Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-07 / 306. szám
1982. november 7., vasárnap Dunántúli napló 5 * ■ 60 év — 15 köztársaság Lettország A Lett Szovjet Szocialista Köztársaság területe 63 700 négyzetkilométer, lakóinak száma 2 millió 512 ezer fő. Fővárosa Riga, 816 ezer lakosa van, a Balti-tenger második legfontosabb kikötője Leningrad után. Lettország a Balti-tenger keleti partján fekszik. Területének 30 százalékán szántó van, melyen elsősorban talkarmánynö- vénydket termesztenek. Sok erdő, mocsár és háromezer ki- sebb-nagyöbb tó található a köztársaság területén. Legnagyobb folyója a Nyugati-Dvina (lett nevén Daugava). Ásványkincsekben nem gazdag köztársaság, a legjelentősebb készlete tőzegből és különböző építőanyagokból van. Riga a Daugava tengeri torkolatában fekszik. A folyó épp úgy két részre osztja, mint Budapestet a Duna. Régészeti leletek azt bizonyítják, hogy a város helyén régi települések voltak, de az első írásos feljegyzések a XIII. században tesznek róla említést. Ekkor emelt erődöt itt Albert püspök, a német kereszteslovagoknak. A város a XV. századig a német lovagrendek hatalmi harcának színtere volt. Ugyanakkor egy virágzó Hanza város is, erre sajátos földrajzi fekvése tette alkalmassá. Riga a XVI. század közepén egy rövid időre szabad város lett, de rövidesen lengyel uralom alá került. Később a svédek hódították meg. 1721-ben Oroszországhoz csatolták. I. Péter cár nemcsak meghagyta, hanem ki is terjesztette az ősi kereskedő város jogait és ez elősegítette fejlődését. A XVIII. században erőteljesebben kezdett itt is fejlődni a kézművesipar, megépültek az első vasútvonalak, megnyílt néhány nagyobb üzem is, elsősorban a közlekedési eszközöket gyártó, illetve azokat kiszolgáló iparágakban. Rövidesen a város Oroszország harmadik ipari centruma lett. Riga a múlt század végén a proletáriótus létszámát tekintve is a cári birodalom harmadik legnagyobb városa volt Pétervár és Moszkva után. Először 1899 májusában léptek fel szervezetten az önkényuralom ellen. Néhány napra a munkások az egész várost birtokukba vették. Egy évvel később, 1900 tavaszán Lenin is felkereste Rigát az „Iszkra" című illegális lap megszervezésével kapcsolatban.'Ekkor találkozott a lett szociáldemokraták képviselőivel is. 1904 júniusában a városban tartották Riga újjáépített óvárosának látképe a Lett Szociáldemokrata Munkáspárt I. kongresszusát. Az 1905-ös forradalom hullámai napok alatt átcsaptak Pétervár. ról Rigára is. A város munkásai általános sztrájkba kezdték, összetűztök a rendőrséggel és katonasággal, akik sor- tüzet nyitottak, 270 halottja és sebesültje volt a vérengzésnek. Az 1917-es februári forradalom után Rigában is megalakultak a szovjetek. A petro- grádi ideiglenes kormány azonban Rigát; átengedte a németeknek, akik 1919. január 3-ig megszállás alatt tartották. Egy fegyveres felkelés hozta meg a szabadságot, s Riga a Szovjet — Lettország fővárosa lett. Azonban 1919 májusában a fehérgárdisták és az angol— amerikai intervenciósok elfoglalták a várost, amely egészen 1940-ig a burzsoá lett köztársaság fővárosa volt. Ekkor kiáltották ki Lettországban a szovjet köztársaságot. 1941 júliusában a német fasiszta hadsereg szállta meg a köztársaságot, Riga lakói közül 85 ezret meggyilkoltak, 75 ezret koncentrációs táborokba hurcoltak. Súlyos károkat akoztak, felrobbantották a Daugava folyó összes hídjait, a köztársaság legnagyobb villamos erőművét, gyár- tömböket romboltak le, elpusz. tították a középkori építészet egyedülálló emlékeit. A városban széles körű ellenállási mozgalom bontakozott ki, illegális nyomdák működtek, fegyveres harc folyt. A Szovjet Hadsereg 1944. október 13-án felszabadította Rigát. Rigáról ma azt mondják — a költő szavaival —, hogy ,,a hársak, virágok és galambok városa”. A város megszépült, újjáépült, gazdagodott az elmúlt három évtizedben. A gazdasági és kulturális építés terén elért sikerek elismeréseként 1971-ben Lenin-renddel tüntették ki. Hetven üzeme a világ minden tájára exportálja árucikkeit. Hírnevet szerezték maguknak tranzisztoros rádiókészülékeik, telefonkészülékeik, mikröbuszaik, hűtőgépeik, mosógépeik, villamoskocsijaik, gyógyszeriparuk, illatszereik. Riga ma egy modern, kulturált város. Korszerű városi tömegközlekedés élenjáró színvo. nalú a Szovjetunió többi nagyvárosaihoz viszonyítva. A várost körülvevő, gyűrűalakú terelőút lehetővé teszi, hogy a városközpontból átszállás nélkül jussanak el az egyik lakótelepből a másikba az ott élő emberek. A városban hét felsőoktatási intézmény van, köztük a legjelentősebb a Műszaki Főiskola, ahol 12 ezer fiatal tanul. Rigá. ban hét színház és nyolc múzeum működik. M. E. Szenzációs régészeti leletek Nyitra mellett Temető Pribina korából — I. István korabeli magyar pénzérmék sírokban 1943-ban a Zbehy-Jelsovce vasúti pálya építése közben emberi csontokra bukkantak a munkások. A nyitrai gimnázium tanára, J. Karvas akkor 4 szláv sírt azonosított. Feltételezhető volt, hogy a Nagymorva birodalom korából megőrződött jelentős szláv temetőre bukkantak. A kutatások irányítása dr. Vojtech Budin- sky-Kricka régészprofesszor és dr. A. Rajnic kezébe került, akik újabb hét XI. századi sírt tártak fel. Ekkor azonban már javában folyt a II. világháború . .. Cakajovce település Kostol- né (Templomos) nevű részében, az említett vasúti pálya- szakasztól nem messze 1974- ben rendszeres régészeti ásatások kezdődtek, amelyeket a Szlovák Tudományos Akadémia Nyitrán működő Régészeti intézete munkatársa, dr. Mária Rejholcová vezet. A Nyitra melletti Cakajov- cében folyó régészeti kutatások a régi Nyitra környéki szláv települések széles körű feltárásának a részét képezik. Az ilyen jellegű feltárások száma ma már meghaladja a harmincat. . . A Nagymorva birodalmat megelőző és az e birodalom idejéből fennmaradt, Nyitra környéki kézműves műhelyek elég bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a Pribina korabeli Nyitra a Nagymorva fejedelemség idején élt szlávok egyik legjelentősebb központja volt. Nyitra az egyetlen szlovák város, amely megőrizte a Nagymorva fejeledemség előtti időkből származó elnevezését. Az újabb régészeti kutatások szerint Nyitrán és környékén már a VI. században éltek szláv törzsek. Kár, hogy az ásatások Nyitra központjában gyakorlatilag kivitelezhetetle- nek, mivel a város a régi városra épült rá, a régi város pedig az elődjére. Pribina templomának a felkutatása is nehézségekbe ütközik. Éppen ezért vizsgálnak meg alaposan minden Nyitra környéki feltárást. Cakajovce mindössze 8 kilométerre lehet a régi idők Nyitrájától.- Cakajovcében olyan temetkezési helyet tártunk fel, ahol a IX. század közepétől kezdve a XII. századig temetkeztek. Ez a Szlovákia területén feltárt egyik legnagyobb temetkezési hely ebből az időszakból. Erre a helyre 3'év- századon keresztül temetkeztek és a feltárt leletek alapján itt szláv lakosság élt Nagymorvaország bukása után is - mondja dr. Mária Rejholcová. Ez a tudományosan alátámasztott érv megdöntötte azt a feltevést, mely szerint Nagymorvaország összeomlása után, a X. század elején a szláv lakosság szétszóródott, illetve a lakosság nagy része beleolvadt a régi magyar és más etnikumú népcsoportokba. Cakajovce — Kostolné kielégítően dokumentálja egy régi, Nyitra környéki szláv település intenzív meglétét. Több mint 500 feltárt sír - ez a Cakajovce — Kostolné területén folytatott régészeti ásatások eddigi eredménye. Azonosításra került 2 olyan kivételes lelet is a temetkezési helyen, amelyek a halottnak a sírban való elhelyezésében tértek el a többitől. Ezek esetében a halottat meggörnyesz- tett helyzetben temették' el. A szláv fazekasság, vasmegmunkálás, kovácsmesterség, üvegmegmunkálás és ékszerkészítés magas színvonalát kellő mértékben demonstrálják a cakajovcei temetkezési hely leletei is. Bár a régészeti feltárás még nem fejeződött be, a leletanyag máris igen gazdag. — A sírokban az anyagi kultúra fontos adataira