Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-12 / 311. szám

1982. november 12., péntek Dunantuii ncmlo 3 KISZ lakásépítő szövetkezet alakulhat Pécsett a hír jó. A KISZ Baranya megyei Bizottsága mel­lett működő lakásügyi munkabizottság az elmúlt héten megtartott ülésén megfogal­mazódott: KISZ lakásépítő szö­vetkezet alakulhat. A városi ta­nács a Mólom környékén 35 la­kás építésére telket biztosít — némi kedvezménnyel —, s itt majdan 35 fiatal lakáshoz jut­hat. A hír hátterében azonban ott vannak a nem minden vi­tától mentes bizottsági ülésen szerzett információk. Az első: közel kétesztendős igyekezet eredményéről van szó. Ez idő alatt sok ember egymás idejét és idegeit nem kímélve álmo­dozott kereste a fiatalok egy része lakáshoz juttatásának fel­tételeit. Sok verzió jött szóba — paneles építkezés, olcsó telek kérdése, félkész kivitelezés, há­zilagos megoldás -, mígnem a sok-sok felelős nyilatkozat nyo­mán a jelenlegi megoldást ja­vasolták a városi tanács kép­viselői. Azaz, egy magánerős célra kialakított területből, me­lyen 135 lakás épülhet - 115 sorházas és 20 átriumos meg­oldással — egy részt kikanya- rítottak, mondván: ez legyen a fiataloké. E döntésben az örö­münk, hogy a telek árát némi­leg mérsékelték — mérsékelni lehet majd. (Azért nem adha­tok határozott választ, mert a bizottsági ülésen is csak a te­lekár mérséklésének lehetősége hangzott el.) így telkenként 120—140 ezer forint a bekerülési költség — 600 forint négyzetmétere —, s ez összeggel együtt egy-egy la­kás költsége 750-800 ezer fo­rintba jön. No cifrázzuk az ára­kat, még így is olcsó (?) rela­tíve a dolog, hiszen a majdani Megszületett a döntés: a KISZ lakásépítő akció színhelye Mólom Erb János felvétele Van telek szövetkezeti tagoknak 220 000- 250 000 forint alaptőkével kell rendelkezniük, s ebből lakás­gondjuk megoldódik. Mielőtt bárki vitába szállna az újságíróval, hogy ez a ne­gyedmillió sok-e, avagy kevés, hadd mondjam: a lakásigény­lők tengeréből biztosan ki lehet választani 35 olyan fiatal csa­ládot Pécsett is, akik — akár rokoni, szülői segédlettel - ezt a pénzt elő tudják teremteni. S mai szűkös telekkínálatunk, la­káshelyzetünk mellett le a ka­lapot minden lehetőség előtt. A jelenlegi gondok a lakás­építő szövetkezet körül azonban nem oldódtak meg maradékta­lanul. A telek még csak térké­pen van meg — közművesítése a jövő feladata. (A közeljövőé?) Nincs eldöntve, hogy milyen technológiai megoldások vá­laszthatók majd a kivitelezés során, csak szóba jött: ereden­dően hagyományos, téglaépüle­teket terveztek ide, de van esetleg arra is mód, hogy az ifjúsági pályázaton nagy sikert aratott Garzonmodul is vá­lasztható. Kivitelező kapacitás az előbbire nem lenne, az utóbbira esetleg lenne. Végezetül a kérdés: hogyan találják meg a 35 leendő szö­vetkezeti tagot? A bizottság úgy döntött, hogy a korábban fel­mért, kérdőíveken szereplő igénylők — több száz ilyen igénylőlap van az asztalukon — közül választják ki majd azokat, akik anyagiakkal és esetleges kivitelezői „hozzáállással” is bírnak. Tehát külön nem hirde­tik meg az akciót. Amelynek si­kere - és ezt feltétlenül tegyük hozzá - az akció körül bábás- kodók hozzáállásától, de nem utolsósorban a nekik juttatott támogatás mértékétől függ. Mert csak abból még soha sem lett semmi, ha egy társadalmi munkabizottság „szívén viselte" ez ügyet. Kozma Ferenc Huszonöt év a szakszervezeti mozgalomban ég akkor is, amikor telefonon megállapodtunk a be­szélgetés időpontjában, érződött a hangján egy kis bi­zonytalanság: talán jobb lett volna elhárítani ezt a találkozót. Mindig lehet a dolgozókért tenni valamit — Nem álszerénységből hú­zódoztam a beszélgetéstől — magyarázza másnap délelőtt a munkahelyén —, hanem azért, mert tudom, hogy rajtam kívül nagyon sokan vannak még olyanok, akik legalább huszon­öt éve dolgoznak a szakszer­vezeti mozgalomban anélkül, hogy különösebb elismerésben részesültek volna, vagy hogy az újságban írtak volna róluk. Ez a munka ritkán jár látványos eredményekkel - teszi hozzá Körösiné Újhelyi Gyöngyi, a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsa szervezési káder osztályának vezetője. Tizenhat évesen iett szakszer­vezeti tag, 1957 októberében. — Akkor még tanuló voltam a Zsolnay Porcelángyár festő­iskolájában. Életrajzi előzmé­nyek? Háromgyermekes mun­káscsaládban nőttem fel és ko­rán félárvaságra jutottunk. Édesanyám nevelt fel engem és két öcsémet. A MÁV-nál dol­gozott segédmunkásként, s bi­zony a negyvenes—ötvenes években igen nehéz körülmé­nyek között éltünk, mégis na­gyon szép emlékeim maradtak gyermekkoromról. Családi éle­tünk melegsége kisugárzik a mára is. Édesanyám mindhár­munk kezébe szakmát adott. Én képzőművészeti szakközép- iskolába jelentkeztem Pestre, fel is vettek, de anyagi helyze­tünk nem tette lehetővé a ta­nulást. A Zsolnay gyárban ak­kor, 1955-ben indult a porce- lónfestő-képzés. Itt szereztem meg a szakmát, amit ma is na­gyon szeretek. Húsz fős tanuló- csoportunk a második évben már normában dolgozott. Éle­tem talán legszebb időszaka volt, bár olyan évek voltak, amikor nagyon hamar felnőtté érett az ember. Rögtön az után, hogy szakszervezeti tag lettem, megválasztottak a tanulócso­portunk bizalmijának. Tizenkét évig volt bizalmi, aztán főbizalmi, majd a mű­helybizottság titkára lett.- Mindig is azt tartottam, hogy a szakszervezeti mozga­lomban a légnehezebb, legiz­galmasabb tisztség a bizalmié. Meg tud-e felelni az elnevezés igazi tartalmának? — ez a leg­lényegesebb. Mindehhez kitar­tás, bátorság kell, de legfőkép­pen az a tudat, hogy mögötte áll a kollektíva. A dolgozók érdekeit képviselni a mostani gazdasági körülményeink között jóval nehezebb, mint néhány évvel ezelőtt, bár a feladatkö­rük már törvényi szinten meg­határozott. Akkor sem volt azonban könnyű, amikor még a bizalmit „bélyegárusítónak'' tartották s a megbízatás tar­talma meglehetősen homályos volt. Nekem is gyakran akadt éles vitám a gazdasági veze­tőkkel, nem is mindig következ­mények nélkül, de erőt és bá­torságot adott az a tudat, hogy a dolgozótársaim legalapve­tőbb érdekeit képviseltem. Már csoportvezető volt a gyárban és a munka mellett levelezőn tanult az esti gimná­ziumban, amikor 1974-ben az MSZMP Baranya megyei Bi­zottsága Oktatási Igazgatósá­gán indult kétéves politikai szakközépiskola hallgatója lett. Ennek elvégzése utón került 1976-ban az SZMT szervezési és káderosztályának az élére. Új munkahely, új feladatok, s eközben újabb tanulmányok: idén végzett a Politikai Főiskola négyéves levelező szakán. Szakdolgozatát az üzemi de­mokráciáról írta.- Hat évvel ezelőtt nagyon nehezen tudtam eldönteni, hogy vállaljam-e az SZMT-nél az osztályvezetői beosztást. Szeretem a szakmámat, s tud­tam, hogy visszavár a porce­lángyári kollektíva: a munka­társaim, a barátaim. Több mint húsz év után nem volt könnyű eljönni onnan. Izgatott azon­ban az új feladat, az új lehe­tőség: megyei szinten tevékeny­kedni a szakszervezeti mozga­lomban. Osztályunkhoz tarto­zik többek között a káderpo­litika és 1980-tól a rétegpoli­tika. Hogy csak egy-két témát emeljek ki Munkaterületünkről: a nőpolitikái határozat végre­hajtásának figyelemmel kíséré­se, az ifjúsággal való foglalko­zás a szakszervezeti mozgalom eszközeivel, a szakszervezet tö­megsport tevékenysége . . . Ren­geteg még a tennivaló. Új, ru­galmasabb módszerek kellenek a mozgalmi munkában, hogy a szakszervezet napra készen tudjon válaszolni a dolgozók kérdéseire, képes legyen meg­oldani érdekeik képviseletét. Nagyobb tekintélyt is kell sze­reznie a dolgozók előtt a szak- szervezeti mozgalomnak. Job­ban kell politizálnunk: a szak- szervezeti tagság a munkahe­lyeken általában jóval keve­sebbről tud, mint amennyit a szakszervezet valójában tesz az érdekükben. A másik általános tapasztalat, hogy megnőtt az igény a demokratikus vezetési stílus iránt, s ha a gazdasági vezetők az üzemi gondok meg­oldásában a dolgozók cselek­vő aktivitására, a kollektíva tá­mogatására számítanak, kér­niük és figyelembe is kell ven­niük a véleményüket. Ebben is kezdeményező lehet a szakszer­vezet. Negyedszázad a szakszerve­zeti mozgalomban: rengeteg emléket lehetne feleleveníteni, de a napi feladatok óhatatla­nul háttérbe szorítják őket. Női vezető, a család - lóm ezeket a kérdéseket is csak fu­tólag érintettük. Persze az iga­zi női egyenjogúság, ha ilyen kérdés fel sem merülne, mint ahogy vezető beosztású férfia­kat ritkán szoktak ilyesmiről faggatni.- A férjem, a fiam, és az anyósom, a családi munkameg­osztás segített nekem, hogy ta­nulhassak, hogy elláthassam a munkámat. Ennek a propagá­lása is szervesebb része kelle­ne hogy legyen a szakszerve­zeti nevelő munkának'— mond­ja Körösiné Újhelyi Gyöngyi a beszélgetés végén. - S arra a hitre is nevelnünk kell min­den szakszervezeti tagot és tisztségviselőt, hogy mindig ér­demes és lehet az emberekért, a dolgozókért tenni valamit. A kis lépéseket is meg kell be­csülni ebben a munkában. S ez nem íróasztal mellőli ki­nyilatkoztatás: húsz évig mun­kás voltam, ma is munkás szemmel nézem a szakszerve­zeti mozgalmat, eredményeit és gondjait egyaránt. D. I. A beszámoló taggyűlésekre készülve A jobb munka leltétele az egységes cselekvés Az MSZMP sombereki kör­zeti pártvezetősége hórom alapszervezet munkáját irá­nyítja, koordinálja. A legné­pesebb, negyven fős alapszer­vezet a Béke Őre termelőszö­vetkezetben van. Huszonnyolc tagja van a három falu — Görcsönydoboka, Palotabo- zsok és Somberek — közös lakóterületi pártalapszerveze- tének, s kilenc kommunista alkotja a Cserkúti Mezőgép palotabozsoki üzemének alapszervezetét. Munkarend, munkamódszer Ismeretes, hogy november 15. és december 15. között tartják a pártszervezetek az éves beszámoló taggyűlésü­ket. Somberekén november 24-én kerül sor összevont taggyűlésen a pártvezetőség beszámolójának megvitatásá­ra, ezután következnek majd december elején az alapszer­vezeti beszámoló taggyűlések. Pakusza Zoltánnal, a körzeti pártvezetőség és a termelő­szövetkezeti alapszervezet tit­kárával beszélgettünk arról, hogy miképpen készülnek a beszámoló taggyűlésekre? — Alapvetően három do­kumentumra támaszkodik a pártvezetőség a beszámoló elkészítésében. Nemrég tár­gyaltunk a munkarendről és munkamódszerről, ennek ta­pasztalatai nagy segítséget jelentenek, hiszen a taggyű­lés előkészítésére elbeszélget­tünk minden párttaggal, s kritikusan vizsgáltuk a tag­gyűlésen is a szervezeti élet­teli az ideológiai munkával kapcsolatos kérdéteket. A taggyűléseken többek között megfogalmazódott, hogy a pártfeladatok előkészítésében szélesíteni kell a tagok rész­vételét, ez egyúttal az aktivi­tást is elősegíti. Különösen a fiatal fizikai dolgozókat kell bátorítani a vitában való részvételre, hiszen közvetlen tapasztalataikról nem mond­hatunk le. Tervezni a „rázósabb” témákat A másik fontos dokumen­tum, amelyre támaszkodha­tunk, az a járási pártbizott­ság határozata, melyet a pártvezetőségünk beszámolta­tása nyomán készített. A já­rási pártbizottság a XII. kong­resszus határozatainak helyi végrehajtásáról tájékozódott, az ehhez készült beszámolónk is összegezte tevékenységün­ket. A harmadik, amire ai, be­számoló elkészítésében tá­maszkodunk, az az éves mun­katerv. Természetesen ezeken kívül a pártvezetőségi tagok személyes, „hétköznapi” ta­pasztalatai is megfogalma­zódnak a beszámolóban, va­lamint a társadalmi és tömeg­szervezetek észrevételei is. A sombereki pártszervezet munkájáról a járási pártbi­zottság megállapította, ho- a kommunisták fegyelmezet­ten hajtották végre a kong­resszusi határozatokat, de ez egyúttal további feladatokat is jelent. Például javítania kell a pártvezetőségnek és a három pártalapszervezetnek az ideológiai munkát, kritiku­sabbnak kell lenniük a kom­munistáknak egymás iránt, s a tervező munkánál is na­gyobb figyelmet kell fordítani a „rázósabb" témákra. Szük­séges az ifjúsági mozgalom­mal való átgondoltabb fog­lalkozás is. A körzeti pártvezetőség munkáját alapvetően a ter­melőszövetkezeti gazdálkodás segítése, ellenőrzése, irányí­tása határozza meg — ezt a tevékenységet is elismerte a járási pártbizottság. A Béke őre Termelőszövetkezet idén rekordot ért el a búza és a kukorica termésátlagában. Búzából 58, kukoricából pedig 98,5 mázsás termést takarítot­tak be egy hektárról, mindezt pedig azonos vagy kisebb rá­fordítással, mint a kor években. A sombereki terme­lőszövetkezet országos híré­ben részesül a pártvezetőség és a pártalapszervezet is. Nagyobb követelményeket A termelőszövetkezeti párt­alapszervezet ezért különös gondot fordít arra, hogy az eddigieknél is nagyobb köve­telményeket támasszon a kommunistákkal szemben. A jobb munkát kiemelten elis­meri, a lazaságokat viszont szigorúan bünteti a maga ha­táskörében a pártszervezet. Idén például egy kommunis­tát kizártak a pártból, egy- egy pedig dorgálásban, illet­ve megrovásban részesült kommunistához méltatlan ma­gatartása miatt, s most is fo­lyamatban van egy fegyelmi eljárás ittas vezetés miaít. — Az a véleménye a párt­tagoknak, hogy elsősorban önmagunkkal szemben kell kri­tikusnak lennünk — mondja Pakusza Zoltán. — így lesz még nagyobb hitele a párt­nak és a párttagoknak a la­kosság körében. Mindhárom alapszervezetünk jól dolgozik, tekintélye van. Ez a kö)Eet az országos átlagnál is nagyobb életszínvonalat tud biztosítani az Jtt élőknek, sőt azt emelni is tudja. Ebben a három alap­szervezet kommunistáinak is szerepet kell vállalnia a jövő­ben, méq jobban, mint eddig. A körzeti pártvezetőség be­számolójában erre fordítjuk a fő hangsúlyt, s azt várjuk az alapszervezeti taggyűlésekké1 hogy ugyanezt fogalma- ' meg a maguk beszórna1--’ ban. Azt várjuk minden ta­gunktól, hogv a beszámolókat kiegészítve, elemezve, bírálva ugyanerről a kritikus, önkriti­kus felelősségről tegyen bi­zonyságot. Hiszen vannak méa tartalékaink éppen úgv, ahogv a gazdálkodásnak is vannak még tartalékai. A jobb jnunka feltétele a köl­csönös mozgósítás és az eav- séaes cselekvés — mondta végezetül Pakusza Zoltán. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents