Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-30 / 329. szám

1982. november 30., kedd Dunántúlt napló 5 Ünnepélyes kitüntető díjátadás ^ A negye közösségéért kifejtett munkáért Pécs felszabadulásának év­fordulója alkalmából — no-. vember 29-én — hagyományos, hogy átadják a Baranya me­gyei Tanács kitüntető dijait. Az ünnepséget tegnap Pécsett, a megyei tanács dísztermében rendezték. Az ünnepségen részt vett Rajnai József, a megyei pártbizottság titkára, Krasznai Antal, a Hazafias Népfront megyei titkára, Pirisi János, a Pécs városi Tanács elnökhe­lyettese, Kovács Dezső, a KISZ megyei első titkára, Simon Jó­zsef, az SZMT titkára. ünnepi beszédet Hon/áth La­jos tanácselnök mondott: — A kitüntető díjakat Pécs felszabadulásának évforduló­ján adjuk át azoknak, akik az­által váltak érdemessé erre az elismerésre, hogy a területfejlesz­tés, a művészetek, a közműve­lődés, s közoktatás, az egész­ségügy, továbbá a sport terén eredményes munkájukkal ki­érdemelték, s ezzel jelentősen hozzájárultak Baranya megye és Pécs város anyagi, szellemi fejlődéséhez. — Azokat üdvözlöm — mon­dotta megyénk tanácselnö­ke —, akik a bajok folytonos sorolása, az ideális állapotok­ról való meditációk helyett a most és itt megvalósítható, a megnehezült körülményekhez igazodó, tetteket, kezdeménye-, zéseket vállalták — majd foly­tatta : — Baranya közössége kö­szönti azokat, akik másoknál többet tettek a megyéért. — Kérdezhetnénk — emelte ki Horváth Lajos —, hogy a megye ilyen ügyének hangsú­lyozása nem jelenti-e a provin­cializmus lábra kapását? Meg­győződésem, hogy ez az értel­mezés nálunk inkább csinált, mintsem valós veszély, hiszen aligha kétséges, hogy az or­szág mintázza magához a me­gyét és nem fordítva. Mégis, miközben — egy megye az or­szágot gyarapítja — eközben szeretné önmagát is kifejezni. Tehát nemcsak országot épít, de megyei karaktert is formál. Minden megyei vezetés törek­szik erre! És ezzel nem provin­ciális önérzetet akar csiholni, hanem sokkal inkább a szű- kebb haza közösségteremtő szeretetén építkezve, a helyi viszonyokhoz jobban illeszked­ve, önállóbban és kezdemé­nyezőbben kívánja a politikát alkalmazni. És a jól illeszkedő adaptációnak nagy felhajtó­ereje és visszaható ereje, szé­les sodrása lehet, melyet érde­mes az ország szolgálatába állítani. — Meggyőződéssel mondjuk, hogy e vidék megérdemli az érte való munkálkodást. Mert fog ez a táj! Kit azért, mert itt Vári Éva színművésznő átveszi kitüntetését dr. Horváth Lajostól született és ebtől fakad hűsé­ge is. Mást azért, mert mint magot idesodorták a szelek és itt érlelt kalászt. Megint mást azért, mert itt talált alkotásra bázist. Szerencsére visszahúzza ez a tájék azt is, ki innét ki­repült és másutt teszi dolgát. — Mi magunk — kiket ve­zető szolgálatra választottak — szeretnénk erősíteni ezt a me­gyéhez kötődést és megbecsül­ni ezt a megyéért vállalást. Horváth Lajos beszédét ezek­kel a szavakkal fejezte be:- A most átadásra kerülő díjak arra hivatottak, hogy elismer­jük a megye közösségéért ki­fejtett munkát, a megye gyara­pításáért, arcélének formálá­sáért kifejtett önzetlen tevé­kenységet. Ezt követően megyénk ta­nácselnöke átadta a kitünte­téseket. A Baranya megyei Tanács Janus Pannonius művészeti di­ját adományozták Schrammel Imre keramikusművésznek, Vári Évának, a Pécsi Nemzeti Szín­ház színművészének, Vidáko- vics Antalnak, a Baranya Tánc­együttes művészeti vezetőjé­nek. Közművelődési díjat kapott: Agócsy LászJó ny. zeneiskola­igazgató, Pavlovics Márkné, a Pécsi Janus Pannonius Szak- középiskola ének-zene tanára, Pál József, a Baranya megyei Könyvtár osztályvezetője. Közoktatási díjat vett át Vas István, a szigetvári Zrínyi Gim­názium és Szakközépiskola igazgatója, Varga Józsefné, a pécsi Bimbó utcai óvoda veze­tő óvónője, Vida János általá­nos iskolai tanár, szakfelügyelő. Dr. Doktor Sándor egészség- ügyi dijat vett át: Földes Jó­zsef, a Mohács városi Kórház- Rendelőintézet gazdasági igaz­gatóhelyettese, dr. Kummer­länder Lajos megyei onkológiai szakfőorvos, Werner Edit, az Egyesített Szociális Intézmény vezető házi gondozónője. Testnevelési és sportdijat ka­pott Balyi István, a Baranya megyei Sportlövő Szövetség el­nöke, Solymossy Egon, a PMSC atlétikai szakosztályának tech­nikai vezetője dr. Szkladáriyi László, a Mohácsi VTE evezős szakosztályának vezetője. Területfejlesztési díjjal tün­tették ki Szűcs Istvánt, a Komlói Carbon Vállalat igazgatóját, Vadál Bélát, a szabadszentki­rályi termelőszövetkezet elnö­két. Nagy István Történelmi emlékülés felszabadulásunk évfordulóján Pécs felszabadulásának em­lékére tudományos ülést ren­deztek tegnap a megyeszékhe­lyen. A Baranya megyei Tanács KISZ Bizottságának levéltári alapszervezete másodízben kez­deményezett helytörténeti kon­ferenciát; először a megye if­júsági mozgalmának története volt a téma, most pedig Pécs felszabadulásának eseményei, történelmi előzményei és követ­kezményei, azok a társadalmi, politikai viszonyok, amelyek kö­zött Magyarország és benne Pécs históriájának új korszaka kezdődött. A levéltári KlSZ-szer- vezet a rendezéshez a Magyar Történelmi Társulat Dél-dunán­túli csoportjának, a levéltárnak és a megyei tanács KlSZ-bizott- ságánok segítségét kérte. így Átadták a Nevelési Központ művelődési házát A mozi hétfő óta üzemel Régen várt, fontos épülettel gyarapodott Pécsett a kertváro­si lakótelep. Vasárnap délelőtt átadták a Nevelési Központ művelődési házát, központi épületét, amelyben korszerű színházterem, könyvtár, fono téka, több nyelvi terem, kiállí tásokra, kiscsoportos foglalko zásokra alkalmas térség talál ható. A földszinti aula szolgál tatásai a gyors tájékozódást, a mindennapi élethez szükséges információk beszerzését teszik lehetővé. A vasárnapi ünnepségen Szilágyi János, a Nevelési Köz­pont igazgatója mondott be­szédet, majd az intézmény mű­vészeti együttesei adtak mű­sort. Fellépett az avatási mű­sorban a Pécsi Állami Zeneis­kola barokk kamaraegyüttese és a Gyárvárosi Űttörőzenekar is. Az aulában virágkiállítás és -vásár kezdődött meg az ün­nepség után, könyveket lehetett vásárolni az ötletes sátrakban. Vasárnap délután a gyerekek vették birtokukba az aulát: ját­szóházat rendeztek számukra a művelődési ház munkatársai. Hétfőn a filmszínház felava­tására gyűltek össze a pécsi kulturális élet meghívott kép­viselői. A művelődési ház nagy­terme ugyanis alkalmas mozi­vetítésekre is. Az intézményt Pozsgai Miklós, a Baranya me­gyei Moziüzemi Vállalat igaz­gatója mutatta be, s vázolta a filmszínházzal kapcsolatos el­képzeléseket. A mozi elsősor­ban az oktatást segíti majd, oktató-, ismereteterjesztő és dokumentumfilmeket vetítenek az óvodásoknak, iskolásoknak. A hét három napján pedig a kertvárosi lakosság számára rendeznek vetítéseket. Mindjárt az első nap, a Hófehérke és a hét törpe című Walt Disney- film vetítése előtt tumultuózus jelenetekre került sor a mozi pénztáránál. A nagy érdeklő­désre való tekintettel jó volna talán ezt a filmet prolongálni a kertvárosi moziban. H. J. került sor a tegnapi rendez­vényre, amelyen négy előadás és tizenhárom korreferátum hangzott el. Tasnádi Péter, a Baranya me­gyei KISZ Bizottság titkárának bevezetője után Visegrádi Ta­más, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának munkatársa nyitotta meg a tanácskozást. Tasnádi Péter hangsúlyozta, hogy a helytörténeti kutatás so­kat tehet a nemzeti múlt meg­ismertetéséért, különösen pedig a felszabadulást követő évek bonyolult, még nem minden részletében tisztázott körülmé­nyeinek feltárásáért. Kiemelte, hogy az újjáépítés időszakában a kommunista párt milyen je­lentős vezető szerepet játszott. Ezután dr. Szita László, a Ba­ranya megyei Levéltár igazga­tója Baranya — Pécs társadal­mi és politikai problémái a II. világháború idején címmel tar­tott előadást, dr. Fehér István kandidátus, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karónak tanszékvezetője a má­sodik világháború idejének Dél- dunántúli haladó nemzetiségi mozgalmairól szólt. Bezerédi Győző, a Janus Pannonius Mú­zeum helytörténeti osztálya ve­zetőjének előadása az Adatok Boranya és Pécs felszabadulá­sának történetéhez címet, dr. Füzes Miklós, a JPM igazgató- helyettesének előadása pedig A kulturális élet újjáéledése Baranyában és Pécsett a fel­szabadulás után címet viselte. A referátumok és korreferátu­mok felölelték a korszak szá­mos jelentős eseményét és ke­vésbé ismert jelenségét, részben új tényeket közölve, részben a tényeket új összefüggésbe ágyazva. Ily módon a tudomá­nyos konferencia anyaga jelen­tős segítséget nyújthat a taná­roknak, a helytörténeti szakkö­rök vezetőinek. A korreferátu­mok szerzői voltak: Tegzes Fe­renc levéltáros, Márfi Attila s. levéltáros, B. Horváth Csilla múzeológus, Vargha Dezső le­véltáros, dr. Györgypál Elemér, a Baranya megyei Tanács fő­előadója, Borsy Károly helytör­ténész, T. Mérey Klára dr., a DTI tudományos főmunkatáirsa, Cseresznyés Ferenc, s levéltá­ros, dr. Kéri Nagy Béla, a Pol- láck Mihály Műszaki Főiskola adjunktusa, dr. Rajczy Péter, ny. gimnáziumi tanár, Erdődi Gyula levéltáros, Nagy József, a JPTE főiskola adjunktusa és dr. Ná­dor Tamás, az MR Pécsi Körzeti Stúdiójának főmunkatársa. G. T. Irodalmi est a DOZSO-ban A Doktor Sándor és a Zsolnay Mű­velődési Központ Nagy László irodal­mi köre és szocialista brigádjai vá­rosunk felszabadulásának 38. évfor­dulója alkalmából ünnepi irodalmi estet tartottak. Az emlékbeszéd el­hangzása után Piacsek Erzsébet Váci Mihály: Szabadsági Te tégy gazdag­gá minketl című versét szavalta el, majd az amatőr írók és költők mu­tatták be erre az alkalomra írt mű­veiket. Novelláját olvasta lel Jeli József, és Dénes Gábor, versfűzért mutattak be: Bátort Imre, Dénes Gábor, Falus Orsolya, Hegedűs Eri­ka, Jánosi Ilona és Marosi Izolda. Az előadóesten közreműködött Tobak Mária, Sólyom Ildikó és Szívós Gyöngyi. Az irodalmi estet Sánta Jó­zsef rendezte. Pécs felszabadulásénak évfordulóján Fiatal szőlész és borász szak­emberek tanácskozása Mohácson Az ország különböző terüle­tén működő gazdaságokból 3ő fiatal szőlész és borász szak­embert iköszöntött tegnap reg­gel a Hotel Csele tanácstermé­ben Fischer János, Mohács vá­ros Tanácsának elnöke, a TIT Baranya megyei szervezete, a klSZ Baranya megyei Bizottsá­ga, valamint a Villány-Mecsek- aljai Borkombinát által immár második alkalommal megren­dezésre kerülő egyhetes szak­mai továbbképzésen. Fischer Já­nosnak a város és környékét, annak gazdasági körülményeit és kulturális értékeit bemutató előadása után Juhász Károly, a Pénzügyminisztérium főmun­katársa tartott előadást a me­zőgazdasági nagyüzemek jöve- delemszabályozásónak 1983. évi változásairól, különös tekin­tettel a kertészeti ágazatról, azon belül is a szőlőtermesztés­ről és annak feldolgozásáról. Délután a tanácskozás dr. Diófási Lajosnak, a Villány- Mecsekaljai Borgazdasági Kom­binát vezérigazgató-helyettesé­nek előadásával folytatódott, a téma: a szőlőtőketerhelés meny- nyiségi és minőségi összefüggé­seinek vizgálata volt. Ezt köve­tően a baranyai borok bemu­tatóján vettek rézt a fiatal szakemberek. Az egyhetes fog­lalkozások sorában ma délelőtt a résztvevők saját gyakorlati tapasztalataikról számolnak be, míg délután üzemlátogatáson vesznek részt Villányban, ahol meghallgatják Óhelyi Jánosnak, a VMBK üzemegység igazgató­nak a melegítéses vörösbor-ké­szítésről szóló előadását. Az ifjú szakemberek szerdán délelőtt a VMBK pécsi kutató állomásának munkájával ismer­kednek, majd