Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-30 / 329. szám

1982. november 30., kedd Dunántúlt napló 3 Az egész országot átfogó hálózattal Önálló vállalat lesz a Pannónia Mezőgazdasági Társaság Lehet szellemi terméket nálunk is rentábilisan eladni Holnap három évi munka alapján 82 termelőszövetkezet, állami gazdaság és kutatóinté­zet vezetőinek egyetértését kéri Pécs-Cserkúton, a Növényvédő ' Állomás nagytermébe összehí­vott igazgatótanácsi ülésen Baksai Antal elnök, és önálló vállalattá alakul a Pannónia Mezőgazdasági Társaság. Nem mindennapi esemény. Széles skálán A szellemi termékek gyors megvalósítására létrehozott ügy­nökség — az első a szocialista Magyarországon — 1979-ben alakult. Három év alatt kiépí­tette szervezetét — Lentitől Haj­dúnánásig 82 gazdaság, válla­lat, intézet a tagja. Innovációs irodája működik Keszthelyen, Budapesten, Debrecenben és januártól Magyaróváron. Három év alatt kialakította szakember, gárdáját — 30 mérnök szerez kivitelezőt és felhasználót talál­mányoknak és újításoknak, köz­vetít munkát szabad termelő ka pacitásókra. Három éve azt írtuk: minden szellemi termék annyit ér, amennyi új értéket hoz. A Pannónia szellemi ter­mék. Szervezetében egy lánco­latba kapcsolta össze a felta­lálót, a kivitelezőt, a kereske­dőt és a felhasználót, és bebi­zonyította: lehet szellemi termé­ket nálunk is rentábilisan el­adni, lehet új dolqokat nálunk is, akár eqy év alatt is a gya­korlatba átültetni. Az igazgatótanács holnap a teljesítményt méri fel, a tényéké a szó. A durumbúza és a lóbab volt a PMT első nagy vállalkozása. Az idén 12 tsz 709 hektáron termelte a szeqedi Gabonaku­tató Intézet fajtáit. A siker nem eqyértelmű. Újabb, külföldi faj. tókat kell bevonni a termesz­tésbe. A Gabanatröszt megren. delésére 10 000 héktár a cél. A lóbab-terület a nulláról 3000 hektárra futott fel. A faj­tafenntartást és vetőmagelőál- lítást a maqyaróvári egyetem­mel véqezteti a Pannónia a technológiai kísérletekbe be­vonta a Bajai Kukoricatermesz­tés: Rendszert, finanszínorozá- sukban részt vesz a Fehérie- proqram Iroda és a MÉM. 35 gazdasóa termelt az idén lóba­bot, és jövőre csupán Debre­cen térséqében 7 tsz csatlako­zik 1000 hektárral. Heteken belül üzemszerűen működni kezd a pécsi szenny­víziszap granuláló. 7000 tonna csíramentes granulátumot állít elő. A Pannónia vállalta: el­végezteti a nagyüzemi trágyá- zási kísérletéket és az ered­ménytől füqgően megszervezi nylon-zsákokban a forgalomba- hozatalát. 25 mázsa granulá­tummal számolnak hektáron­ként, amely 5,5 mázsa műtrá­gyával egyenértékű. Szóltunk már a keszthelyi bioprogramról — kémiai anya­gok kiiktatásával kívánnak zöld­séget és gyümölcsöt termelni két-három szoros árért exportra. A program előkészítése meg­nyugtatóan halad. A résztvevő gazdaságok — kistermelők is — csak szervestrágyát használnak majd. A hígtrágya különböző adalékanyagokkal történő fel­itatósára a Pécsi Állami Gaz­daságban. Tapolcán, Ócsán és Somogysámsonon végeznek kí­sérletet. Az Agrotek vállalta, beszerzi a Cofuna-koncentrá- tumot. Gyors-komposztkészítési kutatások folynak a keszthelyi egyetemen. Ugyancsak ott most novemberben fejeződik be a „gilisztagyári” kísérleték első szakasza. Emlékeztetni szeret­nénk rá: hulladékokra gilisztá­kat telepítenek, a felszaporodó állomány elsőrendű szervestrá­Sorozatbon gyártják a fogazott ekevasat Egyházaskozáron Fotó: Proksza gyát és fehérjetakarmányt szol­gáltat. A Bacillus Thuringiensist — ez hivatott felváltani a mai növényvédőszereket — a Kőbá­nyai Gyógyszergyár fogja ren­delkezésre bocsátani. Vecsésen az első kísérletet káposztán az idén elvégezték. A bioprogram egyelőre a hol. napután dolga, a Csókvári Ál­lami Gazdaság füvesítés/ tech­nológiája azonban mai prob­lémákra kínál megoldást — sportpályák füvesítése, rekulti­váció-garanciával. A Pannónia