Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-22 / 321. szám

Fásítás és ősz végi munkák a parkokban Az időjárás különösen ke­gyeibe vette a parkokat és a parképítőket: zavartalanul vé­gezhetik a szokásos őszvégi munkákat, s készülődhetnek a télre. A város parkjaiban ép­pen az elmúlt napokban fe­jezték be a tulipánhagymák ki­ültetését: összesen 84 685 tu­lipánhagyma került a földbe. A díszfák és a cserjék ülteté­se Is erre az időszakra esik. Most elsősorban az új lakóte­lepek környezetét parkosítot­ták. A siklósi városrész terüle­tére ezernégyszáz díszfa és háromszáz örökzöld került, ezenkívül tizenötezer, edényben előnevelt cserje. De ez még nem minden: még legalább 25 ezer díszcserje vár kiülte­tésre. Ahol a legtöbb fa és cserje lesz, az többek között az első kerületi orvosi rendelő környé­ke; ezt a területet 2500 talaj­takaró cserje és hetven fa te­szi majd barátságosabbá. A legjelentősebb parkosítás a sik. lósi városrészben, elsősorban a Nevelési Központnál folyik, de meg kell említeni, hogy a na­gyobb arányú munkák mellett a Pécsi Kertészeti és Parképí­tő Vállalat kisebb területek szépítésén is dolgozik, így pél­dául növényeket ültetnek a Kórház tér sarkán, vagy a Ku- lich Gyula utcai óvoda udva­rában is. Sőt, nemcsak közin­tézmények udvarát fásítják, ha­nem néhány PIK-udvarba is visznek egy-két fát, például a Szendrey Júlia, az Athinayvagy a Semmelweis utcába. Ezen a héten pedig elkezdik a Nagy Jenő utcai új parkolóban is a fák és cserjék kiültetését. S mivel a jó idő engedi, to­vábbra is folyik a lombtalaní- tás, amelyben nagy segítsé­get nyújtanak a város közép- iskolásai. A télre vajó készü­lődést jelzi, hogy folyamato­san kezdik a hinták, játszósze­rek leszerelését, s a parkokból lassan beszállítják a mozgat­ható padokat. Mindezeket — a játszószereket és a pado­kat — csakúgy, mint minden évben, a téli hónapok alatt fölújítják, átfestik. S amikor már valóban tél lesz, kezdőd­het a fák visszanyesése. D. Cs. Mi újság országban? Ötven „lapátos” bukott az avarra Élővadfogás altatóval Véget ért a dámszarvasok barcogá'snak nevezett nászideji vadászata a világhírű Gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság­ban. Kondor Endrétől, a Vad­gazdaság vadászati igazgató- helyettesétől érdeklődtünk arról, milyen eredménnyel zárult az idei dámvadászat? — Az október első hetétől kezdve körülbelül egy hónapig tartó idényben ötven foltos sző­rű, lapátos agancsú dámbika került puskacső elé, s ezekből hét érmest lőttek — köztük há­rom arany-, három . .ezüst- és egy bronzérmes trófeára tettek szert, főleg NSZK-beli és osztrák sportvadászok, valutáért. Ki­emelkedő lapátos most nem volt. — Miért? Hiszen a Tolna me­gyei vadgazdaság évtizedek óta tartja a dámtrófea világcsú­csot . . . — Az idén azonban nem tö­rekedtünk saját rekordunk meg­döntésére. Kiemeljük a legjobb utódokat örökítő kapitális dám- bikákat, ezért szerződést sem kötöttünk a kiemelkedően nagy lapátosok kilövésére, hogy meg­őrizzük az állomány jó minősé­gét. Bár a vadgazdaságot elsősor­ban dámvadjai tették nemzet­közileg is elismertté, gímszarva­saiért és vaddisznóiért is szíve­sen felkeresik a sportvadászok. ' Az érmes gímbikákat a gyulaj- tamási, a hőgyészi és a bikácsi erdőben ejtették el. A gazdaságból élő dámva­dat is szállítanak mind a hazai erdőkben való további megho­nosításukra, mind az európai vadaskertek állományának vér­felfrissítésére. Az idén hétszáz­nyolcvan dámvadat fogtak be élve, s ezt decemberben foly­tatják. Az etetőhelyekre rend­szeres takarmányozással oda­szoktatott dámszarvasok enni­valójába altatószert