Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-29 / 356. szám
1982. december 29., szerda Dunántúlt llaplo 3 Alapvető cikkekből átmeneti zavarok se legyenek! Pécs ellátottsága megfelelő Kiépült az üzlethálózat . / Az emberek megfontoltabbak és takarékosabbak ■ Az alapvető árucikkekben és a szolgáltatásokban jelentősebb ellátási zavarok nem voltak, a lakosság szükségleteit lényegében sikerült kielégítem — állapította meg decemberi ülésén a Pécs városi Pártbizottság. Áruházak, ABC-k A folyamatos és megfelelő ellátás tárgyi feltételeit az V. ötéves tervidőszak nagyarányú fejlesztése megteremtette. öt év alatt 30 000 m2-rel nőtt Pécs kereskedelmi és szolgáltató hálózatának alapterülete. A mostani üzlettér egyharmada ebben az időszakban létesült. A folyamat az utóbbi két évben a kereskedelmi alapterület 9, a vendéglátói kapacitás 24%-os bővülésével folytatódott. 1981—82-ben lépett be az Eszék és a Konzum Étterem, valamint .a Nevelési Központ 3000 adagos konyhája. Az üzem- és diákétkeztetésben ez 35%-os fejlesztést jelent, és az idegenforgalom, valamint az előfizetéses étkeztetés feltételei alapvetően megjavultak. Nemcsak bővült a kereskedelmi hálózat, átalakult a struktúrája is. Ma az iparcikk- üzletek 30%-a áruház jellegű, és az élelmiszerforgalom 34°lo-a ABC-kben bonyolódik le. Ez lehetővé teszi, hogy a tömegigényeket koncentráltan, nagy átbocsátóképességgel elégítsék ki. Nincs különösebb gond a területi ellátottsággal sem. Itt azonban további intézkedések szükségesek a családi házas körzetekben — Patacson, a Tiborc utca környékén, a Hunyadi úttól keletre fekvő hegyoldalon. Pécs képviseli a megye lakosságának 39%-át, de a kereskedelmi forgalomban 55, a szolgáltatásokban 45%-os a részaránya. Zökkenőmentesen Ma már tehát nem az a döntő a város ellátása szempontjából, mennyivel bővül évről évre oz üzlethálózat, hanem az, hogy ez a kapacitás menynyire zökkenőmentesen és milyen színvonalon teljesíti feladatát. A pécsiek minden, a kereskedelemben és vendéglátásban elköltött 100 forintból 27-et élelmiszerre, 17-et ruházatra, 48-at iparcikkekre fordítanak és 8-at hagynak az üzemi és kereskedelmi vendéglátóhelyeken. A reáljövedelmek mérsékeltebb növekedése már érezhető a vásárlásoknál: az emberek megfontoltabbak, takarékosabbak — és érzékenyebbek. Az ellátásra alapvető kifogás nem lehet. Az élelmiszereknél jó a termelési háttér, az ellátás folyamatos, a választék megfelelő. Húsból az olcsóbb termékeknél nem fedezi a kínálat a keresletet — van ebben szerepe az érdektelenségnek is! —, élőhalnál a termelési háttér nincs meg. Hasonló okokból sörből sem várható, hogy az igényeket a közeljövőben ki lehessen elégíteni. Bővült a választék és a kínálat üdítő italokból és a sütőipar termékeiből. Kedvező változást hozott a kenyér konténeres szállítása. A zöldségellátás az idén kifogástalan volt — csak az árak magasak. A közvetlen felvásárlás, a több- csatornás értékesítés tehát bevált. Az ellátás tejből és tejtermékből minden igényt kielégít. Ruházati cikkekből megfelelő színvonalú a kínálat. Eredményesnek bizonyult a közvetlen beszerzés, a boltok közös üzemeltetése, a szakosodás és az árucsere. Vegyesiparcikkeknél a forgalom számottevő növekedése ellenére egyenletes az áruellátás, és az áruösszetétel igazodik a kereslethez. A hiánycikkek köre azonban annak ellenére, hogy a kereskedelem termeltet is, még mindig számottevő. A Domus jobb körülményeket teremtett ugyan a bútorvásárláshoz, de nem biztosított megfelelő kínálatot. A széntüzelésre való visszatérést nehezíti, hogy nincsenek megfelelő kályhák és kazánok. Az építőanyag-kereskedelem, bár a kínálat nőtt, nem képes kielégíteni a megnövekedett magánépítkezés szükségleteit. A szolgáltatásokban a felvevőhálózat bővülése és a kisipar megerősödése ellenére alig rövidültek a határidők. A gépjárművek, háztartási gépek és villamos készülékek javításánál az alkatrészhiány okoz gondokat. A lakáskarbantartásnál pedig túl kicsi a kivitelező kapacitás. A pártbizottság elismeréssel szólt a szerződéses üzemeltetésről: javult az áruellátás, a nyitvatartás jobban igazodik a lakossági igényekhez. Magyarázkodás helyett A végrehajtó bizottság jelentéséhez tűzött szóbeli kiegészítőjében Petőházi Szilveszter, a pártbizottság titkára szóvá tette, hogy alapvető, napi cikkek forgalmában esetenként bosz- szantó hiányosságok fordulnak elő. Ezek nem mindig vezethetők vissza a termelési háttérre, hanem pontatlan rendeléssel, kényelmességgel, a rugalmasság hiányával függnek össze. Az üzletek össztevékenységében meghatározó a boltvezető személye. Néhány egységből szinte rendszeresen visszatérők a panaszok. Ez arra hívja fel a vállalatvezetők figyelmét, hogy nagyobb gondot kell fordítani az üzletek vezetőinek kiválasztására és munkájuk minősítésére. A belső érdekeltségi rendszert úgy kell alakítani, hogy az egyidőben szolgálja a fogyasztók érdekeit és a vállalati gazdálkodást. Alapvető követelmény: találja meg minden vevő a neki megfelelő terméket, az olcsóbb élelmiszert, ruhát, vegyesiparcikket. Különösen fontos, hogy alapvető élelmiszerekből és vegyi cikkekből, valamint egyes ruházati cikkekből átmeneti zavarok se legyenek sem termelési, sem kereskedelmi, sem finanszírozási okokból. A pártszervezetek támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely segíti a lakosság ellátását. Fel kell lépniük minden olyan jelenséggel szemben, amely a szűk vállalati érdekek túlzott előtérbe kerülésére, kényelmességre utalnak. A vitából néhány felszólalást emelünk ki. Dobos Ferenc, a Baranyaker igazgatója a bútorellátásról szólt. „Azt hittük, a Domus belépésével megoldódik a lakásberendezéshez szükséges áruk beszerzése. Sajnos, a panaszok halmozódnak. Nem tudjuk felmérni a keresletet, prognosztizálni a vásárlói igényeket, s a vevő épp azt nem találja, amit keres. Másfél milliárd fölött van az elfekvő készlet a bútoriparnál, s nem tudunk bizonyos, cikkeket beszerezni.” Elmondotta, hogy közvetlen beszerzésben állapodtak meg a Budapesti Bútoripari Vállalattal, a zalaegerszegi és a nagykanizsai gyárral. Sajnos, a pécsi bútorgyárral ez nem sikerült. Dr. Sitek László, a városi tanács kereskedelmi osztályának vezetője úgy véli, az üzlethálózat szerkezete egységesebb lett, a terület eloszlása jobb. Nincs kizárólagos kereskedelmi központ. A belváros mellett alközpont alakult ki az Uránvárosban, Kertvárosban és a Szigeti városrészen. Meszesen is létre kell ezt hozni. Remeczki László, a városi NEB elnöke saját vizsgálataik alapján a város ellátását jónak tartja. Az alapvető élelmiszerekből az ellátás kielégítő. A ruházati forgalom mérsékeltebb. mint tavaly, vegyesiparcikkekben dinamikus felfutás tapasztalható. „Sokat tehet a kereskedelem — mondotta —, hogy a minőséget megőrizzék. Előfordul, hogy szabadban tárolják az árut, jóllehet raktár is van. És csökkent értétű árut első osztályúként hoznak forgalomba.” Somogyvári Attila, a városi tanács ipari osztályának vezetője megfelelő intézkedéseket ígért, hogy a Pécsi Bútorgyár termékei is kaphatók legyenek a Domusban. Bejelentette, hogy az AFIT és a Gelka január 1-től önálló vállalatként dolgozik. Nehéz helyzetben lesznek az indításnál. Szentirányi József, a városi pártbizottság első titkárának zárszavából egy mondatot idézünk: „Legyen elég a magyarázkodásból, ki-ki a maga posztján cselekedjék!" Tele vannak a polcok... Nemcsak a Szuperét!ben, ahol a felvétel készült Januártól új szervezeti formában működik a GELKA Híradástechnikai és gépjavító kisvállalatok A lakossági szolgáltatások szervezeti korszerűsítése érdekében január elsejétől átszervezik a GELKÁ-t. A tizenöt főnél több szakembert foglalkoztató szervizei kisvállalatokká alakulnak, melyek irányítását az illetékes tanácsok látják majd el. Emellett nem szűnik meg teljesen a GELKA, csak a korábbi szervezet] felálláshoz viszonyítva módosulnak a feladatai. A vállalat eddig megyei szinten mintegy 37 millió forint értékű munkát végzett évente, melynek döntő hányadát a lakossági szolgáltatás képezte. Az eddig működő 18 egység egy része kisvállalattá szerveződik, melyekből megyei szinten öt alakul. így Pécsett, Mohácson, Siklóson, komlón, illetve Szigetvárott jönnek létre az úgynevezett híradástechnikai és gépjavító kisvállalatok. A pécsi székhelyű kisvállalat központja a Budai Nagy Antal utcában lesz, ahol eddig a GELKA működött. Az említett szervizen kívül javítóműhelyeket működtetnek majd a Jókai téren, illetve a Lyceum utcában. Az alapító határozat szerint — és ez a többi városban működő kisvállalatra is értendő — a tevékenységi kör bővebb lesz az eddigieknél. A garanciális javításokon túl az átalánydíjas javításokat továbbra is végzik. Fő tevékenység] köre lesz tehát a villamos gépek és készülékek, híradás- és vákuumtechnikai berendezések, műszerek, illetve egyéb gépek és berendezések javítása. Az új kisvállalati formában kiegészítő tevékenységként gyárthatnak különböző villamos ipari- és híradástechnikai termékeket, gépeket. Sőt lehetőséget kapnak például gázkészülékek felszerelésére, javítására és karbantartására is. Az alaptevékenységen kívül vállalhatnak épületgépészeti berendezés-szerelést, használt termékek felvásárlását és értékesítését, továbbá kölcsönzést. A Pécsett működő kisvállalat létszáma nyolcvan körül lesz, a megye többi városában működőké pedig várhatóan 15—25 között. Egyébként valamennyi járási székhelyen továbbra is működnek majd az állandó szervizek. Mint említettük, maga a GELKA nem szűnik meg, csak feladatai módosulnak a jövőben. Elsődlegesen közvetett formában segíti majd a kisvállalatok tevékenységét, az úgynevezett háttérszolgáltatással. így alkatrész-felújítással, -kölcsönzéssel, a szakmai oktatással, műszaki dokumentációk biztosításával. Ami teljesen újszerű lesz a GELKA tovább] munkáját illetően: bevezeti a lakosság részére az alkatrészárusítást, emellett a közületek- nek és kisiparosoknak úgynevezett TEK-áron biztosítja az alkatrészeket. Az átalánydíjas javítást Pécsett megosztva végzik majd a megalakuló kisvállalattal és az a céljuk, hogy a lakosság ne érezze meg a szervezeti változást. A GELKA központja a Fekete Gyémánt térre költözik, a Diana téren működik majd az erősáramú referencia-szerviz, az Ybl Miklós utcában pedig a híradás- technikai szerviz kap helyet. S. Gy Lakáscserék és lépcsőzetes lakáselosztás Mind a központi, mind a helyi I a ká sga zdá lkod á si jog sza bá lyok alapelvként mondják ki, hogy a lépcsőzetes lakáscseréket a tanácsi lakáselosztási és lakásgazdálkodási rendszer szerves részévé kell tenni. A lakásigények kielégítésénél a fokozatosságot kell alkalmazni olymódon, hogy a családok a változó igények alapján folyamatosan jussanak igényeiknek megfelelő lakáshoz. E célok elérése érdekében Pécsett az éves la'kóselosztási tervekben a tanács] bér és tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakások 20—30 százalékát, a tanácsi elosztású telepszerű magánlakások (OTP-lpkások) 10 százalékát kell a minőségi (lép. csőzetes) lakáscserék lebonyolításához felhasználni. Erre a célra kerülnek felhasználásra azok a lakások is, amelyek bér. leti jogáról a bérlők a lakásügyi hatóság javára mondanak le, továbbá azok a lakások is, amelyek a lakóház-felújítási program keretében üresednek meg és helyreállítással, korszerűsítéssel, átalakítással ilyen célokra felhasználhatók. A fenti lakáscsere alappal való gazdálkodóst Pécsett szolgáltatói tevékenysége keretén belül a PIK Vállalat INKÖZ irodája végzi. E tevékenységét úgy folytatja, hogy a rendelkezésére álló lakásokkal a lakáscserék lépcsőzetes lebonyolítását egy-egy esetben addig folytatja, amíg a csere folyamatában félkomfortos, komfort nélküli, vagy szükséglakáshoz jut. Ezeket a lakásokat a V. B. Hivatal lakás- és helyiséqgazdálkodási osztályának rendelkezésére bo. csátja, amelyeket az I. fokú lakásügyi hatóság olyan fiatal há. zas igénylők részére juttatja, akik vállalják — a korábbi cikkeinkben ismertetett — előtaka- rékossági megállapodás megkötését. A lakásgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok értelmében a minőségi lakáscsere igénylők -közé azokat az igény- jogosultakat veszi fel — megújított lakásigényléseik alapján — a lakásügyi hatóság, akik Pécsett t a) rendelkeznek saját jogukon újraelosztásra visszaadható tanácsi bérlakással, tanácsi értékesítésű (szövetkezeti), illetve OTP-lakós- sal, ezen lakásban laknak, de a lakás lakásigényük alsó határát nem éri el, b) akik egy lakás helyett több, vagy több lakás helyett egy lakást kérnek, c) akiknek megváltozott életkörülményeik folytán jelenlegi lakásuk nem felel meg azért, mert — nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakásuk, illetve tanácsi értékesítésű lakásuk helyett kevesebb szobaszámú, másik tanácsi bér, vagy tanácsi érté- kesítésű lakást kérnek, — tanácsi bérlakásuk helyett tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakást kérnek, — tanácsi bérlakásuk helyett azonos, vagy magasabb komfort- fokozatú és nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakást kérnek, — állami bérlakásuk helyett nyugdíjasok házában lévő lakást kérnek. Azok az állampolgárok, akik saját tulajdonukat képező tanácsi értékesítésű, illetve OTP-la. kásban laknak és lakásuk lakásigényük mértékénék alsó hatá. rát eléri, nagyobb szobaszámú lakás juttatására a lakásügyi hatósághoz lakásigénylést nem nyújthatnak-be. Amennyiben nagyobb szobaszámú lakáshoz kívánnak jutni, a PIK Vállalat IN- KÖZ irodájánál nyújthatnak be kérelmet. Az iroda a lépcsőzetes lakásgazdálkodás keretén belül — amennyiben erre lehe. tősége van — a kérelmet teljesítheti. A lakásgazdálkodással kapcsolatos 1982. évi 2. sz. tanács- rendelet értelmében tanácsi bérlakás