Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-10 / 339. szám

1982. december 10., péntek Dunántúlt napló 5 Nő 1 pol ifi ikai i aktíva Az egyenjogúság egyenlő esélyt jelent Entilékünnepsegek. koncertek, szobor- avatás, koszorúzások — országszerte Száz éve született Kodály Zoltán Az ünnepségek pécs- baranyai programja Nemrégiben tartották a ma­gyar nők Ml. országos konferen­ciáját, amelyről beszámoltak a tömegkommunikációs eszközök. Valamennyi megyei nőfelelős, nőpolitikával foglalkozó nem le. hetett jelen az eseményen. Teg­nap délután megyei nőaktívát tartottak Pécsett, az MSZMP Baranya megyei Bizottságán, hogy az érintettek meghallgat­hassák Duschek Lajosnénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének tájékoztatóját. Duschek Lajosné az MSZMP Baranya megyei Bizottsága meghívására érkezett tegnap Pécsre. Délelőtt fogadta Lukács János, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának első titkára -és dr. Jerszi István, a pártbizott­ság titkára. Az MNOT elnökét tájékoztatták a munkáról, a me­gyében elért eredményekről. Duschek Lajosné ezután a Hu­nor Kesztyű- és Bőrdíszműipari Vállalathoz látogatott. A dél­utáni megyei nőaktívát Lukács János nyitotta meg, majd ez­után került sor Duschek Lajos­né 'beszámolójára, amelyben is. mertette a konferencián elhang. zott főbb kérdéseket, s a kon­ferencia ajánlásait. — A nőkérdést nem önmagá­ban, hanem a társadalom egé­szének fejlődésével együtt kell vizsgálni — mondotta többek között. — Az előttünk álló fel­adatok megoldásakor soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a nők kettős hivatásnak tesznek eleget: anyai kötele­zettségeiknek és munkájuknak. Az egyenjogúság azt jelenti, hogy a nők is mindenben egyenlő esélyeket kapjanak. A [órsadalom életének nincs olyan területe, ahol nélkülözni lehet­A pénzügyminiszter rendele­té értelmében december 10-től a belföldiek az eddigi 400 fo­rint helyett 2000 forintnak megfelelő értékű külföldi pénzt tarthatnak birtokukban. A bir­tokban tartható pénzt a tulaj­donosok kiviteli engedély nél­kül vihetik külföldre. A KGST- tagállamok saját valutájuk or­szágukba történő beviteléhez a magyar kiviteli engedélyt meg­követelik. Ä kiviteli engedélyt a valutaellátó helyeknél — az utazásra érvényes útlevél bemutatása mellett — lehet kérni, amelyek azt költség fel­számítása nélkül kiadják. Kon­vertibilis valutáért 2000 forint értékhatárig belföldön külföldi A visszafogottabb fejlesztési lehetőségek nem jelenthetik azt, hogy a meglévő és eddig alkal­mazott technikát, technológiát konzerváljuk. Már csak azért sem teheti ezt a magyar gazda­ság, mert műszaki lépéshátrá­nyunk ledolgozása, illetve csök­kentése érdekében úgy kell át­hidalnunk a recessziót, hogy ez a későbbiek során ne okozzon gondot vállalatainknak. Ezért is tűzött időszerű témát napirend­jére a Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottság, amely teg­nap délelőtti ülésén, dr. Szabó lózsef elnökletével többek kö­zött az importgépek beszerzésé­vel, azok kihasználásával és al­katrész utánpótlásával kapcso­latos vizsgálat írásos beszámo­lóját vitatta meg Keresztes Já­nos előterjesztésében. A népi ellenőrök tizennégy baranyai vállalatnál végeztek felmérést a külföldről beszer­zett berendezésekkel kapcsola­tosan. 1980-ban a szocialista importból származó gépek ará­nya negyvennyolc százalékos volt, a többit dollárért vásárol­tuk. A teljes gépbeszerzés ösz­ne a nők részvételét. Az elmúlt tizenkét évben igen sokat lép­tünk előre a nők helyzetének javításában, de még mindig számos hátrányt kell leküzdeni. Én hiszek abban, hogy elérjük: egyszer majd nem lesz nőkon­ferencia és nőtanács — persze nem mostanában —, s ez azt jelenti majd, hogy megszűntek a hátrányok. A konferenciáról szólva a kö. vetkező fő témacsoportokat is­mertette Duschek Lajosné: első­ként a nő és a munkavállalás kérdéseivel foglalkozott. Az ösz- szes munkavállalók 45 százalé­ka nő, ugyanakkor az összes férfi és összes női jövedelmet összevetve, még mindig 35 szá­zalékos a nők lemaradása. Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét nők és férfiak viszonyla­tában még mindig nem sikerült megvalósítani. Ezután a nők fi­zikai megterheléséről szólt. Ar­ról- hogy a nők 30 százaléka még mindig egészségre ártal­mas munkahelyen dolgozik, hogy sokan dolgoznak éjszakás műszakban, hogy a terhes nők 95 százaléka táppénzen van és száz szülésből 12 koraszülés. Ezek mind olyan adatok- ame­lyek azt mutatják, igen sürgős szükség van a megelőző intéz­kedésekre. Szó esett a gyermek- intézményekről, a családi élet­re nevelésről, a válásokról, az idősek helyzetéről, a nők köz­életi szerepvállalásáról. A nő­konferencián és a tegnapi ak­tíván fölmerült kérdések mutat­ják, hogy mindenkinek- aki ez­zel a témával foglalkozik, mi ész a feladata az elkövetkező öt évben. útszakaszra menetjegyek és az erre kijelölt, valutáért árusító üzletekben áruk vásárolhatók. * A november 30-i árfolyam- változás miatt módosult a kon­vertibilis elszámolású orszá­gokba magánútlevéllel utazók valutaellátása. Eszerint az egyéni turistaként utazók az eddigi 12 800 forint helyett 13 200 forint, a látogató útle­véllel utazók az eddigi 1700 forint helyett 1800 forint, a szü­lők valamelyikének egyéni tu­rista útlevelében szereplő kis­korú gyermekeik részére, gyer­mekenként az eddigi 1900 fo­rint helyett 2000 forint értékű valutát vásárolhatnak. szege folyóáron 252 millió fo­rintot tett ki. Az arányok, a ta­valyi évben már eltolódtak a szocialista országokból impor­tált berendezések javára: az 56 százalék 194 millió forintos gé­pi beruházást jelentett. Az em­lített 14 vállalat különben az el­múlt esztendőben 347 millió fo­rintot fordított gépbeszerzésre. Figyelemre méltó, a népi el­lenőrzési bizottság azon megál­lapítása: a vállalatok joggal várják el a külkereskedelmi cé­gektől az alaposabb és széles körűbb tájékoztatást Ez ér­tendő többek között az igényelt gépi berendezések műszaki pa­ramétereire, különös tekintettel a szocialista országok részéről várható ajánlatokra. Ismételten fölmerült, hogy az importgépek beszerzésének folyamata hosz- szadalmas, a munkavédelmi Egy hét múlvá — december 16-án — ünnepli a világ Ko­dály Zoltán születésének 100. évfordulóját. Az Emlékbizottság az 1982 tavaszától 1983 júniu­sáig terjedő időszakot Kodály- emlékévnek nyilvánította. Az év ünnepi programjának esemé­nyei részben már lezajlottak; a megemlékezések a születés­nap időpontja körül sűrűsöd­nek ország, és világszerte. Az országos központi ünnep­séget december 16-ón, a Zene- akadémián tartják meg, szo­boravatással, koszorúzásokkal, egy központi kiállítással, ope­rabemutatókkal. Ebben az idő­szakban rendezik meg a vidé­ki nagyvárosok emlékkoncert­jeit. valamint a külföldi meg­emlékezéseket is. Pécsett december 13-án tart­ják meg az általános iskolai népdaléneklési verseny városi döntőjét. December 16-án me­gyei és városi vezetők, s a mű­vészeti élet képviselői megko­A kovácsoltvasból formált gó­lya még kint van a bejárat mel­letti falon, de az épületben és az udvaron is mesteremberek dolgoznak: az egykori szülőott­hont bölcsődévé és nőgyógyá­szati rendelővé alakítják. A baranyai városok szülésze­te; mellett Sellye volt az egyet­len olyan nagyközség, amely hosszú ideig szülőotthont is magáénak mondhatott. Aztán, ahogy csökkentek az itt leveze­tett szülések, ahogy mindinkább minősítést végző szervek üzem­be helyezési jóváhagyása sok­szor indokolatlanul körülmé­nyes. Csak ismételni tudjuk a sokadszor elhangzott kérést: több segítséget várnak a válla­latok a szocialista országokból behozandó gépek mielőbbi szál­lításában, az alkatrészellátás­ban. Elvileg tisztázott és kor­mányszinten is előnyt élveznek azok a cégek, amelyek az im­portgépek behozatalát a kor­szerűbb és jobb termékszerkezet kialakításához kötik. Mégis, a gyakorlatban ez nem mindig ér­vényesül, holott mind jobban rendelkezésre áll a kvalifikált munkaerő! A vizsgált vállalatoknál kimu­tatták, hogy az importból be­szerzett gépek kapacitás ki­használása igen nagy szóródást mutat: a jelentésben is megfo­szorúzzák Kodály Zoltán kom­lói és pécsi szobrát. Mohácson délelőtt ezen a napon leple­zik le Borsos Miklós Kodály- szobrát. Pécsett két fontosabb em­lékkoncert hangzik el. Decem­ber 17-én 18 órakor a Liszt Teremben valamennyi oktatási forma és iskolatípus képvisele­tében egy-egy kórus lép fel Kodály-művekkel. A sort a Má. tyás király utcai óvodások gyer­mekkara nyitja meg; a kon­cert műsorát közreműködőként a Pécsi Filharmonikus Zenekar zárja. December 22-én dél­után 5 árai kezdettel a Ma­gyar Televízió egyórás körkap- csolásos élő műsort közvetít Budapestről, Szegedről és Pécsről. A Liszt Teremből a megye öt ének-zene tagozatos az lett a törekvés, hogy korsze­rű, a legmegnyugtatóbb ellá­tást biztosító intézetekben szül­jenek az anyák, a sellyei otthon galmazódott, hogy az 20-tól 85 százalékig terjed. Mindez, ter­mészetesen összefügg az esetle­ges anyaghiánnyal, a hiányzó alkatrészek pótlásának zavarai­val, az üzem- és munkaszerve­zés hiányosságával is. A nyu­gati importból beszerzett be­rendezéseknél általában ked­vezőnek mondható az alkat­részellátás, a rubel elszámolá­sú importból származó gépek­nél viszont nem megfelelő a szállítókészség, az alkatrészek visszaigazolása sok esetben két-hórom évre tehető. A megyei Népi ellenőrzési Bizottság elfogadta az 1982-ben végzett vizsgálati munkáról szóló jelentést, a jövő évi mun­katervet. Salamon Gyula iskolájának egyesített kórusa, majd női kórusok: a pécsi Ko­dály Zoltán Gimnázium, a Ja­nus Pannonius Gimnázium, a Művészeti Szakközépiskola és a pécsi Janus Pannonius Női Kar; ezt követően vegyes ka­rok: a Tanárképző vegyes ka­ra, a Mecsek Kórus, a Neve­lők Háza Kamarakórusa és a kaposvári Vikár Béla Kórus ad­nak közös műsort. Végül az összkar — csaknem 900 dalos — énekel négy Kodály-művet. Az iskolák, zeneiskolák ün­nepi megemlékezéseket tarta­nak e napokban; a program a Kodály-év jegyében 1983-ban is folytatódik, s Baranyában jú­niusban a komlói Kodály Zol­tán nemzetközi gyermekkori fesztivállal zárul. szerepe egyre inkább vissza­szorult, s 1980-ban mint szülő­otthont megszüntették. Itt ma­radt viszont a masszív épület, amitől a község nem akart megválni. Ügy döntöttek, hogy egy alapos felújítást követően itt adnak helyet a nőgyógyásza­ti szakrendelésnek, illetve itt alakítják ki a nagyközség új bölcsődéjét. A jelenleg; — egy^ kori családi házból létrehozott — 20 kisgyermek elhelyezésére alkalmas intézmény ugyanis nem bővíthető, viszont az elhe­lyezést kérők száma emelkedik. Az átalakítási munkát tavaly kezdték, de mivel felújítási alapból finanszírozzák, lassabb ütemben tudnak haladni. A há­rommillió forintos felújítást a helyi tanács részarányoson vi­seli a Baranya megyei Tanács kórházával, mivel ismét itt kap helyet a már említett nőgyógyá­szati szakrendelő is. A kivitelező — a siklósi járás tanácsai költségvetési üzemének dolgozói — már végeztek a szükséges falbontósi, falóthe- lyezési munkákkal, felépült a kazánház, jelenleg a fűtés- és vízvezeték-szerelésnél tartanak. Jövőre a padlózat kialakítása, oz épületgépészeti munkák, a festés és mázolás következik. A tervek szerint 1983 végén fogadhatja a sellyei gyermeke­ket a 30 fős bölcsőde. T. É. KÖNYVSZEMLE Mit kell tudni Magyarországról? A népek óceánjában 93 000 