kevernek, egy magyar eljárás alapján. Ezután már csak össze kell szed­ni az elszenderült dómokat. A vadállomány etetése télen sem okoz problémát, egész év­ben gondoskodnak elegendő takarmányról. Ballabás L. Minden szinten... . . . szinte minden volt a tudományegyetem közgaz­dasági karán rendezett nonstop programon. A diákpénztárcához viszo­nyítva magas, ötven forin­tos jegyár ellenére is so­kan vettek részt a szomba­ton este hét órától éjjel fél kettőig tartó rendezvé­nyen. A zeneszeretők torony- és videodiscón, s a Mini együttes koncertjén szóra­kozhattak. Egy másik szin­ten mozielőadások folytak, ahol néhány éve készült magyar alkotásokat, rövid- és rajzfilmeket nézhettek, a mozikedvelők. Másutt humoros műsorok, karate- és bűvészbemutató váltot­ták egymást. Nagy szeretettel fogad­ták Maracskó Tibor öttusá­zót, a vele való beszélge­tésben — (túl)zsúfoltság miatt — sokan csak a nyi­tott ajtón keresztül vettek részt. Tíz órakor a Mozgó Vi­lág szerkesztőivel, munka­társaival találkoztak az irodalombarátok. Kissé kel­lemetlen volt, hogy az el­ső kérdés jó néhány percet váratott magára. A közön­séggel való párbeszéd ki­alakítását, ébrentartását segítette elő Csordás Gá­bor pécsi költő kérdései­vel, hozzászólásaival. A szervezők — élükön Mátyás István hallgatóval — idén is elégedettek — nagyszámú közönség gyűlt össze a már hagyományo­san megrendezett progra­mon. Csefkó J. Gyermeknap a DOZSÓ-ban Jó látni, hogy az egyetemis­ták egyre inkább otthon érzik magukat a pécsi Doktor Sán- dor-Zsolnay Művelődési Ház-, ban. Vasárnap a joghallgatók itt rendezték meg az úttörőház építését segítő akciójukat, a változatos műsort kínáló gyer­mekdélutánt. Az előcsarnokban zene fo­gadja az érkezőket. Alkalmi tár­sulás, a Napraforgó őrs nevű kis zenekar játszik népdalokat, slágereket, orosz csasztuska- dallamokat, egyszóval mindent, ami a hangulatuktól függően az eszükbe jut. A kandalló előtt bőkezű zsókbamacskás fiatal­ember fogadja a gyerekeket. Percenként tölti meg zsákjából az asztalra kirakott nagy gyu- fásdobozokat. Két lépéssel bel­jebb szögbeverő standba botlik a látogató. A feltételek igazán kedvezőek: két forintért öt ka­lapácsütést mérhet a felnőtt, tízet a gyerek a tuskóba szúrt szög fejére. A magyar fémipar antireklámja lehet ez a ver­seny, hiszen csak elgörbült, fé­lig bevert szögeket látni a fá­ban. A nagyteremben cselgáncsbe­mutató zajlik, derekasan oda- püfölik egymást a szőnyegre a fehér ruhás fiúk. Egy emelettel följebb valamivel szelídebb já­tékot talál a vendég: bábozni tanítják a gyerekeket a Jogtu­dományi Kar elsőévesei. A fo­lyosó sarkában a mesemoziba hívogat egy tábla, a klubban pedig rexezni, asztalifocizni le­het (ha időközben előkerül a labda). A vendéglátás nagyvo­nalúságát zsíros kenyér és üdítő ital fokozza, az ügyesség újabb próbája pedig egy kis célba- dobó kamra. Nem tudom mennyivel járul­tak hozzá a joghallgatók az út­törőház építéséhez ezzel a va sárnapi gyerekdélutánnal. A szándékuk tiszteletre méltó, öt­leteik jók, az összeget ehhez vi­szonyítva kell mérlegre tenni. NAGYVILÁGBAN Reagan beszéde a nemzetközi kereskedelemről Ronald Reagan amerikai el­nök szombaton szokásos hét­végi rádióbeszédét teljes egé­szében a nemzetközi kereske­delemnek szentelte. Az ameri­kai elnök hevesen támadta a világgazdaságban egyre erő­teljesebben jelentkező protek­cionizmust. Hangsúlyozta, hogy a tőkés országok a II. világ­háború utáni idők legsúlyo­sabb gazdasági válságát élik. Ebben a helyzetben szólította fel partnereit „megértésre” — az amerikai célok megértésé­re. „Mi valamennyien egy csó­nakban hajózunk" — mondta az elnök. „Be akarjuk tömni a szabad kereskedelem és piac csónakján ütött réseket és készek vagyunk minden erőnkkel és befolyásunkkal megállítani azokat, akik ezt a csónakot el akarják süllyesz­teni.” A „szabad és becsületes ke­reskedelmet", a protekcioniz­mus és az állami beavatkozás határozott elvetését hirdető amerikai elnök azonban egy valamiről elfelejtkezett beszé­dében. Mint ahogyan az AP amerikai hírügynökség kiemel­te, Ronald Reagan egyetlen szót sem szólt arról, hogy ép­pen Washington hozott a kö­zelmúltban jelentős protekcio­nista intézkedéseket a Nyugat- Európából származó acélbeho­zatallal szemben, és Japánt is az Egyesült Államokba irányuló autóexportjának „önkéntes" korlátozására kényszerítette. Gázrobbanás volt Isztambulban egy éjszakai mulatóhelyen, robbanás következtében 19 ember meghalt és legalább 30 me sebesült. A képen az áldozatok. + BEJRÚT: Vasárnap reggel mintegy ötszáz — a libanoni falangisták rádiója által iráni önkéntesnek minősített — fegy­veres megrohanta és elfoglalta a Bekaa-vlögyében levő Boat- bekben a városházát. A táma­dók leszaggatták az épületről a hétfői nemzeti ünnep alkalmá­ból kitűzött libanoni zászlókat. + DAMASZKUSZ: Szíria nem vonja ki csapatait Libanonból mindaddig, amíg nem jön létre olyan megállapodás Izraellel, amely elfogadható feltételekhez köti az izraeli csapatok Libanon­ból történő kivonását — jelen­tette ki Hafez Asszad szíriai elnök a Szakszervezeti Szövet­ség kongresszusán mondott be­szédében. George Bush amerikai alelnök körúton Afrikában tartózkodik, képen Daniel Arap Moi kenyoi elnökkel látható tárgyalásuk meg kezdése előtt. + BELGRAD: Nagy siker koncerttel emlékeztek meg ve sárnap a jugoszláv fővárosba Kodály Zoltán születéséne századik évfordulójáról. A Ke larcsev népegyetem zenekÖ2 pontjának hangversenyterme ben délelőtt tartott rendezvé nyen Petrovics Emil zeneszer ző szerb-horvát nyelven mon dott rövid bevezető előadásá­ban méltatta a nagy magyar zeneszerző munkásságát, majd Kodály Zoltán több műve hangzott el, jeles jugoszláv művészek tolmácsolásában. + VARSÓ: Január 1-től 300 —400 százalékkal emelkednek Lengyelországban a postai ta­rifák a lakosság számára. (Köz- intézmények és gazdálkodó egységek esetében már ápri­lis elején felemelték a dijakat.) Mint bejelentették, január 1- töl a belföldre szóló levelező­lapokra az eddigi 2 zlotys bé­lyeg helyett 5 zlotys bélyeg kell majd. A sima levél feladása az eddigi 2,50-helyett 6 zlotyba, az ajánlott levélé 4 helyett 10 zlotyba kerül. Ugyanilyen mér­tékben drágul a csomagfel­adás is. ♦ ALGÍR: Fahd szaúdi király — magasrangú küldöttség kísé­retében — vasárnap kétnapos látogatásra Algírba érkezett. A szaúdi uralkodót — aki először jár hivatalosan az algíri fővá­rosban — fogadta Bendzsedid Sadli algériai államfő és a kor­mány több tagja. Fahd kíséreté, ben van a többi között Szaud Al-Fejszál külügyminiszter és Ja- moni olajipari és bányaügyi miniszter. Az UPI értesülése sze­rint a szaúdi—algíri tárgyaláso- ^ kon az irak—iráni konfliktusról, a nyugat-szaharai kérdésről és a libanoni helyzetről lesz szó. w******* (X., 28 éves fővárosi fia talember, gyermektelen, el vált. Foglalkozása magán kiskereskedő. Y., 28 esztendős, pécsi fiatal nő, gyermektelen, el vált. Foglalkozása gépirónő X., és Y. nem ismer egymást. Ami mindkettő jüknél azonos, az életko ruk. Sorsuk — ahogy a két riportból kiderül — merő­ben eltérő.) X. — Az a helyzet, hogy nagyanyám induló tőkének majdnem háromszázezer fo­rintot adott. Nem ikell vissza­fizetnem. Nyitottam egy kis butikszerűséget. Hogy meny­nyi a jövedelmem? Mikor — hogy. Sok a kiadás, adó, mi­egymás. Y. — Amikor elváltam a férjemtől, megosztottuk amink volt, vagyis a semmit. Anyá- mék az Alföldön élnek egy kisvárosban, önállóan akar­tam talpraállni, ide kö'ltöz­Végletek... tem Pécsre, albérletbe. Null- pontról indultam. X. — Amikor elváltam, elég korán, sok közös és eloszt­ható szerzeményünk nem is volt, a nászajándékokat fe­leztük. Ezután jött nagy­anyám adománya és a szülői segítség. Y. — Hosszú ideig 2500 fo­rintot fizettem albérletért, igaz, teljesen különálló össz­komfortos lakásban éltem, ezt is akartam. A fizetésemből mindössze 600 forint maradt. Ezzel ugye nem sokra me­hettem. Ledolgoztam a napi nyolc órát a hivatalban, utá­na különmunkát vállaltam. X. — Egyedül élek saját összkomfortos lakásomban, van egy hétvégi házam, egy kis telkem, Az autóra azért van szükségem, mert magam szállítom az árut a boltba. Sokat utazom, tárgyalok, al­kuszom. Y. — Hogy milyen munká­kat vállaltam? Voltam egy ideig díjbeszedő. Ezzef ha­vonta megkerestem ezer és ezerötszáz forintot. Esténként, de főleg hétvégén lejártam az ügyfeleket és kasszáltam. Gyűjtöttem statisztikai adato­kat is néhány faluban: egy kérdőívre feljegyeztem — be­mondás algpján — melyik háznál mennyi a csirke, ser­tés, szarvasmarha, birka, a családban mennyi a kereső­képes, mennyi a havi vagy évi jövedelem. Voltak olyan helyek, ahol kissé gyanakod­va fogadtak, adóemeléstől tartottak, de végül is a vá­laszokat sehol sem tagadták meg. Sőt sok helyütt kínál­tak gyümölccsel, borral, meg virággal. Szerettem ezt a mun­kát is, de az utazgatás, gya­loglás meg a rossz időjárás , nagyon lefárasztott. Muszáj volt pihennem, aztán újabb különmunkát kerestem. Je­lentkeztem takarításra, ma­gánszemélyeknél, ott ahol fes­tés-mázolás, vagy nagyobb lakás-karbantartás után nagy volt a rumli. Ez a munka nem volt folyamatos, de jól lehe­tett keresni. Hordtam újságot is hajnalonta, más alkalom­mal hivatalokat takarítottam. X. — Hogy feltűnően és jól öltözködöm? Nincs ebben semmi. Ez a karóra például 17 ezer forint volt. Arany, persze. Egyébként amit most rajtam lát, nagyjából 40 ezer forintot ér. A bőrruha, cipő, külföldi ing, pulóver és mon­dom a karóra, szóval így együtt. Hogy az összruhatá- ram mennyi lehet? Negyed- milliót megér, annyi biztos. Y. — Annak örülök, hogy a kemény albérleti díj mel­lett azért az elmúlt években annyit kerestem mellékmun­kával;, hogy saját mosógépem van, porszívóm, centrifuga, rádió, használt tévém, meg néhány göncöm. Nagyon meg kell fognom minden forintot. Terveimről mit mondjak? Van nekem is. Szeretnék egy ki­csit utazgatni, de kéne egy önálló lakásra is gyűjtenem, de ma magányos emberrtek, aki jóformán csak a kerese­téből él, a lakás messzi álom. Mindenesetre arra büszke va­gyok, hogy megállók a ma­gam lábán, minden fillérért keményen megdolgozom. És nem panaszkodom. Valahogy megkeményedtem. X. — Mi van abban, hogy esténként beülök valamelyik szórakozóhelyre? No látja! Meg az az igazság, hogy megházasodnék, de ehhez ki kell alakítanom valamilyen társasági kört. Hoqy miért pont itt? Hát hol? Nekem is van panaszra okom. A csajok csak a pénzemért zsonganak körül, ebben bizto5 vagyok. Meg kellene ismerkednem egy olyan nővel, aki nem is­meri anyagi helyzetemet, te­hát érzelmi alapon lép kap­csolatba velem. De manap­ság! Szóval... nem fenékig tejfel az élet, nekem elhiheti. Rab Ferenc U. I. A két beszélgetés más-más időben hangzott el, más-más ri­porter jelenlétében és mindkettő em­lékezetből íródott. Hogy miért? Ép­pen a manapság tapasztalható „vég­letek" végett. . .

Next

/
Thumbnails
Contents