Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-05 / 304. szám
6 Dunántúlt napló 1982. november 5., péntek Lesz csemete bőven! Roham a gyümölcsfákért A minőség, nem a származási hely alapján teszünk különbséget Azonos pénzügyi feltételekkel Á jövedelem típusú adóztatás hosszabb távon nem oldható meg A mezőgazdasági termelés meghatározott területein olcsóbb a kisüzemi termelés. A termelés gazdaságosságának megítélésében azonban nem lehet eltekinteni a két mezőgazdasági szektor közötti közgazdasági szabályozás eltéréseitől, amelyek az adórendszerben, a társadalombiztosítási járulékban, az árrendszerben, a támogatási rendszerben, valamint az amortizáció képzésében és egyéb költségekben jelentkeznek. Az eltérések okairól, a lehetséges közelítés módozatairól kérdeztük dr. Kostyál Rezső kandidátust, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjét. Túl korán indult a roham? Vagy a szép ősz miatt késik a szállítás? - A gyümölcsfalerakatok Pécsett mindenesetre nagy nyomás alatt állnak és csak nehezen tudnak eleget tenni az igényeknek. Nincs még elkésve semmi! Decemberig lehet fát ültetni. A vegetáció tulajdonképpen csak múlt héten állt le, és a nagy- gazdaságok most szedik fel a csemetéket. Lesz még gyümölcsfa bőven! A Kertészeti Vállalat temető melletti lerakatára tegnap este érkezett egy pótkocsis szállítmány Alsótekeresről. Mától tehát újból lesz őszibarack! Őszibarack iránt nagyon nagy a kereslet. Négy szállítmány - 3000 darab - fogyott el. Tíz fajtára lehet még számítani, s az újak közül a Springgoldra. Almából nyolc fajtát kínálnak, körtéből megfelelő a választék, cseresznyéből csak a legkoraibb fogyott ki. Új fajta a „Van". Június második felében érik, ropogós és jobban köt, mint a Germersdorfi. Itt is, de a Pécsi Áfész Nagy- árpádi úti lerakatában is lesz dióoltvány, az Alsószentiváni 117-es. Száz-száz darabot várnak. Ára: 75-85 forint. Málnából, egresből, ribizké- ből válogatni lehet. Most már szabadgyökerű díszfák is kaphatók, 50—70 forintba kerülnek. A cserjék ára 10—12 forint. A Pécsi Álész Nagyárpádi úti lerakató is elnézést kér a vevőitől: őszibarack nincs, dió nincs, a körte elfogyott. Kedden érkezik újabb szállítmány - s minden kedden - a Szikrai Állami Gazdaságból. 20 000 csemetét rendeltek! Jövő kedden tehát ismét lesz őszibarack is. A gyümölcsfaárak a tavalyiak: 35—43 forint egy csemete fajtától, fejlettségtől függően. November 15-től itt szőlőolt- vóny is kapható. 30 fajtára van ígéretük Villánytól. 24 forint egy oltvány. Lesz Ezerfürtű, Zenit és Rekord is. A Pannónia Áfész lerakató a múlt hétfőn nyitott a Nagyárpádi úton. Két szállítmány érkezett Alsótekeresről. A kínálat nem rossz: van 2000 almafájuk 10 fajtában, 1500 körtéjük az egészen koraitól a téliig. 5—6 fajta megy- gyet és őszibarackot tudnak adni. Van szilva és magoncról nevelt dió. A' Nagyárpádi úti lerakatok mindennap fél nyolctól négy óráig vannak nyitva, szombaton 12—13-ig. Most vasárnap nem, de jövő vasárnap is nyitva lesznek, bár az ostrom péntek-szombaton ’ szokott lenni. A Kertészeti Vállalat hétkor nyit és négykor zár. Szombaton kettőig árusít. — Milyen szerepet tölt be a kistermelés a mezőgazdaságban? — A háztáji és kisegítő gazdaságokban állítják elő a mezőgazdasági termelés eg.yhar- madát, egyes, főleg állattenyésztési termékekből pedig meghatározó a kistermelés sze. repe. Bruttó