Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-05 / 334. szám
1982. december?., vasárnap Dunántúli fíapio 3 Sorompózár naponta 9 órát Mindkét irányból hosszú gépkocsisor várja Pécsbánya-rendezőnél a sorompó felnyitását Kempingezők közgyűlése A Magyar Camping és Caravanning Club túráin 1982-ben mintegy tízezren vettek részt, szervezésükben csak a tőkés országokból csaknem 3 ezer turista 28 ezer éjszakát töltött hazánkban — egyebek mellett erről számolt be Menyhárt Adám főtitkár, a klub szombaton megtartott évi közgyűlésén. A sok külföld) túra közül a legsikeresebbek a görög—török és a nyugat-európai körutazások voltak; közéjük tartozott a Dune menti országok grazi kempingtalálkozója. Azok részére, akik hosszabb Időt kívántak eltölteni pihenéssel, Bulgáriában és Jugoszláviában szerveztek üdüléseket. A belföldi üdülőhelyek közül a kempingezők körében a legkedveltebb az oosai kastély volt. Az országon belüli idegenforgalom fellendítésére megszervezett és »literes „filléres karaván” akció a közlekedési tarifa emelkedése miatt az év második felében megszűnt. Nem mondtak le viszont arról, hogy az új helyzetben is megtalálják a módját, miként lehet egynapos, olcsó, nagy tömegek számára hozzáférhető kirándulásokat szervezni. A főtitkár a jövő évi feladatokról szólva elmondta; a munkájukat azzal a feltételezéssel folytatják, hogy tovább növelhetik a szabad idő egészséges eltöltése és a kempingezés iránti igényt. Ennek érdekében keresik, miként lehet az utak számát és választékát növelni. Újabb akciókat szerveznek olcsó hazai és külföldi üdülésekre. Javítani akarják a szervezett kempingezésben részt vevők érdekképviseletét is. A jövő évben a Magyar Camping és Caravanning Club létszámát a jelenlegi 13 000-ről 16 ezer családra szeretnék növelni. Ki lehet-e kerülni a pécsbánya-rendezöi sorompót? Eseményszámba megy a mohácsi (57-es) úton közlekedőnek, ha égy éri el a pécs- bánya-rendezőj sorompót, hogy az éppen nyitva van. Ez is olyan, mint a másik kettő volt: a Rózsa Ferenc utcai és a Megyeri úti. Ezek — szerencsére — már nem idegesítik az embereket. De itt maradt még ez a harmadik. A sorompó éppen leeresztve, innen is, onnan is áll a kocsisor, a benn ülők — ki-ki a vér- mérséklete szerint - türelmesek vagy türelmetlenek . .. Bár egyre megy, hogy milyen a vér- mérséklet, a sorompó úgy is addig van zárva, amíg szükséges. Lassan gurulnak a vagonok, a sorompó után mennek az egyik, a másik, a tizedik vágányra, aszerint, hogy melyik szerelvénybe kell beállniok. S miközben az ember az előtte lévő kocsit lesi, vag'y a piros zászlóval integető vasutast, vagy éppen azt a' pillanatot akarja kifigyelni, amikor megjelenik a mozdony, hogy hozzákészüljön az induláshoz, eltűnődhet azon: hogyan is képzelték el a hajdani vasútépítők, hogy egy tolatóvágányt éppen egy fontos országúton át vezettek; mert feltehetően a pécs —mohácsi út már akkoriban is fontos lehetett, bár lényegesen kisebb forgalmú. Tehát áR a kocsisor, a vagonok gurulnak ... Hogy is néz ki ennek a sorompónak a zár- vatartása? A legilletékesebb, Szentmártoni János pécsbánya- rendezöi állomásfőnök mondja: — A legfrissebb felmérésünk szerint napi átlagban kb. 9 óra hosszat van sorompózár, ami azt jelenti, hogy a rendezési igénytől függően, van amikor csak 6 órát, de van amikor 11 órát van leeresztve a sorompó. Ez bizony esetenként 18—20 perces sorompózárt is jelent, s ilyenkor mindkét oldalon 50-00 gépkocsi összetorlódik. Mi is tudjuk, mit jelent ez. Ezért is törekszünk arra, hogy 10 percen belül megszakítsuk a rendezést. De nem ez a megoldás . .. Ha annak idején minden úgy megy, amint Eltervezték, akkor éppen mostanára elvethettük volna ennek a sorompónak a gondját is. A KPM felüljárót akart itt építeni, de a tervet levették a napirendről, s akkor egy másik ötlet született: ösz- szekötötték volna az 57-es utat az 58-assal; az 5—6 km hosszú út egyik végpontja valahol Clszögpuszta körül, a másik Lvov-Kertváros Egri Gyula úti csomópontjánál lett volna. Most — úgy hírlik — ez a megoldás is kétséges és talán csak az évtized második felében lehet belőle valami. És addig? Vállalkozókedvű gépkocsivezetők ki szokták kerülni ezt az állandósult forgalmi akadályt. Ott, ahol a Pécs határát jelző tábla van, található egy, a főúttól letérő földút, ami szépen kikerüli a rendező pályaudvar keleti nyúlványát, átbújik egy vasúti híd alatt, majd innen nyugatra fordul és a Gázmű kerítése mentén tér vissza az 57-es útra, azaz itt már a Felszabadulás útjára. Kérdésünk: vajon arra az „átmeneti" 5-6 (10?) évre nem lenne-e érdemes „ideiglenesen" megcsinálni ezt az utat, mondjuk az olcsónak és jónak mondott pernyebetonos módszerrel? Ellenvethetik: a vasúti átjáró szűk. Ez igaz. De mire való a forgalomirányító lámpa? Hársfai István flz első hétvége a Nevelési Központ művelődési házában Az első hétvége, az első szombat délután a pécsi Nevelés) Központ művelődési házának megnyitása óta. A tágas, térelválasztókkal, oszlopokkal és különböző szintekkel összefüggő, mégis elkülönülő terekre oszló aulában információs központ és informátor fogadja a belépőt. Felvilágosítást adnj egyelőre inkább csak az ígéretekről tud: mi lesz majd. Ez nem kevés. Az utazási irodák hazai és külföldi utakról tájékoztatnak, vonatjegyet, bérletet éppen úgy válthatunk itt, mint színház- és mozijegyet. A fono- tékót még vászon takarja, de a vizuális, irodalom-, mozgásművészeti és még vagy öt különböző szakkör — itt műhelynek hívják — pontos programja már olvasható. Egyébként a szombat: műhelyszünet. Mozielőadás program szerint nincs, a könyvtár azonban még nem nyitotta ki kapuit: rövidesen nyit, s akkor minden hét végén sok ezer kötetből válogathatunk. Újságokban, folyóiratokban már most is lapozgathat az érdeklődő. S lesz játszóház is: a legutóbbi november 28-án volt. Színes Télapó-műsort rendezett munkatársai gyerekei számára a Pécsi Nemzeti Színház az MTV Pécsi Körzeti Stúdiója, a Dunántúli Napló szerkesztősége és a Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiójának. A műsor bun a színház művészei léplek- fel, közreműködött Csizmadia Sándor dalénekes. Kanárik, papagájok — és érdeklődő gyerekek Ez a kora délutáni óra az ismerkedés ideje, s bizonyára így lesz ez még sokáig: ameddig a városrész, a város lakói megismerik, mit akar és mit tud nyújtani nekik az a szép, új palota. Főleg gyerekek, fiatalok sétálgatnak az aulában. Van látni-, s hallanivaló. Madárkiállítás: pintyek, kanárik, papagájok, s két ritkaság: az Afrikában élő fényseregély és levélmadár. Odébb kitömött hattyú, sas, bagoly: tanulságos kiállítás a természetvédelemről. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat sátra negyedik napja tart nyitva: hat-hétszáz forintos fogalom volt tegnap délutánig. Vették Gobbi Hilda, Károlyi Mihály könyvét, fogyott a Kóma Szutra és sok mesekönyv, hiába keresték viszont a Vukot és a kifestőkönyveket. Csattognak a játékautomaták és a szomszédos étteremből kellemes kávéillat száll át: kisfiúk, kislányok kálóznak vidáman beszélgetve. Egy szolgáltatás, amely szemmel láthat tóan hamar beindult, s népszerű lesz: a börze. ízelítőül a kívánságokból: valaki lábast és palacsintasütőt venne, más Fülest cserélne és ismét más útitársat keres NDK-beli utazásához. Az emeleten csend van: egy fiatalasszony Tenk László kiállításában gyönyörködik, s közben arról érdeklődik, milyen programból választhat majd magának, s családjának- Odébb három ipari tanuló üldögél a fotelben, beszélgetnek. Jobb itt, mint az utcán, mondják, *»s örülnek, hogy moiziba nem kell messzire menniök. Ennek, s a ház sok más szolgáltatásának nyilván sok ezer pécsi örül majd — ha minden/ része működésbe lendül ennelf a szép és hatalmas szórakoztató, tanító gépezetnek. G. T. Csattognak a játékautomaták Az emeleten Tenk László kiállítása (Szokolai István felvételei) FILMJEGYZET Rejtélyek Racionális korunkban azért még vannak rejtélyes dolgok, s most nem arra gondolok, hogy a héten megint sorokat lehetett látni a mozik pénztáránál. Walt Disney fáradhatatlan munkával létrehozta a mo- zigiccs olyan válfaját, amit már hatalmassága miatt is csodálnunk kell: a jegyszedő néni az ellenőrző szelvénnyel letépi rólunk aggályainkat, ellenérzésünket, művészetszeretetünket is’ a nézőtérre már csak le- csupaszodott vágyakozásunk ér be egy áttekinthető, feketefehéren rossz és jó világ után: meg is kapjuk. A cukormáz, amivel leöntött a Hófehérke és a hét törpe, csak a kijáratnál kezd repedezni az élet dolgaiban már tapasztaltabbakon. A gyereklelkek meg szerencsére sok mindent kibírnak ... Mert a felnőttek már tudják, hogy a világ korántsem ily egyszerű és cukros. A látogatás című, új, magyar filmből is kiviláglik ez, melynek hőse egy Tisza menti faluból került Rómába. De ez az út nem volt egyszerű: a faluból csendőrök terelték el családjával együtt, s a koncentrációs táborból már csak a kislány, Bruck Edit szabadulhatott. A deportált zsidó család némely holmiját megőrzésre átvették a szomszédok, a többit széthordták. S amikor Bruck Edit 1981-ben felkeresi szülőházát, már csak tető nélküli, omladozó falakat talál, sírva is fakad, zokog, alig lehet megvigasztalni. Ám, az omladozó falak között ott egy varrógép és egy tiszta, fénylő tükör — úgy is, mint megfejthetetlen rejtély. Mit keres itt a varrógép és a tükör, amikor azok a gaz falusiak még a lepattogott zomán- cú lábaskót is elhordták annak idején? S amiért Bruck Edit sokáig nem tudott megbocsátani szülőfaluja embereinek. Hogy egy nép bűnös lehet kollektive, azt persze nem Bruck Edit találta ki, mint ahogy megkésett — bár, teljesen érthető — gesztus tőle, hogy végül is felmenti a kollektív bűn alól a falusiakat, ő meg a rendező, B. Révész László azért még ad leckét, amikor a falubeli fiatalokat arról faggatják, hogy mit tudnak a zsidók deportálásáról, merthogy kiderül, hogy vajmi keveset. Szemben a nyugatnémet, fiatal nővel, aki gyerekkorában szintén nem tudta, hogy szülei nemzedéke mit csinált a zsidókkal, de most már tudja, mert a nyugatnémetek már régen elkezdtek beszélni róla. Szóval, a Tisza ment) falu lakói annyira még nincsenek felmentve, mert hallgatnak gyerekeik előtt a dologról, s ha hallgatnak, hát bűntudatukban teszik. Félreértés ne essék, én most A látogatás című új, magyar filmről írok, nem a fasizmusról és a zsidóüldözésről. Bár, mintha a film is azt bizonyitaná, hogy vannak még, akik azonosítják a kettőt: fasizmus = zsi- dőüldözés. Ezért maradnak meg értéknek a filmből Illyés Gyula bölcs szavai: az üldöztetésben sincsenek kiválasztottak. A jelenkor világa éppen elég szomorú példát sorol erre. De, hogy a tükröt miért nem vitték e| a falusiak, s miért tisztítják rendszeresen, hogy még foncsorát sem veszíti, ez rejtély marad. Bodó László