km2-nyi területen élünk mi, 10 millió 710 000 ember ebben az országban. Nemcsak nyelvünk, földrajzi és történelmi adottsá­gaink térnek el más népekétől, hanem ál lám szervezeti, gazda­ságpolitikai, közművelődési és tudományos stb. adottságaink­ban is. Hogy jobban, közelebb­ről, behatóbban megismerhes­sük országunkat, ebben segít eligazodni a Kossuth Könyv­kiadó most megjelentetett munkája: Mit kell tudni Ma­gyarországról? E négyszáz lapnyi terjedelmű munka bepillantást enged or­szágunk földrajzába (Pécsi Már­ton), történelmébe (Unger Má­tyás), társadalmi szerkezetébe (Kulcsár Kálmán), állami és tár­sadalmi szervezetébe (Adám Antal, pécsi egyetemi tanár), az oktatás, a közművelődés, a tudomány és a művészetek vilá­gába (Császtvay István), majd a gazdasági életről (Nyitrai Fe- rencné), a sportról (Bassa László) és az egészségügyről (Balogh János) tájékoztat a könyvecske, amelyben a fonto­sat mindig alárendelve találjuk a kevésbé lényegesnek. A könyv nagyobb részét — érthetően — nemzeti történel­münk fejezetei foglalják le: az őshazából való kiindulástól napjainkig alig több, mint há­rom ívbe zsúfolódott össze a népünk történeti életével kap­csolatos 'események kibontása. Ez sok is, meg kevés is. Bizo­nyos, hogy a népünk történetét nem ismerők részére sok „nyi­tott kapu" maradt rejtve. Az állami szervek csoportjai­ról és különböző alakzatairól jól áttekinthető összegezések, az egyes szervek hatásköri fel­adatait pontosan tükröző ré­szek segítik elő minden állam­polgár és idegen számára is az államapparátus megismerését. Az oktatásról szóló fejezet történetileg vázolja a magyar oktatásügy fejlődését, jelenlegi állását. Ennek folytatásaként közművelődésünk alakulásáról, a könyvtárak, a levéltárak, a múzeumok, a könyvkiadás, a sajtó, a rádió és a televízió nyújtotta művelődési lehetősé­gekről kapunk átfogó képet. A tudományos életünkről és a rrfűvészetekről írtak (iroda­lom, színház, tánc, zene, film, a képző- és a népművészet) va­lójában csak sűrített összefog­lalások, amelyek a hazánkat nem ismerőben minden blzony- nyal zűrzavart, a hazaiakban viszont a rendszerező készség kialakulását segítik elő. Érdekesek a „Helyünk a vi­lágban" című fejezet tábláza­tai. Ezekből megtudjuk, hogy Magyarország területi szem­pontból nagyságrendileg a vi­lágon kb. a századik, Európá­ban pedig a 18. helyet foglalja el. Csaknem 11 milliónyi lakos­ságunkkal a világ országai kö­zött kb. az 52., Európában vi­szont a 13. helyen állunk. Ha­zánkban — érdekes adat! — a világ népességének 0,25%-a él. Az 1978-as adatok szerint nálunk ezer lakosra jut 15,7 él­ve születés, 13,1 halálozás és 2,6 természetes gyarapodás. Ez utóbbi adatot elemezve a szo­cialista országok közül egyedül az NDK-ban alacsonyabb a természetes szaporodás. Oka nálunk: a viszonylag alacsony születési és ugyanakkor az elég­gé magas halálozási arány­szám. Mivel a születéskor vár­ható élettartam a legátfogób- ban jelzi egy-egy ország szo­ciális és egészségügyi viszo­nyait, e tekintetben Magyaror­szág a közepesnél jobb helyet foglal el (66,5 — a férfiaknál, 72,4 — a nőknél). Bár a kulturális ellátottság fölmérése statisztikailag igen nehéz, Magyarország viszonylag kedvező helyet foglal el a világ­ban: a százezer lakosra jutó kiadott művek száma: 85 — se számunkkal csak Dánia, Svájc, Hollandia és Ausztria előz meg bennünket. Mintha megfogad­tuk volna Bessenyei György 1778-ban írt figyelmeztetését: „Minden nemzet a maga nyel­vén lett tudós, de idegenen so­hasem.^' Tóth István D. Cs. A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója Importgépek beszerzése és kihasználása Több o szocialista behozatal W. E. Hárommilliós felújítás Sellyén Szülőotthonból bölcsőde és szakrendelő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents