Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-03 / 302. szám
1982. november 3., szerda Dunánt úli napló 3 HATARORKEPZÓBEN mégpedig jelentős társadalmi munka. — Idebent a laktanyában? — Itt is, a városban is. Például dolgoztunk a siklósi kórház új szárnyának a felépítésén, ott voltunk az óvodaépítésnél, a parkosításnál, a faültetésnél. — S idebent a laktanyában? — A régi kazánházunkat átalakítottuk asztalosműhelynek. Ott azután mindig a munkától hangos a környék. Az épületek karbantartását a határőreink végzik. Központi .fűtést szereltek, de vigyáznak a csapokra, a vezetékekre is. Hiszen ezeken is sokat lehet megtakarítani. Leleményességüknek egyik nagyon is kézzelfogható bizonyítéka a ,,baba-szoba". KiieJöJtek Lőszer nélkül folyik a lőgyakorlat a siklósi oktatási központ elektronikus berendezésén Fotó: Erb János — Már várják! Tessék csak jönni! — és ez itt, és most nem o szokásos fogadás volt. Na- gyonis felkészülten vártak a siklósi határőr kiképző bázison. — Mit szeretne látni? — kaptam az első kérdést én, aki a szakmámban éppen a kérdezéshez szoktam az évek során. — Mindent! — válaszoltam, mert ebben a helyzetben hirtelen nem találtam jobb kifejezést. — Rendben! — mondta ellenvetés nélkül Béres Alajos határőr őrnagy, és elindultunk „szem- leútra" a hatalmas épületben. Sorra benyitottunk a tantermekbe, a szakka-binetekbe, a klubokba és a hálókörletekbe. Több teremben is oktatás folyt. Most, szombaton is éppen politikai oktatás. Hiszen a határőrnek tudnia kell, Ijogy miért védi szocialista hazája államhatárát. A falon kiterített mappa. Rajta az egész világ rajza, természetesen csak nagy vonalakban. És apró jelek, amelyeket gombostűkkel illesztenek a megfelelő helyre a határőrök. Mindig oda, ahonnan a legfontosabb, a legérdekesebb napi híreket hallották. — Ez pedig egy terepasztal — fedeztem fel harminc év előtti katonáskodásom legérdeke- sebB szemléltető eszközét. — Mégpedig különleges terepasztal — helyesbített kísérőm. — Rajta oktatjuk a határ őrizetével kapcsolatos gyakorlati feladatokat. Papp Sándor határőr, a dekoratőrünk készítette. Két mázsa rongyot gyűjtött hozzá. Azt sajátos módon impregnálta, majd terepet formált belőle, és rajta berendezte mindazt, ami egy adott határ- szakaszon megtalálható. A következő kabinetben a lő- 'kiképzést oktatják. Ha odakünn vihar tombol, vagy ha besötétedik, itt akkor is gyakorolhat— A határőrök készítették és a megtakarítás csak ezzel több millió forint volt — mondta Bé_ rés Alajos. A klubokban Lépcsőn ie, lépcsőn fel. Egy szakasz határőr éppen tízóraizni menetelt, mások az udvarra siettek a tornaszerekhez, a gyakor. lopályaca. Az egyik lépcsőfordulóban az egész falat betöltő vitrinekben értékes díjak sorakoztak. — Ez az Ifjúsági Díj, amit az Állami Ifjúsági Bizottságtól kaptunk a fiatalok szocialista nevelésben elért eredményeikért még 1979-ben, de kaptunk elismerést közművelődésért, sportért. Például az idén az augusztus 20-ra kiírt kispályás labdarúgó kupát is megnyertük. — Ki a csapat edzője? például a drótok kifeszítése, a venyige kihordása, és minden mást, ami segítséget jelentett a tsz-nek. A klubok tevékenysége kisugárzik a városra is. A határőrök patronálják az egyik általános iskolát, úttörőgárda határőralegységet szerveztek és szakmailag irányítják. Jó a kapcso. lat a Magyar Honvédelmi Szövetséggel, a határőrök ott vannak a honvédelmi elő- és utóképzésnél. A munka Újra csak a kiképzésről beszélgettünk. — Nálunk az első a haza, az állam és közbiztonság védelme, az államhatár őrizete — folytatta az őrnagy. — Ennek rendelünk alá mindent, ez szolgálja nálunk a kiképzést, de hozzá, teszem, hogy van munka is, egy nagyobb szobát, amelyben — két sorban — gyermekágyak sorakoznak. Mindegyik mellett stokedli, azaz hogy katonai ülőke. Azután egy póiyázóasz- tal a fal mellett, meg egy szék. rény, benne tányérok, poharak, kanalak, teáskanna teával és hozzá még cukor is. — Ez a gyermekszobánk. Ugyanis az állományunk harminc—harmincöt százaléka nős már, amikor hozzánk bevonul. Ebben a gyermekszobában fogadhatja a családját, nem kell a fiatal édesanyának kis csecsemőjével az étkezdében szorongania. Ehhez hasonló ma még másutt nem található, csak itt a siklósi határőrképzőben. Mint ahogyan újdonságnak számít az étkezdében felállított hideg- konylha, nagy örömére a határőröknek. Gáldonyi Béla — Én! — Az más. A következő ajtón már a Steinmetz Miklós ifjúsági klubba léptünk. Ez a klub — és a többi is — nemcsak szép, hanem egyenesen lenyűgöző. Otthonos, városias színvonalú, fia. talos és hagyományos. Karmentő mögül mérik az üdítő italt, van benne akvárium és biliárdasztal és természetesen televízió is. — Mi kerestük meg az árát... — vagyis a határőrök a helyi Magyar—Bolgár Termelőszövetkezetben. Szabad időben segítettek a tsz szőlőjében. — A szüretelésben? — Nemcsak a szüretnél, hanem egyéb munkában is, mint „Az államhatár a képzeletbeli függőleges síkok sorozata a Magyar Népköztársaság területén, a föld felszínén, a levegőben és a fö'd mélyén és elválaszt a szomszédos országoktól!" A „határőrképzőt” Siklóson építették fel az utóbbi években. Még jól emlékszem az ingoványos rétre, amelyen birkákat legeltettek a máriagyűdi gazdák és gólyák csapatát riasztót, ta fel a műút előtt éktelenül sípoló vonat. Ma viszont olyan épületekben oktatják, nevelik Siklóson határőreinket, amelyek megjelenésükben bizony alaposan eltérnek az egykori kaszárnyáktól. A kiképzés ják a határőrök a célratartást. Azaz, hogy egy lépéssel tovább is mennek. Elhúzzák a ravaszt és a szerkezet pontosan bejelzi a találatot. Mindezt lőszer és sokmillió forintos költséggel megépített, berendezett lőtér- sőt lövészetvezető nélkül is gyakorolhatják. A folyosón nem „sakkoztak", mégis minden rendben volt, ragyogott, akárcsak a fegyvertisztító, karbantartó asztalok. Alig vette észre az ember, mert ilyenkor —, ha nem használták — egyszerűen lehajtották a fal síkjába. Pécsett, a Cserkútnál lévő közraktárházban havi 2000 tonnányi aíapanyag és készáru képezi „az átmenő forgalmat’’. Igen nagy skálában megtalálható a textilipar alapanyaga, a pamut, a söripar részére a komló, a maláta, a cukor, a PIÉRT árusításra váró készlete, a kesztyű- és bőrruházat alapanyag, bútorelemek és készbútorok. Ezek nagy részét konténerekben tárolják. Rz OTP a lakosság szolgálatában Mit vásárolhat a kiskereskedő? Legutóbb a mezőgazdasági hitelekről és kölcsönökről volt szó, utolsónak hagytuk a kiskereskedőket és a kisiparosokat, pedig ők sem mostoha- gyermekek. A kölcsönök terén sem, mint az az alábbiakból is világosan kiderül. A gazdasági élet további fellendítése, a lakossági szolgáltatások mind nagyobb arányú bővítése, az egyes — kis és nagy — települések jobb áruellátása a cél. Ennek érdekében segíti kölcsönökkel az állam — és az állam lakossági bankja, az Országos Takarékpénztár — a fentiekben szerepet vállaló kisiparosokat és kiskereskedőket. Előzetes feltétel az érdek- képviseleti szerv — kisiparosoknál a KIOSZ, kiskereskedőknél a KISOSZ — javaslata. Ennek alapján igényelhetnek kölcsönt kezdők és olyan kisiparosok, kiskereskedők is, akiknek bővítéshez, korszerűsítéshez van szükségük nagyobb pénzösszegre. Kisiparosok műhely építésére és korszerűsítésére százezer forint kölcsönt kaphatnak tízévi lejáratra. 10 százalékos kamat mellett, ha a szükséges összeg 30 százaléka rendelkezésükre áll. Gépek, berendezések vásárlására ugyancsak százezer forintig vehetnek fel kölcsönt, de itt csak 20 százalék saját erőt kell bizonyítani és a lejárat öt év. Van lehetőség arra is, hogy anyagvásárlásra kapjanak kölcsönt, ez azonban legfeljebb 30 ezer forint lehet, és csak egy évre adia az OTP, megkívánva a 20 százalék saját rész meglétét. Újabb rendelkezések megengedik kisiparosoknak teherautó vásárlását is. Ha az Autóker kiutalja a megfelelő gépkocsit, az OTP ehhez is ad 40 ezer forint kölcsönt, de a szükséges összeg másik felének a kölcsönvevőnél kell lennie. Hasonlóak a feltételek a kiskereskedők számára, de az összegek valamivel kisebbek. üzlethelyiség építésére, bővítésére vagy korszerűsítésére 80 ezer forint kölcsönt kaphatnak ötévi visszafizetésre. Berendezés, felszerelés vásárlásához 40 ezer forint kölcsönnel járul hozzá az OTP, itt a visszafizetési határidő 42 hónap, azaz három és fél év. Ugyancsak kaphatnak kölcsönt árukészlet beszerzésére is — elsősorban a kezdő — kiskereskedők. Ez legföljebb 50 ezer forint lehet, *s a visszafizetés határideje elég rövid: 18 hónap. Valamennyi felsorolt kölcsön előfeltétele, hogy a kiskereskedő 30 százalék saját tőkével rendelkezzék. Előre láthatólag a közeljövőben ez a kölcsönzési rendszer ki fog teriedni azokra is, akik kisvállalkozásba kezdenek Bérleti szerződést kötnek valamelyik kereskedelmi vállalattal boltra, vendéglőre, eszpresszóra vagy más, a lakosság számára fontos szolgáltatásra. Rugalmasan igyekszik alkalmazkodni a lakosság bankja a változó gazdasági helyzethez. Ezt mutatják a fentiek, de erre utal az is, hogy ezekben a hetekben-hóna- pokban dolgozzák ki a lakásgazdálkodással kapcsolatos új kölcsönzési, hitelezési feltételeket. Erről majd akkor szólunk részletesen, ha elkészülnek az erre vonatkozó szabályzatok. Végül szóljunk arról is, hogy az OTP útján lehet olykor — sok szerencsével — nagy összegeket nyerni is. Hogy mikor mennyit, azt az azon a héten eladott szelvények száma dönti el a totónál éppúgy mint a lottónál. Alapszabály mindkettőnél, hogy az OTP-hez beérkezett összeg fele marad a bankban, tehát népgazdasági célokra fordítják, a másik felét pedig — húszszázalékos nyereményilleték levonása után — megkapják a nyertesek. Totónál az igazi telitalálat a 13+1, vagyis a szelvényen szereplő 13 mérkőzés eredményén (ha az elölálló győz: 1. ha a második csapat: 2, ha döntetlen x) kívül az első pótmérkőzésre is helyesen kell tippelni. Kevesen tudják, hogy ha nincs 13+1 találat, ezzel nem növekszik a négy nyerőosztály — a 13, a 12., a 11 és a 10 találatosok — nyereménye, a +1-re járó jutalmat a következő heti alaphoz csatolják. Szabály, hogy a szelvényt tollal kell kitölteni, írógéppel, ceruzával vagy indigóval kitöltött szelvényt vagy olyat, amelyen vakarás, átírás nyomai látszanak, automatikusan kizárnak a sorsolásból. Ugyancsak nem lehet totózní olyan kollektív szelvénnyel sem, amelyen háromnál kevesebb hasábot töltöttek ki. Négy nyerőosztá|y van a lottónál is: 5, 4, 3 és 2 talá- latosoknak jár nyeremény. Itt azonban annyiban eltérőek a szabályok, hogy ha nincs öt- találatos szelvény, az arra járó pénzt nem teszik el a következő hétre, hanem a négy- talólatosok közt osztják fel. (Ez annál is jogosabb, mert néha hónapokig nincs ötös, s az összeg csillagászatira nőhetne, (lyesmi külföldön már előfordult és sok vihart kavart.J Fontos, hogy a szelvényeket időben adjuk fel: a totónál vasárnap — szombati mérkőzések esetén szombat —, a láttánál csütörtök déli 12 óráig kell a szelvényeknek a körzeti OTP-irodákhoz beérkezniük. A lottónál külön tárgynye remény-sorsolásokat is tartanak minden hónapban, a kisorsolt hét szelvényei vesznek részt rajta. Időnként az előfizetéses (havi) szelvények között rendkívüli tárgy- nyeremény-sorsólást is tartanak. Népszerű a Borítékos sorsjegy is, ami nem rendszeresen, csak időközönként ad alkalmat a nyerésre. A szerencséseknek 500 forintig az árusok fizetik ki a nyereményeket — a legszerencsésebbek az OTP-fiókokban és a totó- lottó kirendeltségeken kapják meg a magasabb összeget. V. E. (Vége)
