Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-24 / 323. szám

1982. november 24., szerda Dunántúli napló 5 Számítanak a lakosság támogatására Fotó: Schindl József C* Vasúttörténet! kiállítás nyílt a 650 éves Sásdon A Hegyhát és a környező táj életében is kiemelkedő jelentőségű esemény volt 1882. november derekán az első Budapest-Kelenföld— Szentlőrinc közötti vasútvonal elkészülte és az első szerel­vény megjelenése Sásd — akkor háromvágányos — állo­másán. A vaspálya a fejlő­dést, az életet hozta el erre a területre is. Jórészt ennek is köszönhető, hogy Sásd a múlt század 80-as éveiben a me­zőgazdasági és ipari kisáru- termelés meg a kiskereske­delem központjává emelke­dett ki a környező falvak kö­zül. Átformálta a vasútépítés a tájat, s összekötötte a fal­vakat a vásározó helyekkel, Péccsel és a fővárossal. Erről az időszakról is szólt megnyitó beszédében tegnap délután Pápai Sándor, Sásd MÁV állomásfőnöke, méltat­va az úttörők emlékét, ami­kor megnyitotta a „J00 éves a Dombóvár-Sásd-Pécs vas­útvonal" c. kiállítást a sásdi művelődési házban. A kiállí­tás, amelynek anyagát az in­tézmény honismereti szakkö­re gyűjtötte össze, ugyancsak része a 650 éves nagyközség jubileumi rendezvénysoroza­tának. A kiállításon korabeli eszközök, régi jelzőlámpák, okmányok, könyvek, MÁV- albumok és más kiadványok, dokumentumok láthatóak. Újabb óvoda épül Mohácson Mohács legifjabb korosztá­lyához tartozó lakóinak elhe­lyezését a városban tizenkét óvoda biztosítja. Ezekben ok­tóber 1-i adat szerint összesen 1013 kisgyerek ellátását biztosít­ják. Egy évvel ezelőtt módosí­tották az intézmények irányítási rendszerét, amelynek lényege, hogy négy óvodakörzetbe so­rolták a várost, három-három óvodánként egy vezető óvónő és két helyettes irányítja az ok­tató-nevelő munkát. Az eltelt egy év tapasztalata alapján ez a módszer jól bevált, a foglal­kozások változatosabbak, a gyerek szempontjából érdeké- sebbek, és így bizonnyal hasz­nosabbak is lettek. Idén először sikerült elérni, hogy valamennyi gyereket, akiknél indokolt volt a felvé­tele, el tudták helyezni óvodá­ban. Nem kellett indítani az úgynevezett iskolaelőkészítő tanfolyamot sem, mert a leen­dő elsősöket az óvodák nagy­csoportjaiban készítik fel a tudnivalókra. Az óvodák férőhely kihasz­náltsága átlagosan 118,5 szá­zalék. Ez a szám városrészen­ként megoszlik, és az új lakó­telepek közelében jóval na­gyobb. Például a Felszabadu­lás lakótelep házai által körül­vett Brodarics téri óvodában ez a szám 149, a Park utcában pedig 147 százalék. S bár idén az óvodai felvételi bizottság­nak az elutasított felvételi ké­relmek újbóli elbírálása nem jelentett munkát, viszont a szü­lőknek annál több gondot, hogy a lakóhelytől távoli óvo­dába kell hordaniuk a gyere­ket. Éppen ezért döntött úgy a városi tanács, hogy egy öt­ven férőhelyes, panel elemek­ből összeszerelhető gyermekin­tézményt épít a Felszabadulási lakótelepen. A munkát, amely­ben számítanak a lakosság önként vállalt- segítségére is, még idén elkezdik, hogy jövő szeptembertől fogadni tudják az apróságokat. A gyerekek foglalkoztatását 73 óvónő végzi. Ezen kívül ket­ten dolgoznak képesítés nélkül. Megoldott a városban az anya­nyelvi óvodai képzés is, dél- szlávot négy csoportban 117 gyerek, németet pedig hét cso­portban 226 gyerek tanul Mo­hácson. Berta Mária A TESZOV küldöttközgyűlése (Folytatás az 1. oldalról) lyettese, az V. ötéves terv ele­jén egyesüjt nagy tsz-ek kez­deti hátrányos helyzetéről, majd fokozatos stabjlizálódásá- ról szólt. Közülük Kétújfalu már kiváló tsz lett, de egyre szebb termelési eredményt mu­tat fel a pécsvóradi, a" magyar­telein, a szentlőrinci és a gör- csönyi egyesült tsz is. Ö is hangsúlyozta, hogy a személy- cseréhez eszközellátottság is kell. Bírálta a krónikus alkat­részhiányt is, ami különösen a magyar gyártmányú — Rába- Steiger — gépeknél érthetet­len. A négy éven át veszteséges diósviszlói tsz fiatal elnöke, Fe- renczi András, idei szép ered­ményeikről adott számot. A termelésüket 46 százalékkal nö­velték, búzából hektáronként 1,7 tonnával, kukoricából 2 ton­nával, szőlőből 4 tonnával ma­gasabb termést takarítottak be, mint tavaly. Hatmillió forint veszteséget gazdálkodtak ki, s az idén már félmillió nyereség­re számítanak. Horváth Sándor, a magyarteleki tsz párttitkára elmondta, a Baromfitársulás egyoldalú szerződés felmondá­sa és az abból eredő 20 mil­liós árbevétel — és 2 milliós nyereségkiesés — lehet, hogy a tsz-t alaphiányba sodorja. Dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztály­vezető-helyettese, a népgazda­ság helyzetéről tájékoztatta a küldötteket. Dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára hasznosnak és előremu­tatónak nevezte a vitát. Hang­súlyozta, hogy a megyei poli­tika saját eszközeivel segít meg­teremteni a mezőgazdasági ter­melés biztonságát. — Rné — Fél éve beázik a tető? — In­kább újrafestik az alatta tévő szobát is, mert csak késve kap­nak cserepest! — Jellemző volt ez a megállapítás a lakáskar­bantartás helyzetére, tegnap délután a Hazafias Népfront keretében működő Fogyasztók Megyei Tanácsa ülésén. Krasz- nai Antal megyei titkár mellett Jokabos Zoltánná, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke ve­zette a tanácskozást. A lakáskarbantartás gondjai­ról előbb dr. Vámhidi László számolt be. Elmondta: a kar­bantartás a nagyfelújítások kö­zötti viszonylag kisebb hibák kijavítását jelenti, s három té­nyezője van. E háromból a pénz és az anyag általában rendelkezésre áll, de nincs munkaerő. Pécsett például az élmúlt évékben el sem költöt­ték a karbantartásra való pénzt. Mivel nem használták fel, félő, hogy esetleg élvonják azt a várostól. Anyaghiány csak a köztudatban van, az állami la­kások karbantartásához van ab­Próba­gyártás elölt a nagykozári szörpüzem Félautomata gépsor, bővülő termeltetés Az új szörpüzem villamos hálózatának kiépítésén dolgozik a VILLGÉP Merész, ám reális és meg­alapozott vállalkozásba fogott a bogádi Zengő Gyöngye Ter­melőszövetkezet a nyáron Nagykozáron. Harminckét mil­lió forintos költséggel hama­rosan elkészül új - fagylalt­alapanyagot is gyártó — szörp­üzemük a kozári főutcán, a ré­gi kis üzemépületek tőszom­szédságában. A próbaüzemet, még a nyá­ron, decemberre tervezték. — A munkák terv szerint ha­ladnak - tájékoztat Levárdy László, a közös gazdaság fia­tal építésvezetője. — Gondjaink is vannak, mert például most derült ki, hogy a tervezett új­szerű padlóburkolás helyett hagyományos keramitlapot kell alkalmaznunk, ami nehézkes, hosszadalmas. Most még bi­zonytalan az is, megkapjuk-e idejében a Kőbányai Vas- és Acélárugyártól a gyümölcsfel­dolgozó gépek összekötéséhez szükséges, rozsdamentes csöve­ket. Ha ezekkel nem lesz baj, és más fennakadás sem hátrál­tat bennünket, a próbaüzem valóban megindul december 10-én. Az apró völgyben elhelyez­kedő új üzemcsarnok körül a szerelés, villanybekötés „lövész­árkai” húzódnak. — Na, húzzá­tok be, — hallik egy öblös férfi­hang. — Ezeket a kábelokat ok­vetlenül meg kell jelölni ... El lehet kezdeni lehomokozni, elő­ször a csőig. Engeszer Gusztáv, a hang tulajdonosa, a VILLGÉP pécsi üzemének szerelője később ezt mondja: — A bekötés és az alaphálózat felszerelése a fő feladatunk, de valószínűleg közreműködünk az üzembe he­lyezésben is. Jó ütemben, na­gyobb csúszás nélkül haladunk a szakipari munkák után. A lassan, de határozottan formálódó üzemcsarnokban Herman József üzemvezető ka­lauzol. — Modern, félautomata gépsor „kezeli” majd a gyü­mölcsöt, termékeink alapanya­gát a beérkezést követő mo­sástól egészen a palackozásig — mondja. — Az ÉLGÉP-től vá­sárolt itt látható berendezések: az előmelegítő, a modern főző­üstök, a homogenizátor és a többi, lehetőséget adnak majd arra, hogy az új üzemben na­gyon keresett rostos, szénsavas gyümöjcsöket állítsunk elő. Fel­készültünk a termeltetéssel is: összesen 12 hektáron szamó­cát és almát telepítettünk. Bővülő kapacitásuk iránt már győri és szegedi kereskedelmi vállalatok is érdeklődnek, s — egy külföldi cég ajánlatára alapozva — valószínűleg lehe­tőségük nyílik majd termékeik nyugati piacokon való értéke­sítésére is. Varga J. A Fogyasztók Megyei Tanácsán II lakáskarbantartás gondjairól tárgyaltak Ai építőipar 60 százalékát igénybe kell venni ból elegendő. De esetenként túlzottan nagyüzemi módon vo­nulnak fel néhány cserép kicse­rélésére is, igen sok cement, mész, szénhidrát marad a hely­színen és vész el. A magánla­kások, illetve mcgánházafc kar­bantartásához Viszont már hi­ányzik az anyag is. Eddig nem volt elegendő fenyőfűrészáru és ajtó, ablak, idén pedig tető­fedőanyag. Hódfarkú cserép egyáltalán nincsen és a tégla­gyárak a beszámoló szerint 5 millió téglával adósak. Storcz Imre, a Komlói Fo­gyasztók Tanácsa nevében el­mondta, hogy a bányászváros­ban is a magán-, szövetkezeti és OTP-lakások karbantartása ma­rad el. A magániparosok segíte­nének, de nincs felszerelésük a nagy épületek rendbetéitelérev BaChesz Antal, a siklósiak nevé­ben beszélt és felhívta a figyel­met arra, hogy ebben a város­ban is csak 7 millió forintot használtak fel a karbantartásra szánt 9 millióból. Balázs Miklós­áé, a mohácsiak és környékbeli­ek képviseletében hivatkozott arra, hogy aki a Duna-parti vá­rosban javíttatni akarja a házát, vagy lakását, az kiszolgáltatott helyzetbe kerül a szakképzés híján, illegálisan dolgozó mun­kásokkal szemben. Dr. Szalai Istvánná a kisiparosok képvise­letében tájékoztatta a Fogyasz­tók Baranya megyei Tanácsát. Kiss István, a MÉSZÖV nevében tájékoztatott a lakásszövetkeze­ti karbantartó szervezetről. Végül Tóth András, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának munkatársa egyebek között arról a helyi politikai in­tézkedésről adott számot, mi­szerint a jövőben az építő- és szerelőkapacitás 60 százalékát a karbantartással kelj foglal­koztatni. Eddig ugyanis csak 41,5 százaléka óvja a nemzet- gazdasági va'gyont is képező házak állagát. Jakabos Zoltán­ná azzal zárta le a témát, hogy a napokban kezdődő országos tanácskozás elé viszi a baranyai Véleményeket, „Kombinációk...” A műsorvezető kissé nosztal­gikus hangulatban emlékezik vissza gyermekkori falusi nya­ralásaira (aláfestésként még falusi rigó és más énekes ma­dárkák füttyét is halljuk), a „frissen fejt tej illatára...” s hangsúlyozva „ ... a madarak csicsergését", de aztán eme ér­zelgős bevezetés után rátér a témára, amely már valóban fi­gyelmet érdemel. Arról van szó, hogy a városi emberek — akik nem rendelkeznek semmiféle falusi rokonnal — bizonyára szívesen eltöltenének néhány napot vagy hetet falvakban, községekben, a természet köze­lében, mert ha jól meggondol­juk, a váittsi gyerekek is csir­két csak „mirelitbe" konyha­készre csomagolva látnak csak, tehenet meg a tévé jóvoltából, ugrándozó igazi csikókról, lo­vakról, visító rózsaszínű malac­kákról nem is beszélve. Közbevetőleg mondom csak, hogy a frissen fejt tej illata után ugyan egyre sikerteleneb­ből szaglászhatunk a falvak­ban, mert a tej zömét mór „megtermelik” modern szarvas­marha-telepeken és oda idege­neknek belépni — coki! Lovat és csikót is elvétve bámulhat meg a városi ebadta, mert e kedves háziállatokból is elég sokat el­adtunk annakidején az olaszok­nak, s bár észhez tértünk és most valóban pátyolgatják gaz­daságaink a meglévő lovakat, közelükbe férkőzni szintén — coki! Nem akarok ünneprontó lenni, de a vegyszerezés révén a madárosicsergés is. .. ugye tetszik érteni? No, de mindegy, térjünk csak vissza eredeti témánkhoz, ame­lyet a rádió riporterei — elis­merést érdemlően — szorgal­maznak: adjunk a városiaknak olcsó nyaralási lehetőséget fal- vainkban. Való igaz, hogy ha a múltban a városi rokon elfért a paraszthózak úgynevezett „tisz­ta-szobájában”, akkor ma méginkább: az új családi házak már több szobával, fürdőszobá­val épülnek, van hűtőszekrény, butánpalackos gáztűzhely, meg minden olyan berendezés, ame­lyet a városiaknak nem kell nélkülözniük a nyári két hét alatt. És biztosan lesz jelentke­ző, aki nyaranta kiadná csalá­doknak a szobáját, megtoldva jó házi koszt „szolgáltatásával”. Miért is ne? Pénzért. Jól jön a kis pénz a házigazdának és jól jár a nyaraló is, hiszen élvezi a nyári napokat a csendes kör­nyezetben, gyermekeinek meg­mutogathatja a látnivalókat, öreg — eredeti parasztházakat (akad még belőlük)-, néhány ál­latot a ház körül, csordogáló patakokat, fákat, gyümölcsösö­ket — helyben olcsón hozzá is jut a gyümölcshöz, egyenesen a fáról... — szóval az ötlet remek. A riporterek ekkor idegenfor­galmi szakemberek, illetve jo­gászok véleményére is kíván­csiak voltak. Én nem. Tudtam előre, mi lesz akkor ha külön­böző szervek belekapcsolódnak a természetes és egyszerű tu­rizmus lebonyolításába. Ilyene­ket mondtak: „...Három kom­binációt dolgoztunk ki . ■ . Pol­gárjogi vonatkozása is van a dolognak . .. Adófizetésben is meg kell egyezni... A KÖJÁLL feladata lesz majd, hogy a vi­szonyokat megvizsgálja . .. Utalvány... Szerződés... Alá­írás . .. Felmérés ... Tanácsi bevétel . . . Nem találtunk ru­galmasabb szabályozási for­mát . . . Meg kell határozni a napi étkezés normatíváit. ..” Hát ezt mondták. S ha a szer­vek bekapcsolódnak, akkor az egyszerű hárikoszt már többe kerül majd, mintha a Hiltonban fogyasztották volna el. Ezt el- hihetik. Addig kombinálnak. Rab Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents