Dunántúli Napló, 1982. december (39. évfolyam, 330-358. szám)
1982-12-12 / 341. szám
1982. december 12., vasárnap Dunántúli napló 3 Rajtitkárok továbbképzése A lapkészítés szakmai technikai titkaival ismerkednek a pajtások a szerkesztőségben A jutalom: szombaton játszóház Díszek a zöld fenyőre D ivat a játszóhoz. S jó divat, ha jól csinálják. „A szabad idő hasznos eltöltésének" mór-mór közhellyé vált címszava alá sorolódik ez a hétvégi alkalom, amikor óvodások, kisiskolások beve- hetik magukat a színes papírok, gyöngyök, gyurmák, festékek közé. Azt csinálják, amit szeretnének, s azt csinálják — hozzáértő felnőttek észrevétlen vagy tapintatos irányításával —, ami növeli kézügyességüket, erősíti alkotó fantáziájukat. A legújabb ilyen játszóház a Ságvóri Művelődési Házban van. Kakas Éva pedagógus, mint a ház társadalmi vezetőségének tagja kapta, vállalta a megbízást a foglalkozások vezetésére. Nem egyedül jön: férje, .Wesztl László is beül a gyerekek közé, mert nagymester a papírhajtogatásban és a fafaragásban. A múlt hét szombatján a Télapó volt a sláger: Télapót ragasztottak papírból, vattából, pálcikából, Télapó szórta a csillagokat a rajiokon, festményeken — amelyeknek alkotói egyébként a padlón ülve « dolgoztak legszívesebben. Tegnap már a karácsonyra készülődtek a gyerekek, színes forgókat, díszeket vihetett magának haza mindegyik. S minden alkalommal van valami kiegészítő' program is. A múltkor népi játékokat, mon- dókákat tanultak, tegnap a Nemzeti Színház Hókirálynő- bemutatóját tekinthették meg. A nagyobbak és a közelben lakók egyedül jönnek. A kisebbek szülői kísérettel: nem egy szülő maga is segít a különböző figurák kivágásában, a hímzésben, varrásban. A felnőttek között sok a pedagógus: tanítványaikkal jönnek szombat délelőtt játszani, kézimunkázni. De nem egész osztállyal, csak öt-hat fiúval, lánnyal. Ugyanis a’ tanító nénivel szombaton a Ságvári játszóházába menni: jutalomnak számít. G. T. Orsi portya a Dunántúli Naplónál A hasonló esetekre mondják: ,,amikor a hóhért akasztják”. Tegnap az újságírót — Wesztl Mártát, lapunk olvasószerkesztőjét — faggatták úttörők, riportot készítettek vele. Mint Kolb Renáta (Nevelési Központ 2. sz. iskola) mondta, jóelőre felkészültek, mit fognak kérdezni. Scheffer Ildikót (Berek utcai iskola) bízták meg a válaszok lejegyzésével. A pécsi Úttörőház rajtitkári továbbképző tanfolyama tegnapi zárófoglalkozásának volt feladata, hogy valahol, valamilyen helyszínről riportot készítsenek. A fiúk — természetesen — a laktanyát választották, a lányok a szerkesztőséget. A lelkesedés nagy volt és kellő komolysággal láttak munkához. Bozó Gabriella (Berek utcai iskola) pedig megjegyezte, kár, hogy a tanfolyamnak vpge, jó volt, ha megint indulna, ő megint eljönne. Horvátországi táncosok Beremenden A Baranya megyei Művelődési Központ és a Horvátországi Magyarok Szövetsége közti kulturális együttműködés keretében tegnap megyénkbe érkezett a Szövetség Központi Táncegyüttese. Délelőtt mohácsi városnézés szerepelt a programban, majd megtekintették a történelmi emlékhelyet és a siklósi szoborparkot. Délután Beremenden megkoszorúzták a partizán emlékművet, este pedig a művelődési házban műsort adtak cr község lakói számára. Néptáncokat, népdalokat, balladákat mutattak be. • A kulturális együttműködés keretében a Horvátországi Magyarok Szövetsége Központi Táncegyüttesének vendégszereplésével egyidőben a pécsi KPVDSZ irodalmi színpada Jugoszláviába utazott, és László községben az ötven év humorából című összeállításával lépett a közönség elé. A fogyasztói szokások alig változtak Pálmai Zoltán szervezési osztályvezető S zombat délelőtt tíz óra: a pécsi magasház tövében lévő Szí ivén ABC bejárata előtt hosszú sor kígyózik bebocsájtásra várva . . . Idősebb hölgy szitkozódik és ilyeneket mond, ez a mai kereskedelem! i — Asszonyom! Mit óhajt venni? — fordulok hozzá. — A hétvégére valót: kenyeret, tejet, húst, egy kis felvágottat, mosószert. — És miért hagyta szombat délelőttre a bevásárlást? Gondolom nyugdíjas már. — Maga csak ne határozza meg nekem, hogy mikor veszem meg a mindennapit! Talán azt gondolja, hogy három napra vásárolok tejet, kenyeret, miegyebet. Meg különben is, a panelkonyhák éléskamrájába csak a legszükségesebb dolgok férnek el. Ne szombaton adják ki a szabadnapot a kereskedőknek, akkor nem kellene kosárra várni és itt fagyoskodni a decemberi hidegben. A jelenség nem egyedi: szombat délelőttönként a pécsi ABC- áruházak előtt lassan megszokottá válik a sorbanállás. Annak idején, a hetenkénti szabadszombatra való áttérés bevezetése előtt és azt követően, a televízió hónapokon át hirdette: „amit ma megvehetsz, ne halaszd szombatra"! — Kár, hogy a televízió abbahagyta a vásárlói szokások befolyásolására, megváltoztatására ösztönző szlogen adását. Valamennyi kereskedelmi vállalat, így a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat is tízezer forintot fizetett a „közös reklámkalapba", ebből a célból —• folytatja a gondolatsort Pálmai Zoltán, a megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat szervezési osztályvezetője. Persze akkor is tudtuk és ezt a mindennapok igazolták, hogy a hétvégi bevásárlás előrébb hozása nem megy majd zavartalanul. Közel egy év telt el és azt kell, hogy megállapítsuk: alig-aliq változtak a fogyasztói szokások. Vidéki boltjainkban Hétvégi bevásárlás Zsúfolt üzletek szombat délelőtt korántsem jelent akkora gondot a vevők hétvégi rohama, mint Pécsett. A megyeszékhelyen viszont néhány üzlet kivételével reggel nyolctól legalább déli tizenkettőig a korábbi forgalom többszörösét bonyolítják le boltjaink. Természetesen ez azzal is összefügg, hogy az üzletek a korábbi két műszak helyett egy műszakban vannak nyitva, mert a személyzet egy részének szombaton kell biztosítanunk a szabadnapot, a többiek hétfőtől csütörtökig kapják meg a heti pihenőnapot. Az általános szabad szombat bevezetése előtt jobban széthúzódott a hétvégi bevásárlás, emellett az ABC- áruházak egy része két műszakon át volt nyitva. Mr>st délután négy órakor zárnak. De a délig, legkésőbb két óráig tartó vásárlói roham után konganak a boltok, alig-alig fordul meg néhány vevő. — Gondolom, erre vonatkozólag készítettek fölmérést. Miképpen alakul a hétvégi forgalom? — Például, a kertvárosi Berek utcai ABC-ben pénteken, az utolsó négy órában átlagosan kétszázezer forint értékű árut adnak el. A szombat délelőtti osúcs időszakában az óránkénti forgalom eléri a kilencvenezer forintot, ami nagyjából megfelel a péntek délutáninak. Az emberek kisebb tételekkel állnak a pénztárak előtt, de a vevőszóm többszörös ebben az időszakban. A Szliven ABC-ben végzett felmérés szerint például egy szeptember végi szombaton ez utolsó négy órai forgalom nem éri el az ötvenezer forintot, délelőtt viszont sorban állnak a vevők a bejárat előtt. Mi elfogadjuk azt, hogy irritálja a vásárlót, ha kosárra kell várnia, de az üzletekben, a szombati napokon a létszám fele dolgozik, nem egyszer szükség szerint a boltvezetők vagy a helyetteseik is a pénztárgéphez ülnek és órákon át blokkolnak. A megyében nincs különösebb létszámgondunk, de Pécsett ez a probléma fokozottan jelentkezik. Vállalati szinten 140 nyugdíjast foglalkoztatunk, akik nagy segítséget nyújtanak a csúcsforgalom enyhítésében, de megnyugtatóan a magunk erejéből ezt megoldani nem tudjuk. — Ha csak a hét végén szükséges dolgokat venné a lakosság szombatonként, nem lenne ekkora a zsúfoltság. Higyje el, nekünk is kellemetlen, hogy csoportonként engedhetjük csak be a vásárlókat és a zárt ajtó előtt állnak — fogad dr. Varga Valér, a Szliven ABC vezetője. Szombatonként kétszáz kosarat adunk ki azért, mert a vevők százai egyszerűen nem férnének el a gondolák között, Az öt pénztáros így is alig győzi a blokkolást. Nem egy kolléganőm panaszkodik a műszak végén, hogy fájnak a kezei. Tapasztalataink szerint a hatvanezer forint fölötti egy pénztárosra jutó forgalom mór-már meghaladja a fizikai teljesítő- képességüket. Ma is legalább félmillió forintos forgalomra számítunk és ez így megy hétről hétre. Az áruház létszáma negyvennégy, nem számítva a tanulókat. A hét végi csúcs idején nekünk is oda kell állni a láda mellé, bontani a kartonokat. Szerencsére sikerült megoldanunk és teljesen elkülöníteni az üvegvisszaváltást, így az az üzlet forgalmát nem zavarja. — Nemegyszer tapasztalható, hogy szombatonként, a késő A pécsi Szupermarket pénztárainál sorakozó vásárlók délelőtt; órákban kerül a hűtőpultokba a friss felvágott. Mi az oka ennek? — Nézze! . Nekünjt ellátási kötelezettségeink vannak — sokszor használtam már ezt a kitételt — öt falu spájza vagyunk és ez nem túlzás. De arról már nem mi tehetünk, ha később érkezik a töltelékáru, hogy a ZÖLDÉRT szombaton nem szállít. A Berek utca; ABC még mindig zsúfolt, holott lassan délre jár az idő. Juhász István, az áruház vezetője szerint némi változás ugyan tapasztalható a bevásárlói rendben, de lényegesen nem módosultak a fogyasztói szokások. A csúcs itt is délig tart, aztán ebéd után érkezik a vevők második' hulláma, de két órátóf alig van vásárló. délelőtti zsúfoltság még nem csökken, a nyolc pénztárból hét csattog egymás mellett. A mai forgalom legalább ötszázezer forint lesz: és mindezt huszonhármán bonyolítják, mert a másik mű-* szak szabadnapos. Az áteresztő- képességgel itt is — mint ahogy a megyeszékhely nagy forgalmú ABC-óruházaiban ez visszatérő gond —■ bajok vannak. Szombaton is legalább kilenc pénztárosra lenne szükség, mint ahogy ütemesebb és percnyi pontosságú szállításra. Juhász Istvántól is ugyanazt hallom, mint amiről a Szliven ABC vezetője beszélt. Számukra sem előnyös a bevezetett kenyérszól- lítási rend, a korábbi kétórás ciklusok megszűntek, egyszerűen nem tudják kiszámítani, mikor érkezik a délutáni péksütemény, mert a sütőipar nemegyszer már délig befejezi a kiszállítást szombaton. Hát hogy lenne friss a péksütemény, amit délelőtt hoznak az üzletbe, az üzletvezető szerint az éjszakai sütés, A példákat még folytathatnánk a húsiparral, amelynek túra járata inak pontossága is kívánnivalót hagy maga után. A felsoroltak természetesen hangulati tényezők is egyben és nem csoda, ha időnként keserű szájízzel távozik a vásárló. Salamon Gyula A pécsi Szupermarketban, a zöldséges pultnál Hideg a Hullámban Mi van, ha — lévén lassan itt a tél közepe — lehűl a levegő hőmérséklete mínusz 15 fokra? Természetesen hideg, de hogy az legyen a pécsi Hullámfürdő fedett medencéjében is, az már nem természetes. Márpedig az lesz, s miután ebben az évben voltak már fölöttébb hűvös napok, Korhecz Jó- zsefef, a Hullámfürdő vezetőjét kérdeztük ennek okáról. — Nincsen melegvizünk, csak átvezet a fürdő területén a Hőszolgáltató Vállalatnak egy vezetéke, ennek révén igyekszünk megoldani a sátorral fedett medence levegőjének és vizének kellő hőmérsékleten tartását. A Hőszolgáltató azonban az időjárásnak megfelelő melegségű vizet „szállít" vezetékeiben, vagyis hidegben 80— 85 fokosat, kellemesebb időben esetleg csak 60—65 fokosat. Ez pedig nem elég ahhoz, hogy 26 fokon tartsuk a nagymedence vizét, illetve a sátor levegőjét. Maga a sátor is nagy „hőpazarló”: egyrészt az óriási felület — 73x31 méteres a fedett terület —,. másrészt állandóan cserélődik a levegő, mivel ventillátorok által felfújt „ballonról" van lényegében szó, s hogy ez szét ne pukkadjon, ki is kell mennie a befújt levegőnek . . . — Hideg van a sátorban ... — mondja Korhecz József, ám nem csak' erre hallottunk panaszt. Nincs elég hely a fürdővendégeknek. — Reggel hattól este kilencig egyfolytában üzemel a fürdő. Ez országos viszonylatban nagyon hosz- szú idő. Nagyon sok a diák, más intézmények is itt tartják a testnevelési óráik egy részét, óvodák jönnek szervezetten __ mind ez 300—400 vendéget jelent egy-egy nap —, az úszók 250—280-an vannak, hétfőtől péntekig naponta 3 iskolai osztály tartja itt az úszóoktatását — a tanmedencében —, jelenleg délelőtt és délután is vannak úszatanfolyamok, ösz- szesen 15 csoport 20—20 fővel, egy-egy héten egy csoport két alkalommal jön — ez azt jelenti, hogy túlságosan is kihasznált a fürdő . .. — A fízetővendégek reggel fél héttől este fél hétig jöhetnek. Úgy tűnik — különösen a délutáni időszakban —, munka után kevés a rendelkezésükre álló idő. — Tudom, hogy azért is szót emeltek már, hogy napközben a nagymedence néhány pályáját elfoglalják az úszók. Javaslom a hétvégét, akkor az egész medence, egész nap a rendelkezésükre áll. Nyilván ezért is kevés a fizetővendégek száma: egy-egy nap egy ekkora városban 170—180 ember. De egyre kevesebben mennek a Hullámba azért is, mert nem csak a sátorban, de a kiszolgáló helyiségekben is hideg van. S ennek ellenében a fürdőben pillanatnyilag semmit sem tudnak csinálni, lévén az egész Hullám — elavult. M. A.
