Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-09 / 338. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A tartalomból XXXIX. évfolyam, 338. szám 1982. december 9., csütörtök Ará: 1,40 FI Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nem reggelizik a gyerek (3. oldal) Hétköznapi emberségeink (' oldal) Hiányszakmák — divatos pályák (3. oldal) Komposzttá bor Rabah Bitat szerdai programja Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán fogadta Rabah Bitatot, az algériai népi nemzetgyűlés elnökét, a Nemzeti Fel- szabaditási Front (FLN)-Párt Politikai Bizottságának tagját. Losonczi Pál és Kádár János fogadta az algériai parlamenti küldöttség vezetőjét Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke szerdán hivatalá­ban fogadta Rabah Bitatot, az algériai népi nemzetgyűlés el­nökét, aki hivatalos, baráti lá­togatáson, küldöttség élén tar­tózkodik hazánkban. A megbe­szélésen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke és Abdelaziz Kara, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság budapesti nagykövete. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára szerdán a KB székházá­ban fogadta Rabah Bitatot. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről, s áttekin­tették a párt- és államközi kapcsolatokat. Megerősítették készségüket a két ország jól fejlődő együttműködésének to­vábbi elmélyítésére, az MSZMP és az FLN-párt kapcsolatainak erősítésére. A találkozón részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Abdalaziz Kara, az Algériai Demokratikus és Népi Köztár­saság budapesti nagykövete. Az algériai vendégek délután a Magyar Hajó- é* Darugyár­ba látogattak, ahol Szép János vezérigazgató tájékoztatta őket a nagyvállalat életéről, ered- mérfyeiről. Bemutatta a gyár­ban készülő legismertebb ter­mékeket, s elmondta, hogy a fejlődő országok iparát számos kooperációs szerződéssel segíti a Magyar Hajó- és Darugyár. A küldöttség ezután megtekin- ' tette a gyár egyik üzemegysé­gét, s a látogatás végén Rabah Bitat elismeréssel szólt a látot­takról. Hivatalos tárgyalásainak be­fejeztével az algériai népi nem­zetgyűlés elnöke az MTI munka­társának adott nyilatkozatában összegezte magyarországi láto­gatásának tapasztalatait. — Látogatásunk több szem­pontból is hasznos volt szá­munkra — mondotta. Alkal­munk volt jobban megismerni Magyarországot, az önök ered­ményeit és azokat c feladatokat is, amelyek megoldásán mun­kálkodnak! Úgy látjuk, hogy Magyarország azt az utat vá­lasztotta, amely megfelel ál­lampolgárai érdekének, óhajá­nak. Megbeszéléseink szívélyes, őszinte légkörben zajlottak le, s azokon mindkét fék kinyilvání­totta szándékát a kapcsolatok továbbfejlesztésére. — Látogatásunk a két tör­vényhozó testület kontaktusának felvételét jelenti, s ezt csupán első lépésnek tekintjük; együtt­működésünk erősítésével kívá­nunk hozzájárulni Algéria és Magyarország kapcsolatainak szélesítéséhez. A tárgyalásokon megállapítottuk; a nemzetközi kérdésekről kialakult nézeteink nagymértékben megegyeznek. — Abban is közös volt a vé­leményünk, hogy a két ország gazdasági együttműködése még nem érte el a kívánt mértéket. Megállapodtunk, hogy felkutat­juk mindazokat a területeket — tudományos, kulturális és mű­szaki téren egyaránt — ahol le­hetséges kapcsolataink további bővítése — hangsúlyozta Ra­bah Bitat, majd tolmácsolta ha­zája lakosságának őszinte, ba­ráti érzéseit a magyar nép iránt Lázár György látogatása a főváros XI. kerületében Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnöke szerdán a fő­város XI. kerületébe látogatott. A látogatáson részt vett Király Andrásné, a budapesti pártbi­zottság titkára. A program a kerületi párt- bizottság székházában kezdő­dött, ahol kibővített párt­végrehajtóbizottsági ülésen Szatmári István első titkár tájé­koztatta a vendégeket a 200 ezer lakosú városrész fejlődé­séről, politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. Az első titkár a pártbizottság napi ta­pasztalatai, a gazdálkodó egy­ségekkel kialakított folyamatos együttműködése, illetőleg a la­kossági kapcsolatai i alapján el­mondta a Minisztertanács elnö­kének, hogy a kerületben —, ahol az ipar szinte minden ága­zata mellett jelentős tudomá­nyos, fejlesztői intézetek, felső- oktatási intézmények is megta­lálhatók — a gondok és viták közepette valamennyi munka­helyen változatlan a szándék a párt politikájának végrehaj­tására. A kerületi gazdálkodó szer­vezetek idei tervének végrehaj­tásáról szólva elmondta; a mér­sékeltebb növekedésen belül fi­gyelemre méltóan emelkedett a nem rubel elszámolású export. Több eredményes intézkedést hoztak az import helyettesíté­sére is. A kerületfejlesztési tervek végrehajtását értékelve szó esett arról, hogy megkezdődött a hatodik ötéves terv nagy fő­városi beruházásai, a gazdag­réti lakótelep építése, ahol mintegy hatezer lakást adnak majd át. Lázár György tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány üdvözletét a XI. ke­rületieknek, s azt kívánta, hogy az itt élők, dolgozók felelősség- érzete szűkebb hazájukért a jövőben is hasonlóan aktív ma­radjon, mint eddig. Rámutatott arra, hogy képesek vagyunk úr­rá Tenni a nehézségeken, ha igazodni tudunk a megneheze­dett feltételekhez, s ki-ki a ma­ga orvunkat erűi étén becsülettel elvégzi munkáját, osztozva nem­csak a gondokon, teendőkön, hanem az ország jövőjének ala­kulásáért viselt felelősségben is. A tájékoztatót követően Lá­zár György elsőként megtekin­tette az elmúlt évek kerületfej­lesztési tevékenységének ered­ményeként megvalósult Olim­pia mozit és a Budapesti Mű­velődési Központot. Sétát tett a szabadidőparikban, s megláto­gatta a Szakosíts Árpád úti élelmiszer- és szolgáltató üzle­teket. A Bikszádi utcai Általános Iskolában úttörők várták a ven­dégeket, akiknek megmutatták a nyolc új tanteremmel bővített iskolaépületet is. A Minisztertanács elnöke ké­ső délután felkereste a Magyar Kábelműveket, ahol Urbán La­jos vezérigazgató és Imre Fe­renc, a vállalati pártbizottság titkára adott tájékoztatót. El­mondták, hogy az országos nagyvállalat 3500 dolgozót fog­lalkoztat. Termékeik döntő többségét ma még belföldön értékesítik. Befejezéshez köze­ledik azonban az V. ötéves terv végén megkezdett rekonstruk­ciós program, amely a tőkés piacokon is értékesíthető termé­kek előállítását teszi lehetővé. A tájékoztatót üzemi körséta követte a vállalat budapesti gyárában, s a vendégek meg­tekintették a durva-dróthúzó és az erősáramú üzemet Lázár György elismeréssel szólt a látottakról, s további munkasikereket kívánt az üzem dolgozóinak. A Minisztertanács elnökének kelenföldi program­ja a kábelművek és a kerület több vezetőjével folytatott be­szélgetéssel fejeződött be. Ghali Libanonban Butrosz Ghali egyiptomi külügyi államminiszter szer­dán váratlanul Bejrútba érkezett, hogy a közel-ke­leti helyzetről tanácskozzék Amin Gemajel libanoni el­nökkel. Libanoni források szerint az egyiptomi diplo­mata a különböző libanoni politikai erők vezetői közül találkozik majd Pierre Ge- majellel, a Falangista Párt vezetőjével, Szaeb Szalam volt kormányfővel, a konzer­vatív mohamedán csoporto­sulás vezetőjével és Valid Dzsumblattal, a baloldali mohamedán erőket tömörí­tő Libanoni Nemzeti Moz­galom és a Haladó Szocia­lista Párt vezetőjével is. avattak Üszögön Gombavertikum — a határon innen és túl Decembertől árusítják a kész gombacsírát Indul a fóliás laskagomba- termelés üszögpusztán, a Pécsi Állami Gazdaság tavaly átadott kom- posztüzemének szomszédságá­ban, modern laboratóriumot avattak a közelmúltban. Az épü­let a háború előtt cselédlakás­ként, később lóistállóként szol­gált. Ez év nyarán 100 000 fo­rintot költött az öreg, ám jó ál­lapotban lévő épületre a gaz­daság, hogy ebben alakítsa ki a gomba-komposzt gyártáshoz elengedhetetlenül szükséges ve­gyi laboratóriumot, és vegyszer, raktárt. A jól felszerelt laboratórium­ban november elején indult a munka. Évente 3000 tonna gom­ba-komposzt alapanyagot vizs­gálnak, amit saját gombapin­céik folyamatos feltöltésére- il­letve eladásra gyártanak. A komposzt leglényegesebb komponense a lótrágya, amihez aztán kénsavas ammóniákot, szénsavas meszet és gipszet adagolnak, majd 60 Celsius fo­kon pasztőrözik, a káros bak­tériumok elpusztítására. A hőke­zelés azonban más célt is szol. gól, segíti feltárni a rostokat, s így több gomba terem a kom- poszton. Az alapanyagú) szol­gáló lótrágya érdekessége, hogy a gombakomposzt üzembe „termelő" lovaknak csak zabot és jó minőségű szénát szabad enniök, mást nem. Ezt etet a Pécsi Állami Gazdaság saját lo­vaival is, de ezt írja elő azok­nak az üzemeknek is ■— Dal- mand, BMK — ahonnan lótrá­gyát vásárol. Kétszázötven kilogramm kom- poszthoz 160 liter gombacsirát kevernek, majd 25 kilós fólia­zsákokba töltik és így használ­ják fel, illetve árusítják. Egy mázsa — 4 zsák — komposzt Szennyvízcsatorna épül Sellyén a Kun Béla utcában. A háromezer méter hosszú csatorna kiépítése a jövő év végére fejeződik be. Szokolai István felvétele 460 forintba kerül, de a kister­melők úgy viszik, mint a „cuik- rot”, hisz egy 25 kilós kom- posztzsák a pincébe lerakva 3 hónapig terem. Ez idő alatt 15—18 kilogramm csiperkegom­bát szedhet le róla a termelő- amit a piacon kilónként 70 fo­rintért értékesít. A Pécsi Állami Gazdaság no­vember közepén kezdte meg a laskagomba-termeléshez szük­séges alapanyag árusítását. Eb. ben nincs lótrágya, ez az anyag szecskázott szalma, illetve ku­koricaszár különféle tápanya­gokkal dúsítva. S érdekessége, hogyha „leterem" benne a las­ka, akkor még állattakanmányo. zás céljára igen jól felhasznál­ható. A laskával a gazdaság maga nem foglalkozik, csak az alapanyagot állítja elő, s ehhez keveri hozzá a Gödöllői ÁFÉSZ- től beszerzett laska-csírát. A laska kellő hőmérséklet és fény­viszonyok mellett 3 héten belül teremni kezd. A laskagomba nem való pincékbe, mivel ked­veli a fényt. A gazdasággal kap­csolatban álló kistermelők dup­lafalú — télen fűthető fóliasátor alatt termelik, ami várhatóan karácsonyra jelenik meg a pé­csi boltokban, a piacokon. Ugyancsak üszögpusztán épül és decemberben kerül átadás­ra egy másik laboratórium. Ez lesz az úgynevezett gombacsí- ra-labor, amely egy sterilizáló, egy oltó és egy átszövő helyi­ségből áll. Az oltóban búza­szemre fogják ráoltani a csiper­kegomba spórát, amit aztán öt­literes befőttes üvegekben hoz­nak majd forgalomba. A kész gombacsíra iránt nagy érdek­lődést mutatnak a jugoszláviai szervezetek is- ahol a kisterme­lőket kívánják ezzel a gomba­alapanyaggal ellátni, A csíralabor üzembe helyezé­sével 20 millió forintos beruhá­zást fejez be a Pécsi Állami Gazdaság, amely ezáltal kiala­kítja teljes gombavertikumát, s végre igazán önállósul. 1983. január 1-től már kész gomba- csírából is önellátó, sőt érté­kesítő lesz, s nem kell több csírát vásárolnia a csepeli Du­na Tsz-től. Pillanatnyilag ez a szövetkezet uralja a hazai gom. bapiacot, s tartja kézben az ország évi 3500 tonnás gomba­termelésének 80 százalékát. A pécsi gazdaság az 5000 négyzetméteres saját pincefelü­letén és a 150—200 kistermelői partnerén keresztül jelenleg a hazai termelés 10 százalékátál­lítja elő. A csíralabor belépé­sével azonban a gazdaság ké­pes ellátni Dél-Dunántúlt, sőt ki tudja elégíteni a kishatárfor- galom keretében jelentkező jugoszláviai kész gombacsíra- igényeket is.

Next

/
Thumbnails
Contents