásdi téglagyár, a hidasi VOSZK, Universum és a vegyiművek. Teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy járásunk területén megvalósult a nők teljes foglalkoztatottsága, hiszen a munkaképes női korosztály több mint 75 százaléka dolgozik. Erre az ad lehetőséget, hogy a kongresszus előtti és az azt kö. vető években számos női üzemet hoztunk létre a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, a Pécsi Kesztyűgyár és a Tema- forg segítségével. A járás ipara közel 1,5 miiliárdot hoz a népgazdaságnak. — Úgy vélem, a mező gazdasági üzemek eredményeire méltán büszkék a járásban, hiszen termelésük ma már meghaladja a kétmilliárd forintot. — A bikali nyúl, a mágocsi pulyka több mint Európa-hírű. Bikái emellett halban is rendszergazda, a sásdi termelőszövetkezet pedig a liba tartás területén szaktekintély. Nyilvánvalóan jó hatással vannak ezek az eredmények a járás többi üzemeire is. Többségük — Bikái, Mágocs, Sásd, Kishajmás, Egyházaskozár, Gödre, Pécsvá- rad — tartósan közepes — vagy magas hatékonysággal dolgozik. Jelentásnék tartom azt is, hogy járásunkban a mezőgazdaság termelése az elmúlt két év alatt több mint 15 százalékkal emelkedett, s hogy gazdaságaink gyorsan tudnak alkalmazkodni a változó köz- gazdasági szabályzókhoz, egyre jobb a piaci tevékenységük is. Az ágazatokon belül az állattenyésztés fejlődött a legdinamikusabban, s ma jóval 11 000 tonna húson felül termelünk, jelentős a szarvasmarha-, a baromfi-, a sertés-, és a juhtenyésztésünk is. Búzából 4,8 tonnát, kukoricából pedig 7 tonna felett taikarítottunk be hektáronként. A járás geológiai, domborzati viszonyaihoz képest ez nem rossz eredmény. I — A gazdálkodás gondjairól is ejtsünk néhány szót... — Természetesen a mérleg- készítéskor nem mindenben leltünk örömet. Három termelő- szövetkezetünk — a magyarszéki, a hidasi és a mindszentgo- disai — éppen hogy megél, igen alacsony hatékonysággal dolgozik. Ennek oka elsősorban a vezetőkben rejlik, de jelentős a tőkeszegénység és az abból eredő gyatra közellátottság is. Aztán még nem sikerült megvalósítani az agrokémiai, az erdő- és fafeldolgozó társulásokat, s bár a pártértekezletünk határozta meg, nem állt föl a juhtenyésztési társulás sem. További gond: kévés a közgazdász és a felsőfokú vég. zettségű állategészségügyi szakemberünk. Üj feladataink: tovább kell javítani az együttműködést a megyei tanács szakvezetésével, a tsz szövetséggel és a MESZÖV-vel is. Véleményünk, hogy a megyei tanácsnak még több figyelmet kell szentelnie a termelés szak- irányítására, még jobban a ma igényeihez igazítani a termelés szervezését segítő, ellenőrző munkát. — Melyek a legfontosabb feladatok a politikai munka terén? — Változatlanul a pártmunka fő feladata a gazdaságpolitikai és életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósítása. Hi. szén a népgazdaság elvárásai — a hústermelés, gabonatermelés növelése, az értékek teremtése, a minőség és a hatékonyság javítása, a jövedelmező gazdálkodás — egybeesnek a lakossági célokkal. Minden józan gondolkodású ember belátja, hogy életszínvonalunk megtartását csak így tudjuk biztosítani. Fontosnak tartom, hogy tovább bővítsük a háztáji és kisegítő gazdálkodást. Számolnunk kell negatív hatásokkal is, ugyanis a falun élő munkásokat közvetlenül érintik a felemelt utazási költségek, a villany, a víz, a szennyvíz-díj és más szolgáltatások magasabb költségkihatásai. Továbbá úgy vélem, hogy nagy figyelmet kell szentelnünk szövetségi politikánknak, figyelnünk kell a fiatalokra — élet. és lakáskörülményeik alakulására. Igen fon. tos a szocialista demokrácia további fejlesztése, úgy vélem, a jelenlegi helyzetünkben ez kulcskérdés. A vélemények széles körben való tisztázása, a meggyőzés a leghatásosabb fegyverünk. A vezetőknek kamatoztatniuk kell a dolgozók tapasztalatait. Végül a nemzetiségi politika terén elért eredményeket — a nemzetiségi kul. túra ápolását, az anyanyelvi oktatás elért színvonalát — tartanunk kell. — ön a bevezetőjében említette: a járásban a párt vezető szerepe erősödött ... — Igen, ez így van — mondotta befejezésül dr. Vida József. — Gazdasági, termelési eredményeink, az életszínvonal területén történő