Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-27 / 354. szám

n iDIl 1 KRÓNIKA ti lDI 1 kronikaI Orvosmeteorológia Időjárásunk továbbra is vál­tozékony marad az elkövetkező napokban. Előfordulnak majd csöndesebb, kevésbé felhős na­pok, de borult, csapadékos idő­szakra is számíthatunk. Kissé hűvösebbre fordul időjárásunk. Ez a tény kedvező abból a szempontból, hogy december végén már hidegebb, téli idő­szakhoz szoktunk — a mostani kissé már hasonló lesz ehhez. Az idő viszont kedvezőtlen abból a szempontból, hogy a nyirkos, hűvös időben több energiát igényel a szervezetünk. A szükséges energiát — friss tápanyagok hiányában — a szervezet a tartalékaiból meríti, a ez fáradékonyságra vezethet, gyakrabban fordulhatnak elő megfázások is. Munkaerő-szolgálati iroda Baján I «K He« embere I— mmmmmmmmmrnm I Nemes Endre ' ■ I Ismét Pécsre látogatott a sok évtizeddel ezelőtt Bara­nyából elszármazott festőmű­vész, Nemes Endre. Tavasszal a Budapesten és a Pécsi Ga­lériában megrendezett kiállí­tásán, továbbá találkozók, beszélgetések alkalmával ta­lálkozhattunk vele, ismertünk meg személyében egy rokon­szenves művészegyéniséget és szavaiból, képeiből egy küz­delmekkel teli, nehéz pályát. Maga is szívesen és szeretet­tel beszél a szülőföldjével va­ló újbóli, 'kései találkozás­ról ... Most ajándékozni jött Pécs­re. Vajon mi késztette arra a szülőföld vonzásán túl, hogy éppen a Baranya megyei mú­zeumnak ajándékozza élet. műve egy részét? I I L — Magáról az ajándéko­zásról — mondotta Nemes Endre —, egyelőre előzetes megállapodást kötöttünk, és most a megye lehetőségeitől függ, miként valósulhat meg ez az elképzelés. Anyag van bőven, és az adott helytől függ, hogy mi kerül Pécsre. Gyönyörű környezetbe, a Káptalan utcába .kerülne a gyűjtemény. — Régóta ismerem Pécs képzőművészeti tevékenysé­gét, a múzeumtól mindig rendszeresen megkaptam a baranyai katalógusokat és ezek alapján ismerem az itt és a Siklóson, Villányban fo­lyó tevékenységet. Tudom, milyen szélesek ennek a pers­pektívái, és ezek ismeretében ajándékozom ide képeimet. Sajnos, elég későn tudtam kapcsolatot találni Magyaror­szággal és meglehetősen hosszú idő, kilenc év telt el az idei és az első itteni kiál­lításom között. Régóta tervez­tem az idei pécsi kiállítást is, de míg a Pécsi Galéria meg nem nyílt, nem volt hol elhe­lyezni az én nagyméretű ké­peimet. — Nyílik egy Nemes End­re képeit bemutató állandó kiállítás Göteborgban is .. . — Göteborgnak, amely a legeurópaibb városnak szá­mít Svédországban, ugyan­csak felajánlottam műveim egy részét, és a város az ot­tani múzeumigazgatóságot bízta meg a képék elhelyezé­sével. — Mivel foglalkozott mos­tanában ezen kívül? — Igen sok dolgom volt azokkal a képeimmel, melyek Stockholmban, a parlament ideiglenes épületében voltak. Pontosabban a parlament fo­gadótermében, ahová agye- nesen az utcáról lépett be az ember. A parlament most végleges helyére került, és itt kellett helyet találni a ké­peimnek. G. O. (Tudósítónk telexjelentése,) Munkaerő-szolgálati iroda alakult Baján. Az eddigi mun­kaerő-közvetítés átalakult szolgáltatássá, amely mind a vállalatoknak, mind a lakosság szempontjából sokkal előnyö­sebb. Az iroda feladata az egész városban jelentkező munkaerőnek munkahelyet ke­resni, és a munkáltatóknak a munkaerő-igényét a lehetősé­gekhez képest kielégíteni. Az új szolgáltatást nemcsak azok vehetik igénybe, akiknek nincs munkahelyük, hanem olyan áliampolgárok is, akik munkaviszonyban állnak, de valamilyen oknál fogva (pl. nem a végzettségüknek meg­felelő munkakört látnak el), minőségi cserével szeretnének elhelyezkedni. Szolgáltatása mellett még számos egyéb te­vékenységet is folytat az iroda, pl. az ideiglenesen felszaba­duló munkaerők átcsoportosítá­sával, a diákok szünidei fog­lalkoztatásával, idényjellegű munkaerőszükséglet fedezé­sével is foglalkozik. A városi tanács épületében január 2-től (szerda kivételével) naponta 8—12 óráig, csütörtökön pe­dig 14—17 óráig fogadják az érdeklődőket. Vukováry Bea O Új üdülő Boglárlellén a barcsiaknak. A barcsi takarék- szövetkezet 250 000 forintért megvásárolta a boglárlellei ta­karékszövetkezet üdülőjének a felét. így 1983-tól az eddiginél több barcsi ófész-tag és dolgo­zó üdülhet a Balaton partján. Tolnai kukorica A megye idei rekord kuko­ricatermését elemző, értékelő ötven gépelt oldalas tájékoz­tatót állított össze karácsony­ra a Tolna megyei Tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya. Tolna megye, Bara­nyát is megelőzve, első lett a megyék országos kukoricater­mesztési versenyében. Kima­gaslott a tsz-eknél az elmúlt esztendeinél csaknem 1350 kilóval több hektáronkénti ter­mésátlaga, az állami gazda­ságok átlaghozama pedig ezer kilónyival haladta meg a tava­lyit. A sárszentlőrinci Petőfi Tsz több mint három tonnával múlta felül az eltelt öt év leg­jobb gazdaságainak termés- eredményét, s több mint két tonnányival termelt többet a bátai, a mözsi, a szekszárdi, a kajdacsi, a regölyi és a váron- gi tsz. A legkiegyensúlyozot­tabb volt a kukoricatermesztés az elmúlt hat évben a bonyhá­di, a decsi és a dombóvári tsz-ben. A fajtákat tekintve, a megye kukorica vetésterületé­nek 66 százalékát négy Pioneer kukoricafajta uralta. Azok közt a kukoricafajták közt, melye­ket nagyobb területen vetet­tek, jelentős különbségeket ta­pasztaltak. Ez azt mutatja, hogy szinte minden táblán más a termesztés feltétele. Ezeket a tapasztalatokat hasznosítják a továbbiakban. Ballabás László Olvasószolgálat Hírek, tudósítások, információk, események közölhetők 10-től 12-ig és 14-től 16 óráig a 15-000 telefonsxámon Ügyeletes újságíró: DUCSŐ CSILLA Szerkesztőségi hírügyeletes: NAGY ISTVÁN 16-tól 19 óráig a 10-053-as telefonszámon CB-rádió hivójelünk: „Napló I.” 16-tól 19 óráig a 25. csatornán O Autósból. A Magyar Autóklub Baranya megyei szer­vezete január 22-én tartja ha­gyományos autósbólját Pécsett, a Nádor étteremben. A farsan­gi szezon első báljára már el­fogadnak .jelentkezéseket. % O Komlóankét és sörbi- rálat. A hagyományokhoz híven ezúttal is sörbírálattal kötik össze azt a kétnapos nem­zetközi komlctermesztési anké- tot, amelyet a Bólyi Mezőgaz­dasági Kombinát, a BMK HŰ­MÜL OM Komlótermelési Rend­szere és a MAE bólyi üzemi szervezete rendez, 1983. január 6-án és 7-én Harkányban, az Állami Gazdaságok Oktatási Székhazában. A külföldi ven­dégelőadó a Badki Petrovac Komlótermesztési Kutató Inté­zet igazgatója, aki a jugoszláv komlótermesztés 1982. évi ered­ményeiről ad tájékoztatást. 05-07 Lakástűz. Halálos kimenetelű lakás- tűzhöz riasztották a pécsi tűzoltókat december 25-én, hajnali 5 órakor. Pé­csett, a Vadász utca 18. számú csa­ládi ház egyik lakásában tűz kelet­kezett és a 42 éves Horváth Kálmán a lakásban égett. A tűz keletkezésének oka, a tűzoltóság szakértője szerint, ágyban történt dohányzás. Halálos baleset. December 25-én, 17 óra 35 perckor, Kaposváron, a 13. sz. Volán telepe előtt Volpert Gyula, 34 éves jutái lakos, taxis, személygép­kocsijával nem a látási viszonyknak megfelelően közlekedett és elütötte a vele azonos irányban gyalogosan, szabálytalanul közlekedő Pulai Fe­renc, 55 éves Volán dolgozót, kapos­vári lakost, aki a helyszínen meghalt. Gyermekbaleset. Bódis József, 6 éves pécsi lakos, december 23-án, 14.45-kor Pécsett, a Fürst Sándor ut­cában figyelmetlenül szaladt át az úttesten és egy személygépkocsinak szaladt neki. A kisfiút súlyos sérülé­sekkel szállították kórházba. Pajtatűz. Elektromos rövidzárlat okozta tűzhöz riasztották december 24-én, este 22.15-kor a zalaegerszegi és a körmendi tűzoltókat Vaspör köz­ségbe, ahol a Deák Ferenc utca 6. számú ház gazdasági épületének - istálló, pajta - tetőszerkezete gyul­ladt ki. A károsult Déri Elemér vas­pöri lakos, az anyagi kár 48 000 fo­rint. Nem adott elsőbbséget. Kovács László, 21 éves bogádi lakos, decem­ber 25-én, 18.58-kor Pécsett, az Egri Gyula-Hajdú Gyula út kereszteződé­sében személygépkocsijával nem adott elsőbbséget a személygépkocsi­jával közlekedő Szabadkai Róbert 31 éves pécsi lakosnak. Az összeütközés folytán Szabadkai Róbert könnyebb sérülést szenvedett. Az anyagi kár kb. 50 000 forint. Bognár Tibor, 41 éves pécsi lakos december 23-án, 15 órakor Pécsett, a József Attila utcában tehergépkocsi­jával nekiütközött egy előtte lassító személygépkocsinak. A személygépko­csi vezetője könnyű sérülést szenve­dett. Utasai, Hosszú Istvánné 51 éves szigetvári és Varga Viktória, 9 éves - ugyancsak szigetvári — lakosokat 6Úlyos sérüléssel szállították a kór­házba. Az 'anyagi kár 20 000 forint. John Halas a Hátrahagyott kijáratokról John Halas, az Angliában élő, világhírű filmproducer és rajzfilmrendező „A film és a tv új generációja” címmel írt cik­ket a Münchenben megjelenő NOVUM gebrauchsgraphik cí­mű nemzetközi folyóiratba. Cikkében jelentős teret szen­tel Ficzek Ferenc pécsi rajz­filmes kísérleteinek, ebből idézünk néhány sort: " „Jó tudni, hogy egy olyan kis közösségben, mint a dél­magyarországi Pécs városa, jelentkezett egy új mozgalom, amelynek mind grafikai érté­ke, mind technikai megjelené­se figyelemre méltó. A pécsi animációs filmstúdió. — a bu­dapesti Pannónia Filmstúdió egyik műterme - még csak hároméves, de mór sok jó fil­met készített, újszerű techniká­val. Egyike ezeknek a „Hátra­hagyott kijáratok” Ficzek Fe­renc rendezésében; visszate­kintés a korai dadaista moz­galomra. A film egy valósá­gos alak megjelenésével in­dul,' aki fokozatosan változik át absztrakt formákká. A kép­szerű gondolatok változatossá­gából végül is létrejön egy egységes látvány. Különösen a film vége volt tervezett és ki­hívóan mozgalmas." John Halas az év folyamán járt Magyarországon, s akkor ellátogatott a pécsi rajzfilm­stúdióba is. Cikkét több kép is illusztrálta, ezekből vettünk át mi is egyet. Jelenet a Hátrahagyott kijáratok citnű filmből Műszaki vizsgára kell a díjigazoló lap Két hír az autósoknak. Az egyik jó: 1982. július 1-ével megszűnt a kötelező gépjármű­felelősségbiztosítás. A rossz — ezt valahogy elfelejtették közölni — műszaki vizsgára éppúgy be kell mutatni a díj­igazolólapot, mely tanúsítja, hogy a tulajdonos nemcsak az első félévi, de a korábbi díja­kat is rendezte. Ha nincs iga­zolás, a gépjárműre — amíg utólag nem igazolják, hogy a tulajdonos nem maradt adós — csak 2 hónapos közlekedési lehetőséget adnak, ha egyéb­ként a jármű megfelel d mű­szaki vizsgán. Sokan örömükben eldobálták a csekkeket, a díjigazoló­lapot. Azt tudjuk, bár meg­szűnt a kötelező felelősségbiz­tosítás — benne van ,a benzin­árban — a biztosítási védett­ség megmaradt. Mit tegyünk? Még jóval a műszaki vizsga előtt keressük elő a csekkeket, vagy a díjiga­zolólapot. Ha sehol se talál­juk, akkor be kell menni a leg­közelebbi Állami Biztosító fiók­hoz. Ott nyilatkozat alapján megkérik a központból az iga­zolást. Készséggel — igaz, nem egy nap alatt — megad­ják utólag és kiállítják a díj­igazolólapot. Ha kiderül, hogy korábban elfelejtették valame­lyik félévet befizetni, akkor azt pótlólag és pótdíjjal együtt kell rendezni. Ha eldobtuk, vagy nem ta­láljuk a díjigazolólapot, jóval a műszaki vizsga előtt szerez­zük be, nehogy a műszaki vizsgán legyen kellemetlen meglepetés. M. L. Balatoni karácsony csobogó víztükörről A hófehér sirályok nem ün­nepelnek. Hiába repülnek Sió­fok légterébe, kedvelt helyü­kön, az iskolák környékén nem találnak zsebből, táskából ki­hullott kenyérmorzsát. Iskola­szünet van. Vijjogva veszik tu­domásul, és visszarepülnek az álmosan csobogó Balatonhoz. A halászok ünnepnapon is dolgoztak, de sötétedésre ha­zaértek, hogy megfürödjenek és szusszanjanak egyet. Meg­érdemlik a pihenést. Az idén 110 vagon halat fogtak ki a tóból, ebből 12 vagon nemes hal volt. Utánpótlásról is gon­doskodtak, 18 vagon kétnyaras pontyot, egymillió süllőivadé­kot, 600 ezer ragadozó önt kapott tőlük ajándékba a ma­gyar tenger. M. I. Hőszolgáltatás — távfűtés. Ismét egy olyan téma került az Ablak műsorába, amely felkor­bácsolta az indulatokat, ponto­sabban innen az ügyeleti tele­fon másik végén úgy tűnt, a műsor újfent lehetőséget adott az indulatok megnyilatkozására. Ugyanis másodszor volt téma az Ablakban a hőszolgáltatás, s az egy-másfél hónapos szünet nem hozott megbékélést. Javu­lást sem? A megszámlálhatatlan telefonok szerint nem. Sem Pé­csett, Kaposváron, Budapesten, de Debrecenben sem — ahon­nan hívták a pécsi szerkesztő­ségünket. Az illetékesek nyilat­kozatai sem nyugtatták meg a nézőket, mert a fázó embernek ugye nyilatkozhatunk . . Fázunk, hidegek a radiáto­rok, az utcán kellemes idő — a szobában hűvös — szavakban ez a panaszok lényege. Aztán a kérdések: miért fűtjük a lépcső­házat? Miért fizetünk, ha hideg a radiátor? Miért fizetünk azo­kért a helyiségekért, amelyeket nem is fűt a hőszolgáltató (lásd előszoba, kamra)? és a többi . .. Számtalan magyarázatot, nyi­latkozatot kaptunk már ezekre a kérdésekre. Hogy csak a leg­utóbbiakból idézzünk: a lépcső­házakban azért vannak radiá­torok, mert néhány lakás fűtése egy-egy épületben így oldható meg. A riporter kérdésére: nem lehet, hogy rosszul tervezték meg azokat a házakat? Az il­letékes válasza: nem lehet. Vagy a hideg radiátorok kérdé­se összefügg azzal a bizonyos húsz Celsius fokos kérdéssel, no meg a takarékosság kérdésével. Hogyan is? A hőszolgáltató vál­lalatok feladata, hogy húsz fo­kot biztosítsanak a lakásokban. Azokban az épületekben, ahol hőérzékelő biztosítja a takaré­kos fűtést, a rendszer kikapcsol, ha a kinti hőmérséklet kedvező. Ez eddig rendben is lenne, ha a lakók, kellemesen éreznék magukat a lakásban. Node azt mondják, fáznak. S ezt miért ne hinnénk el nekik? Igen ám, de itt van a hőmérők kérdése. Min­den lakásban van belőle, leg­alább egy. S a nézők-olvasók szerint ez legtöbbször 18 fokot mutat. S jön a szerelő, saját hőmérővel, s csodák csodája, az mindig felszalad a húsz fo­kig, sőt még 20,8 fokig is. S itt le is zárul a vita. Nem lehet el­dönteni, kinek van igaza. Ne adjunk most helyet az indula­toknak, miszerint a szerelők hő­mérőjében van a hiba, de el kell- hinnünk a telefonálóknak is, hogy fáznak ... A fázó ember persze indula­tos. S nehezen érti meg ennek a takarékos fűtésnek a lényegét is, ami úgy tűnik, egyoldalú. A hőt szolgáltatók részéről takaré­kos. Elmondtuk már többször, s ezzel egyetértenek a hőszol­gáltató vállalatok vezetői is, a legjobb megoldás a lakásokban elhelyezhető hőszabályozó, s az eszerint díjazott fűtés lenne. Ám azt is elmondtuk, s kényte­lenek vagyunk elfogadni, hogy e költséges rendszer bevezeté­sére ma nincs pénz. Szintén ör­dögi kör. Mert ugye a lakó is szívesen takarékoskodna, de a mostani fűtési rendszer erre nem is ad lehetőséget (Üjme- csekaljáról telefonáltak, akik voltak olyan kertvárosi lakás­ban, ahol 29 fokban majdnem hőgutát kapnak a lakók, s ugyanezt elmondták a kertvá­rosiak is, természetesen az Új- mecsekaljón tapasztaltak alap­ján.) S ha a lakó nem takaré­koskodhat, viszont fizet, s nem keveset és még fázik is — ak­kor indulatos. Eljut odáig is, hogy ez a kétoldalú szerződés közte és a hőszolgáltató között igencsak egyoldalú. S mi van, ha nem kap meleget és nem fizet? Nem hiszem, hogy csökkentet­tük volna az indulatokat, a né- zők-olypsók gondjainak tovább­adására volt lehetőségünk csu­pán. G. M.

Next

/
Thumbnails
Contents