Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-28 / 355. szám
1982. december 28., kedd Dunántúli napló 3 Befejeződő«« a rekonstrukciőTrefortpusztan Komplex brigád alakult Ötletkivitelezők a Komlói MOM-ban Új gyártmányok tőkés exportra Húszezer hízó Véméndről Automatizált takarmánykonyha Két asszony nevel 4600 malacot A véméndi Lenin Termelőszövetkezet treforti sertéstelepének nyolctermes kutricás nevelőjében ezidőben 3500 süldő növekszik. Fotó: Erb János Komplex brigádot alakítottak a MOM komló; gyárában, a gyártóeszközüzem kebelében. A 6 mesterszakmunkáis, 3 mérnök és 2 technikus az új termékeket készíti elő a sorozatgyártáshoz, felelős a felszerszámozásért, a technológiai sor megszervezéséért. Elsősorban a forgácsolás, a szerelés és a hidegfolyatás (forgácsolás nélküli alakítás) sikeréért felelősek, de jelentősen segítik a szalagközi meózást, hiszen termelés közben tanáccsal szolgálnak._ A brigád vezetője Vágó András, hét szakmában szinte töSzázezer forint nyereséget állít elé minden dolgozó Jövőre 16 500, 1984-től 20 000 hízott sertést állít elő évente a véméndi termelőszövetkezet. A rekonstrukció a héten befejeződik, január 1-től 1200 kocával dolgoznak a Tre- fort-pusztai telepen. Véménden is szerfás ólakban kezdődött a hizlalás a hatvanas évek elején. Trefort-pusz- tán 1970-ben építették fel a sertéstelepet 600 koca-férőhely- lyel és 10 000-es évi hízó- kapacitással. Hamarosan kiderült, ha valóban 10 000 sertést akarnak évente eladni, akkor a tenyész- vonalat ki kell egészíteni. 1978- ban egy battériás rendszert vásároltak az NDK-ból. Teljesen automatizált — két asszony 4600 malacot nevel egyidöben. Az összes malac 28—30 napos korában a battériákba kerül —, korábban 60 napos korban választottak - és két hónap múlva mint 35-40 kilós süldők mennek át a hizlaldákba.- Sertést eladni nem gond — mondja Rótt Antal elnök. — Ezért úgy határoztunk, hogy 300 férőhellyel bővítjük a kocaszállást, építünk két 1160 férőhelyes hizlaldát és átalakítjuk a takarmányozást. Az ősszel 3500 tonna kukoricát a hőgyészi CCM módszerrel tároltak be. A kukoricát 40 —45 százalékos nedvességtartalommal ledarálják és fóliába burkolják. A betakarításnál tehát nem kell többé a szárítók teljesítőképességéhez igazodni, s meg lehet takarítani annak költségeit is. Most naponta annyit bontanak ki, amennyit azonnal fel is tudnak etetni. Trefort-pusztán nedves etetés folyik. A keverés a takarmánykonyhában történik. Az arányt a vezérlőasztalon gombnyomással állítják be, — ennek megfelelően érkeznek a kon- centrátumok a két toronyból és a savó. Megmarad a Gabonaforgalminak eddig kifizetett keverési díj is. A takarmányt két kistraktor hordja szét kiskocsival a hizlaldákba. A tavaszra a régi épületeket is megfelelően átalakítják. Hőgyészen ezzel a takarmányozási eljárással 6—7 forinttal csökkentették egy kilogramm súlygyarapodás takarmányköít- ségeit. A trágyakezelés két Győri toronnyal történik a környezet- védelmi követelményeknek megfelelően. A híg és a sűrű rész elkülönül. A trágyát szórókocsival kihordják, a lével egy 53 hektáros takarmánytermő táblát öntöznek. Itt vöröshere és kalászosok váltják egymást —, a talajszerkezetben semmiféle változást nem észleltek. Kezdettől fogva a Ka-Hyb fajtával dolgoznak. Egy-egy koca után évente 20 malacot nevelnek fel, 190-200 napra a sertések elérik a 104—105 kilogrammot. — A jelenlegi körülmények mellett a sertés 400—500 forint eredményt hoz — mondja az elnök —, 14 000 sertésnél ez az idén 7—7,5 millió forintot jelent tisztán. Ez az új takarmányozási rendszer mellett nőni fog. Hetven ember dolgozik Trefort-pusztán. Az egy dolgozó által előállított évi nyereség - 100 000 forint. B. J. A pécsi baromfifeldolgozó új húslisztüzeme Szokolai István felvétele Epüla baromfi-mellek- termékfeldolgozó Későbbi téma a nyúlvágóhíd Zsigerekből takarmányliszt A TERIMPEX Külkereskedelmi Vállalat és a tardosbányai tsz 2,5 imiHió dolláros beruházással, osztrák—svájci cégek közreműködésével egy modern nyúl- vágóhidat épített 1982-ben Tar- dosbányán. A beruházás érdekessége, hogy a vágóhíd mellé egy melléktermékfeldolgozót is létesítenék, amelyben napi 48 tonna takarmányfehérjét állítanak majd élő, s ezzel évi 5000 tonna húsliszt importját váltják ki. Feldolgozzák a nyúlzsírt is, ami ugyancsak évi 5000 tonnás Munkaügyi Szolgáltató Iroda Január másodi'kán Munkaügyi Szolgáltató Iroda nyílik Pécsett, vagyis egy újfajta szolgáltatás, amely egyaránt segíteni kívánja a munkáltatók és munkavállalók igényeit, érdekeit. Várható, hogy mindinkább lesznek munkahelyek, ahol munkaerő-felesleg keletkezik, és lesz olyan terület, amelyik, nek jelentős munkafelvevő képessége lesz. A foglalkoztatottak száma az iparban kisebb, az építőiparban nagyobb mértékben csökken, a mezőgazdaságban viszont tovább 'nő, és a szolgáltatások színvonalának, valamint az egészségügyi és szociális ellátás javítása e területeken létszám növelését indokolja. « Tehát foglalkoztatási struktúra átrendeződés várható és ezzel együtt mindenképp az eddiginél nagyobb arányú munkaerő-áramlásra lehet majd számítani. Mi lesz a szerepe a Munkaügyi Szolgáltató Irodának?^ A vállalatok például bejelent, hetik konkrét munkaerő-igényeiket, mennyi és milyen képzettségű szakemberekre van szükségük. De nemcsak ehhez, hanem munkaerő-leépítés esetén is, az irodához fordulhatnak segítségért, ha pl. az egyik helyen feleslegessé vált embereknek nem tudnak megfelelő helyet biz. tosítani belső átcsoportosítással. A szolgáltató irodának viszont pontosan fel kell tudnia térképezni a megye munkaerő-helyzetét, ismernie kell a termelés alakulását, látnia kell a belső összefüggéseket ahhoz, hogy valóban segítségére lehessen a hozzájuk forduló munkát keresőknek és a vállalatoknak egyaránt. Ez pedig csak akkor lehet, ha a vállalatok korrektül a valós adatokat közük. A szolgáltató irodának a munkahely és a munkaerő- közvetítésen túl feladata lesz a felnőtt szakemberképzés bonyolítása is. Egyre többen vállalkoznak második szakma megszerzésére, a vállalatoknak is egyre nagyobb az igényük a sokoldalúan képzett emberek iránt. Am, lehet, hogy vállalaton belül egy bi. zonyos szakmában a kis létszám miatt nem éri meg tanfolyamot indítani. Az iroda felméri ezeket a képzési igényeket, és a szakmunkásképző iskolákkal együttműködve megszervezi az oktatást. Azok is az irodához fordulhatnak segítségért, akik csak napi 2—4 órás munkát vállalnának, vagy a hétvégéken szeretnének plusz keresetre szert tenni. így egyetemisták, nyugdíjasok is, akik pótma- maságot, takarítást vagy egyéb alkalmi munkát vállalnának. Elképzelhető, hogy lesz olyan igény, hogy bizonyos termelési csúcsidőszakban egyes vállalatök a szolgáltatás igénybevételével vesznek majd fel kisegítő alkalmi munkaerőt. S. Zs. mennyiségben jelentkezik, mint a takarmánytápok fontos ener- giakészitője. Ezt viszont exportálni fogják, így a létesítmény évi 2 millió dollár importot vált ki, plusz újabb 2 millió dollár export bevételt biztosít az országnak. Megtérülési ideje igen gyors, 1,5—1,6 év. Ha a nyúlvágóhíd és -feldolgozó ilyen jó üzlet, kérdés, hogy Baranyában, az ország egyik legerősebb nyúltartó megyéjében — a vaskúti Bácska Tsz nyúlvágóhíd kapacitásának, több, mint 50 százalékát a Baranyában felnevelt vágónyúl köti le — a pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat az elmúlt évek során miért nem építette ki az eredeti elképzelésnek megfelelően nyúlvágó vonalát? A kérdést Deme Jánosnak, a Baromfifeldolgozó Közös Válla, lat igazgatóhelyettesének tettük fel. Elmondotta, hogy tudomása szerint az igazgató tanács nem vetette ei végleg a nyúlvágóhíd gondolatát, noha előnyös szerződést kötöttek a vaskúti Bácska Tsz-szel. Mint nagy szállítók minden nyúl után a nyereség bizonyos hányadát visszautalja a közös vállalatnak a szövetkezet. A pécsi baromfifeldolgozó építésekor eredetileg betervezett nyúlvonal ötletét valójában a KÖJÁL ,,torpedózta" meg, illetve az érvényben lévő jogszabályok, amelyek kimondják, hogy baromfifeldolgozóban más állatfaj feldolgozásával tilos foglal, kozni. Tehát ha egyszer majd úgy döntenek az alapítók, hogy mégis megvalósítják a nyúlvágót és feldolgozót, akkor azt egy egészen más telephelyen kell majd megépíteni. Ilyen beruházásra azonban egyelőre a Közös Vállalatnak nincs lehetősége, tekintve, hogy még a gyár melléktermékfeldolgozója sincs kész. A beruházás, amelyben a baromfivágásnál jelentkező melléktermékeket — zsigerek, tyúktolI stb. — takarmánylisztté tudják majd feldolgozni, most van folyamatban. A munkák jelenlegi ütemét alapulvéve 1983. I. negyedében megtarthatják a próbaüzemet. Ha ez a beruházás elkészül, akkor újból fejleszteni kellene. Az eredetileg 17 000 tonnára tervezett baromfifeldolgozóban tavaly 21 000 tonna baromfit dolgoztak fel az idén 25 000 tonna lesz az évi teljesítésük. A kapacitáshiányt csak úgy tud. jók áthidalni, ha az idén is a jugoszláv kishatármenti kooperációt folytatják, vagyis bérvágást végeztetnék a Bellyei Mezőgazdasági Kombináttal. A bérvágás és bérhűtés jelenleg folyamatban van. Ezzel a határmenti jó kapcsolatával a pécsi Baromfifeldolgozó Közös Vállalat nemcsak saját kapacitás- hiányát hidalja át, de besegít a hernádi és zalaegerszegi ba. romfifeldolgozók munkájába is. A pécsi nyúlvágóhíd ügye tehát nincs végleg elvetve. Amint a fejlesztési lehetőségek megengedik, a mindenkori világpiaci igényeknek megfelelően a testület dönti el, hogy legyen és mikor legyen. — Rné — kéletesen jártas, de a többiek is — akik átlag 25—30 évesek — hasonló szakmai múlttal rendelkeznek. Ez a fajta mesterségbeli elmélyültség csupán belépő a kísérletező, állandóan újító közösségbe. Vágó András elmondta, hogy a szerepük csak nő, egyre gyorsabbnak és pontosabbnak kell lenni, ha meg akarják tartani az üzleti partnert. A következő eset nem számít ritkaságnak. Egy NSZK- beli megrendelő a fékutánállító kart majdnemhogy azonnalra kérte, de jóval olcsóbban, mint korábban. Kikötötte, ha nem kapja meg időben, akkor angol megrendelőt keres. Nem maradt más megoldás, mint az, hogy olcsón és gyors átfutással dolgozzanak. Most már egy fékutánállító kar 45 perc aiatt hagyja el a szalagot, ára 14 márka: előtte 62 perc volt a gyártásidő és az ára 17 márka. A programozás, az automa- tizáció, a pneumatika és a hidraulika leggazdaságosabb alkalmazási lehetőségeit igyekeznek feltárni. S eközben alapvetően saját magukra támaszkodnak, maximálisan a helyi igényekhez, lehetőségekhez igazodnak. Korábban évente 10—12 új terméket készítettek elő a fenti technikai, technológiai megoldások figyelembevételével, de korántsem ilyen felfokozott tempóval és precizitással, mint most. A határidőtartásra, a megbízhatóságra jellemző, hogy miután kezük nyomán megszületett a nullszéria, pár nap múlva kezdődhet a sorozatgyártás, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt. Még az idén öt, tőkés exportra szánt IFA-gépkocsial- katrészt készítenek elő sorozat- gyártásra, emellett nem szeretnék elveszíteni az Ikarus bizalmát sem. Az újfajta főfékhengert alig negyed év alatt fel- szerszámozták és kidolgozták a legideálisabb megmunkálásokat. A kiszolgáló, mechanikus műveletek mindinkább rövidülnek, s több idő jut a precíz munkára. Ezért speciális szerszámokat, berendezéseket konstruálnak házilag, egyik ilyen a három műveletet egyesítő kombinált fúrómarófej. Kimondottan közös újítás. Sikerük másik titka, hogy kevés pénzt kamatoztatnak nagy haszonnal, mert amit csak lehet, házilag teremtenek elő. Idén majdnem 100 000 forintot takarítanak meg, azzal, hogy selejtbe szánt gépeket, gépegységeket újból hasznosítanak. Legutóbb például 700 leértékelt fékhengert szedtek szét. A gyárvezetés megadta a brigádnak az önálló pénz- gazdálkodás lehetőségét. így maguk határozzák meg a célprémiumot a kiutalt, csaknem félmilliós, központi keretből. Ha takarékosak, akkor több marad nekik. Jelenleg egy bonyolult feladat teljesítésére ösztönző célprémium összege átlag 600 forint, de ennek a háromszorosát is elérték már, mivel mindenki teljes „erőbedobással” dolgozik. Természetes, hogy a mérnök épp szerel, vagy marógépen segédkezik. Csuti János