kisébb-na- gyobb lépésék növelik a párt politikájával szembeni bizalmat. Nagyon sok segítséget ad ehhez a kommunisták példamutató helytállása, a kommunista vezetők becsületes munkája, s az is, hogy a pártszervezetek vállalják a problémákat, a lakosság gondjainak intézését. Én úgy vallom, hogy az élet- színvonal, az életviszonyok védelme szempontjából egyre növekvő jelentőségű az emberéket a lakóhelyen ért hatások — akár a kereskedelem, szolgáltatás, közlekedés, egészségügy, gyermekintézményi hálózat, akár a szórakozási lehetőségek területén. Ezekre a hatásokra a kommunistáknak az eddigieknél is nagyobb politikai érzékenyciánnál ItaII finv/álniiilr Hét éif után neuadas „Munkásőr” szocialista brigád Nem akármilyen brigádgyűlés «olt ezen az estén a Ságvári Művelődési Ház egyik különtermében. A vendégek talán többen is voltak jelen ezen a brigádtalálkozón, mint a 11 fős brigád, amelynek a neve eddig igencsak szürkén hangzott: a MÉV 47-es számú szocialista brigádja a II. bányaüzemből. A sok vendég, a munkásőrség megyei és Pécs városi parancsnokságának vezetői, valamint a vállalat és az üzem párt-, gazdasági és KISZ-vezetői névadóra jöttek. Az ünnepi alkalomnak megfelelően, Kasik György brigádvezető azzal lepte meg társait, hogy csendesen, kissé meghatott hangon szónoklatba kezdett, amelyet egyre nagyobb figyelemmel hallgatott vendég és brigádtag egyaránt. A beszéd, amellyel Kasik György brigádvezető bejelentette és egyben megindokolta, hogy a 47-es számú szocialista brigád a „Munkásőr” nevet vette fel, lassan-lassan brigádtörténetté kerekedett. Mikortól érdemelték ki a szocialista brigád rangját, milyen eredményeket értek el a brigádmozgalomban? (ötször arany fokozatot, 1981-ben pedig a „Vállalat kiváló brigádja” címet.) Kik mentek el a régi brigádtagok közül? Hogyan sikerült gyökeret ereszteniük az újaknak, s legfőképpen, hogyan jutottak el odáig, hogy méltán nevezhetik magukat „Munkásőr" brigádnak? Nemcsak azért, mert minden illetékes szerv örömmel helyeselte a névválasztást, inkább azért, mert a 12 tagú brigádból 7-en munkásőrök régebb óta, a két újat pedig most januárban avatták fel. A brigád valamennyi munkásőr tagja egy szakaszban teljesíti a szolgálatot, s ez a szakasz (ahol Kasik György a parancsnokhelyettes) lett a MÉV munkásőr századának legjobb II legjobbak közölt is az élvonalban szakasza 1982-ben, amikor ez a század lett a legjobb a Pécs városi Landler Jenő munkásőr- zászlóaljban, a zászlóalj pedig a megye legjobb zászlóalja címet érte el. Tehát ők lettek a legjobbak között is a legjobbak, akik most a brigádjuknak is a „Munkásőr" nevet választották. Jó néhányon felszólaltak a névadó gyűlésen régebbi, azóta más területre került brigádtagok, a párt- és a KISZ- szervezet képviselője is. A munkásőrség Pécs városi zászlóaljának parancsnoka többek között annak a jelentőségét hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen szocialista brigád Pécsett, amelyik a „Munkásőr” nevet viseli, a MÉV II. számú üzemének igazgatója pedig annak örült leginkább, hogy akad az üzemben egy olyan szocialista brigád, amelyik eny- nyire egy területre koncentrálja társadalmi vállalását, tevékenységét. A sok felszólalás közül egy különösen megragadó volt, mert talán ez engedett leginkább bepillantani a kollektíva életébe. Barát Tibor fiatal brigádtag és fiatal munkásőr mondta: — Nyolc éve kerültem a csapatba csillésnek. Én igazán elmondhatom, hogy nagyon sokat köszönhetek a kollektíva nevelésének, összetartásának, különösen Kasik Gyurinak. Neki azt hiszem valami saját módszere van, nem tudom megfogalmazni, hogy mi, de meg tudja tartani az új embereket. Lehet, hogy azzal, amikor ide kerültem, szinte a kezemet fogva segített a munkában, a beilleszkedésben. Nem mindegy, hagy hova kerül az ember, kik a munkatársai. Biztos vagyok benne, hogy én soha nem lettem volna munkásőr, ha nem ebbe a brigádba kerülök. A brigád összetartásának és az új nevének titka javarészt Kasik György brigádvezető titka. Negyvenhét éves, 1960 óta dolgozik a MÉV II. üzemében, 18 éve munkásőr, a megalakulás, 1968 óta vezetője a brigádnak. Amikor a társaság már kisebb csoportokra bomlott a brigádgyűlés vége felé, Kasik György arról mesélt, hogyan választották éppen ezt a nevet a kollektívának: — Hét éve foglalkoztatott a gondolat, hogy a Munkásőr nevet kellene felvennünk. Nem siettük el a névválasztást, mert úgy véltük, hogy amíg nincs igazán együtt a csapat a munkában és a munka utáni közös vállalások teljesítésében, addig nem érdemes brigádnevet választani, hiszen a név nemcsak kötelez, hanem azt ki is kell érdemelni. Az évek során sikerült megtartani a brigád magját és a hozzánk kerülő fiatalokat is bevonni a közösség életébe. Kezdetben csak ketten voltunk munkósőrök, de talán nem. túl nagy szó, a mi példánk nyomán a többiek is elkezdtek érdeklődni e nehéz, de szép szolgálat iránt, ami egyre szervesebb része lett a brigád életének. Ma már kis közösségünk háromnegyed része munkásőr, remélhetőleg néhány éven belül a többiek is sorainkba lépnek. Ez lesz brigádunk legfontosabb célja a vállalásaink között, amelyekben természetesen az is szerepel, hogy termelési feladatainkat a munkásőri szolgálat mellett is mindig 100 százalékon felül teljesítjük. Ma új brigádnaplót kezdünk, de a hagyományainkat folytatni szeretnénk, csak még jobb munkával mint eddig. D. I. Egyedülálló még az országban a pécsi kezdeményezés: hogy egy építkezéssel foglalkozó kereskedelm; vállalat szerződést kötött egy ifjúsági szervezettel információs iroda létrehozására. Mégpedig olyan információs irodára, amire most jelentkezik a legnagyobb igény: a fiatalok magánerős lakásépítését kívánják közösen segíteni. Ennek volt már egy elődje — a tanácsadó szolgáltatást szerkesztőségünkben működtette a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Most új formában jött létre, s a két fél, a TÖZÉP és a KISZ Baranya megyei Bizottsága képviselői a FÉSZEK Áruház megnyitásakor írták alá az együttműködési szerződést. Miután a TÜZÉP Vállalat is tervezte, hogy tanácsadással is foglalkoznak az új áruházban, e tervük egyezett a KISZ szándékával, s így közös megegyezéssel megnyitották januárban a lakásépítők információs irodáját. A KISZ Baranya megyei Bizottsága mint szervező, a TUZÉP mint résztvevő, arra kötöttek megállapodást, hogy a telekvásárlástól a kivitelezés befejezéséig elősegítsék a fiata. lók magánerős lakásépítését. E munkához az építkezés valamennyi területéről fölkértek fiatal szakembereket, s így kialakult egy tizenöt fős csoport, melynek tagjai valamennyien nyilatkozásra jogosult, fiatal, jogi, műszaki, pénzügyi stb. szakemberek. Ez a létszám egyben biztosítja azt is, hogy ha valamelyik szakterület egyik képviselője egy alkalommal nem tud megjelenni a szaktanácsadáson, úgy mindig van helyettesítője. A FÉSZEK Áruházban a TÜZÉP-nek is van egy szaktanácsadója. Mit vállalt e megállapodás keretében a KISZ és a TÜZÉP? Az ifjúsági szervezet megyei bizottsága vállalta, hogy az általa szervezett magánerős építkezésekkel, energiamegtakarítással kapcsolatos pályázatok tartalmát zsűrizés után ismerteti a TÜZÉP-pel, hogy a kivitelezéshez szükséges anyagok beszerzése érdekében elsőnek meg tudja tenni a lépéseket. Valamennyi szaktanácsadáson jelen lesz egy nyilatkozatra jogosult személy a KISZ Baranya megyei Bizottsága képviseletében; a magánerős lakásépítésekkel kapcsolatos kiállításaira társkiállítóként meghívja a TÖZÉP Vállalatot. S a TÖZÉP? Legelőször is heti egy alkalommal — minden csütörtökön 16-tól 18 óráig — az információs iroda rendelkezésére bocsátja a FÉSZEK Áruház épületében az első emeleti tanácstermet. Kiemelten kezeli a KISZ-védnökséggel épülő lakások anyagbiztosítását: kijelölt dolgozójuk az információs iroda szaktanácsadóival állandó kapcsolatot tart fenn, s tőlük is részt vesz minden tanácsadáson egy nyilatkozatra jogosult személy. A szaktanácsadási napon kívül az állandó és folyamatos információt a TÜZÉP Vállalat megrendelő irodájának megbízott dolgozója nyújtja az építtetőknek. Ezzel az együttműködéssel lehetővé válik, hogy a tanácsadástól a telekvásárlásig, a telekvásárlástól a ház fölépültéig valóban komplex szolgáltatást nyújtsanak azoknak a fiataloknak, akik ezután kezdik el lakásukat építeni, magánerőből. D. Cs. Kozma Ferenc Együtt a brigád Információs iroda minden csütörtökön Építtetői« irány a FÉSZEK!