bérlője a család nagyságának (a gyermekek számának) növekedése alapján minőségi csereként nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakás kiutalására akkor jogosult, ha — a család egy főre eső átlo- gos havi jövedelme a 3200 Ft-ot nem haladja meg, — vállalja a lakás-használatbavételi díj különbözeiének megfizetését, — rendelkezik olyan jövedelemmel, amelyből a nagyobb lakás rezsiköltségeit viselni tudjaA minőségi lakáscsere kérelmek teljesítésének fenti feltételeivel kapcsolatban az alábbiak, ra szükséges a figyelmet felhívni. A lakásgazdálkodásról szóló 1982. évi 2. sz. tanácsrendelet szerint szociális jellegű tanácsi bérlakásra kereseti és jövedelmi viszonyai alapján az az igénylő jogosult, akinek a családjában az egy főre eső átlagos havi jövedelem a 2400 Ft-ot, fiatal házasnál, gyermekét egyedül nevelő szülőnél, egyedülállónál, nyugdíjasnál a 2700 Ft-ot nem haladja meg. Ha tehát a minőségi csere keretén belül a lakásügyi hatóság ilyen jövedelemmel rendelkező család részére juttat a meglevőnél nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakást, akkor a lakás-használatbavételi díj különbözetének kiszámításánál a lakások használatbavételi díjának egyszeres összegét kell számításba venni. Pl.: ha a család 2 szobás összkomfortos lakása helyett minőségi csereként 3 szobás összkomfortos tanácsi bérlakást kap szociális jelleggel, akkor a lakás-használatbavételi díj külön- 'bözetének összege 20 000 Ft, tekintettel ama, hogy a 2 szobás összkomfortos tanács] bérlakás használatbavételi díja 56 000, a 3 szobásé 76 000 Ft. Amennyiben a családban az egy főre eső jövedelem a 2400, illetve a 2700 Ft-ot meghaladja, de a 3200 Ft-ot nem lépi túl, akkor minőségi csereként a fenti példa alapján a 3 szobás összkomfortos lakást az igénylő nem szociális jellegű bérlakásként akkor kaphatja meg, ha vállalja a lakás-használatbavételi díj különbözeiéként 172 000 Ft-nak a megfizetését. Nem szociális jellegű tanácsi bérlakás minőségi cserekéníi juttatása során ugyanis a bérlőnek a Pakás-használatbavételi díj háromszoros összegét kell megfizetnie, jelen esetben tehát a három szobás összkomfortos lakásnál 228 000 Ft-ot Ebből az összegből kerül levonásra a lakásügyi hatóság részére átadandó 2 szobás összkomfortos tanácsi bérlakás használatbavételi díja, melynek összege 56 000 Ft, így tehát a fizetendő díj 172 000 Ft. A lakáscsere kérelmezők nyilvántartásába a PIK Vállalat IN- KÖZ Irodája azokat a Pécsett lakó kérelmezőket ves'zi fel, akik pécsi tanácsi 'bérlakásuk beköltözhető állapotban való leadása ellenében — lakásigényük mértékét meg nem haladó kisebb szobaszámú, vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfokozatú, illetőleg — azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értékesebb (pl. nagyobb alapterületű, jobb beosztású, munkahelyhez közelebb eső stb.) tanácsi bérlakás kiutalását kérik. A fentiekben meghatározott, korábban benyújtott lakáscsere, kérelmeket megújítani nem kell, azokat az INKÖZ Iroda tovább, ra is, mint meg nem oldott kérelmeket tartja nyilván, és ha erre tehetőség nyílik, teljesíti. A lépcsőzetes, illetve minőségi lakáscserékkel kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet azonban arra, hogy a lakásügyi hatóság a részére felajánlott lakást csak abban az esetben veheti visz- sza, ha az rendeltetésszerű használatra alkalmas. Dr. Tallián Frigyes osztó lyvezető-helyettes, főtanácsos
