Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)

1982-12-01 / 330. szám

1982. december 1., szerda Dunántúli napló 3 Hz uj pécsi tűzoltólaktanya Mennyi a lakásigénylési letét? II lakásigénylések nyilvántartásba vétele A pécsi tűzoltóknak augusz­tustól csak munkájuk végzé­se közben kell életveszéllyel számolniuk. A laktanyájukban már nem. Az egy évtizede életveszélyessé nyilvánított Rákóczi úti tűzoltólaktanyá­ból végre kiköltözhettek az újba, mely az ország legmo­dernebb tűzoltóbázisa. Az új laktanya helyiségeit járom. Az Engel János József úti hatal­mas piros épületben minden — a kényelem és a magas szintű technika — a tűzoltó­kat segiti. Kosteleczky Sándor ezredes, megyei parancsnok tömören fo­galmaz: — Az épület olyan, amilyen­nek egy korszerű laktanyának ■lennie kell. örülünk, hogy vég­re birtokba vehettük. Walcz Antal őrmester, a pé­csi vonulás egység 3. szerko­csiján sugárvezető. Hét éve tűz­oltó. Az új laktanyáról mond­ja: — Olyan, miflfcha szállodá­ban élnénk. Valamennyien egy folyosón vagyunk, a mi kocsink legénysége egy hálószobában van. Minden 3—5 ágyas háló­hoz van fürdőszoba, W. C.-vel, hideg-melegvízzel. A riasztást a kevésbé sokkoló dudaszó végzi, éjszaka a piros vészlámpa kat­tanására is felébredünk. Itt minden irányba biztosított Rá­bánkkal a veszélytelen kihajtás. — És a régi laktanya? — A szűk helyen mindenütt a dúcolást kerülgettük. A mi Rábánk legénysége 4 helyen pi­hent. Oltásból visszaérkezve egyetlen mosdó három tusaló- ján osztozkodtunk, sokszor nem is volt meleg víz. A csizmát, az átázott ruhát sem tudtuk meg­szántani. A kihajtás is néha veszélyes volt. A visszaérkezés­kor meg gyakorta meg kellett kerülnünk a fél várost, olyan szűk volt a Rákóczi út és a szer­állás, hogy csak balra, nagy- ívben kanyarodva állhattunk be. A javítóbázis kivételével most egy helyen van minden: a me­gyei és városi parancsnokság, a vonuló állomány, a tizenkét- féle gépjármű, a berendezések, o sport és gyakorló pálya, az állomány oktatóbázisa, a 30 fős tanfölyamkörlet — nem kell hi. vatásosok, önkéntesek tovább­képzésére vállalatoknál helyisé­get kérni —, valamint az orvosi rendelő. Az is lényeges, hogy a tömlő- és csizmamosó és szárí­tó, valamint 20 tűzoltó-járművet befogadó szerállás is helyet ka­pott az épületben. Czilják József alezredes, vá­rosi parancsnok: — Éves szinten félezer kivo­nulásunk van — mondja. — Nyugodt időszakban rendszeres Oktatást, felkészítést végzünk. Itt minden feltétel biztosított munkánk elvégzéséhez. Auguszus elején költöztek be az új laktanyába. Azóta a ké­nyelmes hálókörletekben, az irodákban megjelentek az ott­honról hozott cserepes virágok, az építkezés felvonulási terüle­tét füvesítették, a magán sze­mélygépkocsijaik parkolója kö. ré kerítést készítettek. Mindezt sza badi dej ü kben. Az új laktanya „agya" a föld­szinti hírközpont. A kör alakú vezérlőpulton villogó színes lámpácskák, kapcsolók, beépí­tett magnók. Minden hívás ide fut be telefonon, vagy rádión. Ide jön be a 05, forró dróton a 94 veszélyesebb üzem, intéz­mény, raktár segélykérése, itt az URH rádióközpont. A falnál a „fekete doboz” a nagy BRG- magnó, melynek szalagja min­dent rögzít, ami egy-egy 24 órás szolgálat során teltefanon és rá­dión elhangzik. Gáli István főtörzsőrmesternek kisegítőként Jugovics Péter fő­törzsőrmester. segít. Ha tűzbe- jelentés érkezik, a mellettük lé. vő szobában lévő szolgálatpa­rancsnokot riasztják. Az dönt: kell-e vonulniuk és milyen erő­vel, felszereléssel. Többször jártam a hírközpont­ban, de egyszer sem fogtam ki riasztást, így beérem Gáli Ist­ván teendőinek felsorolásával: — Szinte mindent gombnyo­mással végzek. Dudaszóval riasztok, a digitális kijelzőkre kiírom, hogy milyen kocsi, ko­csik induljanak. Az Engel János úton az épület előtt lévő for­galmi jelzőlámpa villogó sárga fényét pirosra váltom, nyitom a hálókörletek mellett lévő csúz- daajtókat és azokat a szertár- kapukat, melyek mögül elindul­nak az autók. A biztonságra so. kát adtak az „agyat" tervező, kivitelező veszprémi NEVilKI. szakemberek. szertárkapukat nyitni-csukni lehet innen vagy a szertárban gombnyomással, netán hajtókarral. A kihangosí. tás a BRG jó munkáját dicséri. — Belejött már? — Riasztásnál 14—15 gom­bot kell megnyomnom. Nem szabad hibáznom. A megyei ügyeletnek a harmadik emelet­re is mi „adunk fel" mindent. Láris József zászlós, a megyei ügyeletén valamivel egyszerűbb vezérlőasztalnál ténykedik. Min­dent tud, hogy mi a helyzet a pécsi, mohácsi, komlói, sziget­vári kocsikkal — mennyi áll' a szertárakban bevetésre készen vagy javítás alatt, mennyi van távol tűzoltásnál. A piros, sár­ga, zöld lámpácskákról vagy a digitális kijelzőn is elolvashat mindent. — Gyorsan tudunk intézked­ni a megye területén, de kocsit irányíthatunk át más megyékbe, vagy máshonnan kérhetünk se­gítséget. A mi munkánkban nin. csenek megyehatárok. Pécs m. város Tanácsának a lakásgazdálkodásról szóló 1982. évi 2. számú tanácsrendelete előírja, hogy az igénylőnek a lakásigénylés benyújtásakor, valamint a lakásigénylés meg­újításakor igénylési letétet kell fizetnie. Az igénylési letét be­vezetésére azért került sor, mert ez részben a későbbi lakáshoz juttatás esetére az igénylő ré­szére előtakarékosságot jelent, részben pedig azért, mert a d iff eren ci álltam megh atá rozott lakásigénylési letétek befizeté­séből a lakásügyi hatóság meg tudja állapítani, hogy az igénylő milyen lakásjuttatási formában kívánja lakásproblé­máját rendezni. Az igénylőnek a lakásügyi hatóság által közölt, az igény­lőlapokra rávezetett lakás­igénylési letét összegét az OTP Kossuth L. u. 11. szám alatti fiókjánál kell befizetnie. A be­fizetett letétet az OTP kezeli és az egy éven belüli felhasz­nálás esetében évi 2%, azon túli felhasználás esetén pedig évi 5% kamatot térít. II letét összegei A befizetett összeget kama­taival együtt tanácsi bérlakás és garzonházi lakás kiutalása esetén a lakásépítési hozzájá- lulás (lakáshasználatbavételi díj), egyéb lakásoknál pedig (tanácsi értékesítű, OTP) az előtörlesztés megfizetésére kell felhasználni. Az igénylési leté­tet és kamatait az OTP a lakás­igénylő részére más célra tör­ténő felhasználásra csak akkor fizeti ki, ha a kifizetést meg­előzően a lakásügyi hatóság a lakásigénylést az igénylő nyi­latkozata alapján nyilvántartá­sából törli és erről igazolást ad ki. Az igénylési letét az igénylő jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől, szobaszámától és komfortfokozatától függően az alábbi összegű: — ha az igénylő nem szociá­lis jellegű tanácsi bérlakásra jogosult, illetve azt kér, a le­tét összege 15 000 Ft, függet­lenül az igényelt lakás komfort- fokozatától és szobaszámától, — OTP, illetve tanácsi érté- kesítésű (szövetkezeti) lakás igénylése esetén a letét össze­ge 14 000 illetve 12 000 Ft, at­tól függően, hogy az igénylő összkomfortos, vagy komfortos lakást kér, — szociális bérlakásra jogo­sultság esetén, ha az igénylő három és többgyermekes a le­tét összege összkomfortos lakás esetén 2000 Ft, komfortos la­kás esetén 1500 Ft, félkomfor­tos lakás esetén 1000 Ft, kom- fo’rt nélküli lakás esetén 500 Ft, — amennyiben az igénylő gyermekes fiatal házas és igénylése során átmeneti elhe­lyezést kér; félkomfortos lakás esetén 2000, komfort nélküli la­kás esetén 1000, amennyiben gyermektelen fiatal házas, fél- komfortos lakás esetén 3000, komfort nélküli lakás esetén 2000 Ft igénylési letétet kell hogy fizessen, — ha az igénylő szociális bér­lakás juttatására jogosult és nem 3 és többgyermekes, to­vábbá fiatal házas ugyan, de átmeneti elhelyezést a lakás­ügyi hatóságtól nem kért, vala­mint nem fiatal házas (35. élet­évét betöltötte) ‘az igénylési letét összege az igényelt lakás komfortfokozatától és szobaszá­mától függően 500-5000 Ft le­het, — otthonházi (nyugdíjasházi és állami garzonházi) lakás igénylése esetén az igénylési letét összege 3000 Ft. A lakásigénylést, továbbá a lakásigénylés megújítását, az igénylési letét befizetését, va­lamint a lakásügyi hatósághoz történt benyújtását követően a vb hivatal lakás- és helyiség­gazdálkodási osztálya nyilván­tartásba veszi és a nyilvántar­tásba vételről az igénylőt érte­síti. A lakásigénylők nyilvántar­ásba való vételére és a lakás­igény benyújtására az igénylő akkor jogosult, ha maga, vagy házastársa (élettársa), állandó lakása Pécsett van és abban ténylegesen lakik, illetve, ha az igénylő vidéken lakik ugyan, de maga, vagy házastársa (élet- tórsa) Pécsett működő vállalat­tal, szervvel, vagy társadalmi szervezettel munkaviszonyban, szövetkezettel (szövetkezeti szervvel) szövetkezeti tagsági viszonyban áll. A lakásügyi hatóság az igénylőket az alábbi csoporto­sítás szerint köteles az igénylé­sek benyújtását követően nyil­vántartásba venni: — a lakásigénylők, vagy — a minőségi lakáscsere igénylők, vagy — a lakáscsere kérelmezők nyilvántartásába. A lakósigénylők nyilvántartá­sába az az igénylő kerül felvé­telre, akinek sem tulajdonában, sem használatában, sem pedig bérletében saját jogán nin­csen lakása. Ebbe a kategóriá. ba tartoznak azok az igénylők, akik pl.: családtagként, albér­lőként, ágybérlőként, szíves­ségi, illetve jogcím nélküli la­káshasználóként laknak másnak a lakásában. Ugyancsak a lakásigénylők nyilvántartásába kerülnek felvételre azok az igénylők is, akik munkásszállá­son, vagy társbérlőként laknak, továbbá, akiknek van ugyan saját jogukon lakásuk, de azok műszaki okokból állandó em­beri tartózkodásra alkalmatla- nők. Az utóbbi lakások közé tartoznak különösen azok a la­kások, amelyeket a vb hivatal műszaki osztálya jogerős hatá­rozatában már korábban le­bontani rendelt el. A minőségi lakáscsere igény­lők közé kell felvenni azokat az igényjogosultakat, akik Pé­csett a) rendelkeznek saját jogu­kon újraelosztásra visszaadha­tó tanácsi bérlakással, tanácsi értékesítésű (szövetkezeti), il­letve OTP öröklakással, ezen lakásban laknak, de a lakás lakásigényük alsó határát nem éri el, b) akik egy lakás helyett több, vagy több lakás helyett egy lakást kérnek, c) akiknek megváltozott élet- körülményeik folytán jelenlegi lakásuk nem felel meg azért, mert — nagyobb szobaszámú ta­nácsi bérlakásuk, illetve tanácsi értékesítésű lakásuk helyett ke­vesebb szobaszámú másik ta­nácsi bér-, vagy tanácsi érté­kesítésű lakást kérnek, — tanácsi bérlakásuk helyett tanácsi értékesítésű (szövetke­zeti) lakást kérnek, — tanácsi bérlakásuk helyett azonos, vagy magasabb kom­fortfokozatú és nagyobb szoba­számú tanácsi bérlakást kér­nek, — állami bérlakások helyett nyugdíjasok házában lévő la­kást kérnek. Lakáscsere A lakáscsere kérelmezők nyil­vántartásába kell felvenni azo­kat a Pécsett lakó igénylőket, akik pécsi tanácsi bérlakásuk beköltözhető állapotban való leadása ellenében — lakásigényük mértékét meg nem haladó, kisebb szobaszá­mú, vagy azonos szobaszámú, de alacsonyabb komfortfoko­zatú, illetőleg — azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos komfortfokozatú, de más szempontból értéke­sebb (pl.: nagyobb alapterü­letű, jobb beosztású, munka­helyükhöz közelebb eső, stb.) tanácsi bérlakás kiutalását ké­rik. Az igényelhető lakásellátási formákról és az igényjogosult­ság feltételeiről következő cik­künkben adunk tájékoztatást. Dr. Tallián Frigyes osztályvezető-helyettes főtanácsos A tűzoltóság „agyközpontja" Murányi László Készenlétben a létrás és a darus gépkocsi Szokolai István felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents