Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-22 / 321. szám
Volószínűtlenül törékeny lány Lőrinc Katalin, a Pécsi Balett tagja. Igazi balerina alkat, mondhatnánk, de manapság, amikor annyiféle irányzata alakult ki a balettművészetnek, vigyázni kell az ilyen megfogalmazásokkal. Egy biztos, ha én lennék Lőrinc Kati partnere a színpadon, csak arra vigyáznék, hogy le ne ejtsem, meg ne sértsem valahogy. A temperamentuma viszont ellensúlyozza vékonyságát, s hogy van akaratereje, ez eddigi életpályája ismeretében biztosra vehető. — Pedig tulajdonképpen semmi sem sikerült úgy, ahogy előtte elterveztem — kezdi mondandóját. Az indulás, az más, ott az én akaratom érvényesült. A szüleim erőnek erejével le akartak beszélni a táncról. Talán azért, mert édesapám — balettmester lévén — közelről ismerte ennek a művészeti ágnak minden buktatóját. Tízéves koromban mégis beiratkoztam a Balettintézetbe és jónéhány taA balerina Béjart-tól tanult Lőrinc Katalin monológja nárváltozást megérve 1977- ben végeztem. Az intézetben klasszikus képzést kaptunk, ami engem nem elégített ki. Semmiképpen sem akartam volna az Operaházhoz kerülni, csak klasszikusokat táncolni. Szerencsére módom nyílt arra, hogy kijussak Brüsszelbe, Maurice Béjart stúdiójába. Ö is klasszikus alapokon dolgozik — el is ismerték a „nagy orosz iskola” nyomait rajtam, Béjart-tól tanulni nagy élmény volt. Eleinte engem is megkísértett a magyar betegség: bátortalan voltam, nem mertem levetkőzni a gátlásaimat s csak magamat adni a színpadon, később aztán egyre jobban belejöttem. Az egy év letelte után a stockholmi Cull- berg Balett szerződtetett. Először egy gyereklány szerepét kellett eltáncolnom, az alkatom miatt választott ki Cullberg, Később egyre fontosabb szerepeket kaptam, bejártuk Skandináviát, Franciaországot, Olaszországot, s eljutottam Hongkongba is, bár erről nem szívesen mesélek, mert azt hiszik, hogy dicsekszem. Nyaranta Londonba jártam modern balettstúdiókba. Ajánlgatták, hogy menjek el ide-oda próbatáncolásra, de ez a fajta ajánlkozás nem az én kenyerem. Három év után fölhívtam Tóth Sándort, hogy ha volna hely, szívesen táncolnék a Pécsi Balettben. Kaptam szerződést. Sokan bolondnak néztek: Stockholmból Pécsre? De hát végül is miért ne? Nagyon megszerettem ezt a társulatot, s ha nehéz volt is megszoknom a stílusát, én velük szeretnék dolgozni, az ötleteimet is velük szeretném megvalósítani. Nem titok, hogy a Cullberg Balett két koreográfusa a közeljövőben balettet készít nekünk. Egyszer talán nekem is lesz alkalmam, hogy kipróbálhassam az elképzeléseimet. Talán a Nyári Színházban ... Egyedül lakom a tettyei színészházban. A szoba kicsi, de én sem nőttem óriásnak. Utazgatni szeretek, színházba járni, olvasni, sétálni. Gyakran bekapcsolom a magnót és gyakoriok; tanítást vállaltam a művészeti gimnáziumban. Nem unatkozom, nem érzem magam elszigeteltnek. Szeretem Pécset. Perspektíváimról nem beszélek, csak félévekre tervezek előre... H. i. Ősi Mackó, Szidi, Dáma A kémesi komondorok (és akikre vigyáznak) Ezzel a minden irányban teljes kilátást adó, önálló levegőtartályos amerikai búvárgömbbel 185 méter mélyre lehet merülni. Á jövő század tengere Az ember robotokat küld az ezerméteres mélységekbe Szekszárdi vendégjátékok Mit jelent a több színházas rendszer? Meglepő adatokkal jelent meg a HDN-ben nemrég egy tudósítás a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színházi tevékenységéről. Ezért kértük az alábbi interjút Kaczián Jánostól, a központ igazgatójától:- A Babits Mihályról elnevezett intézmény 1970. április 4-én nyílt meg. Az önálló színházak meghívása révén azóta kialakult a városban és környékén a színház iránt érdeklődő közönség állandó tábora. Két és fél ezer felnőtt bérlettulajdonosunk van, de évek óta jelentős számú — ma már 1200 — ifjúsági bérlő is látogatja az előadásokat. A legtöbb produkciót — azok 65—75 százalékát - a földrajzilag legközelebb fekvő pécsi, kaposvári és kecskeméti színháztól vettük meg. Igen jó előadásokat hívunk meg a Veszprémi Petőfi, Szegedi Nemzeti és újabban a Szolnoki Szigligeti Színháztól. Ezen kívül vendégszerepei nálunk a Népszínház és a József Attila Színház. Egyre nagyobb az igény kamaradarabok iránt is, ezért szívesen vesszük azok ajánlatát. Több budapesti sz'ínháztól kaptunk már kamaraelőadást.’ Akár az egész országban, nálunk is hiányzik az igazi jó gyermekdarab. Több megye és a régió több színházának összefogásával biztosítani lehetne, hogy minden megyében előre megállapított számú előadást fogadjanak, így a jó színházak jó gyermekdarabjait nagyobb anyagi biztonsággal lehetne színpadra állítani, hiszen a magas előadásszám miatt a produkció kifizetődne. — Érdekes, hogy az utóbbi időben a színháznézők legtöbb kifogása a szövegmondásra vonatkozik. A sikerben a játék szépsége mellett benne van a jó szövegmondás is. Ezért - sok egyéb mellett - ettől is függ, hogy a jövőben a színházak közül melyiknek az előadásait hívjuk meg többször. A Szekszórdon vendégszereplő színházak művészei és előadásai számára korábban nívódíjakat adtak ki. Ezt megszüntetik. A megszüntetés oká-. ról a Tolna megyei Tanács művelődési osztályán azt a tájékoztatást kaptuk, hogy pénz továbbra is van rá, de a díjak odaítélése körül színházi etikai gondok mérültek fel. Elmondták a Tolna megyei Tanácson, hogy az 1971-es központi elképzelés helyett - amivel Tolna megyét valamelyik színház kizárólagos játszási terévé rendelték volna — a több színházas rendszert választották. A megyében a színházi élet megteremtése évente mintegy 3—3,5 millió forintba kerül, s ezért például 1981-ben 112 felnőtt- és 72 gyermekelőadást láthattak a nézők. Az előadások közel fele bemutatónak számít. Vagyis a premierek száma meghaladja a saját színházzal rendelkező városokban látható premierek számát. A szekszárdiaknak és Tolna megyeieknek alkalmuk nyílik a sokféle stílusú és színvonalú színházi produkciók összehasonlítására is. Köztük nem egy társulat, például a kaposvári és a szolnoki színház kiegyensúlyozott színvonalú előadásokkal, avagy kísérletező kedve folytán az országos érdeklődés középpontjában áll. Végül is a több színházas rendszer Tolna megyében mind pénzügyileg, mind művészetileg beváltotta a reményeket. Ha azt mondom: tenger — kinek mi jut eszébe róla? Nekem például egyszerre több minden: Nemo kapitány, a kitűnő sci-fi siorozat: az Orion űrhajó, Debussy csodálatos, lát- tató-hangfestő zenéje: A tenger és Karinthy Frigyes felülmúlhatatlan példázata az emberiség előtt álló műszaki-tudományos lehetőségekről: valaki feltalálja a nemrepülőgépet, melynek érdekessége, hogy még komoly műszaki hiba esetén sem száll fel . .. De egyelőre maradjunk a realitások talaján — így tett az a kiváló tudományos filmsorozat is, amit a hon] Francia Műszaki-Tudományos Tájékoztatási Központ jóvoltából volt alkalmam látni a napokban Pécsett. A realitás talaja pedig ez esetben a tengerfenék, ahonnan már húsz éve egyre több sikerrel igyekszik az ember felszínre hozni a kőolajat. Bármi áron, bárhonnan — mert nélkülözhetetlen —, akár még a Földközitenger fenekéről is, ahol pedig — beltenger lévén — olykor 3000 méter vastag sóréteg alatt kell megtanulni „olvasni” a fú- rcspontokat kijelölő geológusnak. Fúrnak az olajért vontatható, lecölöpözhető állványzatokról, melyre akár kisebb falunak megfelelő javító- és raktárházakat, lakóépületeket is elhelyeznek, s a tengerfenék alatti olajlencse kiürültével „egyszerűen” odább vontatják. Sőt, legújabban olyan fúróhajók is vannak, omik egyszerűen odaállnak a fúróspontok fölé, és — minden szükséges eszközzel, pl. kitörésgátlóval is felszerelve — olyan mélyre hatolnak le a tengerfenékbe, amennyire éppen szükséges. Nemcsak a haditechnikával felérő bonyolultság teszi egyre költségesebbé az energiaforrásokért vívott harcnak ezt a formáját. Tény, hogy az ember — mint e műveletek kitervelője, irányítója — nem hatolhat le akármilyen mélységekbe, mert egyszerűen nem bírja el a kegyetlen víznyomást. Létezik ugyan olyan búvárhajó, amelyben kilencezer méter mélyre is ie lehet merészkedni az ismeretlen birodalomba, de a munkát: egy-egy alkatrész szerelését, javítását a tengeri olajkutatásben 400 méter alatt már legkifizetődőbb robotokkal végeztetni. így ismét a „szükségből erényt” logikája szabja meg a felgyorsuló technikai fejlődés menetét. A jövő tenger alatti olajkutatását és kitermelését ipari robotok és távkapcsolók segítségével irányítja majd az ember, .s időnként a berendezésekhez küld ellenőrzésre egy-egy reflektorokkal jól felszerelt tengeralattjáró őrhajót. íme, a „Nemo kapitány" Verne Gyula által megálmodott képei! . . . Innen már csak egy ugrás a lézersugárhajtású Orion űrhajó jövendölése: a tartós, víz alatti élet. Ha így haladunk, s tudásunkat nem • használjuk valami jóvátehetetlenül rosszra, pár száz év múlva bizony még ez is elképzelhető. Egy eljövendő Stanci néni, egy zöldhomályos délutánon így szól majd a férjéhez az Atlanti-óceán mélye közepén: — Nyisd ki az ablakot, Dezső, hadd szívjak egy kis friss vizet! — A férj megteszi, majd lomhán kitempóz a sziklakertbe, hogy megkapálja kissé a háztáji algaültetvényeket... A kémesi paptól komondort szerezni . . . Tudok olyanokról, akiknek régi vágya ez. A komondorok azonban megvárakoztatják az embert. Álldogálok egy darabig én is itt a kémesi utcán, amíg Horváth M. István végre lecsillapítja őket és egy külön, kapun bebocsát jókora udvarába. Itt mindjárt megértem, van mire vigyázni ezeknek a mázsás házőrzőknek. A kerítés mellett pávakakas sétál kényesen, udvarolgat hölgyeinek. öt fiatal páva dicséri meglett férfiasságát, no és az a jó néhány, amelyik már elkerült innen, hogy másutt, más kertekben gyönyörködtesse új gazdája szemét. Itt fehér gyöngytyúkok kapirgálnak, ott tőkés és néma récék, amott angliai vadkacsák szürcsölgetik a sarat. — A néma kacsa nem ad hangot — mondja Horváth M. István. Csak a tojó ... Az is csak akkor, ha életveszélybe kerül. Pézsmakacsák és rajnai lu- dak, megtermett, öntudatos, kackiás tartású, peckes járású kakasok között pihen egy hatalmas „Mecsek” pulyka, Alig tud felállni, hiszen 18 kilós. — Volt már 23 kilós pulykám is. A színes madársereglet legnagyobb részét a galambok képezik. Horváth M. István galambudvarának féltve őrzött büszkeségei azok a keresztezett fajták, amelyeket maga tenyésztett ki. — Itt vannak mindjárt ezek — mutatja. Az afrikai kacagógerlének és a vadgerlének a keverékei. Nem értek a galambokhoz, de csodálatosan szépnek találom őket. Aztán itt vannak a „tiszta vérű” kacagó gerlék. Az erdei kék galambok és a „Budapesti tükrösök" keverékei. Az erdei kék galambok és az örvösgalambok keverékei. Az úgynevezett „Szabadkai tiszta Fogas” galambok, a német díszposták, az óriásposták. . . A rezgőnyakú szívesek... Napokig el lehetne nézegetni őket. De vadul csaholnak már a — nekem túl vékonynak tűnő — láncokon vicsorgó komondorok. Ők őrzik a gazdát és ezt a népes seregletet. Szidi, a legöregebb és legnagyobb komondor hajlíthatatlan. Ki akarja húzni az öreg diófát, amihez hozzákötötték. Buksi, Dáma és Bundás hozzá képest kezesek, pedig... De hagyjuk. —• Tőlem került ki az „Ősi Mackó” — mondja büszkén Horváth M. István. — Az egy világmárkás kutya volt. Én régi komondoros vagyok, de olyan kutyám azóta sem akadt. A legjobban a komondorokbt szeretem, mert ezek magyar kutyák. Igazi házőrzők. Dicsekvés nélkül mondom — és ez tény: Szidi, a rangidős az „Ősi Mackótól” származik a legjobb magyar komondorállomány. Volt már olyan — tőlem elkerült kutya is —, amelyik nemzetközi versenyt nyert. Én úgy érzem, ezekhez a kutyákhoz értek a legjobban. Érdeklődnek is sokan — még Amerikából is: mikor kaphatnak kölyköt? Nem tudom. Ezeket, amik itt vannak, nem adnám oda százezer forintért sem. Annak idején még Mon- tenouvo herceg tenyészetéből kaptam egy. szukát. . . Akkoriban kiveszőben volt ez a kutyafajta. A kémesi paptól komondort szerezni... Tudok olyanokról, akiknek régi vágya ez. B. K. VILLANYSZERELŐIPARI VÁLLALAT FELVESZ pécsi és Pécs környéki munkahelyekre • villanyszerelőket 4500-7000 Ft, • betanított munkásokat 4000-6000,- Ft, • segédmunkásokat 3500-5000,- Ft kereseti lehetőséggel, JELENTKEZNI LEHET: PÉCS, VIV-KIRENDELTSÉG, FELSZABADULAS U. (Sorompó után balra.) Kozma József vezető szerelő Telefon: 13-369. m vív Varga János
