Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-05 / 334. szám
1982. december 5., vasárnap / Dunántúli napló 5 uasnRiunpi mugaziiu év — 15 köztársaság Kirgizia A Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság Közép-Ázsia észak-keleti részén terül el. Területe: 198 500 négyzet- kilométer, lakossága: 3 millió 443 ezer fő. Frunze város egyik parkjának részlete, a cirkusz épületével Kirgizia területének túlnyomó részét magas hegyek, a Tien- San hegyláncai foglalják el. Legmagasabb csúcsa a Pobé- da-csúcs (7439 méter), a Szovjetunió második legmagasabb, hegycsúcsa. A hegyláncok között medencék és völgykatlanok húzódnak. A köztársaság déli határán az Alaj-hegység és az Alajontúli-hegység hegyei magasodnak, itt található a 7134 méter magas Lenin- csúcs, ez a Szovjetunió harmadik legmagasabb pontja. Kirgizia a napfény országa. A napfényes órák száma évi átlagban 2500—2700 között ingadozik. A sok napfény nyomán megteremnek itt olyan meleget kedvelő növények, mint a szőlő, a gyapot, a barack. Kirgizia valamennyi nagy folyója a magas hegyekben, a gleccserekből és a hómezőkből ered. Ezek a folyók óriási potenciális energiát rejtenek magukban. Nagy vízkészleteik öntözési szempontból is igen jelentősek. A Narin folyó 616 kilométer hosszú. Másik jelentős folyója a Csu. A köztársaság legnagyobb tava, az Iszik-Kul egy 3000 méter magas, festői szépségű hegyek által határolt katlanban terül el. Azt tartják róla, högy a világ legkékebb vizű tava. Kirgiziát nagy kiterjedésű sivatagok veszik körül, a köztársaság területére azonban kevés nyúlik át. A sivatagjellegű terület azonban nem ijtka. A ' ma csaknem teljesen művelés alá fogott Fégánia-medence, a Csu és a Talasz völgye is egykor kietlen pusztaság volt. Kirgizia fővárosa Frunze (1926-ig: Pispek). Nevét szülöttjéről, Mihail Frunze szovjet hadvezérről kapta. Lakossága valamivel több4 mint félmillió. A várost 1825-ben alapították, mint erődöt Madali kokandi kán parancsára. 1863-ban került Oroszországhoz. A múlt század végén még tízezer ember sem lakott itt. Éppen ezért lényegében új városnak számít, ami ott látható, a közelmúlt évtizedeiben épült. Ezért átgondolt tervek alapján fejlesztett város, egyenes, egymást derékszögben metsző széles utcákkal, sok parkkal és fasorral. A város ipara is csak a 20-as években kezdett fejlődni, amikor a Csehszlovákiából odatelepült kommunista munkások (akik gépeket, szerszámokat is vittek magukkal), létrehozták az Intergelpo nevű ipari szövetkezetei. Akkor ez kis gépjavitóüzem és posztógyár volt — ebből fejlődött ki a mai korszerű frunzei ipar. Kirgizia egészen az Októberi Forradalom győzelméig a cári Oroszország leigázott és elmaradott peremvidéke volt. A cárizmus elnyomta a nép politikai jogait, gazdaságpolitikája fékezte a helyi ipar fejlődését. Kirgiziát csak nagy nyersanyag- bázisnak tekintették. Az ott élő nép sokat szenvedett a cári hivatalnokok önkényeskedéseitől, de saját kizsákmányolóitól is. Ez váltotta ki a néptömegek mind gyakoribb tiltakozásait. A szovjet hatalom megteremtését Kirgiziában vad ellenállással fogadták a fehérgárdisták, számos ellenforradalmi zendülést szerveztek. Frunze és Kujbisev vezette Vörös Hadsereg felszámolta a zendüléseket, s megkezdődött a békés élet. 1924-re alakultak ki azok a feltételek, melyek lehetővé tették, hogy a kirgiz nép sok évszázados történelme után először kapjon lehetőséget önálló állam alakítására. 1926-ban mint autonom terület, 1936 után mint szövetséges köztársaság lett a Szovjetunió tagja. A Nagy Honvédő Háború éveiben a köztársaság népe vállalta a fasizmus elleni harc segítését. A kirgiz katonák bátran harcoltak a különböző frontszakaszokon. Barátsággal fogadták, segítették a Kirgiziába evakuált családokat. A háború befejezése után a köztársaság továbbfejlesztette gazdaságát és fejlett ipari-agrár országgá vált. 1957-ben Lenin-renddel tüntették ki Kirgiziát a cukorrépa, a gyapot, az állati termékek termelése terén elért eredményekért. 1963-ban kapták meg mó’sod- ízben a Lenin-rendet, azúttal az ipar, a mezőgazdaság és a kultúra fejlesztésében elért sikereikért. M. E. A festmény a bőrön - „nem művészet” Az emberi bőrre tetovált „festmények”, legyenek még oly művésziek is, egy bírói döntés értelmében, legalábbis Dániában nem tekinthetők művészetnek. A koppenhágai bíróság ítélete szétfoszlatta 25 dán tétováiénak azt a ré-\ menyét, hogy megszabadulhatnak a 22 százalékos értéktöbblet-adótól. A tetoválok perelték azt az 1978- ból származó hatósági rendelkezést, mely szerint a tetoválok munkája adóköteles szolgáltatás, nem úgy, mint a művészetek, „a versírás, komponálás és más művészeti tevékenységek”, melyek nem érték- többletadó-kötelesek. A tetoválok azt fontolgatják, hogy megfellebbezik az ítéletet. Egyikük többek között ezekkel1 a szavakkal indokolta meg panaszát: „Ha egy papírra rajzolok és azt eladom, akkor az művészet. De, ha emberi bőrre rajzolok, akkor az a pénzügyigazgatóság szerint nem művészet." A csúnya Jérfiaknak jobb állásuk van A csúnya férfiak többet tesznek annak érdekében, hogy megfelelő műveltségre tegyenek szert, ezért jobb állásokban helyezkednek el, viszonylag későn kezdenek foglalkozni a lányokkal, és azután szebb nőket vesznek feleségül. Az amerikai észak- karolinai egyetem két tudósa legalábbis vizsgálatai alapján erre az eredményre jutott. Drága rendörsapka Aki egy szolgálatban levő rendőrnőnek elveszi a sapkáját és a járókelők mulatságára a saját fejére teszi, kihágást követ el. Ezt a döntést hozta a würz- burgi (NSZK) bíróság egyik bírónője és egy 40 éves cégvezetőt emiatt (átszámítva) 9000 schilling pénz- büntetésre ítélt. A cégvezető észrevette, hogy a rendőrnő büntetőcédulát akar tilosban parkoló gépkocsija ablaktörlője mögé dugni. Dühösen eltépte a cédulát, mérgében lekapta a rendőrnő sapkáját és azt a saját fejére tette. Kitűnő izeket, változatos fogásokat kínál a bolgár konyha A bolgár konyha Bulgária a magyar turisták jól ismert, s egyre népszerűbbé váló úticélja. Szófia hagymakupolás templomai, a Rilai- kolostor vadregényes szépsége, a Fekete-tenger simogató hullámai, langyos fövenye, s a szikrázó napsütés mellett a baráti balkáni ország a konyhaművészet kedvelőinek is sok vonzót, ízlelésre-megkóstolásra érdemeset tud kínálni. A Balkán az európai kontinens szerves része, ám egyszersmind átjáró a Kelet felé — ez érződik némileg a bolgár gasztronómiában is. Kezdjük a levesekkel. Legismertebb a tarator: némileg hígított eludttejbe vágott uborkát, diódarabkákat, étolajat és fokhagymát tesznek. A csorba — más néven agneska szupa — bárányból készült húsleves. A bárányt számtalan formában fogyasztják: sülve, főve, roston és nyárson elkészítve, stb. Gyűjtőfogalom a húsételek körében a kebap: a húsdarabok paradicsomos, zöldpaprikás sűrű lébe kerülnek. Ismertek a muszakák (ez körülbelül a rakott burgonyának felel meg) és a gyuvecsek — ezek a rizses lecsóhoz hasonlíthatók. Mindkettőhöz jó néhány zöldségfélét használnak, rétegesen rakják le, sütés előtt pedig tejestojásos keverékkel öntik le. Országszerte elterjedt a ke- bapcse (roston sült, hagymával és salátával tálalt húskolbász- kák), valamint a kjufte (ez nagyjából a hazai fasírtnak felel meg). A siscsete hagymás rablóhús, a lukánka jellegzetes, lapos juhszalámi. Bulgária •— tengeri ország lévén — halételekben is gazdag. A zöldségek-saláták bőségével a bolgár konyha bizony jóval előttünk jár. Paprika, paradicsom, uborka, padlizsán szinte minden étkezésnél kerül az asztalra. Különösen finom a sopszka szalata: szeletelt paradicsomból, uborkából, zöldpaprikából és hagymából készült, olívaolajjal és ecettel ízesítik, és reszelt