vállalta a piackutatást, reklá­mozást és két új vonással egé­szítette ki: a fű magvak előállí­tásába a keszthelyi egyetemet vonta be és javasolta egy tör- pésítőszer használatát: a fű so­sem növi túl a pázsitméretet. A napokban a Skála-Coop minden áruházában egy új spray jelenik meg: a Phytowax. A veszprémi MAFKI készítmé­nye a növények stranszspiráció- ját csökkenti — és karácsony­kor mór nem hullanak majd a fenyőlevelek. A Georgikon Innovációs Iroda 'karolta fel. Minden jelentős A Pannónia legeredménye­sebb területe azonban a műsza. ki újdonságok megvalósítása. Nyolcmilliós bevétele szárma­zott ezek menedzseléséből. Amikor szerződést kötnek, bizo­nyos tervezett haszon is jelent­kezik és ennek megosztásában megállapodnak. Ez a haszonrész lehetőséget biztosít, hogy az ügyletben résztvevő dolgozók teljesítményét is fiaaszírozhas- sák. A PMT ma már a saját munkájából tartja fenn magát. Idei bevételi terve 13 millió fo­rmt, a várható nyeresége 2,3 millió. Rendkívül széles skálán dol­goznak. Itt minden jelentős, amiből pénz lesz. A szarvasi főiskola találmá­nya a dizel-diagnosztikai mű­szer. Megbontás nélkül vizs­gálja a motort. A Gelka 1984- re vállalta volna. Egy pécsi munkaközösséggel már az idén 500-at legyártattak — fele áron. Pállfy Endre bányamérnök ta­lálmánya egy sajátos kútfúrási eljárás, 30 százalékkal olcsóbb, gyors és a kút minden eddigi­nél bővízűbb. A MÉM a Pannó­niához küldte a feltalálót. Kivi­telezőnek a kaposvári KSZKV-t és a hódmezővásárhelyi tsz-t nyerték meg. Beremenden, Sós- don és a Szilasmente Tsz-ben újítottak fel kutat, a vízhozam 60-ról 800 literre nőtt. Tizen­egy kútra van megrendelés. EgyházaSkozáron ez év szep­temberétől már szériában gyártják a pécsváradi tsz fő­mérnökének találmányát, a fo­gazott ekevasat. 7000 készül el az idén, 30 000 jövőre. A Szom. bathelyí Tangazdaság mérnö­keinek újítása a nehéztraktorok univerzális eszközhordozója. A karádi tsz-ben gyártják. 10 kész, húszra szól a jövő évi megrendelés. A fonóturbinára a Magyar Kereskedelmi Kamara „Szellemi Termék" szakbizottsá­ga hívta fel a PMT figyelmét. Importcikk. Most az Enyingi Ve­gyesipari Szövetkezet kezdi gyártani — 5000 a szövőgyá­rak szükséglete 1983-ra. S a legújabb? Egy debreceni professzor ta­lálmánya: kapszulákba szerves- trágyakeveréket és biostimulá- torokat tesz. A készítmény a facsemete gyökeréhez kerül. A műanyag-csövecske lassan bom­lik el, és a műtrágya megható, rozott idő alatt jut a gyökerek­hez. Az orosházi tsz januárban kezdi gyártani. A Hydromat egy dombóvári elektrotechnikus szabadalma. Az irodában egy automata jelzi a vízműrendszer bármelyik egysé­gében bekövetkezett zavart a villanymotortól a vízvételi he­lyékig. — Megrendelhető. Az Egyesült Izzó két mérnöke a nagyfrekvenciás mikrohullámú berendezések mezőgazdasági alkalmazását kívánja megvaló­sítani. Ez egy energiatakaré­kos, kis eszközigényű módszer szárításra, sterilizálásra, konzer. válásra, detoxifikálásra. A keszthelyi innovációs iroda el­végeztette a kísérleteket és a gyártási programot felterjesz­tette az Állami Fejlesztési Bank­hoz. A Füzesabonyi Vegyesipari Szövetkezet olajszűrő kocsit szerkesztett, amely a motor, és hajtóműolaj használat közbeni szűrésére alkalmas. A debrece­ni innovációs iroda karolta fel. Ugyancsak debreceni téma: az Agráregyetemen a bábolnai szárítók energiatakarékos üze­meltetésre dolgoztaik ki eljárást. A befektetés egy év alatt több­szörösen megtérül. A szükséges eszközöket a Pannónia taggaz­daságaiban gyártatja le az in­novációs iroda. Naprakészen A budapesti iroda olyan vál. lalatokat szervezett be, mint a Reanal, a Metalloglobus, az Agrotek. Tagjai között van a Gelka, a Környei Állami Gazda­ság, a sárisápi tsz a maga több százmilliós elektronikai iparával és a 16/3. számú Nem. zetközi ügyvédi Munkaközösség. — ök szervezték meg az Im- porttraden keresztül az együtt­működést a Pécsi Vasas Ksz és az olasz Pasbo S. A. között — és termelőszövetkezeteik ipari kapacitásának lekötésére part. nernok nyerték meg az Óbudai Hajógyárat. Közgazdasági filozófálgatás helyett sok apró tett — a Pan­nóniának ez a munkastílusa. De van közgazdasági cso­portja is. A kora tavasszal, egy hónappal a rendeletek érvény­be lépése után kiadták tájé­koztatójukat a kisvállalkozási formákról. Dr. Benkő András, a Pécsi Tudományegyetem ad­junktusának gyűjteményét a szerződés- és kiadványminták­ról most kínálják partnereiknek. 14 gazdaság vásárolta meg a Kaposvári Főiskola tanárainak, Babinszky Mihály és Paál Jenő komplex szervezési modelljét a termelőszövetkezetek integ­rált belső információs rendjére. A napokban új szolgáltatás­sal találkoztunk Pécsett, a Kon­zuliban: névjegkártyát, meghí­vót készít azonnal két műszak­ban két-két nyomdász. Ott a pénztárnál ki lehet fizetni. — A Pannónia dolgozói. Az információkat napra ké­szen áramoltatni kutatóintéze­tek és gazdaságok között és fordítva —, erre vállalkozott a Pannónia. Megvalósítására szervezték a reklámgrafikai részleget. Ök szerkesztik a Pan­non-dossziét, reklámanyagot ké­szítenek és filmeket forgatnak — most éppen Debrecen kör­nyékén ötöt. A Pannónia országos kisu­gárzását, szerteágazó vállal­kozásait a gesztor, a baksai tsz, már nem tudja figyelemmel kísérni. Holnap tehát új válla­lat alakul Baranyában. A bak­sai kezdeményezés beérett, iga­zolta létjogosultságát és ered­ményt hoz. Báling József Az új kedvezmények jó hatása Hirth Béla lakatos évente közel 10 ezer darab alkatrészt készít budapesti Híradástechnikai Vállalatnak, de gyárt hiánycikket KOJÁL-nak és az Agrobemek is. Több a kisiparos Mozgolódás a hiányszakmákban E gyre több a kisiparos Baranyo megyében. Az idei létszámnöve­kedés már most rekordnak számit: csaknem 5000 kis­iparos dolgozik, 250-nel több, mint tavaly. Erre alig számitottak a KIOSZ me­gyei titkárságán, ugyanis májusig, a társadalombizto­sítási járulék rendezése miatt majdnem 300-an hagy­ták abba a kisipart, akik­nek a többsége munkavi­szony és nyugdíj mellett gyakorolta a szakmát, első­sorban a kisközségekben. Jelentős volt a csökkenés a mohácsi alapszervezetben is. Az utóbbi tény mindenkép­pen lehangoló, mivel a falusi szolgáltatás megsínyli a hiányt. Más a helyzet Pécsett, Komlón, Szentlőrincep, ahol különösen sokan váltanak ki ipart, főként magántaxizásra, közúti áruszállításra és a szol­gáltatás színvonala minden­képpen jobb, mint egy apró fa­luban. Úgy látszik, még nem éri meg kisközségekbe menni, pedig az iparkiváltás feltételei sokkal kedvezőbbek, mint ko­rábban. Egyedül a kőműves szakma az, amellyel egy eldu­gott településen is akarnak foglalkozni, és legalább any- nyira népszerű, mint korábban a géplakatos mesterség a „vas­kerítés-készítés korszakában". Nagyobb mérvű következte­tést a most kibontakozó ten­denciákból merész dolog len­ne levonni. Az bebizonyosodott, hogy a kisipar tekintélye meg­nőtt, a végzése teljes embert, nagyon sok időt igényel, a ja­nuár 1-vel bevezetett újfajta működési, adózási feltételek pedig kedvezően hatnak. Any- nyira, hogy bizonyos hiányszak­mákat is mernek vállalni. Azt is kimondhatjuk, hogy előtérbe került az áruelőállítás, a hiányeikkpótlás, az újítások, találmányok kivitelezése, ami köszönhető annak, hogy nincs meghatározva a megrendelési értékhatár, a termékgyártás mellett nem kötelező lakossági szolgáltatást folytatni. Szaba­don lehet vállalatokkal, tsz- és áfészes ipari üzemekkel, lakás- szövetkezetekkel termelő- és szolgáltató kapcsolatot kiala­kítani. Az árutermelésben nem ritka, bár most még az újdon­ság erejével hat, hogy a kis­iparos anyagbeszerzőt és -elő­készítőt fogad fel: vagyis kiala­kulóban a kisipar háttéripara. Születőben az új munka- és piaci szokások, így például a fiatal kőművesek, autószerelők, lakatosok és villanyszerelők munkáját élénk versenyszellem jellemzi de erős a konkuren­cia a szabad ipari tevékeny­séggel foglalkozó kisiparosok között is, akik szakképzettség nélkül dolgozhatnak. Ilyenkor többek között a rajz-, sablon-, kegytárgy-, madárkalitká-készí- tők, az iskolai szemléltetőesz­közgyártók, a fülbelövők, a légtechnikai berendezés- és kályhacsőtisztítók, a szennyvíz- szippantók, a műanyagfólia­hegesztők, valamint a vadász- puskajavítók. Az aggodalom, hogy bizonyos szakmák ezzel veszélybe kerülnek, felesleges: a megrendelő hivatott ennek eldöntésére. Csuti J. A cipészmester Pálmatex- ragasztóval dolgo­zott, a műhelyt átha­totta a ragasztóanyag gőze. Bizonyára eszébe se jutott, hogy mennyire veszélyes le­het a Pálmatex, annyira el­foglalta a munkája, csak azt érezte, hogy kezd fázni. A tűzre rakott, kezén a ragasz­tóanyag meggyulladt, a láng­tól a helyiséget betöltő ra­gasztóanyaggőz belobbant. A mester súlyos égési sérü­lést szenvedett. Figyelmetlenség okozott pb-gáz robbanást Mohácson. A férfi elfelejtette, hogyan kell meggyújtáni a pb-tűzhely lángját. Pedig egyszerű: az égő gyufát odatartani az égőfejhez, majd nyitni kell a palackot, és az égőfej csapját. Ő fordítva csinálta. Először a palackot, aztán a lángcsapot nyitotta és — bi­zonyára közbejöhetett valami — csak később gyújtotta meg a gyufát. A gázelegy belob­bant, a konyhai berendezés égett. Kár a Ladáért! Szederkény határában a földutat szalma­maradvány borította. Ki gon­dolta volna, hogy az arra haladó Lada kipufogódobjá­nak hőjétől a szalma lángot fog? A kocsi „bennégett”, a kár 40 ezer forint. S ha már a személyautók­nál tartunk, érdemes más példákkal is alátámasztani, hogy a műszaki meghibáso­dásból eredő autótüzek több­sége is emberi „rövidzárlat­ra" vezethető vissza. Vagy a berendezések elhanyagolá­sára. Gödrében az 1300-as Lada műszerfala alatt kelet­kezett rövidzárlat, az álló kocsi kiégett, a kár 45 ezer forint. Siklóson a Wartburg motorterében csaptak fel a lángok. Hidason a tulajdonos még beállt 9 éves kocsijával, aztán talán életében utoljára szállt ki belőle. Miért? A ben­zincső lelazult a csap alatt. Menet közben még nem volt baj, mert a sebesség keltette légörvény miatt nem jutott kifolyó benzin a forró kipu­fogódobra. Amikor a kocsi leállt... Leégett, a kár 25 ezer forint. A fűtési szezonban különö­sen kedvelik az alkoholt azok, akik télen-nyáron belülről fűtik magukat. A köblényi férfinek nemet mondott az apja, mondván, nem ad neki pénzt italra. A megdühödött 42 éves fiú haragja elől az apa az istállópadlásra mene­kült, félt a veréstől. A dü­hödt „gyermek" erre rágyúj­totta az istállópadlást. Az apa megúszta, a tetőszerke- zett leégett, a kár 15 ezer forint. Talán a bosszú hajthatta azokat a műszaki ismeretek­kel megáldott ismeretlen el­követőket, akik egy siklósi lakás előszobájában okoztak tüzet, a bim-bam csengővel. A nyomógombot leszerelték — sejthették, hogy csak né­hány voltos áram van alatta — a vezetékeket összekötöz­ték, amitől a csengő állan­dóan szólt. Volna. A reduktor nem bírta a túlterhelést, ki­gyulladt. Égett az előszobá­ban a tapéta és minden, ami csak éghető. A „hecc" vé­gül is nem torkolt tragé­diába . . . A gyerekek sem tétlenked­tek Cserdiben, a 3 éves fiacs­ka az öreganyjától elcsórt gyufával meggyújtotta a szé­naboglyát . .. "Bolyban a há­rom 9 év körüli fiú megpró­bálta, hogy a rossz vashordó­ban jól ég-e a szalma. Tet­szett nekik a tűzijáték, sűrűn fordultak szalmáért, a né­hány méterre tornyosuló ka­zalhoz. A tűz „kifutott”, a hordóból a láng végigszaladt a hulladékon a kazalig. A kár 18 ezer forint. Az októberi 38 tűzeset is­mét újabb tanulságokkal szolgált. És 335 000 forint kár­ral járt. Murányi László Q Q

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents