Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-14 / 13. szám

1983. január 14., péntek Dunántúli napló 3 Ml történt a XII. kongresszus óta? Nem romlott a járásban élők élet­színvonala Beszélgetés dr. Vida Józseffel, az MSZMP Komló járási Bizottsága első titkárával Számvetések mindig készül­nek. Egy hossza'bb-rövidebb időszak áttekintése, elemzése nyomán fogalmazódnak meg a jövő feladatai; a múlt értékeit a jövő kamatoztathatja. Pártfó­rumaink ebben az időszakban tekintik át a XII. kongresszus óta eltelt időszak munkáját. Célunk, hogy a városi és járási pártbizottságok önértékelése nyomán képet adjunk az ott fo­lyó munkáról, az eredmények­ről, tennivalókról. Sorozatunkban elsőként az MSZMP Komló járási Bizottsá­gán dr. Vida József első titkár­ral beszélgettünk. — A komlói járásban 45 000 ember él örömökkel és gondokkal. Hogyan látják önök az elmúlt időszakot; sikerült-e a gazdaságpo­litikai, életszinvonalpoliti- kai és egyéb társadalom- politikai célokat megvaló­sítani? — Ügy vélem, főbb céljaink maradéktalanul megvalósultak. A járás gazdasági élete válto­zatlanul a kongresszus óta di­namikusan fejlődik, a párt ve­zető szerepe tovább erősödött, nőtt a pártszervezetek, pártve­zetőségek tekintélye, jelentősen javultak tömegkapcsolataink. Nyugodtan megállapíthatom, hogy vidékünkön rend és fe­gyelem van, s nagyon komoly építőmunka folyik — mondot­ta bevezetésül dr. Vida József. — Járásunkra alapvetően jel­lemző, hogy az itteni családok zömében együtt él az ipari munkás, a termelőszövetkezeti tag, az értelmiség és az alkal­mazotti réteg. Ez politikailag — az életszínvonal alakulása szempontjából — nagyon ked­vező, hiszen a mezőgazdasági munkások mellett az ipari mun­kások, az alkalmazottak és az értelmiségiek is kiterjedt háztáji gazdálkodással egészíthetik ki jövedelmüket. — A pártmunka középpont­jában a gazdaságpolitikai munka áll. A korábbi me­zőgazdasági arculat las­san átalakult, s ma már a járásban foglalkoztatót, tok több mint fele az iparból él. Hogyan érté­kelik ezt a változást? — A mezőgazdaság munka­erőigénye — evvel a rossz szó­val élve — beállt. A felesleges munkaerőt felszívta az ipar, fő. ként a nagyközségekben, fal­vakban települt üzemek. Jelen, leg 46 gyáregység, ipari szövet­kezet, üzem van, melyeknek döntő többsége a járáson, illet­ve a megyén kívüli vállalatok­hoz tartozik. Véleményem sze­rint igen rugalmas kisüzemek ezek, s mind a foglalkoztatás­ban, mind a termelés volume­nében jelentős a szerepük. Több év óta kiemelkedő ered­ménnyel dolgozik a mágocsi MEZŐGÉP, a mágocsi tégla­gyár, a sásdi téglagyár, a hi­dasi VOSZK, Universum és a vegyiművek. Teljes biztonsággal mondhatjuk, hogy járásunk te­rületén megvalósult a nők teljes foglalkoztatottsága, hiszen a munkaképes női korosztály több mint 75 százaléka dolgozik. Er­re az ad lehetőséget, hogy a kongresszus előtti és az azt kö. vető években számos női üze­met hoztunk létre a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat, a Pécsi Kesztyűgyár és a Tema- forg segítségével. A járás ipa­ra közel 1,5 miiliárdot hoz a népgazdaságnak. — Úgy vélem, a mező gazda­sági üzemek eredmé­nyeire méltán büszkék a járásban, hiszen termelé­sük ma már meghaladja a kétmilliárd forintot. — A bikali nyúl, a mágocsi pulyka több mint Európa-hírű. Bikái emellett halban is rend­szergazda, a sásdi termelőszö­vetkezet pedig a liba tartás te­rületén szaktekintély. Nyilvánva­lóan jó hatással vannak ezek az eredmények a járás többi üzemeire is. Többségük — Bi­kái, Mágocs, Sásd, Kishajmás, Egyházaskozár, Gödre, Pécsvá- rad — tartósan közepes — vagy magas hatékonysággal dolgozik. Jelentásnék tartom azt is, hogy járásunkban a me­zőgazdaság termelése az el­múlt két év alatt több mint 15 százalékkal emelkedett, s hogy gazdaságaink gyorsan tudnak alkalmazkodni a változó köz- gazdasági szabályzókhoz, egy­re jobb a piaci tevékenységük is. Az ágazatokon belül az ál­lattenyésztés fejlődött a legdi­namikusabban, s ma jóval 11 000 tonna húson felül terme­lünk, jelentős a szarvasmarha-, a baromfi-, a sertés-, és a juh­tenyésztésünk is. Búzából 4,8 tonnát, kukoricából pedig 7 tonna felett taikarítottunk be hektáronként. A járás geoló­giai, domborzati viszonyaihoz képest ez nem rossz eredmény. I — A gazdálkodás gondjairól is ejtsünk néhány szót... — Természetesen a mérleg- készítéskor nem mindenben lel­tünk örömet. Három termelő- szövetkezetünk — a magyarszé­ki, a hidasi és a mindszentgo- disai — éppen hogy megél, igen alacsony hatékonysággal dolgozik. Ennek oka elsősorban a vezetőkben rejlik, de jelen­tős a tőkeszegénység és az ab­ból eredő gyatra közellátottság is. Aztán még nem sikerült megvalósítani az agrokémiai, az erdő- és fafeldolgozó tár­sulásokat, s bár a pártértekez­letünk határozta meg, nem állt föl a juhtenyésztési társulás sem. További gond: kévés a közgazdász és a felsőfokú vég. zettségű állategészségügyi szak­emberünk. Üj feladataink: to­vább kell javítani az együtt­működést a megyei tanács szakvezetésével, a tsz szövet­séggel és a MESZÖV-vel is. Vé­leményünk, hogy a megyei ta­nácsnak még több figyelmet kell szentelnie a termelés szak- irányítására, még jobban a ma igényeihez igazítani a termelés szervezését segítő, ellenőrző munkát. — Melyek a legfontosabb feladatok a politikai mun­ka terén? — Változatlanul a pártmun­ka fő feladata a gazdaságpo­litikai és életszínvonal-politikai célkitűzések megvalósítása. Hi. szén a népgazdaság elvárásai — a hústermelés, gabonater­melés növelése, az értékek te­remtése, a minőség és a haté­konyság javítása, a jövedelme­ző gazdálkodás — egybees­nek a lakossági célokkal. Min­den józan gondolkodású ember belátja, hogy életszínvonalunk megtartását csak így tudjuk biztosítani. Fontosnak tartom, hogy tovább bővítsük a háztáji és kisegítő gazdálkodást. Szá­molnunk kell negatív hatások­kal is, ugyanis a falun élő munkásokat közvetlenül érintik a felemelt utazási költségek, a villany, a víz, a szennyvíz-díj és más szolgáltatások magasabb költségkihatásai. Továbbá úgy vélem, hogy nagy figyelmet kell szentelnünk szövetségi politi­kánknak, figyelnünk kell a fia­talokra — élet. és lakáskörül­ményeik alakulására. Igen fon. tos a szocialista demokrácia további fejlesztése, úgy vélem, a jelenlegi helyzetünkben ez kulcskérdés. A vélemények szé­les körben való tisztázása, a meggyőzés a leghatásosabb fegyverünk. A vezetőknek ka­matoztatniuk kell a dolgozók tapasztalatait. Végül a nemze­tiségi politika terén elért ered­ményeket — a nemzetiségi kul. túra ápolását, az anyanyelvi oktatás elért színvonalát — tar­tanunk kell. — ön a bevezetőjében em­lítette: a járásban a párt vezető szerepe erősö­dött ... — Igen, ez így van — mon­dotta befejezésül dr. Vida Jó­zsef. — Gazdasági, termelési eredményeink, az életszínvonal területén történő kisébb-na- gyobb lépésék növelik a párt politikájával szembeni bizalmat. Nagyon sok segítséget ad eh­hez a kommunisták példamuta­tó helytállása, a kommunista vezetők becsületes munkája, s az is, hogy a pártszervezetek vállalják a problémákat, a la­kosság gondjainak intézését. Én úgy vallom, hogy az élet- színvonal, az életviszonyok vé­delme szempontjából egyre nö­vekvő jelentőségű az emberéket a lakóhelyen ért hatások — akár a kereskedelem, szolgál­tatás, közlekedés, egészségügy, gyermekintézményi hálózat, akár a szórakozási lehetőségek területén. Ezekre a hatásokra a kommunistáknak az eddigieknél is nagyobb politikai érzékeny­ciánnál ItaII finv/álniiilr Hét éif után neuadas „Munkásőr” szocialista brigád Nem akármilyen brigádgyűlés «olt ezen az estén a Ságvári Művelődési Ház egyik különter­mében. A vendégek talán töb­ben is voltak jelen ezen a bri­gádtalálkozón, mint a 11 fős brigád, amelynek a neve eddig igencsak szürkén hangzott: a MÉV 47-es számú szocialista bri­gádja a II. bányaüzemből. A sok vendég, a munkásőrség megyei és Pécs városi parancsnokságá­nak vezetői, valamint a vállalat és az üzem párt-, gazdasági és KISZ-vezetői névadóra jöttek. Az ünnepi alkalomnak meg­felelően, Kasik György brigád­vezető azzal lepte meg társait, hogy csendesen, kissé megha­tott hangon szónoklatba kez­dett, amelyet egyre nagyobb fi­gyelemmel hallgatott vendég és brigádtag egyaránt. A be­széd, amellyel Kasik György brigádvezető bejelentette és egyben megindokolta, hogy a 47-es számú szocialista brigád a „Munkásőr” nevet vette fel, lassan-lassan brigádtörténetté kerekedett. Mikortól érdemelték ki a szocialista brigád rangját, milyen eredményeket értek el a brigádmozgalomban? (ötször arany fokozatot, 1981-ben pedig a „Vállalat kiváló brigádja” cí­met.) Kik mentek el a régi bri­gádtagok közül? Hogyan sike­rült gyökeret ereszteniük az újaknak, s legfőképpen, ho­gyan jutottak el odáig, hogy méltán nevezhetik magukat „Munkásőr" brigádnak? Nem­csak azért, mert minden illeté­kes szerv örömmel helyeselte a névválasztást, inkább azért, mert a 12 tagú brigádból 7-en munkásőrök régebb óta, a két újat pedig most januárban avatták fel. A brigád valamennyi mun­kásőr tagja egy szakaszban tel­jesíti a szolgálatot, s ez a sza­kasz (ahol Kasik György a pa­rancsnokhelyettes) lett a MÉV munkásőr századának legjobb II legjobbak közölt is az élvonalban szakasza 1982-ben, amikor ez a század lett a legjobb a Pécs városi Landler Jenő munkásőr- zászlóaljban, a zászlóalj pedig a megye legjobb zászlóalja cí­met érte el. Tehát ők lettek a legjobbak között is a legjob­bak, akik most a brigádjuknak is a „Munkásőr" nevet válasz­tották. Jó néhányon felszólaltak a névadó gyűlésen régebbi, az­óta más területre került bri­gádtagok, a párt- és a KISZ- szervezet képviselője is. A mun­kásőrség Pécs városi zászlóal­jának parancsnoka többek kö­zött annak a jelentőségét hangsúlyozta, hogy ez az egyetlen szocialista brigád Pé­csett, amelyik a „Munkásőr” nevet viseli, a MÉV II. számú üzemének igazgatója pedig annak örült leginkább, hogy akad az üzemben egy olyan szocialista brigád, amelyik eny- nyire egy területre koncentrálja társadalmi vállalását, tevékeny­ségét. A sok felszólalás közül egy különösen megragadó volt, mert talán ez engedett legin­kább bepillantani a kollektíva életébe. Barát Tibor fiatal bri­gádtag és fiatal munkásőr mondta: — Nyolc éve kerültem a csa­patba csillésnek. Én igazán el­mondhatom, hogy nagyon so­kat köszönhetek a kollektíva nevelésének, összetartásának, különösen Kasik Gyurinak. Neki azt hiszem valami saját mód­szere van, nem tudom megfo­galmazni, hogy mi, de meg tudja tartani az új embereket. Lehet, hogy azzal, amikor ide kerültem, szinte a kezemet fog­va segített a munkában, a be­illeszkedésben. Nem mindegy, hagy hova kerül az ember, kik a munkatársai. Biztos vagyok benne, hogy én soha nem let­tem volna munkásőr, ha nem ebbe a brigádba kerülök. A brigád összetartásának és az új nevének titka javarészt Kasik György brigádvezető tit­ka. Negyvenhét éves, 1960 óta dolgozik a MÉV II. üzemében, 18 éve munkásőr, a megala­kulás, 1968 óta vezetője a bri­gádnak. Amikor a társaság már kisebb csoportokra bomlott a brigádgyűlés vége felé, Kasik György arról mesélt, hogyan választották éppen ezt a nevet a kollektívának: — Hét éve foglalkoztatott a gondolat, hogy a Munkásőr ne­vet kellene felvennünk. Nem siettük el a névválasztást, mert úgy véltük, hogy amíg nincs igazán együtt a csapat a mun­kában és a munka utáni közös vállalások teljesítésében, addig nem érdemes brigádnevet vá­lasztani, hiszen a név nemcsak kötelez, hanem azt ki is kell ér­demelni. Az évek során sike­rült megtartani a brigád mag­ját és a hozzánk kerülő fiata­lokat is bevonni a közösség életébe. Kezdetben csak ketten voltunk munkósőrök, de talán nem. túl nagy szó, a mi példánk nyomán a többiek is elkezdtek érdeklődni e nehéz, de szép szolgálat iránt, ami egyre szer­vesebb része lett a brigád éle­tének. Ma már kis közösségünk háromnegyed része munkásőr, remélhetőleg néhány éven be­lül a többiek is sorainkba lép­nek. Ez lesz brigádunk legfon­tosabb célja a vállalásaink kö­zött, amelyekben természetesen az is szerepel, hogy termelési feladatainkat a munkásőri szolgálat mellett is mindig 100 százalékon felül teljesítjük. Ma új brigádnaplót kezdünk, de a hagyományainkat folytatni sze­retnénk, csak még jobb munká­val mint eddig. D. I. Egyedülálló még az ország­ban a pécsi kezdeményezés: hogy egy építkezéssel foglal­kozó kereskedelm; vállalat szerződést kötött egy ifjúsági szervezettel információs iroda létrehozására. Mégpedig olyan információs irodára, amire most jelentkezik a legnagyobb igény: a fiatalok magánerős lakásépítését kívánják közösen segíteni. Ennek volt már egy elődje — a tanácsadó szolgáltatást szer­kesztőségünkben működtette a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga. Most új formában jött lét­re, s a két fél, a TÖZÉP és a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga képviselői a FÉSZEK Áruház megnyitásakor írták alá az együttműködési szerződést. Mi­után a TÜZÉP Vállalat is ter­vezte, hogy tanácsadással is foglalkoznak az új áruházban, e tervük egyezett a KISZ szán­dékával, s így közös megegye­zéssel megnyitották januárban a lakásépítők információs iro­dáját. A KISZ Baranya megyei Bi­zottsága mint szervező, a TUZÉP mint résztvevő, arra kö­töttek megállapodást, hogy a telekvásárlástól a kivitelezés befejezéséig elősegítsék a fiata. lók magánerős lakásépítését. E munkához az építkezés vala­mennyi területéről fölkértek fiatal szakembereket, s így ki­alakult egy tizenöt fős csoport, melynek tagjai valamennyien nyilatkozásra jogosult, fiatal, jogi, műszaki, pénzügyi stb. szakemberek. Ez a létszám egy­ben biztosítja azt is, hogy ha valamelyik szakterület egyik képviselője egy alkalommal nem tud megjelenni a szakta­nácsadáson, úgy mindig van helyettesítője. A FÉSZEK Áru­házban a TÜZÉP-nek is van egy szaktanácsadója. Mit vállalt e megállapodás keretében a KISZ és a TÜZÉP? Az ifjúsági szervezet megyei bi­zottsága vállalta, hogy az álta­la szervezett magánerős épít­kezésekkel, energiamegtakarí­tással kapcsolatos pályázatok tartalmát zsűrizés után ismerte­ti a TÜZÉP-pel, hogy a kivite­lezéshez szükséges anyagok beszerzése érdekében elsőnek meg tudja tenni a lépéseket. Valamennyi szaktanácsadáson jelen lesz egy nyilatkozatra jo­gosult személy a KISZ Baranya megyei Bizottsága képviseleté­ben; a magánerős lakásépíté­sekkel kapcsolatos kiállítá­saira társkiállítóként meghívja a TÖZÉP Vállalatot. S a TÖZÉP? Legelőször is he­ti egy alkalommal — minden csütörtökön 16-tól 18 óráig — az információs iroda rendelke­zésére bocsátja a FÉSZEK Áru­ház épületében az első emeleti tanácstermet. Kiemelten kezeli a KISZ-védnökséggel épülő la­kások anyagbiztosítását: kije­lölt dolgozójuk az információs iroda szaktanácsadóival állan­dó kapcsolatot tart fenn, s tő­lük is részt vesz minden ta­nácsadáson egy nyilatkozatra jogosult személy. A szakta­nácsadási napon kívül az állandó és folyamatos infor­mációt a TÜZÉP Vállalat meg­rendelő irodájának megbízott dolgozója nyújtja az építtetők­nek. Ezzel az együttműködéssel lehetővé válik, hogy a tanács­adástól a telekvásárlásig, a te­lekvásárlástól a ház fölépültéig valóban komplex szolgáltatást nyújtsanak azoknak a fiatalok­nak, akik ezután kezdik el la­kásukat építeni, magánerőből. D. Cs. Kozma Ferenc Együtt a brigád Információs iroda minden csütörtökön Építtetői« irány a FÉSZEK!

Next

/
Thumbnails
Contents