juhtúróval szórják meg. A pecseni piperki egészben sült paprika. A kjo- polu ízesített, pépessé tört padlizsán. A szakácsok egyébként bőven használnak fűszert: a kapor, zöld menta, borsikafű, petrezselyem, bors a leggyakrabban előfordulók, de sűrűn találkozhatunk számunkra ismeretlen ízűekkel is. Világhírű bolgár joghurtféle a kiszelo mljekó. Igen ízletes a juhsajt (kaskavál) és a juhtúró (sziréné) is. Gyümölcsök terén bőséges a választék, a szőlő, a barack, a dinnye az itthon megszokottnál hamarabb kerül a boltokba, piacokra. Népszerű (utcán is árulják) a sajtos rétes és a húsos tészta (bjurek). Törökös ízeket idéz a szirupos diós rétes, a krémek, a mandulás sütemények sora. A szutljás, a zselés tejberizs, sok cukrászdában is kapható. Kedvelt csemege a fagylalt — a magyar látogatók legfeljebb azon lepődhetnek meg, hogy kis mérlegeken, grammra mérik ki a sorbanállóknak. A zamatos bolgár borokat talán nem is kell bemutatni. A kávét a legtöbb helyen törökö- sen, zaccal főzik. Elsősorban hűtve ízletesek az egészséges gyümölcslevek, szörpök. A legismertebb bolgái szeszesital, a híres szilvapáliinka, a szlivova, valamint az ánizsos pálinka, a masztika. E. É. Egy ősi város: Seki A ma 45 ezer lakosú, szabadtéri múzeumnak is beillő városka az egykori nagy jelentőségű Baku—Tbiliszi kereskedelmi útvonalon létesült a Nagy-Kaukázus déli lejtőjén. Legjelentősebb építészeti emlékei a 17—19. századból szár. maznak. A város legcsodálatosabb építészeti remeke a seki kánok palotája, amelyet a 18. században építettek, több évtizedes gondos munkával, kizárólag fából, egyetlen szeg, egyetlen fémdarabka felhasználása nélkül. Az egész kétszintes épület faelemeit tojás- fehérjével ragasztották össze. Az ablakokat azsúros fafaragás — sebeke — díszíti, a termeket élénk színű, ma is eredeti szépségükben pompázó népi stílusú ornamentumok. A régi városrész is a mesék Keletjének hangulatát idézi — belső udvaros, négyszög alakú karavánszerájok, fe. hér kőből épült lapostetős, csipkés ablakrácsokkal ékesített kereskedőhózak, teázók állnak a karcsú minaret árnyéké, ban a ma -is zajos, hamisítatlan keleti bazár közelében. A sütőtök dicsérete A kutatók több évvel ezelőtt a „tökök királyát", ' a legtekintélyesebb és leghasznosabb sütőtököt is nemesítésnek vetették alá, ami mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban meglepő eredménnyel járt. Ennek köszönhetően a legjobb sütőtökfajták közt má már olyanok is vannak, amelyeknek ü-vitamin tartalma a citrusfélékével (citrom, narancs, grapefruit) vetekszik. De olyanok is találhatók, amelyek a legjobb sárgarépafajták karotinmennyisé- gét tartalmazzák. A karotin tulajdonképpen egy jellegzetesen sárga színű növényi festékanyag. Értékét az adja meg, hogy ún. A-provitamin, azaz olyan anyag, amely az emberi és az állati szervezetben A-vitaminképződés közepette bomlik el. A sütőtök e karotint csaknem teljesen tisztán, a szervezet által -könnyen feldolgozható állapotban tartalmazza. De van a sütőtökben egy sor értékes ásványi anyag is (kálium, foszfor, vas stb.). A helyenként „téli diny- nyé”-nek is nevezett sütőtök egykor csemegének számított nemcsak a szegény, hanem még a módosabb portákon is. Ma már nem tekintjük ritka különlegességnek, sütve sokfelé árulják az őszi-téli hónapokban, de kellemes ízű rostos ivólének feldolgozva egész éven át is kapható az üzletekben. Mondják, hogy még kenyér is süthető belőle, ha a kenyértésztához 30 százalék áttört sült tököt kevernek. Kiváló ízesítőnek is használható, készülhet belőle lekvár is, amivel tésztát lehet tölteni. A fogyókúrázóknak azonban csínján kell bánniuk a sült tökkel, ugyanis cukrot és keményítőt is tartalmaz. Képünkön sütni való délamerikai töknek hazai földben megtermett óriás példányait láthatjuk, amelyek közül a legnagyobb 45 kilogrammot nyom!
