Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-09 / 308. szám
1982. november 9., kedd Dunantiiii napló 3 Hogy pezsegjen az eteti... A képeken: Cser László, dr. Vass János, Brun József, dr. Zeller Gyula Menedzserek Még nem szakadtunk el kellőképpen a régi gyakorlat néhány maradványától lenedzser... Ez a már-már magyarrá honosodott szó leegyszerűsítve azt jelenti: egy bonyolult, nagyobb gazdasági vállalkozás 'felelőse, fő irányitója. Köznapi tudatunk azonban előbbre tart, a szó jelentésébe már azt is beleértjük, hogy a menedzserek eredményeiket okos, új módszerekkel, kiemelkedő vállalkozókedvvel, kollégáik, beosztottjaik tudását is mozgósítva érik el. Mi a titkuk, milyen a módszerük? Kedveznek-e nekik gazdasági életünk mai viszonyai? Cser László, a Pécsi Állami Gazdaság igazgatója: — A mai körülmények általában előnyösebbek a menedzser típusú vezetőknek, mint a korábbiak, mert nagyobb a mozgásterük és a felelősségük. Ehhez több találékonyságra, újitó- és kezdeményezőkészségre van szükség. Ugyanakkor a menedzseri munkát napjainkban is nehezíti néhány tényező. Gyorsan változnak például a gazdálkodás, a tervezés feltételei. Ehhez igen jó informáltságra van szükség. Meg kell tanulni leküzdeni a ragaszkodást a régi formákhoz. A nehézségek közepette sem siránkozni, nem menekülni kell a problémák elől, hanem vállalni őket! Szerencsére vannak olyan kollégáim, akik jó partnerek ebben. Akkor érzik jól magukat, ha komoly akadályokat kell leküzdeni. Akadály, gátló tényező azonban e tekintetben is jelentkezik, mert az ilyen típusú termelési irányítóknak, ágazatvezetőknek a mai bérszabályozási feltételek közt csak nagyon keveset juttathatunk ahhoz mérten, amit megérdemelnek . . . © Dr. Vass János, az egyházas- kozári Haladás Termelőszövetkezét vezetője szerint növekedtek a menedzserek lehetőségei, és az önállóságra, az ösztönzés szabadabb, célravezetőbb formáira törekvés során állandóan változnak e „magatartás” módszerei, formái is. — A jó menedzseri munkastílust a környezet dönti el, az éppen adott feladat határozza meg, de von néhány alapfeltétel, ami mindenütt fontos — mondja Baranya egyik legfib- talabb tsz-elnöíke. — Elengedhetetlen például az érthető, világos feladatmeghatározás, és az, hogy a feladat reális, végrehajtható legyen. Számomra szükséges egy belső mérce Is: olyan feladatot adjak, amit én is meg tudok csinálni... Fontosnak tartom a hozzáértést és a közelséget is. Nem lehet „általában" menedzselni, nem lehet tisztes távolból, mondjuk, egy íróaszal mellől meghatározni, mire van szükség pl. Egyhá- zaskozáron. A végrehajtást nem lehet számonkérni anélkül, hogy az összes szükséges feltételt — a gépeket, eszközöket, anyagokat, a munkaerőt — ne biztosítottuk volna. Fontos az is, hogy a jó menedzser „lefelé” is továbbítsa, képviselje jó eljárásait, módszereit. Vagyis: én, az elnök, menedzselem pl a növénytermesztési ágazatvezetőt, és egyúttal az eszközöket, a lehetőséget, a hatáskört, de a szükséges önállóságot is biztosítom neki ahhoz, hogy jól menedzselje a saját beosztottjait ő maga is. Amihez persze a szigorú számonkérés is hozzátartozik . .. o — Nálunk sokáig „alvóvezetés” volt — mondja Brun József, a Baranya megyei Húsipari Vállalat igazgatója —, vagyis sok tehetséges fiatal kollégánk energiáját manuális munkák, papírmunkák kötötték le, tehát nem azzal foglalkoztak, amire valók. Az utóbbi két évben azonban sikerült elérnünk, hogy olyan instrukciókat kapjanak, olyan elvárások teljesítésére hangolódjanak rá, amelyek közvetlenül segítik például a tér. melés technológiai fejlesztését. Mindez — egyebek közt — azt eredményezte, hogy 10—15 veri senyképes, kelendő, új termékkel jelentkeztünk a piacon. Hangsúlyozom: fiatal gárdánk korábban is képes lett volna erre, de nem kapott kellő ösztönzést, biztatást. így a felső vezető, az „első számú" menedzser legfőbb feladatának azt tartom, hogy teremtse meg a munka technikai feltételeit, meg azt az alkotó légkört is, amelyben mindenki kedvére dolgozhat, új ötletekkel, feladatvállalással állhat elő, amelyben, mint mondani szokás, pezseg az élet. . . Dr. Zeller Gyula docéns, a JPTE Közgazdaságtudományi Kara vállalati gazdaságtan tanszékének vezetője: — Véleményem szerint a megváltozott gazdasági helyzet, sajnos, még mindig csak részben kedvez a menedzser típusú vezetésnek. Ennek egyik okát abban látom, hogy a gazdasági irányításban még mindig egyfajta túlzottság, józanság, túlzott kockázatmentességre törekvés uralkodik. Még mindig nem szakadtunk el kellőképpen a régi, tervutasításos gyakorlat néhány maradványától, Így pl. a sok-sok kezdeményezést változatlanul gúzsba kötő ún. bázisszemlélettől. A másik fő ok az, hogy egész köz. felfogásunk még mindig kétkedve, ellentmondásosan ítéli meg az okos, vállalkozó szellemű vezetőket: az ügyest összekeverjük az „ügyeskedővel”, a jó kapcsolatokat kiépítőket azokkal, akik kizárólag ,, jó kapcsolataik révén" érvényesülnek. Vagyis kissé még mindig kísért az a régi, a dzsentriszemléletre visszavezethető hagyomány, amely a törekvő, mindig újat kereső, nemegyszer hangyaszorgalmú embereket és vezetőket lenézte, elitélte. Hozzájárulnak ehhez a tipikus vezetői hibák is ... Sok felső szintű vezető ragaszkodik pl. egy- egy konkrét feladat konkrét szintjéhez, amitől pedig inkább el kellene — jó értelemben — távolodnia. Körülnéz pl. az üzemben, megdicsér három em. bért, leteremt kettőt, és este azzal az érzéssel tér haza, hogy ő most „jót vezetett” ... A másik gyakori baj az, hogy a vállalati — szervezeti felépítés nem mindig teszi lehetővé a gyors, célravezető döntéseket, amihez egyébként épp az okos tanácsadók adhatnak leginkább segítséget. A jó menedzsernek — felső szinten, természetesen — elsősorban a jövővel kell foglalkoznia, és azzal, hogy mindenkinek esélyt adjon a menedzserré váláshoz . . . mai menedzserek helyzetének, módszereinek jellemzőit igyekeztünk felderíteni, csokorba kötni, s a jó vezetői munka ismérveihez jutottunk el. Az összefüggés külön magyarázatot aligha igényel >— legfeljebb azt: menedzserekből — ha jók — tízszer ennyi is kevés lenne. Varga János A bőrgyári Pattantyús szocialista brigád vállalása Szervezetten és önzetlenül segíteni az újítókat Mit ér a laikus ötlet önmagában? Nem sokat. És az ötlet megvalósítására létrehozott csoport az isteni szikra nélkül? Ugyanannyit. De, ha ötlet is van és akad olyan is, aki megvalósítja? Az nyert ügy. Ennél már csak az a jobb, ha vannak, akik bábáskodnak az ötlet megszületésénél. Mint ahogy a Pécsi Bőrgyárban a Pattantyús szocialista brigád segíti az újítókat. Önzetlen segítse Második helyezés az országos versenyben Mire jó az átalakított betonmixer? — A bőr- és cipőipari vállalatok országos újítási versenyében idén második helyezést értünk el — mondja büszkén Juhász Mihályné újítási előadó. — Ebben komoly érdeme van a Hein János vezette „Pattantyús Géza" szocialista brigádnak is. — Annyi újítást adtak be? — Úgy is. De főleg abban, hogy segítik megvalósítani a megszülető ötleteket. Tavaly vállalták először — műszakiakból álló brigádról lévén szó —, hogy segítik az újítókat. Tanácsot «adnak, tervet, a kivitelezéshez műszaki dokumentációt készítenek a gyáriaknak, tehát bárkinek. És önzetlenül. Belső tartalékaink feltárásában nélkülözhetetlen az újítómozgalomban rejlő számtalan előny. A világon nincs gyár, mely annyi pénzzel rendelkezne, hogy mindig új gépet, berendezést tudna termelésbe állítani. Mindig és mindenütt a gyár és a dolgozó érdeke, hogy apróbb- nagyobb ötletekkel finomítsák, termelékenyebbé vagy megbízhatóbbá tegyék a gépeket, berendezéseket. De hiába az isteni szikra, ha az ötletgazda nem tudja leírni, megrajzolni, hogy mit, hogyan képzel el. így az ötlet halva született. Leírás, műszaki rajz nélkül semmit nem lehet elbírálni, kivitelezni — magyarán megvalósítani. Tavaly már az „ismeretlen" gyári dolgozó is bizalommal fordulhatott a „Pattantyúsékhoz”. Ök segítik technikailag rendezni a gondolatot, vagy a már beadott és elfogadott újítást megvalósítani. — Az, elmúlt évben hány újítást adtak be? — kérdem az előadót. — Tavaly 61 érkezett hozzánk, aminek fele megvalósult. A megtakarítás összege eléri a 3 millió forintot. Nálunk 5—6 szocialista brigád és sok dolgozónk egyénileg is rendszeresen újít. A szegedi kiszerelésben BNV-vásárdíjat nyert Niagara sertésvelúr tisztítókészlet Bakán József és három társának újítása volt. Ribli István jelentős tőkés importból származó anilin festékanyag megtakarítására, illetve helyettesítésére adott be újítást. Ök az ötlettől a megvalósulásig maguk íégeztek el mindent. A krömléiőzővel indáit Még 1979-ben a szükség hívta életre a 10 tagú Pattantyús szocialista brigád jogelődeként a hét fős komplex brigádot Hein János gépészeti osztályvezető irányításával. A célt a kényszer szülte: a krómléfőző teljes rekonstrukciójáig a tönkrement gépeket, berendezéseket, épületet kellett termelésben tartani. — Építészek, gépészek, vegyészek és technológusok fogtunk össze, hogy elhárítsuk az életveszélyt, fenntartsuk a termelést és megtervezzük az új üzemet. Már készen vannak a kiviteli tervek, viszont nem találtunk építőipari kapacitást — mondja Hein János. A komplex brigád néhány hónapon belül átalakult szocialista brigáddá — és tartalmában is sokrétűbb lett. Bábáskodik mások ötlete felett, ugyanakkor a sajátjukat sem hanyagolja el. Itt vannak a motollák. Több mint három évtizede dolgoznak Az újítókat patronáló brigád egy csoportja a falapátos betonmotollák a gyárban, abban áztatják, me- szezik a sertésbőröket. Az elavult energiapocsékoló berendezéseket csak rettenetesen nehéz és egészségtelen fizikai munkával lehet kiszolgálni. Tehát mindenképpen megértek a kidobásra. Igen, de a nagyon drága spanyol import gépek beállítása — anyagi okok miatt — nem jöhet szóba. — Az ötletet az ÉPGÉP betonkeverő mixere adta a motollák kiváltására — emlékezik Hein János. — Nekiláttunk. A tét nagy: ha beválik, több darabot rendelnek a pécsi ÉP- GÉP-től. Ezért vállalt mindkét gyár közös kockázatot. A kísérleti 6 köbméteres — természetesen a bőrgyári igényekre átalakított — betonmixert felefele alapon állta műszakfejlesztési alapjából a két szomszédvár. Igaz, marhabőrre már van hasonló a világon, de legjobb tudomásuk szerint sertésbőrre ez az első. A prototípus több mint egy éve folyamatosan, teljes terheléssel és nagyon jó eredménnyel dolgozik. Előnye? Száműzte a nehéz fizikai munkát, villástargoncával tölthető, kiborítással üríthető és a motollánál 30 százalékkal kevesebb vizet fogyaszt. (A víz és ezzel együtt a szennyvíz-megtakarítás is jelentős érv, mely mindenképpen a kísérlet életképességét igazolja.) — Megrendeltünk 6 darab 8 köbméterest és rozsdamentes anyagból a hetediket is. Az 1,3 • köbméteres motollákat folyamatosan verjük szét és helyükre kerülnek a „mixerek". Ez pillanatnyilag a gyár legnagyobb beruházása — mondja Hein János. Űjításbál indult Gyári pályázatot is nyertek vele, amit a sertésbőrgyár meszes műhelyének gyártáskorszerűsítésére és kapacitásnövelésére írtak ki. — Mi hajtja önöket? — Legtöbb újítás a gyártás- technológiával kapcsolatos. Mi abban nem tudunk segíteni. A mechanikai változtatást igénylő gépészeti, elektromos, építész kérdésekben viszont szaktanácsot adva segítünk. Az üzemfenntartó gyárrészlegben szinte minden szakma jelen van, így minden újítást házilag is meg tudunk valósítani. Egyénileg is se szeri se szama a 35 év alatt kiötlött és bevezetett újításainak. A brigádvezető-helyettes, Füg Zoltán 17 éves bőrgyári múltjával már több mint húsz újítással büszkélkedhet. Újít a brigád is. És önzetlenül, szervezetten segítik mások újításait. Jó lenne, ha mindenütt így segítenék az ötleteket a megvalósításig. Murányi László Százötvenezer hektárral bővül az intenzív gabonatermesztési program területe A magyar gabonatermesztők termésátlagai a nemzetközi élvonalba tartoznak; az átlagosnál is magasabb hozamokat érnek el az intenzív gabonatermelési programhoz tartozó területeken. Számos mezőgazda- sági nagyüzemben, összesen 134 000-" hektáron, a legmagasabb szintű agrotechnikai-agro. nómiai módszerekkel termesztik a gabonát. Az idei részletes eredmények egyelőre még nem ismeretesek. Annyi azonban máris bizonyos, hogy a búzatermelők ismét jelentősen túlteljesítették az országos átlagokat. A kukorica betakarításánál szerzett tapasztalatok szintén erről tanúskodnak. Az 1981. évi eredményeket mór részleteiben közzétették. Eszerint c nádudvari termelési rendszerhez tartozó 34 gazdaság kukoricatermelői 1,7 tonnával teljesítették túl, az előző időszak hektáronkénti átlagát, és hektáronként mintegy 0,3 tonnával több búzát adtak. A bábolnai rendszerhez tartozó taggazdaságok a kukoricából 2,3 tonnás, a búzából 0,26 tonnás többleteredményt értek el. A két rendszer együttes adatai alapján mintegy 150—160 ezer tonnával nagyobb termést takarítottak be az intenzíven művelt gabonaföldekről. A kedvező tapasztalatok alapján 1983-ban további 150 ezer hektáron rendezkednek be a földek intenzív művelésére. A hatodik ötéves terv időszakában mindent egybevetve 600 ezer hektárra terjesztik ki az intenzív programot, megteremtve az ehhez szükséges biológiai és műszaki feltételeket, termelési alapokat. A gazdaságok végső célja: a hektáronként alapul vett 4,5 tonnás búzahozamokat egy tonnával, a hektáronkénti 6,4 tonnás kukoricatermést pedig 1,5—1,7 tonnával fokozzák.