termelési értéke — 1976. évi változatlan áron számítva '— 1971 és 1980 között 14 százalékkal emelkedett. Jel. lemző, hogy az óllattehyésztés fejlődött dinamikusabban: 31 milliárd forintról 37,5 milliárd Ft-ra, azaz 21 százalékkal. — Miben azonos és miben tér el a pénzügyi szabályozás a nagyüzem és a kistermelés között? — A nagyüzemekben az adóztatás fő formája a bruttó jövedelem adóztatása, ami 13 —15 százalékos. Emellett földadót is fizetnek. Az adó átlagos mértéke hektáronként 320 Ft. A háztáji és kisegítő gazdaságok kétféle adót fizetnek: földterületük után jövedelem- adót, s ha tevékenységük árbevétele egy dolgozóra számítva meghaladja az évi 150 000 forintot, akkor az úgynevezett árbevételes adót. — Miért nem a jövedelem alapján adóztatnak? — A kistermelőknél azért nem a képződő jövedelmet választót, ták adóalapul, mert e jövedelmek számvitelileg nem mutat- hatók ki úgy, mint a nagyüzemben, és nem különíthetők el a család egyéb bevételeitől (szövetkezeti tagság, munkavégzés, családtagok munkajövedelmei stbj. A jövedelem típusú adóztatás tehát hosszabb távon sém oldható meg. A földek adóztatásában a művelési ágak, illetőleg a föld. terület átlagos aranykorona értékétől függően jelentős a különbség. Egy hektárra átszámítva a kistermelők átlagos földadója körülbelül 950 Ft. Az árbevétel nagyságától függő adó a kiugró jövedelmek erőteljesebb korlátozását szolgálja. Tavaly 3118-an fizettek ilyen adót, s e címen a költség- vetés c-sszesen 12,3 millió forintot számolhatott el. — Mi a helyzet a társadalombiztosítással? Igaz, ma már az egész lakosság jogosult, rá, de ennek a jogosultságnak bizonyos pénzügyi vonzatai is vannak. — A termelőszövetkezetek tagjaik keresete után az általános mértéknél kevesebbet, a kifizetett murikadíj 16 százalékának megfelelő összeget fizetik társadalombiztosítási járulék címén. A tagok betegségi ellátása ugyanis a szövetkezetét terheli. Vaskapupusztán, nagyapja egykori tanyáján két turnusban 40—40 sertést hizlal Csuzi Imre technikus. A kistermelők külön nem fizetnek társadalombiztosítási járulékot, ugyanakkor a háztáji gazdaságokban végzett állattenyésztési és zöldségtermelési tevékenység vélelmezett jövedelme után —, ha az közös munkavégzésnek minősül — a termelőszövetkezet az erre vonatkozó szabályok szerint fizeti a társadalombiztosítási járulékot. Igaz, ezt csak a háztáji termelés kisebb hányada után fizeti a nagyüzem. A hatósági felvásárlási árakba tulajdonképpen belekalkulálják a nagyüzemek által fizetett társadalombiztosítási járulékot is, amit a kistermelők nem fizetnek. — Szükség van ilyenfajta két. tősségre? — A nagyüzemekben és a kisüzemekben azonos közgazda- sági feltételekre van szükség, ha azt akarjuk, hogy aki olcsóbban termel, az realizálja annak előnyeit is. A felvásárlási árakat inkább a termékek minősége, mintsem a „származási helyük” szerint kellene differenciálni. Háztáji Jelenleg a vágómarha-, a tej- és a vágósertés értékesítése között van különbség. A tej alapára mindkét szektorban azonos, de a mennyiségi felár miatt literenként* mégis 0,30 Ft a különbség a nagyüzem javóra. A vágómarha értékesítési áréban már lényegesen nagyobb az eltérés. Amíg a kisüzem az alapáron túl kilónként külcmböző címeken csak egy fo. rint kiegészítést kap, addig a nagyüzem öt és felet. A vágósertésnél, annak ellenére, hogy a kisüzemek adják az összes termelés 54 százalékát, az eltérő felárak és prémiumok miatt a kisüzemek hús. kilogrammonként egy forinttal kapnak kevesebbet. Ami a támogatásokat illeti, a nagyüzem és a kisüzem közötti különbségeket támogatási jogcímenként érdemes vizsgálni. A beruházási támogatások közül a mezőgazdasági kistermelők kedvezményes áron kapnak bogyós gyümölcs szaporítóanyagot. A nagyüzemekével azonos kedvezményt kaphatnak ültetvénytelepítésre, ha területük csatlakozik a nagyüzemi területekhez és fóliasátor létesítésére is igénybe vehetnek támogatást. Az építési beruházások kedvezményei nem illetik meg a kisüzemeket. Egyébként a beruházási támogatások fokozatos szűkítésével a nagyüzemek és kisüzemek támogatása közötti különbség egyre csökken, sőt a kisüzemi beruházások hitelellátásának javulása erőteljesen a kiegyenlítődés irányába hat. — Hosszabb távon mi várható a szabályozásban? — "A kistermelés fejlődése elképzelhetetlen a nagyüzemekkel való szoros integráció nélkül. Ezen olyan munkamegosztást kell érteni, amelyben a nagyüzem ellátó, szolgáltató, értékesítő funkciókat lát el azokban a mezőgazdasági ágazatokban, amelyekben a kistermelés az olcsóbb. A szabályozás ehhez akkor alkalmazkodik helyesen, ha valamennyi mező- gazdasági ágazatban, vagy termékre vonatkozóan központilag meghatározott, azonos pénzügyi feltételeket biztosít, ami persze nem feltétlenül jelent azonos megoldásokat és mértéket a két szektorban. Bonyhádi Péter Téli tanfolyamok Kétszáznál több előadás Kétszáznál több előadás, tanfolyamok és több gyakorlati bemutató, mint a korábbi években — szolgálja majd a kistermelők továbbképzését a télen. Az érintett szervek — megyei tanács, népfront, TIT és áfé- szek — koordinált programban állapodtak meg. Az áfészeknél 200 előadásra futott be igény. Vezet a szőlészet-borászat 29 előadással, utána a nyulászat és méhészet következik az érdeklődésben. A népfront 30—40 előadással számol, a TIT tanfolyamszerű továbbképzésre gondol. Egy-egy témában — sertéstenyésztés, növényvédelem — tíz előadás hangzana el, s a végén oklevelet adnának át. A részvételért 300—350 forintot kell fizetni. A Kistermelők és Kertbarátok Szövetsége szorgalmazza, hogy az előadásokban a gyakorlati oidal és a bemutatók kerüljenek előtérbe. Előadásokat kérnek nyúl- és angóratenyésztés- ből. A szőlészetről 3—3 előadást* látnak célszerűnek tájegységenként: általános elméleti kérdések konzultációval, borkezelés és metszési bemutató. A konzultáció lehetőségét mindenütt érvényesíteni kívánják. Ezért az egyetemen vagy a Műszaki Főiskolán rendezett több száz fős előadások helyett Pécsett négy helyen szerveznek előadásokat: Üjmecsek- alján, Pécsbányán és a belvárosban két helyen. A témáról, helyről és időről tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. Kertbarátok tanácsadója A háztáji gazdaságokban, kisüzemekben a növényvédő szerek szakszerűtlen tárolása igen nagy veszélyforrás: gondatlanságból már számos tragédia keletkezett, a kisebb baleseteknek a száma pedig felmérhetetlen. Ezért fontos a növényvédő szerek tárolására, felhasználására előírt szabályok betartása. A legfontosabb előírások egyike az, hogy a növényvédő szereket szigorúan tilos más anyagokkal, például élelmiszerekkel, takarmánnyal együtt ugyanabban a helyiségben, helyiségrészben tárolni. E célra jól elkülönített, zárható helyiséget, helyiségrészt, tárolásra alkalmas szekrényt, ládát kell felhasználni. A helyiség lehetőleg hűvös, száraz legyen, megfelelő szellőzéssel biztosítva. A másik alapvető feltétel: a növényvédőszer-raktárban példás rend szükséges. Mindig külön polcon elkerített helyen tároljuk a rovar-, a gomba-, valamint a gyomirtószereket. Az egyes készítmények összekeverése a növényeknél is komoly pusztulást okozhat. Szorgalmas, rendszerető, az új iránt fogékony embereket sejtet Palolabozsokon a Peter- mann-porta: szép ház, előtte és az udvaron virágok, ívelő lugasszőlő, betonozott utak és a mesteremberek keze nyomát viselő új sertésól, több rekeszben 40 süldővel. — Egyformák? — kérdi Pe- termann György. — Pedig nem egy göbétől vannak. Úgy vettem össze őket a mohácsi vásáron. Mindig a vékony, nyújtott testű, szinte már csontos malacokat keresem. Olyan hathét kilósak voltak 6 hetes korukban. Régebben a fekete fajtákat kedveltem, mert igénytelenebbek voltak, kevesebb takarmánnyal is kijöttek, de a súlygyarapodásban messze alatta maradnak a mostani fehérfajtáknál. És a gyorsaság döntött, az, hogy nyerek egy-két hetet vagy talán hónapot is, mert ezek a fehér, húsjellegű sertések 6 hónap alatt elérik a leadáshoz szükséges súlyt. — Hogyan és mit etet, hogy lUlirotagcBzcfl casco SSBjjät teaEkCEPBlffiCBBt^RBÖl ennyi idő alatt szállításra készen legyenek az állatok? —Hat hétig tiszta malactápot kapnak, majd kukorica- darát és koncentrátumot. 10:1- hez arányban. De keverek hozzá egy kevés búzát is. Amikor 40—50 kilósok, akkor már 7 rész kukoricához egy rész búzát adok. És még valami: mindig keverek az etetésre előkészített takarmányhoz 1 százalék sót. Ez kell csakúgy, mint a szalma. Nézze csak meg, most is eszegetik a szalmát! Úgy kell nekik, mint az embernek a zsíros ebédhez a savanyúság. A maradék szalmát minden reggel és este kisöpröm az ólakból, a disznók nagyon meghálálják a tisztaságot, a rendet. — Hányszor etet naponta? — Reggel 5-kor, majd kilenckor, délben, délután 3 és fél 4 között és végül este fél nyolckor. Azaz ötször kapnak enni mindennap, és mivel egyszerre keveset esznek, nem terhelik meg annyira a gyomrukat. Én nedves takarmányt etetek , mert úgy kevesebbet pocsékolnak. Nyáron, ha nagy a hőség, egy külön edényben teszek be nekik vizet is. — Ennyi disznónak nagy- mennyiségű takarmányra van szüksége. Hogyan szerzi be? — Van természetesen saját kukoricám is. de ez nem elég. 80 mázsa szemes kukoricát vettem a véméndi tsz-től. Ez a padláson van. Egy nagy tölcséren szükség szerint engedek le kukoricát a keverő helyiségbe, rá a darálóra, majd egy öblös takarmányozó kódba kerül. Mindenfajta takarmányhoz megcsináltam a pontos mércét, tehát nem kell méricskélni, mérleget használni. Ha száraz a kukorica, akkor tudok előre is darálni. Most ősszel — télen vigyázni kell mert köny- nyen befullad, megpenészedik, ezért etetésről etetésre mindig csak a szükséges mennyiséget darálom le. — Szakértelem és sok munka kell az eredményhez. Megéri? — Sokáig bikákkal foglalkoztam. Akkor abban volt a pénz. Most úgy látom a sertések hoznak szép nyereséget. De ha egyszer nem fizetődik ki a sertés, hát újra váltok és valami másba kezdek. Egyelőre, és úgy néz ki a helyzet, méq elég sokáig a sertések biztos pénzt jelentenek. Reil József Az elhúzódó szép ősz miatt késik a szállítás Decemberig lehet fát ültetni
