Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-21 / 320. szám

1982. november 21., vasárnap Dunántúli napló 3 Örmény kamarakórus Pécsett A bőség zavara okozhatott gondot szombaton este a kórus­muzsika kedvelőinek. A Mecsek Kórus jubileumi koncertje sze­rencsére két és fél órával ké­sőbb kezdődött, mint a jereváni Állami Komitasz Konzervató­rium Kamarakórusának hangver. senye a pécsi Ifjúsági Házban. Az örmények híresek színvona­las zenekultúrájukról, s a Komi- tász vendégszereplése — amely­re a Szovjetunió megalakulásá­nak 60. évfordulója alkalmából’ került sor — nem is okozott csalódást. Emészt Avetjanc együttese nagyon sok érdékes művel lepte meg a pécsi kö- zönséget, s azzal is, hogy ná­lunk szokatlan módon az ének. kar tagjai vonósnégyest és ka­marazenekart is alkotnak, így nemcsak a capella, hanem hangszerkíséretű műveket is meg tudnalk szólaltatni. Műso­rukat örmény népdalokkal kezd­ték és egy Palestrina emlékmi­sével fejezték be. Ez is mutat­ja, mennyire sokoldalú, felké­szült együttes mutatkozott be Pécsett. A Komitasz volt az első ka­marakórus Örményországban, példáját követve sorra alakul­tak meg a hasonló zenei együt­tesek. Szintén ők voltak, akik úttörő szerepet vállaltak a mai örmény szerzők műveinek be­mutatásában. Az együttes éven. te mintegy harmincszor lép fel, ismerik őket köztársaságuk ha­tárain kívül a Szovjetunióban és külföldön is. Gyakran szere­pelteti őket a televízió, a rádió, egyebek között azért, mert gaz­dag műsorukban az örmény műveken kívül európai szerzők alkotásai és a világ népeinek zenéje is hallható. A Komitász Kamarakórust Levon Csausján vezényelte. H. J. Planetáriumi vasárnap A TIT Természettudományi Stúdiójában 14 órakor nyitják meg az Úttörőház szakköreinek kiállítását, azt követően a Lúdas Matyi című színei magyar rajz­filmet vetítik. A 16 órakor kez­dődő planetáriumi gyermekmű. sor a Csillagok és bolygók után a felnőtteknek szól az Idegen égboltok alatt 17 órától. A lé­lek titkai — pszichoanalízis ré­gen és ma —- előadói dr. Jádi Ferenc pszichológus és dr. Bó- kay Antal kandidátus. A Pink Floyd együttes életművét bemu­tató Pillantás a „Fal” mögé műsor 19 órakor kezdődik. A Hold távcsöves megfigyelésére — derült égbolt esetén — 18 órától nyílik lehetőség. Bikasirató A Pécsi Balett bemutatója Nagy sikerrel mutatta be Bikasirató című produkcióját tegnap este a Pécsi Balett társulata. A címadó balett- fantázia Kása György—Deve- cseri Gábor kantátájának egyik részletét idézi. Elsőként Maros Rudolf Eufónia 1„ 2., 3. című művének balettvál­tozatát láthattuk, majd a Dur. kó Zsolt zenéjére készült Al­tamirát, Balassa Sándor Az örök ifjúság szigetét és Szöl- lőssy András—Lázár Ervin Az isten választott embere című művét. Koreográfus Eck Imre. (Cseri László felvétele) A MAVOSZ megyei küldöttközgyűlése A vadászat nemcsak hobbi További erőfeszítéseket kell tenni a vadállomány csökkenésének megakadályozására Az aggodalom, a féltés és a tenniakarás jegyében zajlott tegnap a MAVOSZ megyei kül­dötteinek közgyűlése. Miért be­szélünk aggodalomról? Mert igaz, hogy szarvas- és vaddisz­nóállományunk létszáma meg­felelő, a nyúlállomány helyzete azonban aggasztó és súlyos problémák vannak a fócánál- lománnyal is. s ugyanakkor fi­gyelmeztető jelek mutatkoznak az őzeknél. A küldöttközgyűlést dr. Jerszi István, a MAVOSZ Baranya megyei Intéző Bizottságának elnöke nyitotta meg, majd ke­rült sor a legfontosabb napi­rendi pontra, a megye vadgaz­dálkodási helyzetéről tartott beszámolóra. Farkas János megyei fővadász beszámolójá­ban a kilövések teljesítésének időszakos állásából indult ki; ismertette, hogy a tervezetthez képest mennyi vadat lőttek ki, s hogy mit kell tenni a hátra­levő 41 napban a lemaradá­sok pótlására. Korántsem igaz, amit sokan még ma is gondolnak a va­dászatról: hogy csupán sport és hobby; ellenkezőleg, a va­dászat minden szépsége mel­lett a vadgazdálkodás egyre jelentősebb népgazdasági ágazat. Ezért is fontos és ezért is került előtérbe a tegnapi tanácskozáson a kilövések tel­jesítése. A szarvas- és őzkilö­vés terén 25 százalékos a le­maradásunk, ezt főként a kül­földi béryadászok gyengébb teljesítménye okozta. A va­dásztársaságok, melyek ön­fenntartó gazdálkodást foly­tatnak. most saját tagjaikkal próbálják ezt a lemaradást be­hozni. Az ez évi szarvaskilövési terv 1392, az őzkilövési terv 2205; a szarvaskilövési tervet több oknál fogva túl kell teljesíteni, de sajnos az időszakos kilövési helyzet azt mutatja, hogy az őzek esetében a terv nem lesz meg. Ami a lőtt vad értékesí­tését illeti, a korábbi években az őz értékesítése 90 százalék körül mozgott, ez az arány azonban csökkent. Mindez arra figyelmeztet, hogy a visszalevő tervidőszakban változtatni kell őzértékesíitésünk mennyiségén és színvonalán. A vaddisznó­kilövési tervet — miután az el­múlt évben a tervet túlteljesí­tették —, idén növelték, de ezt a megnövelt tervet is túl tudják teljesíteni ebben az évben. Mezei nyálból csökkentették a tervet 1780 nyálra, de ez az eredmény sincs biztosítva. Ugyanis míg tavaly a nyúlállo- mányt 11 812 darabra becsül­ték. idén ez a szám már 8759- re csökkent. Ezért elhangzott az, hogy ott, ahol már a törzs- állomány utolsó darabját is a kilövés veszélye fenyegeti, be kellene szüntetni a nyúlvadá- szatot. A korábbiakhoz képest a fácánkilövést is csökkentet­ték. Itt hasonló a helyzet, mint a nyúlnál: valószínűleg a csök­kent tervet sem fogják teljesí­teni, mivel a természetes sza­porulat nem növekedett lénye­gesen és a telepítési terv is el­marad a tavalyitól. Éppen ezért, a fácánállomány szinten tartása érdekében megtették a szükséges lépéseket a mester­séges fácántenyésztésre. A korszerű vadgazdálkodás megköveteli a magasan kép­zett szakembereket is, e téren újabb lépést tett előre a me­gye. A hivatásos vadászok szá­mára már harmadszor rendez­ték meg levelező tagozaton a szakmunkásképzést, alapfokú képzésben pedig a 13. tanfo­lyamot nyitották meg, ugyan­csak leveiező tagozaton. S még két újdonság: most először készült klubprogram. amely igen gazdag és változatos programot ígér 1982 novembe­rétől 1983 márciusáig. Az ifjú­sági bizottság pedig most kez­deményezte először a megyei vadászbál megtartását, melyre március 5-én kerül sor a Ná­dor összes termeiben. D. Cs. Szállítják a burkoló csempéket TŰZ ÉP-ígéretek 1983-ra Ha röviden kellene összegez­ni a Dél-dunántúli TDZÉP Vál­lalatnak a jövő esztendőre vo­natkozó ígéreteit, akkor azt mondhatjuk: az ellátás ha­sonló lesz az 1982-es évihez. A különböző gyártó vállalatok­kal folynak a tárgyalások, a szerződések előkészítése. A vál­lalat a központilag elosztandó anyagokra még a nyár dere­kán megadta az országos köz­pontnak az igényeit. De lás­suk részletesen, mit is várha­tunk 1983-ban! Tüzelőanyagokból, így szén­ből és brikettből mintegy 450 ezer tonna szállításával szá­molnak, ami megfelel az 1982- es mennyiségnek. A mecseki durvaszenekből idén sem tud­ták kielégíteni az igényeket, s mint ahogy Hegedűs István osztályvezető elmondta, 1983- ban sem várható javulás ezen a téren. Kokszból megközelítő­leg tízezer tonnát szállítanak majd a telepekre, ami elegen­dőnek látszik. Tűzifából 80—85 Javában folynak a szerződéskötések Hasonló ellátás várható az ideihez ezer tonnát terveznek besze­rezni, ez megfelel az igények­nek. Az építőanyagok tekinteteté- ben a következők' az eddigi ígéretek: cementből mintegy 230 ezer tonna forgalmazását tervezik, a szerződéskötések most folynak. Eszerint éves szinten elegendő cementet hoz­nak forgalomba. Mészből és mészhidrátból elsősorban a BCM jóvoltából biztosítva lesz az ellátás. Mindez már nem mondható el a különböző falazóanyagok­ról. Az eddig megkötött szerző­dések nem nyújtanak garanciát arra, hogy lesz elegendő blokktéglafélesség, válaszfal­tégla, különböző burkolótégla, továbbá Uniform, Poroton és Thermoton falazóanyag. Kismé­retű téglaegységben számolva várhatóan 200 millió darab fa­lazóanyagot kapnak, mintegy tíz százalékkal kevesebbet az igényeknél. Vasbeton födémgerendából továbbra sem lesz elegendő, főként az igen keresett „E”- gerendából nem tud eleget gyártani az ipar, annak elle­nére, hogy a gyártó vállalatok összességében többet ígérnek, mint ebben az esztendőben. Egyébként vasbeton és áthi­daló gerendából több mint 900 ezer folyóméter beszerzése vár­ható. A födém- és betonbélés- testeket illetően megnyugtató­nak ígérkezik a jövő évi ellá­tás. Ugyancsak régi gond a cseréphiány. Az előzetes tár­gyalások és szerződések most sem kecsegtetnek különösebb változással. A gyártók eddig négymillió cseréppel ígérnek kevesebbet a vállalat által igé­nyeknél. A TÜZÉP importból igyekszik majd pótolni a hiány­zó mennyiséget, továbbá 40 x 40-es méretű palát ajánl majd a vásárlóknak. Az utóbbi időben mind népszerűbb és keresett a vevők körében a színes pala: a kínálat e téren is összefügg az importtal, már ami a külföldről behozandó színezőanyagot illeti. Hullám­paláért ugyancsak sorban áll­nak majd a vevők: legalábbis a TÜZÉP-et eddig nem biztat­ták a gyártók az ellátás javu­lásával. Fűrészáruból - tetőléc, desz­ka, és fűrészelt gerenda - 27 ezer köbméter érkezése vár­ható, parkettából és hajó­padlóból mind a mennyiségi, mind a választéki igényeknek megfelelő lesz az ellátás. Nyí­lászárókból viszont továbbra sem lesz elegendő. Mindez el­sősorban a gyártók „szegé­nyes" kínálatával függ össze. S. Gy. Avar feze kas­kemence a szekszárdi múzeumban Egy Európában eddig egyedülálló lelet, avar edényégető kemence res­taurálását kezdték meg a Béri Balogh Ádám Mú­zeumban. A bogyiszlói út mellett felfedezett avar falu második fazekasmű­helyét tárták fel, s az idei nyáron már a nyolcadik edényégető kemencét bon­tották ki. A teljesen ép ál­lapotban megtalált, mint­egy nyolc tonna súlyú gölöncsérkemencét beszál­lították a szekszárdi mú­zeumba, ahol hozzáfogtak rendbehozásához. Jubilál a Mecsek Kórus Mintha tegnap lett volna, hogy a Mecsek Kórus meg­alakulásának húszéves jubileu­mát ünnepelte Pécs zeneked­velő közönsége. Hangverseny volt akkor a Liszt Teremben, köszöntők, kézfogások, élmény- beszámolók. öt év telt el azóta. Egy kó­rus életében hosszú idő. Új művek kerülnek a repertoárra, új tagok jönnek, s régiek sorai ritkulnak; gyarapodnak a naplóbejegyzések, sokasodnak ez útiélmények. Mindez, igaz, elmondható az énekkarokról általában. De lehet-e csak úgy általában beszélni a baranyai kórusmozgalomról? Nem volna szerencsés. Itt van például a Mecsek Kórus. Választott veze­tősége, titkára, kialakult pró­barendje, több notórius elké- sője, még több kitartó, régi tagja van - hogyan lehetne mégis egy kalap alá venni, mondjuk, a Komlói Munkás­kórussal, amelyről pedig ugyanezek az ismérvek el­mondhatók? A Mecsek Kórus csak egy van. Vannak ennél az ének­karnál színvonalasabb kórusok, vannak fegyelmezettebek, dol­gosabbak is. Nem is kell olyan messzire menni Pécsett, hogy találjunk ilyeneket. A karnagy, Ti 11 a i Aurél másik 'két kórusa szebben muzsikál a Mecseknél, ezt a legelfogultabb kórusta­goknak is el kell ismerniük. A Nevelők Háza Kamarakórusa és a tanárképző fakultás ve­gyeskara biztosabb, csiszol­tabb hangokból tevődik össze, mint városi énekkarunk. Ám, olyan oldott hangulat egyik kórus próbáin sem uralkodik, mint a Mecsekéin és az itt zajló kóruséletet is méltán hoz­za fel példaként Tillai Aurél a „profi" énekkarai előtt. Persze, nem helyes a rivali­zálás, az összehasonlítgatások oldaláról megközelíteni a ju­bileumot. A Mecsek Kórus ala­pításától, 1957-től kezdve min­dig is kellemes színfoltja volt Pécs és a megye zenei életé­nek. Hegyi József vezetése alatt a Mecsek Táncegyüttes énekkaraként alakultak meg, s csak az indulást követő évek­ben tisztázódott: jobb, ha kü­lön utakat járnak. Tillai Aurél irányításával találták meg iga­zi hangjukat, s lettek részesei­vé egyebek között a debreceni kórusfesztiváloknak, színvona­las hazai kórustalálkozóknak, szereplőivé televíziós és rádiós felvételeknek, nagy sikerű ha­zai koncerteknek. Fenntartó­juk, a Doktor Sándor-Zsolnay Művelődési Ház szegény intéz­mény, így elég keveset utaz­tathatja az együttest. A hu­szonöt év leforgása alatt még­is eljutottak Jugoszláviába, Lengyelországba, kétszer Finn­országba, az NDK-ba és Olaszországba. Tekintve, hogy a zene a legnemzetközibb kommunikációs eszköz, érde­meik alapján ennél több he­lyen is képviselhették volna a magyar zenekultúrát. Csakúgy, mint öt évvel ez­előtt, szombaton este is ünne­pi hangversennyel köszöntöt­ték a Mecsek Kórus megala­kulásának jubileumát. A mű­sor azóta természetesen válto­zott, de hallhattunk a Mecsek Kórus repertoárjához régóta hozzátartozó, szép műveket, egyebek között Vivaldi Glóriá­ját és Kodály Zoltánnak Vö­rösmarty Liszt Ferenchez című versére készült művét. Amíg a naptár előrehaladt, Tillai Aurél Liszt-díjat kapott, a kórusban pedig megerősödött két tehet­séges segédkarnagy, Horváth Gáborné és Csirke Erzsébet. Mindkettőjüknek oroszlánré. sze van abban, hogy a Me­csek Kórus átvészelte az ének­karoknál nem ritka válságokat, nehéz időszakokat. Él a Mecsek Kórus és mu­zsikáljon is még nagyon so­káig, a zenekedvelők örömére. H. J.

Next

/
Thumbnails
Contents