Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-22 / 351. szám
1982. december 22., szerda Dunántúli napló 5 Lesz földgáz Kertvárosban? Januártól már megikezdőd. hét Pécsett a fokozatos átállás a földgázra. A távvezeték kapacitása lehetővé te. szí, hogy Pécs több városrészét is rákapcsolják. Ezek között legelőnyösebb helyzetben Kertváros van, hiszen elkészült a földgáz gerincvezetéke a Megyeri és a Táncsics Mihály úton. Az tehát! hogy a régi Kertváros is kapjon földgázt, több mind elvi lehetőség, ugyanakkor ennek megvalósítása meglehetősen nagy anyagi tehertételt jelent a lakosság számára. A Hazafias Népfront kertvárosi körzeti bizottsága, a területi pártalapszervezet és a tanácstagok tárgyalásokat folytattak a Gázművel és a városi tanáccsal a földgáz bevezetésének anyagi és egyéb feltételeiről. Tájékozta, tás céljából ezeknek a tárgyalásoknak eredményét terjesztették a hétfő esti város- politikai fórum elé, amelyet a Mechanikai Laboratórium nagytermében tartottak meg. Ez a nagy terem is majdnem kicsinek bizonyult, mert akkora volt a lakosság érdeklődése: legalább 600 fő vett részt a fórumon. (Viszonyításul: a régi Kertvárosban mintegy 1200 család él.) A téma különböző vetü létéiről Berki József, a Gázmű osztályvezetője, Dér László, az OTP Baranya megyei Igaz. gatóságának osztályvezetője, Szabó Imre, a várost tanács főenergetikusa és Szakái József körzeti népfrontelnök tar. tott tájékoztatót, s ők válaszoltak a lakosság kérdéseire is. Az ügy még kezdeti stádiumában tart, sok mindenről csak feltételes módban le. betett beszélni^ például az OTP-kölcsön feltételeiről, mert az 1983-as hitelpolitikai irány, elveket nem hozták még nyil. vánosságra. Ami biztos: a földgáz bevezetését a lakosságnak saját erőből, társadalmi összefogással kell megvalósítania, mert a városi tanácsnak nincs erre költség- fedezete, a munka szervezésében azonban segítséget nyújt. Egyetlen reális lehetőség mutatkozik': az elosztó gázvezeték megépítésére jogi személyként funkcionáló társulatot kell létrehozni. A fórum résztvevői e körül, menyek ellenére is a földgáz !bevezetése mellett szavaztak. A népfrontbizottság aktivistái januárban minden kertvárosi család véleményét külön megkérdezik ebben az ügyben. Két hónap múlva újabb lakossági fórumot tartanak, amelyen már a konkrét terveiket, feltételeket lehet megvitatni. D. I. Emléktábla Baksay Sándornak, a nagy- peterdi születésű, kiváló szépírónak és etnográfusnak állítottak emlékei ifjúkori évein ék egykori színhelyén, Nagytótfa- lúbao: kedden délután dr. And. rásfalvy Bertalan, a Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának vezetője leplezte le Baksay Sándor emléktábláját a volt református iskola falán. Baksay Sándor 1832-ben szü. letett Csurgón, majd Kecskeméten végezte iskoláit. Sokáig tanított, majd mint református lelkész előbb solti főesperes, később püspök lett. Kiskunhalasi tanár korában fordította magyarra Lucanus Pharsiliáját, később pedig alexandrinusokban magyarította az egész Iliászt és az Odüsszeia kilenc énekét. Ez akkoriban irodalmi szenzációnak számított. Baksay Sándort tagjai közé választotta a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság. Számos néprajzi értekezés is fűződik nevéhez. 1915-ben halt meg Kunszentmiklóson. Jó indulás és eredmények után Megújulás a Bajai Kukoritatermesztési Rendszerben Közös vállalattá alakult Tíz éve jött létre a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer, tegnap mégis alakuló ülését tartották meg Baján. Az eddigi szervezeti formát ugyanis a teg- ncpi nappal új váltotta fel. A BKR mind ez ideia a Bajai Mezőgazdasági Kombinát gesztorságához tartozott, önelszámoló egységként. Most tulajdonképpen levált a kombináttól és a rendszer partnergazdaságai által választott igazgatói testület irányítja és ellenőrzi majd. önálló, közös pénzügyi indulóalapot hoztak létre — az egyes gazdaságok adottságához függő mértékben — amely- lyel a továbbiakban biztosítják majd a gazdálkodás feltételeit. Az új szervezeti forma lehetővé teszi, hogy a partnerek a saját közös eredményeikből a legmegfelelőbben részesedjenek. Tekintsük át röviden a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer működésének elmúlt 1 Cfévét. Az alakuláskor sok olyan gazdaság lépett a rendszerbe tagként, akik nem rendelkeztek nagy vagyonnal, értékes földterületekkel, de mégis szerettek volna jól gazdálkodni és a rendszertől várták a segítséget. Az első öt év kiemelkedő eredményeket hozott. Ezután azonban stagnálás, vagy hullámvölgy következett be. Az országban működő többi kukoricatermesztési rendszerrel szemben a bajai kizárólag szocia- s lista országokból származó gé- pekkel dolgozott, ezek szervizelését vállalta, Az utóbbi években krónikussá vált és egyes esetekben elháríthatatlan alkatrészhiány miatt a rendszer nem tudott eleget tenni a vállalt gépjavítás; szolgáltatásnak, emiatt több — főként tőkeerős — gazdaság vált meg ezektől a gépektől és így a rendszertől is. Eredményeit azonban a tevékenységük ellaposodása ellenére sem szabad elvitatni. Az induláskor elsősorban a kukorica termesztése volt az óltaja irányított termelési feladat, később belépett a búza és a napraforgó. Mindhárom növény hektóronkéntj terméseredménye a rendszerbe lépés előtti eredményekhez viszonyítva 30—50 százalékkal, egyes gazdaságokban 75—80 százalékkal emelkedett. Működését határainkon túlra is kiterjesztette, így Csehszlovákiában is igen jó eredményeket értek el már az első alkalommal is, pedig rosszul előkészített talajjal kellett szá- molniok. Mexikóban, a kukorica őshazájában pedig két éve a BKR útmutatásai szerint termelnek. Az eddigi szervezeti forma azonban már kezdett visszafo- gójává válni a gazdálkodásnak, ezért új tartalmi, szervezeti felépítéssel tegnap BKR Közös Vállalattá alakultak. A közös vállalatba belépett 117 gazdaság között 13 baranyai tsz is van. A jövő feladatait illetően fe lül kívánják vizsgálni az alkal mázott technológiát. Alkalma zásukban nagyobb differenciált ságot kell tenni, termőhelyi adottságoktól függően. A BKR- nek gyorsan kell reagálni a gazdasági változásokra, le kell rövidíteni a tudományos eredmények gyakorlatba való átvitelének idejét. Az alkatrészgondok enyhítésére kooperálni fognak a jövőben alkatrészeket gyártó vállalatokkal. A tegnapi alakuló ülésen az újjászervezett BKR megválasztotta vezetőit és az igazgatói testület tagjait. S. Zs. Bárki barkácsolhat Öté: tonnás Hűtőhöz Az 5000 vagonos győri hűtőház ikerpárját tervezi megépíteni Pécsett a Baromfifeldolgozó Közös Vállalat. A 280 millió forintos beruházás költségeit az alapító tagok, a közös vállalat és a Baranya megyei Áilaiforgalmi és Húsipari Vállalat finanszírozza. A baromfifeldolgozónak jelenleg mindössze 500 tonnás hűtőháza van, s mintegy 1700 tonna árut jugoszláv cégek „bérhűte- nek’'- a vállalatnak. Az 1983-ban megépülő új, 5000 tonnás hűtőház megoldja a vállalat tárolási gondjait. Technikai műhely a Nevelési Központban Mindentudó gépek, sokoldalú szolgáltatás Emberölés Vékényben Disznóölés volt szeptember 10-én az egyik vékényi házban, ahova meghívták a Sza- latnakon élő idős és ifjabb Varga Istvánt is. Minden ment a maga rendes útján, mígnem — azon a napon már másodszor — a helybeli Székely Márton ismét borért jelentkezett. Küldték haza: menjen, józa- nodjon ki. Ifj. Varga és Székely között szóváltás támadt, az előbbi követte az utcára Székelyt, a szomszédos ház előtt verekedni kezdtek, s eközben Székely zsebkést rántott és a combján megsebesítette ifj. Vargát. Nem volt súlyos a sérülés, a fiatalember — 1962-ben született — visszament az udvarra, mutatta sebét. Apja biztatására motorra ültek azzal a szándékkal, hogy Székely után mennek, elégtételt vesznek. Ifj. Varga magához vett egy szőlőkarót, így érkeztek a községen kívüli 76. számú vasúti őrházhoz, ahol Székely lakott. Még nem ért haza, ezért a két Varga elbújt — volt mindez este fél 10 körül -, s várt. Áldozatuk hamarosan- jött is, megvárták, amíg egészen közel ért, akkor ifj. Varga kiugrott a bokorból, s a karóval hatalmas erővel Székely tarkójára vágott. A megtámadott férfi állva maradt, ismét előránotta a kést, hadonászott vele, több kisebb sérülést is ejtett a két Vargán, de végül a földre került a rengeteg ütéstől. Két-három percen belül meghalt. Az ügyet a Pécsi Megyei Bíróság dr. . Bertha Pál tanácsa tárgyalta, s ifj. és id. Varga Istvánt társtettesként, elkövetett emberölés bűntette miatt 12 évi, illetve 7 évi szabadságvesztésre ítélte. Az ítélet jogerős. Jvlég kevesen tudnak arról, hogy megnyílt a pécsi kertvárosi Nevelési Központ technikai műhelye. Pontosabban: a lakosság számára is nyitott egy hete, mert egyébként a műhely az intézmény alapítása óta segíti az épület berendezését, az oktatást. A technikai műhely dolgozói készítették például a művelődési ház nagytermének színpadát, az óriási hangfalak dobozait, hangszóróit, az énekkari dobogókat. Ám, amiért igazán érdemes odafigyelni erre a csoportra, az a széles körű lakossági szolgáltatás, amelyre ma már minden technikai felszerelésük megvan. A kollégium felől érkezve balra kell fordulnunk az aula bejáratában, és egy érdekes alakú ajtón ót jutunk a technikai műhely tágas helyiségeibe. Aczél Attila, a műhely vezetője a kísérőm. Rajta kívül öten dolgoznak még itt, valamennyien képzett szakiparosok. A folyosón a lakatosmunkákhoz szükséges gépeket látjuk. Lemezvágó, gyorsdaraboló, asztali fúró vár bekapcsolásra. Az asztalosműhelyben rengeteg kéziszerszám, gya- lupadok, dekopirfűrész, szalagcsiszoló, kézigyalu, azután az autószereléshez nélkülözhetetlen szerszámok, még akkumulátor cellavizsgáló készülék is. Ha valaki meg akarja méretni,' autóakkumu- lótora erejét, csak odaáll a művelődési ház elé, és készséggel segítenek neki... A gépteremben faeszterga, darabológép, csőhajlító, betonfúró, kombinált gyalugép, szalagfűrész - még felsorolni is sok. A szétszóródott faforgács és jó néhány elkészült termék bizonyítja, hogy a gépeket használják. Koránt sincsenek azonban teljesen kihasználva. — Tíz ember dolgozhat itt egyszerre, annyi helyünk van - mondja a műhelyvezető. — Szolgáltatást szeretnénk nyújtani a kertvárosiaknak: hozott anyagból bárki megcsinálhatja itt az általa elképzelt tárgyat, bútort, térelválasztót, fémfogast stb. Kitűnő gépeink vannak képkeretezésre, parkettaszegőléc készítésére, faesztergálásra. Ha valaki föl akarja a vásárolt faanyagot fűrészeltetni, ideáll teherautóval a műhely hátsó ajtajához, s amíg nem kerül rá a sor, akár el is raktározzuk a fát a hosszú folyosón. Fiókot húz ki Aczél Attila: egységcsomagokat mutat tömítésekből. Ha valakinél elromlik odahaza a vízcsap, beszaladhat ide és szívesen kisegítik anyaggal, szerszámmal, jótanáccsal. A műhely délelőtt a gyerekeké. üzemlátogatás helyett járnak ide, hiszen itt minden olyan gép és szerszám megtalálható, amilyent egy-egy közepes nagyságú gyárban lehet látni. A lakosság hétfőtől csütörtökig délután 4-től 7-ig, pénteken este 8-ig keresheti föl a műhelyt, amely a tervek szerint szombaton és vasárnap is nyitva tart majd. H. J. Rádió mellett... Mihez képest...?! Ha egyáltalán ez számít, akkor most kijelentem: igenis öröm tölti el bensőmet, ha jó hírünk kering a világban, akár művészeti, ipari vagy kereskedelmi termékek szárnyán jut el kontinensről kontinensre, már csak azért is, mivel az elismerést az ember mindig derűs pofával vágja zsebre, A dicséretből soha sem elég. Mondjuk. De aztán egy idő múlva gyanakvás fog el. Sok az öndicséret, sok az ellenőrizhetetlen elismerés, és már ott tartok, hogy nem tudom, mihez mérjük magunkat. Mihez képest vagyunk ilyenek, meg olyanok? Egy mesterfokozatot elért fővárosi — hangja után ítélve — fiatal cukrász hosszú időt töltve Japánban, most hazaérkezett és nyilatkozott, hogy mennyire elégedettek voltak produkcióival a távolkeletiek és hogy... Szóval „kihasította a zsákot" és dőlt belőle a japán vendéglátók ámuldozása a magyar cukrászok remek helytállására vonatkozóan. A riporterre is átragadt a lelkesedés és megkérdezte: „Mondja csak, tulajdonképpen mitől különbek a mi cukrászaink és szakácsaink más nemzetek fiainál?” Tényleg: mitől különbek? — kaptam fel a fejem és közelebb hajoltam a készülékhez. A válasz nem késett. Azért, mert a magyar cukrászokban van fantázia,- mert a nyersanyaggal korszerűen bánnak (?), s* hogy mást ne mondjon, például marcipánból csináltak még „moncsicsit” is. Mármint a magyar cukrász. Elképzelem, milyen lehetett. . . Ha ezért zászlófelvonás jár, a moncsicsi legalább úgy bőgött a meghatottságtól, mint maga a mester. A napokban — pontosabban vasárnap — a tévében egy nyugaton élő - bizonyos Pintér nevezetű — magyar futballista-ügynök az interjú során elmondotta, hogy egyes fut- ballcsillagokért mi lóvét szakítanak le az egyesületek és ... hogy, hogy tetszett kérdezni? Jha?l Hogy a magyar focistáknak mi lehetne az „áruk”? Hát nézze. . . szóval úgy áll a helyzet... — mondja egy-' értelmű mosollyal kísérve, elvégre nem akar senkit sem megsérteni. De egy fordulat után viszont arról győzi meg a ‘hallgatókat, hogy a magyar focista tulajdonképpen a legjobbak, legalábbis legjobbak között van, valahol jó elöl . . . Tehát elkapta a hév és dicsérte a már rég ismert, de rég elkopott és mór hitelt nem érő jelzőkkel a magyar labdarúgást. Én persze elégedett vagyok focistáinkkal, de nem annyira, hogy ezzel nemzeti büszkeségemet fokozzam. Any- nyit nem ér. Nemegyszer — számtalan, szór - hallom a rádióból, hogy ilyen meg olyan zenekarunk, kórusunk, táncművészegyüttesünk hazatért külföldi turnéról és sietnek beszámolni: az elmaradhatatlan sikerről. Ilyeneket mondanak, hogy: „A közönség percekig fölállva tapsolt ... Csodálatos volt... ! Minden idők legjobbja volt... — s ezután idéznek szakemberi véleményeket — Majd leszedtek bennünket a színpadról ... I Felejthetetlen esték voltak ... I Magyar rapszódia! - írták a lapok ..Akik valóban átütő sikert arattak, azok ne or- roljanak meg rám kétkedésemért. Az „inget” nem nekik szánom. Akármilyen módön, de idővel eljutnak haza némely magyar együttes külföldi szereplésének visszhangjai. És mit tesz isten: mérsékeltek. Majd hogy nem azt mondják: volt jobb! Ez sem szégyen persze, csak hát... a sikertelenséget is illő lenne bevallani. Jó, ne az egészet, de valamit muszáj. Legalább nyitva hagyni egy kiskaput, nehogy az önteltség vádja érhessen bennünket. Akár vágott baromfiról, akár marcipános moncsi- csiről van szó. Rab Ferenc