Dunántúli Napló, 1983. január (40. évfolyam, 1-30. szám)

1983-01-03 / 2. szám

1983. január 3., hétfő Dunántúli ncroio 3 Az agrártermelés optimumai 1982-ben (2. rész) A2 A922-FS év MATI CSATAVEKAI /mm/ MÁJ jut/ JUL AUG r ifi A* r1­iO A3 24 A,* l_íi_ 23 24 IS %A 26 Of 22 29 V U> 0.1 tv Ö,Z 2,1 3 IS 3/6 V 2,1 AV 7tf w. A* 2£ Hl V A oß. 0,1 & W A G AS 0? Ao 2,1 AS ofi 4S A 3o­Zo­4o­Megvizsgáltuk az 1982. évi klimatikus viszonyokat, a hő­mérsékletet, a hőösszeget, a napfényes órák számát, vala­mint a vegetációs időszak alatt lehullott csapadékot, a csapa­dékos napokat, s mindezek alapján megbízható értékelést adhatunk arról, hogy egyes nö­vényeink termesztését a klima­tikus viszonyok miiként befolyá­solták. [gy például: a legnagyobb hozamot hozó kukoricatermesz­tés szempontjából a kukorica vetése idején a talajhőmérsék­let kedvező volt, a kukorica csí­rázásához szükséges 10 °C fö­lötti talajhőmérséklet létrejöhe­tett, s ennek eredményeként a kiváló iminőségű hibridjeink csí- rázási erélye érvényesülhetett, ezáltal a töálamány a tervezett­nek megfelelő lehetett. Ebben az időszakban _— bár kevesebb csapadék hullott, de rendelke­zésre állt olyan mennyiségű nedvesség a talajban, amely a növény optimális igényét kielé­gítette. Ahogy a kukorica folya. matosan növekedett, s egyre nagyobb mennyiségű tápanya­got és vizet igényelt, úgy nőttek a csapadékos napok és a csa­padékmennyiség. (1. sz. mellék­let.) Talajhőmérséklet és a kelés időpontja Surányi vizsgálatai' alapján Talajhőmérséklet °C 21 vagy több 16—18 10 alatt jelen az 1982. évi termésben. Különösen értékes az emészthe­tő nyers fehérje magasabb szá­zaléka, márpedig az élet leg­fontosabb hordozója a fehérje. Az eddigiekben elsősorban a természettudomány szempontjá­ból értékeltem a növénytermesz­tés, ezenbelüf a kukoricater­mesztés 1982. évi eredményeit. Kétségtelen, hogy a politikai és azok az eszközök és technoló­giák, amellyel a termelést befo­lyásolhatjuk, lehetővé teszik az egy egységre jutó termésmeny- nyiség növekedését és a nyere­ség további javulását. Szakmai közvéleményünknek e magas színvonalú termés el­érése értékelésénél Vizsgálni kell annak negatív hatásait is. Itt most e helyütt a magas műtrá­TALA JHŐMÉRSÉKLET hogy az egyes hibridek az optii reális tápanyag-utánpótlást kö­vetően, amennyiben tovább nö­veljük a műtrágya anyagot, tér. méscsöklkenéssel reagálnak. A megye 7,9 tonnás kukorica­termést ért e| 1982-ben, de tud juk, hogy több termelőszövetke­zet, állami gazdasági a szakmai munka javításával növelheti a termés átlagát. A.sz.melléklet Kelés a vetés után, nap 5— 6 9—12 18—20 A talajhőmérséklet kedvező voltát Baranya megyei vonatko­zásban, 1981—82. évet illetően a 2. sz. grafikon mutatja. Az említett adatokból megál­lapíthatjuk, hogy ha a kukori­cát öntözött viszonyok között kí­vántuk volna termelni, kb. ha­sonlóan terveztük volna meg az öntözési programot. Megálla­pítható tehát, hogy az intenzív növényélet optimális hő, fény és talajnedvesség körülmények kö­zött valósulhatott meg. Ide kí­vánkozik az őszi időszakra vo­natkozó klimatikus viszonyok ér_ tékelése is, és a magas hoza­mot elért gazdaságok biológiai­lag teljesen beérett kukoricát takaríthattak be. A kedvező őszi időjárás az optimális hő- és fényviszonyok lehetővé tették, hogy jelentős mennyiségű tüze­lőolajat takarítsanak meg, mert a kukoricák többsége csak mi­nimális szárítást igényelt. De már e helyütt is megálla­píthatjuk, hogy a jövőre vonat­kozóan is legalább két szem­pontból kedvező hatást jelent a biológiailag beérett kukorica. Egyrészt jó minőségű vetőmag áll rendelkezésre a jövő évi ter­mesztéshez, másrészt a bioló­giailag beérett kukorica beltar- talmi értékei kedvezőbbek a ta­karmánykészítéshez, s így az ál­lattenyésztés eredményeit is po­zitívan befolyásolja az 1982. évi kukoricatermés. Megvizsgáltuk a Pécsi Állami Gazdaság, a váméndi, a pécs— reménypusztai termelőszövetke­zet 1981—82. évi kukoricaszem­termés béltartalmát, és megál­lapítható, hogy a legfontosabb elemek pozitív mennyisége van a közgazdasági környezetet is indokolt értékelni, mert ezek is jelentős tényezői eredményeink­nek. Agrárpolitikánk igen ked­vező feltételeket biztosított az alkotó emberi cselekvéshez az agrár ágazatban. A szorgalmas munka, a szakmai ismeret állón, dó bővülése, azaz a környezet összegészében dolgozóinkat jobb munkára ösztönözte. A ter­melés mennyiségi növekedése úgy ment végbe, hogy időköz­ben javult a költséggazdálko­dás. s ma már az üzemeink többségére jellemző, hogy azt is vizsgálják, milyen termelő te­vékenység mennyi nyereséget hoz. Kétségtelen, a közgazdasági környezet hatására a termelés­nél felhasznált költségek is nö­vekednek, de szerencsére ennél gyorsabban nő a termelési ér­ték. így többek között az el­múlt két évben a termelési ér­ték 11%-kal, á termelési költség pedig 9,8%-kai nőtt, 1982. évi eredményeink más tanulságok szempontjától is ér­tékelhetők. Széles körű vita hall­ható arról, hogy vajon megis­mételhető-e az 1982. évi jó eredmény? Ezen túlmenően az is felmerül, a további növeke­dés, az elért eredmények túl­szárnyalása tervezhető-e? Én az utóbbi állásponton vagyok. A termelést döntően befolyásoló ökológiai tényezőket jó:| ismer­jük, mérsékelt égövünk klímája, a változatos talajadottság, a biológiailag értékes hibridjeink, kemiikáink, á tudományosan megalapozott műtrágya-adago­lás és korszerű növényvédelem, a szakmai műveltség, továbbá gya használatára, a talajszer­kezetre és PH-értékének válto­zására gondolok. Csökkentek talajainknak mobilizálható ás­ványanyagai, csökkent a hu­musztartalom s mint ahogy fel­figyeltünk, az utóbbi három év. ben a PH-értéke is mintegy 0,3—0,4 százalékponttal csök­kent, amely a talajaink sava- nyodásához vezethet [gy többek között a bólyi termelőszövetkezet csernozjom talaján 1979-ben az igen kedvező 7,39 PH-érték 1982-lre 7,23-ra' csőikként. A szalántai termelőszövetkezet barna erdőtalaja 1979-ben 6,64, 1982-re 6,5-re. a Bikali Állami. Gazdaság barna erdőtalaja 6,57-rő| 6,34 PH-éZtékre csök­kent. A mezőgazdasági üzemek több helyen mésztrágyázássai kívánják ellensúlyozni a PH-ér- ték eltolódását, amelyet termé­szetesen elismerő erőfeszítésnek kell tekinteni, de a meszesedés még nem talajjavítás. A talajjavítás folyamatos és tudatos beavatkozást igényel. A fenntartó mésztrógyázásnál üzemeink 3000 kg mészkőport használnak fel, míg a talajja­vításhoz a technológiai előírás szerint, a talaj savanyodásától függően lényegesen nagyobb műtrágya felhasználása indo­kolt. A nagyadagú műtrágyahasz- nólat szükségessé teszi, hogy a kutató-elemző munka vizsgálja az egyes hibrideket abból a szempontból, hogy mikor van még értelme a tápanyag növe­lésének, továbbá, hogy mikor indokait az egyes makro-, ille­tőleg mikroelemeket növelni. Az eddigiekben megállapíthatjuk, A megye 8000 kg/ha feletti kukori­ca-átlagtermést ai első részben kö­tőiteken túl az alábbi gazdaságok értek el: Megnevezés területe Tak. kukorica- ha termésátlag ___________________kg/ho 2 1. Magyartelek 900 8668 22. Szederkény 537 8627 23. Baranyahidvég 528 8570 24. Drávafok 591 8521 25. Szalánta 1967 6452 26. Kémes 680 8451 27. Szentlőrinc 1573 8439 28. Szigetvár 1546 8428 29. Bikái 1528 8421 30. Egyházaskozár 565 8195 31. Belvárdgyula 1493 8141 32. Görcsöny 816 8105 33. Szigetvár 1318 8123 34. Villány 1522 8030 35. Pécs 1955 8028 36. Mágocs 1400 8015 37. Kétájfaiu 1033 8010 Ide kívánkozik, hogy a melio­rációnál alkalmazott mélylazí. tást a mezőgázdasági üzemek többségében indokolt elvégezni. Ezzel lehetővé válik a nagyobb mennyiségű csapadéknak a ta­lajban való tárolása, á talaj­élet, a víz, a levegő, s a talaj­hőmérséklet kedvező feltételei­nek megteremtése. A mezőgazdasági üzemek 1982-ben is tovább differenciá­lódtak, az elért eredményekben nagy különbségek vannak, de a legjobb gazdaságoknak is az üzemen belül rendelkezésére állnak a különbözőségekből adódó azon tartalékok, ame­lyek lehetővé teszik az eredmé­nyek további növelését. Fontos feladatunk tehát, hogy a növénytermesztésben el­ért kimagasló eredményeket megtartsuk, illetőleg tovább nö­veljük. br. Földvári János, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa A beszámoló párttaggyűlésekről Előre vivő vezetést hatékony munkát! Az MSZMP Szervezeti Sza­bályzata, a központi pártszer­vek határozatai előírják, hogy a pártalapszervezetek vezető­ségei, a pártvezetőségek éven­ként számoljanak be végzett munkájukról. Megyénkben no­vember 15 és december 15 kö­zött — az oktatási intézmé­nyeknél működők kivételével — valamennyi munkahelyi, lakóte­rületi alapszervezet és pártve­zetőség eleget tett-e köteles­ségének. Sajátos jelleg Az évek óta visszatérően szervezett pártrendezvények jó fórumci voltak a kommunisták­nak. Reálisan adtak számot elvégzett munkájukról, a poli­tikai munka nehézségeiről, a további feladatokról. A beszá­molás általános követelményei­nek teljesítésén túl a taggyű­lések sajátos jelleget is tükröz­tek. Első alkalommal történt, hogy a központi pártszervek a helyi irányító szervekre és az alapszervezetekre bízták annak az elbírálását, hogy a beszá­molás során — összhangban a népgazdaság jelenlegi hely­zetével, a kongresszusi hatá­rozatok időarányos végrehaj­tásával — mely kérdések kap­janak hangsúlyozást, kiemelt figyelmet. Ezek figyelembe vételével a megyei párt-végrehajtóbizott­ság a beszámolók készítéséhez általános és jelleg szerint dif­ferenciált ajánlásokat fogadott el. Valamennyi pártszervezet­nek ajánlotta a működési te­rület politikai viszonyainak elemzését, minősítését, a jel­leg szerint kiemelt politikai feladatok megvalósulását, az ideológiai és a kádermunka értékelését. A gazdasági, termelői párt- alapszervezeteket arra kérte, hogy érdemben mondjanak vé­leményt a gazdaságpolitika olyan fontos kérdéseiről, mint a tervek teljesítése, az export- növelő, importcsökkentő tevé­kenység, a takarékosság, az új kezdeményezések felkaro­lása. A hivatali, intézményi szer­vezeteknek ajánlotta az alap­funkció ellátása, a lakossági kapcsolat, az ügyintézés, a szolgáltatás és a takarékos gazdálkodás kérdéseinek rész­letesebb elemzését. A lakóterületi szervezeteknek a területpolitikával, a lakosság ellátásával, a szolgáltatással és a takarékos gazdálkodással összefüggő kérdések kiemelé­sét javasolta. Tapasztalataink szerint a be­számoló taggyűlések hűen tük­rözték megyénk kommunistái­nak, kommunista közösségei­nek munkáját, akcióképessé­gét, eszmei, politikai, erkölcsi arculatát. Érzékeltették a nép­gazdaságot érintő, a tagságot foglalkoztató társadalmi prob­lémákat, a megvalósításukért vállalt tettrekészséget. A feladatok teljesítése Általános jellemzőként fo­galmazható meg, hogy a párt­alapszervezetek az országos politikai célokhoz alkalmazott helyi feladataikat eltérő szín­vonalon, de eredményesen tel­jesítették. Rendeltetésszerű mű­ködésükkel, a kommunisták egységének erősítésével, a fe­gyelmezetten és példamutató­an végzett munkával, a köz­életi tevékenység vállalásával, és a pártonkívüliekkel való kapcsolat szélesítésével telje­sítették szervező, mozgósító, ellenőrző feladatukat. Ezt fo­galmazták meg a vezetőségi . beszámolók, az irányító párt­szervek minősítései. Ezt igazol- ák a gazdasági, politikai és kulturális élet terén elért 1982. évi megyei eredmények is. A beszámolás sajátos voná­saként érzékletesen tükröződött az a felelősségteljes törekvés, hogy a helyi politikai munkát a népgazdaság helyzetében bekövetkezett változásokhoz igazítsák, hogy hozzájárulja­nak a kongresszusi célok vég­rehajtásához, Ez fejeződött ki a taggyűlések őszinte, nyílt, kritikus és alkotó légkörében, a kommunista közösségek és az egyes párttagok jobbító szándékú tettrekészségében, a gazdaság és gazdálkodás kér­déseinek előtérbe állításában. A felszólalásokról A beszámolók és a felszóla­ló párttagok többsége az el­ért eredmények elismerésén túl. a folyamatosan változó és nehezülő gazdasági körülmé­nyekhez való rugalmasabb al­kalmazkodást, a gyorsabb és következetesebb helyi reagá­lást sürgette. Szinte mindenütt igényelték a munka szervezet­tebbé tételét, a jó emberi kapcsolatokra épített tudatos és előrevivő vezetést, a haté­kony munkát, a rendszeres tá­jékoztatást. Szükségét érzik an­nak is, hogy a kommunisták még szilárdabb eszmeiséggel és következetességgel munkál­kodjanak a határozatok vég­rehajtásán, határozottabban álljanak ki a politika mellett, és lépjenek fel a lazaságok­kal, a fegyelmezetlenségekkel szemben. A párttagok véleményéből az is kicsendült, hogy megér­tik a nehezebb körülmények által keletkezett népgazdasá­gi helyzetet, türelemmel van­nak c sürgetően megoldásra váró társadalmi problémák rendezése iránt, és támogatják a központi, a helyi pártszerve­ket a követelmények szigorítá­sában, a növekvő feladatok végrehajtásában. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet további éle­ződése, a népgazdaság gond­jai fokozódása, az életkörül­ményeket kedvezőtlenül befo­lyásoló tényezők hatása miatt. A politikai munkában elért eredmények, a nehézségek le­küzdése nemcsak szemléleté­ben, de a cselekvésben és a szervezeti fegyelemben is erő­sítette az alapszervezeteket. Tevékenységükben érvényesült a demokrat'zmus. fejlődött a kollektív vezetés, aktívabb a munka. Elvárások Valamennyi szervezetben is­mételten hangsúlyt kapott a párt tömegkapcsolatának erő­sítése, elismerően, ahol kellett kritikusan szóltak a tömegszei- vezetekben. tömegmozgalmak­ban, az állami, társadalmi szervezetekben dolgozó kom­munisták munkájáról, hangsú­lyozva e szervek önállóságá­nak erősítését, tevékenységé­nek fejlesztését. Féltő szere­tettel és felelős segíteni aka­rással értékelték az ifjúság ne­velésének helyzetét, gondjait, átérezve a pártirányítás haté­konysága növelésének szüksé­gességét. Az 1982, évi beszámoló tag­gyűlések betöltötték szerepü­ket. Hatékony fórumai voltak a párton belüli demokráciá­nak, reálisan számot adtak a végzett munkáról, a további tennivalókról. Kifejezésre jut­tatták a párt iránti bizalmu­kat, a politika melletti elköte­lezettségüket, tettrekészségü- ket, számolva azokkal a ne­hézségekkel, amelyek nemcsak a népgazdaság' célok megva­lósításában, hanem az azt szolgáló helyi politikai munká­ban is még következetesebb helytállást, feqyelmezettebb munkát követelnek a párt min. den szervezetétől és tagjától. Rózsahegyi István, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője '

Next

/
Thumbnails
Contents