bukkantunk: ékszerekre — fülbevalókra, gyűrűkre, karkötőkre, nyakláncokra, öntött félholddal összedolgozott nyakékekre, vert ruha- és hajdíszekre, amelyek mind a fejlett kézműipar meglétének a bizonyítékai, no meg a szomszédos területekkel való kereskedelmi kapcsolatokra utalnak . .. Az értékes leletekhez sorolhatók azok az István korabeli pénzérmék, amelyekből 28 darabot találtak Cakajovcé- ben. Ezek a pénzek az első magyar király, I. István (1000- 1038) „képviselői” ezen a területen. A talált pénzérmék a megboldogult szájába voltak dugva vagy a medencecsontja alá voltak téve. A XI. században ugyanis kiadtak egy olyan egyházi törvényt, amely szerint az elhunyt mellé a sírba könyöradományt kell tenni. Hogy a halott a másvilágra ne szegényen menjen, a hozzátartozók néhány elhunyt esetében a szójába tették a pénzérmét, hogy azt a kíváncsiskodók ne láthassák.- Az értékes leletek arról tanúskodnak,. hogy a szlávok- nak élénk .kereskedelmi kapcsolataik voltak a dél-keleti és a baltikumi területekkel. Ez az adat is nagyon fontos történelmi múltunk tanulmányozása szempontjából - teszi hozzá dr. Mária Rejholcová.- Ügy tűnik, hogy a cakajovcei kora középkori temetkezési hely kezdetben a Nyitrai fejedelemség központi részéhez tartozott. Szerepét nem vesztette el a Nagymorva birodalom bukása után sem, de még abban az időben sem, amikor ez a terület a kialakuló magyar állam részévé vált. Az anyagi kultúra emlékei az itteni temetkezés folytonosságára utalnak a IX. század közepétől egészen a XII. század első feléig.- Mikor szűnt meg itt a temetkezés?- Az említett XII. század első felében. Minden valószínűség szerint ez azzal lehet ösz- szefüggésben, hogy a temetőt áthelyezték a templom környékére . . . (A livot c. szlovák hetilapból fordította és összeállította dr. Hajzer Lajos). Feltárt sir a IX. századból Muzslai Kampis Margit emlékkiállítása Október 28-án a JPTE Tanárképző Karának szakszerve- ' zeti klubjában nyílt meg Kampis Margit kiállítása. A negyven kiállított rajz mellett helyet kapott egy olyan tabló is, melyen az 1981-ben elhunyt művésznő életútját bemutató fényképek és más dokumentumok kerültek elhelyezésre. Az itt kiállított oklevélből tudjuk, hogy 1917-ben kezdte meg tanulmányait a Képzőművészeti főiskolán. Mesterei Csók István és Glatz Oszkár voltak. A tehetséges növendék az Epreskertben külön műtermet kapott, s tanárai ösztöndíjat har-. coltak ki számára, ezzel biztosították a gondtalan megélhetést, s a nyugodt alkotó munkát. Többször szerepelt budapesti kiállításokon, önálló bemutatkozása először 1931-ben volt a Nemzeti Szalonban. A következő évben egy rangos páduai kiállításra küldte el képeit. Rajzait folyóiratok szívesen közölték, s a kortórsírók közül többer\ is felkérték műveik illusztrálására. Nyugdíjas éveiben Pécsre költözött, hogy fia Kampis Péter író közelében lehessen. Már régen, főiskolás éveiben is többször megfordult a városban, nagyon megszerette, sokszor foglalkoztatták munkálkodása során a Havihegy alatti városrész kanyargós utcái és egymás fölé kapaszkodó házsorai. Hosszú ideig lakott a Kolozsvár utcában, ahol sokat dolgozott, s a termékeny évek szép eredményét be is mutatta Pécsett 1964-ben, a Janus Pannonius Múzeum Káptalan utcai kiállítótermében és 1972-ben a pécsi Néprajzi Múzeum épületében. A megyében másutt is többször ' kiállított. Kampis Margit az idős emberek bölcsességével vizsgálódott. Elgondolkodott a látottakon, s ott időzött el legtovább, ahol emberi gyötrelmeket, bajokat, betegséget, s megértést talált. Szerette a rendet, a fegyelmezettséget, a komolyságot. Munkáira a letisztultság, az egyszerűség, az építettség jellemzőek. Rajzai finomak, halkszavú- ak, érzékenységről,' rezdülésekről, karaktert megragadó képességéről tanúskodnak. Munkáit őrzik múzeumok, magán- gyűjtemények. A most megrendezett kiállítást, amely a művésznő első emlékkiállítása, követi hamarosan a második., A cserkúti műemlék templomban mutatják be rajzait. Pandur József