a Vas megyei Velembe utaznak, ahonnan másnap Grázba indulnak, .az ottani bemutató megtekintése­re. Pénteken délelőtt Mohács történelmi emlékeinek megte­kintése, majd délután Bhőm Antalnak, a Társadalomtudo­mányi Intézet tudományos mun­katársának és Fekete Tibornak, a KlSZ KB értelmiségi fiatalok tanácsa titkárának részvételével ifjúságpolitikai kerekasztal-vi- tán való részvétel szerepel a programokban. K. L. Fotó: Schindl József Kéményügy Lelkesen és helyeslőén figye­lem a televízió menedzsermű­sorát, amelyben felkínálják népgazdasági hasznosításra ta­lálmányaikat a feltalálók, öt­leteiket az újítók - mert belá­tom, hogy a gyártók és üze­mek stb. nem mászkálhatnak folyton feltalálók és , újítók után, nincs-e véletlenül egy­két hasznosítható ötletük. Az már más kérdés, hogy ha a feltaláló bekopog hozzájuk, mit válaszolnak, tapasztalataim szerint feltehetőleg azt, hogy forduljon a tévéhez, majd ők is oda fognak fordulni, mégis­csak más, ha a nyilvánosság előtt történik meg az egymásra találás nagy aktusa — dehát istenkém, ennyi emberi gyenge­ség még megbocsájtható. Lelkesen és helyeslőén figye­lem tovább az Ablak és hason­ló műsorok hasznos információ­kat közvetítő szerepét, sokmin­den van, amit az egyes ember maga nem képes átlátni és ki­deríteni. Más kérdés, hogy egy, a tökéleteshez közelebb álló társadalomban a szerv, aki ezt vagy azt intéz és az egyed, aki­nek éppen ezt vagy azt kellene intéznie, közvetlenül is egymás­ra találhatnának, de ma még nagyonis kell a közvetítő, ese­tünkben a televízió nyilvános­sága. Ami viszont meglepett, azaz, hogy előrelépés helyett vissza­felé topogás látható etéren. Ugyanis most már a Híradó is közvetítő szerep vállalására kényszerül. Gyártó- és munka- közvetítő szerepre. Ráadásul két részben. Ami már-már a sorozat képzetét kelti az em­berben. Először gyanútlan voltam. Bemutatták ugyanis Budapest nemtudomhány százezer kémé­nyét, amelyek roppantul rozo­ga, kormos és reménytelen álla­potban vannak, és nincs, aki tisztítsa, javítsa őket. Személy szerint én mélyen együttérez- tem a szegény fővárosi kémény­tulajdonosokkal, annál is in­kább, mert a pár év előtti sa­ját kémény-élményem álmom­ban se jöjjön elő. Egy. kémény is lidérces gond, hát még százezer! No de kiderült, hogy a gon­dok bemutatásának folytatása is van. Jelentkeztek a tisztítás­ra és javításra kész vállalatok, részlegek, kisvállalkozások. Szé­pen felsorakoztak, közölték, itt állnak, bevetésre készen. Azok pedig, akik előző napon kije­lentették, hogy bár rájuk tar­tozna, de kapacitás hiányában e feladatot ellátni nem tudják, a nyilvánosság előtt nyugtáz­ták elégedetten a jelentkezők nagy számát és üzenték meg nekik, hová forduljanak. Min­den jó, ha a vége jó — az or­szág népe elégedetten vehette tudomásul: nem füstölnek ezen­túl a fővárosi kémények, a te­levízió elintézte. Illetlenség egy ilyen általá­nos örömet keltő heppiend után okvetetlenkedni, de mit tegyek, ha eszembe jutott egy és más. Ha nem megy másként, használjuk mi is ezt a módszert. Itt fs lenne annyi elintézni és megszervezni való! Van, ahol kapacitás hiányzik, van, ahol munkaerő. Minek mászkáljunk utána, miért ne használjuk föl a technika eme vívmányát? Akinek szüksége van valamire, le kell ültetni egy barátságos függönyös ablak vagy egy pál­ma elé, mondja el, mi fáj, mi kellene, másnap a jelentkező­ket is bemutatjuk. Dupla ha­szon, dupla dicsőség. Később ki lehetne terjeszteni a módszert az egyedi kívánsá­gokra. A kollegáknak is mind kéne valami. Egyiknek bádogos, aki az esőcsatornát megjavítja, másiknak jóminőségű kisüsti körtepálinka. Nekem spéciéi most egy asztalos kéne. Ha valakinek van fölös kapacitá­sa ... csak egyetlen ablakról van szó! Jelentkezéseket a meg­adott telefonszámon kérjük. Ka­landorok kíméljenek. H. E.

Next

/
Thumbnails
Contents