Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-22 / 351. szám

1982. december 22., szerda Dunántúli napló 5 Lesz földgáz Kertvárosban? Januártól már megikezdőd. hét Pécsett a fokozatos át­állás a földgázra. A távve­zeték kapacitása lehetővé te. szí, hogy Pécs több városré­szét is rákapcsolják. Ezek kö­zött legelőnyösebb helyzetben Kertváros van, hiszen elkészült a földgáz gerincvezetéke a Megyeri és a Táncsics Mihály úton. Az tehát! hogy a régi Kertváros is kapjon földgázt, több mind elvi lehetőség, ugyanakkor ennek megvalósí­tása meglehetősen nagy anyagi tehertételt jelent a la­kosság számára. A Hazafias Népfront kert­városi körzeti bizottsága, a területi pártalapszervezet és a tanácstagok tárgyalásokat folytattak a Gázművel és a városi tanáccsal a földgáz bevezetésének anyagi és egyéb feltételeiről. Tájékozta, tás céljából ezeknek a tár­gyalásoknak eredményét ter­jesztették a hétfő esti város- politikai fórum elé, amelyet a Mechanikai Laboratórium nagytermében tartottak meg. Ez a nagy terem is majdnem kicsinek bizonyult, mert ak­kora volt a lakosság érdeklő­dése: legalább 600 fő vett részt a fórumon. (Viszonyítá­sul: a régi Kertvárosban mintegy 1200 család él.) A téma különböző vetü lé­téiről Berki József, a Gázmű osztályvezetője, Dér László, az OTP Baranya megyei Igaz. gatóságának osztályvezetője, Szabó Imre, a várost tanács főenergetikusa és Szakái Jó­zsef körzeti népfrontelnök tar. tott tájékoztatót, s ők vála­szoltak a lakosság kérdéseire is. Az ügy még kezdeti stá­diumában tart, sok minden­ről csak feltételes módban le. betett beszélni^ például az OTP-kölcsön feltételeiről, mert az 1983-as hitelpolitikai irány, elveket nem hozták még nyil. vánosságra. Ami biztos: a földgáz bevezetését a lakos­ságnak saját erőből, társa­dalmi összefogással kell meg­valósítania, mert a városi ta­nácsnak nincs erre költség- fedezete, a munka szervezé­sében azonban segítséget nyújt. Egyetlen reális lehető­ség mutatkozik': az elosztó gázvezeték megépítésére jogi személyként funkcionáló társulatot kell létrehozni. A fórum résztvevői e körül, menyek ellenére is a földgáz !bevezetése mellett szavaztak. A népfrontbizottság aktivistái januárban minden kertvárosi család véleményét külön meg­kérdezik ebben az ügyben. Két hónap múlva újabb lakossá­gi fórumot tartanak, amelyen már a konkrét terveiket, felté­teleket lehet megvitatni. D. I. Emléktábla Baksay Sándornak, a nagy- peterdi születésű, kiváló szép­írónak és etnográfusnak állítot­tak emlékei ifjúkori évein ék egykori színhelyén, Nagytótfa- lúbao: kedden délután dr. And. rásfalvy Bertalan, a Janus Pan­nonius Múzeum néprajzi osztá­lyának vezetője leplezte le Bak­say Sándor emléktábláját a volt református iskola falán. Baksay Sándor 1832-ben szü. letett Csurgón, majd Kecske­méten végezte iskoláit. Sokáig tanított, majd mint református lelkész előbb solti főesperes, később püspök lett. Kiskunha­lasi tanár korában fordította magyarra Lucanus Pharsiliáját, később pedig alexandrinusok­ban magyarította az egész Iliászt és az Odüsszeia kilenc énekét. Ez akkoriban irodalmi szenzációnak számított. Baksay Sándort tagjai közé választotta a Magyar Tudományos Akadé­mia és a Kisfaludy Társaság. Számos néprajzi értekezés is fűződik nevéhez. 1915-ben halt meg Kunszentmiklóson. Jó indulás és eredmények után Megújulás a Bajai Kukoritatermesztési Rendszerben Közös vállalattá alakult Tíz éve jött létre a Bajai Ku­koricatermesztési Rendszer, teg­nap mégis alakuló ülését tar­tották meg Baján. Az eddigi szervezeti formát ugyanis a teg- ncpi nappal új váltotta fel. A BKR mind ez ideia a Bajai Mezőgazdasági Kombinát gesz­torságához tartozott, önelszá­moló egységként. Most tulaj­donképpen levált a kombináttól és a rendszer partnergazdasá­gai által választott igazgatói testület irányítja és ellenőrzi majd. önálló, közös pénzügyi indulóalapot hoztak létre — az egyes gazdaságok adottságá­hoz függő mértékben — amely- lyel a továbbiakban biztosítják majd a gazdálkodás feltételeit. Az új szervezeti forma lehetővé teszi, hogy a partnerek a saját közös eredményeikből a leg­megfelelőbben részesedjenek. Tekintsük át röviden a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer működésének elmúlt 1 Cfévét. Az alakuláskor sok olyan gazda­ság lépett a rendszerbe tag­ként, akik nem rendelkeztek nagy vagyonnal, értékes földte­rületekkel, de mégis szerettek volna jól gazdálkodni és a rendszertől várták a segítséget. Az első öt év kiemelkedő ered­ményeket hozott. Ezután azon­ban stagnálás, vagy hullám­völgy következett be. Az or­szágban működő többi kukori­catermesztési rendszerrel szem­ben a bajai kizárólag szocia- s lista országokból származó gé- pekkel dolgozott, ezek szervize­lését vállalta, Az utóbbi évek­ben krónikussá vált és egyes esetekben elháríthatatlan al­katrészhiány miatt a rendszer nem tudott eleget tenni a vál­lalt gépjavítás; szolgáltatásnak, emiatt több — főként tőkeerős — gazdaság vált meg ezektől a gépektől és így a rendszertől is. Eredményeit azonban a tevé­kenységük ellaposodása ellené­re sem szabad elvitatni. Az in­duláskor elsősorban a kukorica termesztése volt az óltaja irá­nyított termelési feladat, ké­sőbb belépett a búza és a nap­raforgó. Mindhárom növény hektóronkéntj terméseredménye a rendszerbe lépés előtti ered­ményekhez viszonyítva 30—50 százalékkal, egyes gazdaságok­ban 75—80 százalékkal emelke­dett. Működését határainkon túlra is kiterjesztette, így Cseh­szlovákiában is igen jó ered­ményeket értek el már az első alkalommal is, pedig rosszul előkészített talajjal kellett szá- molniok. Mexikóban, a kukorica őshazájában pedig két éve a BKR útmutatásai szerint termel­nek. Az eddigi szervezeti forma azonban már kezdett visszafo- gójává válni a gazdálkodás­nak, ezért új tartalmi, szervezeti felépítéssel tegnap BKR Közös Vállalattá alakultak. A közös vállalatba belépett 117 gazda­ság között 13 baranyai tsz is van. A jövő feladatait illetően fe lül kívánják vizsgálni az alkal mázott technológiát. Alkalma zásukban nagyobb differenciált ságot kell tenni, termőhelyi adottságoktól függően. A BKR- nek gyorsan kell reagálni a gazdasági változásokra, le kell rövidíteni a tudományos ered­mények gyakorlatba való átvi­telének idejét. Az alkatrészgon­dok enyhítésére kooperálni fog­nak a jövőben alkatrészeket gyártó vállalatokkal. A tegnapi alakuló ülésen az újjászervezett BKR megválasz­totta vezetőit és az igazgatói testület tagjait. S. Zs. Bárki barkácsolhat Öté: tonnás Hűtőhöz Az 5000 vagonos győri hűtőház ikerpárját terve­zi megépíteni Pécsett a Baromfifeldolgozó Közös Vállalat. A 280 millió fo­rintos beruházás költségeit az alapító tagok, a közös vállalat és a Baranya me­gyei Áilaiforgalmi és Hús­ipari Vállalat finanszíroz­za. A baromfifeldolgozó­nak jelenleg mindössze 500 tonnás hűtőháza van, s mintegy 1700 tonna árut jugoszláv cégek „bérhűte- nek’'- a vállalatnak. Az 1983-ban megépülő új, 5000 tonnás hűtőház meg­oldja a vállalat tárolási gondjait. Technikai műhely a Nevelési Központban Mindentudó gépek, sokoldalú szolgáltatás Emberölés Vékényben Disznóölés volt szeptember 10-én az egyik vékényi ház­ban, ahova meghívták a Sza- latnakon élő idős és ifjabb Varga Istvánt is. Minden ment a maga rendes útján, mígnem — azon a napon már másod­szor — a helybeli Székely Már­ton ismét borért jelentkezett. Küldték haza: menjen, józa- nodjon ki. Ifj. Varga és Szé­kely között szóváltás támadt, az előbbi követte az utcára Székelyt, a szomszédos ház előtt verekedni kezdtek, s eközben Székely zsebkést rán­tott és a combján megsebesí­tette ifj. Vargát. Nem volt súlyos a sérülés, a fiatalember — 1962-ben szü­letett — visszament az udvar­ra, mutatta sebét. Apja bizta­tására motorra ültek azzal a szándékkal, hogy Székely után mennek, elégtételt vesznek. Ifj. Varga magához vett egy szőlőkarót, így érkeztek a községen kívüli 76. számú vas­úti őrházhoz, ahol Székely la­kott. Még nem ért haza, ezért a két Varga elbújt — volt mind­ez este fél 10 körül -, s várt. Áldozatuk hamarosan- jött is, megvárták, amíg egészen kö­zel ért, akkor ifj. Varga kiug­rott a bokorból, s a karóval hatalmas erővel Székely tar­kójára vágott. A megtáma­dott férfi állva maradt, ismét előránotta a kést, hadonászott vele, több kisebb sérülést is ejtett a két Vargán, de végül a földre került a rengeteg ütéstől. Két-három percen be­lül meghalt. Az ügyet a Pécsi Megyei Bí­róság dr. . Bertha Pál tanácsa tárgyalta, s ifj. és id. Varga Istvánt társtettesként, elkövetett emberölés bűntette miatt 12 évi, illetve 7 évi szabadságvesz­tésre ítélte. Az ítélet jogerős. Jvlég kevesen tudnak arról, hogy megnyílt a pécsi kertvá­rosi Nevelési Központ techni­kai műhelye. Pontosabban: a lakosság számára is nyitott egy hete, mert egyébként a műhely az intézmény alapí­tása óta segíti az épület be­rendezését, az oktatást. A technikai műhely dolgozói ké­szítették például a művelődé­si ház nagytermének színpa­dát, az óriási hangfalak do­bozait, hangszóróit, az ének­kari dobogókat. Ám, amiért igazán érdemes odafigyelni erre a csoportra, az a széles körű lakossági szolgáltatás, amelyre ma már minden tech­nikai felszerelésük megvan. A kollégium felől érkezve balra kell fordulnunk az aula bejáratában, és egy érdekes alakú ajtón ót jutunk a tech­nikai műhely tágas helyisé­geibe. Aczél Attila, a műhely vezetője a kísérőm. Rajta kí­vül öten dolgoznak még itt, valamennyien képzett szak­iparosok. A folyosón a lakatosmun­kákhoz szükséges gépeket lát­juk. Lemezvágó, gyorsdarabo­ló, asztali fúró vár bekapcso­lásra. Az asztalosműhelyben rengeteg kéziszerszám, gya- lupadok, dekopirfűrész, sza­lagcsiszoló, kézigyalu, azután az autószereléshez nélkülöz­hetetlen szerszámok, még ak­kumulátor cellavizsgáló ké­szülék is. Ha valaki meg akarja méretni,' autóakkumu- lótora erejét, csak odaáll a művelődési ház elé, és kész­séggel segítenek neki... A gépteremben faeszterga, darabológép, csőhajlító, be­tonfúró, kombinált gyalugép, szalagfűrész - még felsorolni is sok. A szétszóródott fafor­gács és jó néhány elkészült termék bizonyítja, hogy a gé­peket használják. Koránt sin­csenek azonban teljesen ki­használva. — Tíz ember dolgozhat itt egyszerre, annyi helyünk van - mondja a műhelyvezető. — Szolgáltatást szeretnénk nyúj­tani a kertvárosiaknak: hozott anyagból bárki megcsinálhat­ja itt az általa elképzelt tár­gyat, bútort, térelválasztót, fémfogast stb. Kitűnő gépe­ink vannak képkeretezésre, parkettaszegőléc készítésére, faesztergálásra. Ha valaki föl akarja a vásárolt faanyagot fűrészeltetni, ideáll teherautó­val a műhely hátsó ajtajához, s amíg nem kerül rá a sor, akár el is raktározzuk a fát a hosszú folyosón. Fiókot húz ki Aczél Attila: egységcsomagokat mutat tö­mítésekből. Ha valakinél el­romlik odahaza a vízcsap, be­szaladhat ide és szívesen ki­segítik anyaggal, szerszám­mal, jótanáccsal. A műhely délelőtt a gyere­keké. üzemlátogatás helyett járnak ide, hiszen itt minden olyan gép és szerszám meg­található, amilyent egy-egy közepes nagyságú gyárban lehet látni. A lakosság hétfő­től csütörtökig délután 4-től 7-ig, pénteken este 8-ig ke­resheti föl a műhelyt, amely a tervek szerint szombaton és vasárnap is nyitva tart majd. H. J. Rádió mellett... Mihez képest...?! Ha egyáltalán ez számít, akkor most kijelentem: igenis öröm tölti el bensőmet, ha jó hírünk kering a világban, akár művészeti, ipari vagy kereskedelmi termékek szár­nyán jut el kontinensről kon­tinensre, már csak azért is, mivel az elismerést az ember mindig derűs pofával vágja zsebre, A dicséretből soha sem elég. Mondjuk. De aztán egy idő múlva gyanakvás fog el. Sok az öndicséret, sok az ellenőriz­hetetlen elismerés, és már ott tartok, hogy nem tudom, mi­hez mérjük magunkat. Mihez képest vagyunk ilyenek, meg olyanok? Egy mesterfokozatot elért fővárosi — hangja után ítélve — fiatal cukrász hosszú időt töltve Japánban, most hazaérkezett és nyilatkozott, hogy mennyire elégedettek voltak produkcióival a távol­keletiek és hogy... Szóval „kihasította a zsákot" és dőlt belőle a japán vendéglátók ámuldozása a magyar cukrá­szok remek helytállására vo­natkozóan. A riporterre is át­ragadt a lelkesedés és meg­kérdezte: „Mondja csak, tu­lajdonképpen mitől különbek a mi cukrászaink és szaká­csaink más nemzetek fiainál?” Tényleg: mitől különbek? — kaptam fel a fejem és köze­lebb hajoltam a készülékhez. A válasz nem késett. Azért, mert a magyar cukrászokban van fantázia,- mert a nyers­anyaggal korszerűen bánnak (?), s* hogy mást ne mondjon, például marcipánból csinál­tak még „moncsicsit” is. Már­mint a magyar cukrász. Elkép­zelem, milyen lehetett. . . Ha ezért zászlófelvonás jár, a moncsicsi legalább úgy bőgött a meghatottságtól, mint maga a mester. A napokban — pontosabban vasárnap — a tévében egy nyugaton élő - bizonyos Pin­tér nevezetű — magyar futbal­lista-ügynök az interjú során elmondotta, hogy egyes fut- ballcsillagokért mi lóvét szakí­tanak le az egyesületek és ... hogy, hogy tetszett kérdezni? Jha?l Hogy a magyar focis­táknak mi lehetne az „áruk”? Hát nézze. . . szóval úgy áll a helyzet... — mondja egy-' értelmű mosollyal kísérve, el­végre nem akar senkit sem megsérteni. De egy fordulat után viszont arról győzi meg a ‘hallgatókat, hogy a magyar focista tulajdonképpen a leg­jobbak, legalábbis legjobbak között van, valahol jó elöl . . . Tehát elkapta a hév és di­csérte a már rég ismert, de rég elkopott és mór hitelt nem érő jelzőkkel a magyar labda­rúgást. Én persze elégedett vagyok focistáinkkal, de nem annyira, hogy ezzel nemzeti büszkeségemet fokozzam. Any- nyit nem ér. Nemegyszer — számtalan, szór - hallom a rádióból, hogy ilyen meg olyan zenekarunk, kórusunk, táncművészegyütte­sünk hazatért külföldi turné­ról és sietnek beszámolni: az elmaradhatatlan sikerről. Ilye­neket mondanak, hogy: „A kö­zönség percekig fölállva tap­solt ... Csodálatos volt... ! Minden idők legjobbja volt... — s ezután idéznek szakemberi véleményeket — Majd leszed­tek bennünket a színpadról ... I Felejthetetlen esték voltak ... I Magyar rapszódia! - írták a lapok ..Akik valóban át­ütő sikert arattak, azok ne or- roljanak meg rám kétkedése­mért. Az „inget” nem nekik szánom. Akármilyen módön, de idővel eljutnak haza né­mely magyar együttes külföldi szereplésének visszhangjai. És mit tesz isten: mérsékeltek. Majd hogy nem azt mondják: volt jobb! Ez sem szégyen per­sze, csak hát... a sikertelen­séget is illő lenne bevallani. Jó, ne az egészet, de valamit muszáj. Legalább nyitva hagy­ni egy kiskaput, nehogy az önteltség vádja érhessen ben­nünket. Akár vágott baromfi­ról, akár marcipános moncsi- csiről van szó. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents