Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-27 / 354. szám

A melltartó- pör „Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” Dolgozó nők! Vigyázó sze­meteket Párizsra vessétek! Illet­ve Franciaországra, ahol most zajlik egy olyan per, amelynek Ítélete elvi jelentőségű lehet egy intim kérdésben: köteles-e a dolgozó nő munka közben melltartót viselni? Ejnye, ezek a ftanciák, mór megint, már me­gint milyen pikáns témával fog­lalkoznak! — mondhatnánk. Pedig „csupán" arról van szó, kiterjedhet-e arra is a munkál­tató joga, hogy még az intim ruhadarabok divatjában is dik­tálhasson alkalmazottainak. Történt pedig, hogy egy vi­déki francia nagyváros egyik pénzintézetének fiatal, csinos, formásán dúskeblü tisztviselő- nője azzal lepte meg férfi kollé­gáit, hogy pulóvere alatt nem viselt melltartót. A legmoder­nebb orvosi javallatoknak meg­felelően cselekedett, ám ennek a nem túlságosan meglepő kö­vetkezménye az lett, hogy mun­kahelyen belüli ügyfélforgalma katasztrofális méretűvé duzzadt. Férfi kollégái mind gyakrabban találtak arra valami munkajel­legé ürügyet, hogy az új, egész­séges divat előnyeit közelebb­ről is megfigyelhessék. Végül a céq főnöke válaszút elé állította a kebleivel büszkélkedő beosz­tottját: vagy felveszi o melltar­tót, vagy elbocsátják. Az utóbbi történt, mert az ifjú hölgy ki­tartott elvei és jogai mellett, majd később pert is indított a cég ellen. A bíróságon van a sor, hogy a konkrét ügyön túl­mutató döntést hozzon, s ta­láljon egy olyan paragrafust, amellyel álláspontját indokolni tudja. Persze a tisztelt magvar ol­vasó — ha férfi — most kajánul mosolyogva legyint: ilyen ná­lunk nem történhet! De emlé­kezzünk csak a nem is olyan régi időszakra: a fiúk hosszú haja, a miniszoknya milyen vi­tákat, összetűzéseket váltott ki, amíg „elfoqadtatta magát" a munkahelyeken. Bírósági ügyek persze nem lettek belőlük, de aki igazán keresett, talált is más konkrétabb vádpontot a ki­fogásolt külsejű, ültözetű beosz- tottia ellen, s nem hivatkozna a Munka Törvénvkönvve 34, 35 és 36. szakaszának általános meg­határozására, amelynek lénye­ge: a dolgozó a munkahelyén köteles olyan magatartást tanú­sítani, amellyel nem akadályoz­za a munkavégzést. Szó ami szó, ebbe a megha­tározásba sok minden belefér, de velük szemben szépen fel­sorakoztathatjuk a személyiség védelmének egész jogrendsze­rét. Hol lehet akkor meghúzni a munkáltatói jogok határát, ha az még az alsó ruhákra is ki­terjedhet? Gondolom, a ma­gyar munkaügyi bíróságokon most örülnek, hogv ez a felad­vány a francia kollégák leckéje lett. De talán korai az öröm: a téma — vagyis a melltartó mel­lőzése — nálunk is egyre élőbb, s eddig még minden francia di­vatirányzat eljutott hozzánk, ha némi késéssel is. Csak nehogy állást kelljen foglalnunk . . . D. I. &záitodáH Hl wen« zsebnek I III fii I III Vendégelosztás helyett vendég­csalogatás Budapesten már érződik a konkurrencia „A négy főapostol a követ­kező három: Péter és Pál" — ez a tréfás mondás jutott az eszembe, amikor Farkas Ba­lázstól, a Buda-Penta szálloda igazgatójától a „Penta” ma­gyarázata iránt érdeklődtem. A szállodaáncot öt nagy légitár­saság alapította, de ma már csak hárman vannak: a Bri­tish Airways, a Lufthansa és a Swissair. Egy valósabb „öt"-re bukkantunk ezután: a nagy nemzetközi szállodaláncok so­rában c Penta — nőmén est omen — éppen ötödikként nyitotta meg a kapuit a ven­dégek — s tegyem hozzá: el­sősorban a külföldi vendégek — előtt. A szálloda a Déli pályaud­var előtt van, azt hihetnők te­hát, hogy (többek között) a pécsi polgár a vonatját el­hagyva nyomban meg is száll­hatna ott, ha a dolga úgy kí­vánja. Bizony „meg is", csak­hogy . .. Nos egy éjszaka egy egyágyas szobában 1130 fo­rint! Igaz, maximális a kénye­lem: a minibártól kezdve az égvilágon minden van a szo­bában, még színes tévé is — a szálloda saját video-műsorá- val. Az alagsorban uszoda és szauna, a magasföldszinten fo­rintért is árusító üzletek, a ket­tő közt presszó, étterem, sörö­ző, night-club . .. Ami leginkább érdekelt: mit jelent ma a nemzetközi szállo­daláncok egyikének a „nevé­ben" működtetni Budapesten egy szállodát. Intercontinentál, Hilton, Hyatt, Novotel, Penta __ ezek most Budapesten is ver sengenek a vendégke­gyekért. Ezt így kimondva el is ismeri Farkas Balázs: — Mielőtt ezek a szálloda- láncok megvetették a lábukat nálunk, jóformán csak vendég­elosztásról lehetett szó. Most meg is kell nyerni a vendéget, mi több, harcolni is kell érte, s ehhez van kínálati alapunk is. És mivel külföldi vendégekről Édes és savanyú csalafintaságok... Meg kell adni, fényesek vol­tak az idei ünnepek, ámbár fény derült kisebb-nagyabb csalafin­taságokra is, az egyik pécsi édességboltban például a cuk­ros dió, mogyoró mellé egy kis árdrágítást is becsúsztattak a Mikulás-csomagba. A Megyei Élelmiszerellénőrző és Vegyvizs­gáló Intézet az elmúlt hetekben elsősorban a karácsonyi idény­áruk minőségére figyelt. Szoká­sos havi gyorsjelentésükből lás­suk a legfőbb kifogásokat. Ismét magasabb víztartalmú töltelékárut szállított Pécsre a borotai termelőszövetkezet. Az intézet ellenőrei ezért korábban már feljelentették a gyártót, ez­úttal szabálysértési eljárást kez­deményeztek. Egy hónappal ezelőtt e ro­vatunkban hírt adtunk arról, fennakadt a mözsi termelőszö- kezet savanyúkáposztája a mi­nőség őreinek rostáján. Fenn­akadt, mert a különben is vas­Új szálloda a Déli pályaud­varnál. „A mi konyhánk legyen a legjobb .. van szó, a konkurrenciaharc mór külföldön megkezdődik. A vendég válogathat, s ha va­lamivel elégedetlen az egyik­nél, legközelebb a másikhoz megy. A mi dolgunk, hogy erre ne adjunk alkalmat. — Hogyan? — A technikai szint — az osztrák kivitelezésnek köszön­hetően — közel egyforma az új szállodáknál. A nagy lehe­tőség: az élő munka oldaláról közelíteni meg, hogy nálunk legyen a legjobb, a legudva­riasabb a kiszolgálás, a sok­féle szojpai szolgáltatás, a mi konyhánk legyen a legjobb . .. — És ugyanezt akarja a töb­bi is... __ Hát persze. Ezért is érez­ni erősen a konkurrenciát. A vendégeket — mármint a nyugatiakat (s ők teszik ki az augusztus 1-i nyitás óta a 60 százalékos telítettség 90 szá­zalékát!) a Penta értékesítési irodái küldik, de a budapesti Penta máris rendelkezik köz­vetlen külföldi kapcsolatokkal, és érkeznek vendégek az uta­zási irodák révén is. Ebből ki­tetszik egy „újdonság” is: a szálloda önálló piaci tevékeny­sége. Ami egyelőre kis hazánk­ban csak Budapestre értendő, hiszen ott gyarapodott egy év alatt csaknem ötezerrel a szál­lodai helyek száma, amihez a Penta hozzájárulása: 400 szo­ba. A vidéki szállodáknál — a pécsi Pannóniánál és a Ná­dornál is — egyelőre a ven­dégelosztás elve uralkodik. Vi­szont a telítettség is magasabb százalékkal fejezhető ki. Hársfai István Kis vízből is lehet áramot fejleszteni Patakerőművek Baranya és Somogy megyében Vízturbina-tervsorozat 2-től 20 kilowattosig A csokonyavisontai vízfolyás hajdanán malmot hajtott. Most csak az épülete áll, és megvan még a duzzasztómű­vé. A víz elfolyik anélkül, hogy munkába fognák. Ez adta az ötletet a kapos­vári dr. Callai István villamos tarifális szakértőnek: mi len­ne, ha a vízfolyást befognák áramtermelésre? Elképzelését elmondta dr. Veszély Károly energetikus szakmérnöknek, a Pécsi Hőerőmű jjzemviteli osz­tályvezetőjének még ez év március elején. De vajon csak Csokonyavi- sontán lehetne áramtermelés­re befogni a vizet? Senki se gondoljon hatalmas vízi erő­műre, csak olyan kis „öcsiké­re", amivel egy kisebb üzem, háztartás villamosenergia-igé- nyét lehet(ne) kielégíteni. A semmiből, illetve az amúgy is elfolyó vízből nyert áram vi­lágítana, üzemeltetné a tv-t, rádiót, hűtőszekrényt, kisebb gépeket. .. Dr. Veszély Károlyt már csak azért sem hagyta nyug­ton a gondolat, mert most ír­ta meg nehézipari szakközép- iskolának szánt tankönyvét, „Áramlástani gépek" címmel. iiMiiiiiiji ja ~ „Autópuceráj nyílik Pécsett Futunk a forintok után. S ha munkahelyünkön nincs esélyünk, hogy többletmun­kával több pénzhez jussunk, akkor megpróbáljuk más­ként. De mit találhatunk ki? Nos, nem olyasmit, hogy az illető betört... kirabolt... elsikkasztott. . . kifosztotta ... ilyenekről még a rendőrségi, bírósági tudósításokban sem szeretek olvasni. A művészet a szememben az, ha valaki zseniális ötlettel, tiszta kéz­zel vág bele olyan vállalko­zásba, amit a törvény nem­hogy el nem ítél, hanem el­ismer. Egy-két éve sorra pattan­nak ki az isteni szikrák, az ötletek, kiderül, hogy van még tartalék az agytekervé- nyeinkben. Idén a pécsi Nap­sugár társkereső szolgálat in­dítását tartottam eddig a legötletesebbnek, mert olyan­ra vállalkozott, ami régi-régi és folytonosan újratermelődő társadalmi igény: a társkere­sés. Most egy újabb ötlettől marad tátva a szám. „Autó­puceráj" nyílik Pécsett, ja­nuárban. Áz autókozmetika végzésére — melékfoglalko- zásban — vállalkozó fiatal­ember, Balázs Attila, az En­gels út 42. szám alatt nyitja majd délutánonként a „sza­lonját", ahol az autók bel­sejét, kárpitozását tisztítja, a karosszériát polírozza. Csakis ezt vállalja. Végre! Kedvenc autónk is kaphat pakolást, masszázst, a különféle autó­ápolási szerekkel időt álló fényt, valamint por-, víz-, szennytaszitó bevonatot. A fiatalember úgy érzi, hogy szolgaitatásával lakos­sági igényeket elégít ki. Hi­szen van, aki a lakását is „vendégmunkással" takarít- tatja, ha ő nem ér rá, nem ért hozzá, vagy ha az idő alatt pénzt kereshet. Most a kocsikon a sor. A fiatalember autókozmetikájában mindent vállal, amit a kapható autó­ápolási szerektől várni lehet; munkája iránt állami cégek is érdeklődnek. M. L. Csinosodik egy „viseltes" Trabant Tehát benne volt a témá­ban, bújta a szakirodalmat A csokonyavisontai kirándulá­sát mérésekre használta ki. Az eredmény: a vízhozam ugyan kicsi, de 2 kilowattóra hasznos teljesítményre képes, ez évente, számításai szerint 8 ezer kilowattórát jelent. Májusban elkészült tanul­mánya a vízturbinára, mely villamos generátort hajtana. A csokonyavisontai tsz kérte, tervezze meg. Az energetikus szakmérnök belelendült, és 2-től egészen 20 kilowattosig elkészítette a vízturbina terv­sorozatát, a műszaki rfeijzok és leírások alapján bármilyen gépműhelyben szinte gyerek­játék azok elkészítése. Ha ez megvan - sajnos a csokonya- visontaiak visszaléptek, nem készítik el a turbinát —, akkor már csak a vízfolyást, patakot kell duzzasztóművel megzabo­lázni. Másodpercenként 90 li­ter víz 3 méteres eséssel már 2 kilowatt elektromos teljesít­ményt ad. Tehát megérné! A Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság felülvizsgálta, hogy a terüle­tén lévő kis vízfolyások közül melyikeket lehetne gáttal úgy „megvadítani”, hogy a víz dü­hében legalább 10 kilowatt teljesítményt produkáljon. így a Kapos somogyi szakasza, a Baranya-csatorna, a Pécsi-, a Fekete- és a Bükkösdi-víz, az Almás patak, a Gyöngyös patak főága, a Karasica, a Vasas- belvárdi és Villány-pogányi vízfolyás alkalmas lehetne. Közülük legalább egyet érde­mes lenne mielőbb befogni. A Somogy megyei Varászlón a vései tsz vízidarálójának kere­kéhez hamarosan generátort illesztenek, és kipróbálják an­nak villamos automatikáit. Erre megállapodás jött létre dr. Gallai István és a DÉDÁSZ között. Ha ez beválik, talán a többi helyen is kis vízi erőmű dolgozik nemsokára. A lehetőség adott. A számí­tások szerint ez a fajta ener­getikai befektetés is rövidesen megtérülne. Dr. Veszély Ká­roly nem adta fel a reményt, vár, tudja, előbb-utóbb sok ér­deklődő lesz, aki gyártana víz­turbinát. Minden energiaforrást ki kell használni — miért ép­pen a kis vízfolyások lennének kivételek?! M. L. tag erezetű káposztát durván szeletelték, a torzsát is benne- hagyták Hasonló hibába esett Izsák Dezső mözsi kisiparos is, ráadásul káposztája a megen­gedettnél több sót és savat tar. tafmazott. Az árut csak áren­gedménnyel hozhatja forgalom­ba. Decemberben roskadoztak az italtól az élelmiszerüzletek pol­cai. Az intézet ellenőrei is rá­tekintettek a kínálatra, és örömmel nyugtázták mind pers. gőbőli, mind pedig a minőségi borokból megfelelő volt a meny. nyiség és a választóik, a minő­ségre sem panaszkodhatunk. Sajnos viszont nem mondható ez el az olcsóbb bőrökről, a pe­csenyeborokból, még inkább az asztali borokból szűk a válasz­ték, esetenként a mennyiség is. Vagyis elmondhatjuk, a vállala­tok nyereségességre való törek. véseinek a fogyasztók isszák meg a levét — ihatju'k a drá­gább bort. A szaloncukrok és a csoko­ládéfigurák minősége általában megfelelt a szabvány előírásai­nak. Hiba viszont, hogy az elő­regyártott szaloncukrok csoko­ládébevonata elöregedett, eny­hén állott Ízűvé vált, ami a drá. ga desszert szaloncukroknál már megengedhetetlen. Javas­lat: ezek gyártására az év má­sodik felében kerüljön sor. Ét- csokoládé figurákból összessé­gében elegendő mennyiséget kínáltak a boltok, ámbár itt is az történt, mint a boroknál, több volt a drágább, mint a kisebb és olcsóbb figura, holott a vásárlók főként ez utóbbit keresték. Az intézet ellenőrei az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelőség munkatársaival közösen aljára néztek a Mikulás-csomagoknak is. A csomagok tartalmával, az édességek minőségével elége­dettek voltak, az árcédulával viszont nem minden esetben. Az egyik pécsi, szerződéses üze­meltetésű édességboltban az üzletvezető - „csomagolási munkadíj" címén — egy, illetve egy forint tíz fillérrel többet számolt a Mikulás-csomagoknál. Hogy mit hozott mindezért a Mikulás a csalafinta üzletveze­tőnek? Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség embere árdrágí­tásért a helyszínen ötszáz fo­rintra bírságolta. Miklósvári Zoltán ZENEKEDVELŐK FIGYELMÉBE! Pianínók érkeztek a Hangszerboltba (Kossuth L. u. 40.) OTP-HITELLEVÉLRE IS VÁSÁROLHATÓ! nettől □ A hare kezdődik

Next

/
Thumbnails
Contents