Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-20 / 319. szám
A szocialista országok életéből Rekordtermést hozott az idén a cukor Kubában. Egymás után gördülnek be a cukornáddal telt vagonok a „Camilo Cienfue- gos” cukorgyár udvarába. KUBA Átütemezés és egyensúly Nem keltett különösebb meglepetést, amikor a Kubai Nemzeti Bank elnöke néhány hete bejelentette, hogy országa a tőkés országok kormányaival és bankjaival szemben fennálló adósságai egy részének átütemezését kérte. Paradox módon akkor kényszerült e lépés megtételére, amikor a gazdaság jelentős mértékben megszilárdult. A gazdaságirányítás a Kubai KP határozatai nyomán szakított a korábbi „szektás” nézetekkel, növelték az áru- és pénzviszonyok jelentőségét és a vállalatok önállóságát. A bérreform növelte a dolgozók érdekeltségét a termelésben, lehetővé tették a mezőgazdasági szabadpiac létrejöttét. S bár a gazdaság alapjának tekintett cukortermés az idén rekorderedményt hozott, a cukor árának katasztrofális zuhanása több száz millió dolláros veszteséget okozott az országnak. A világgazdasági válság legfőbb teherviselői — Kubához hasonlóan — a fejlődő országok. Az infláció elapasztotta ezen országok vásárlóerejét, ugyanakkor a tőkés recesszió következtében süllyedt az általuk exportált nyers- és alapanyagok, félkésztermékek ára. Ez történt a cukorral is, amelynek világpiaci ára a korábbi 29—30 centes fontonkénti árról 6—7 centre esett. Köztudott, hogy eddig 30 ország kérte adósságai újratárgyalását, illetve átütemezését. A Világbank augusztus 26- án nyilvánosságra hozott beszámolója alapján csak Latin- Amerika és a Karib-térség országainak külföldi adósságai meghaladják a 200 milliárd ^ dollárt. Az olyan gazdag országok, mint Brazília és Mexikó, adóssága túllépi a 80 milliár- dot, Venezueláé a 12 milliárdos Perué a kilencet, Ecuadoré és Chiléé a hatot. Legutóbb Mexikó 17 milliárd dolláros adósságát ütemezték át. A fentiekhez képest Kuba eladósodása csekély, mindösz- sze 3,5 milliárd dollár, amelynek 1,2 milliárd 1985-ig esedé- des törlesztési részletére kért haladékot a "kubai kormány. Ismael Moréra,, a Kubai Nemzeti Bank elnökhelyettese a párt központi lapjának, a Grammának és a Prensa Latina hírügynökségnek nyilatkozott a kérésről. Elmondotta, hogy csupán a tőketörlesztésre kértek haladékot, a teljes tartozás kamatait rendszeresen fizetni fogják. S ez nem kis szó, hiszen a Reagan-kormány kamatpolitikája következtében csak az utóbbi két esztendőben 428 millió dollárt kellett Kubának kamat címén kifizetnie. A cukor árának zuhanása körülbelül hasonló összeggel csökkentette Kuba devizabevételét. További problémát jelentett, hogy egyes nyugati hitelezők a magas amerikai kamatlábak vonzása következtében 10 hónap alatt 500 millió dollár rövidlejáratú kölcsönt vontak ki az országból. A nehézségek ellenére nemcsak a kubai, de a külföldi szakértők sem pesszimisták. Az amerikai embergó ellenére az ország tíz év alatt 700 millióról 1980-ig 2,6 milliárdra tudta növelni kereskedelmi forgalmát a nyugati tőkés országokkal. A Nemzeti Bank elnökhelyettesének nyilatkozata utalt arra, hogy a tőkés hitelezők körében a kubai kérés kedvező visszhangra talált, mert bíznak az ország gazdasági fejlődésében. A növekedés ütemét ugyan korlátozni fogják, az erőforrásokat az exportnövelő beruházásokra összpontosítják és erősítik együttműködésüket a KGST-országokkal. A behozatalnál elsőbbséget kap az élelmiszer- és gyógyszerbehozatal. A hitelvisszafizetések tízéves átütemezésével ilymódon a lakosság súlyosabb megterhelése nélkül megkezdődhet a kubai gazdasági egyensúly helyreállítása. Gáti István Lakás, lakás NDK A Német Demokratikus Köztársaságban évtizedek óta különös fontosságot tulajdonítanak a lakásépítésnek, a házak felújításának. A statisztikai évkönyv adatai szerint 1971—80 között 1 400 000, 1976—80-ig 813 ezer, a tervezettnél' 63 ezerrel több otthonba költözhettek be új lakók. Tavaly tavasszal az NSZEP kongresszus határozata kimondta: .......1981 — 85 között növekvő mértékben folytatjuk hosszú távú lakásépítő programunkat. 930—950 ezer újonnan épített vagy korszerűsített lakást adunk át az igényjogosultaknak. Ezáltal további 2,8 millió állampolgár lakáskörülményei javulnak meg.” A kongresszusi dokumentumból és az ötéves terv törvényéből kitűnik: az újonnan építendő lakások száma 600 ezer. A többi korszerűsített otthon. És itt álljunk meg egy pillanatra. Az NDK szociálpolitikájának sarkalatos célja, hogy a régi házakban legalább olyan jó körülmények között éljenek, mint az új városnegyedekben. Ez a tervezőktől, különösen pedig az építőktől nemegyszer hihetetlen leleményességet kíván. Nem gyerekjáték a rekonstrukció megszervezése a legtöbbször sűrűn beépített történelmi városközpontokban, ahol a felújításra szoruló öreg házak állnak. Vi- fágjáró magyarjaink gyakran tapasztalhatják NDK-beli útjaikon, hogy milyen jó ízléssel simul össze egy-egy több száz esztendős épületegyüttes az újonnan emelt beton-panel házakkal. Pedig mily keserves körülmények között építik ezeket! A ’ keskeny, kanyargós óvárosi utcácskákban a szó legszorosabb értelmében ki kell centizni' a paneleket beemelő toronydaru pályáját. Percre pontos anyagszállítási menetrendet kell kidolgozni, hisz ott nem áll rendelkezésre térség kavics, homok, cement és egyéb építőanyag tárolására, mint a városok peremén születő új lakónegyedek mellett. A házgyári elemek variálhatóságának egyik legjobb példáját Greifswaldban, e Keletitenger menti, ősi Hansa városban láthatjuk. Egymás mellett állnak itt az észak-német nyerstégla-gótikus, a reneszánsz és a klasszicista stílusú házak, valamint a panelházak. A tervezők elsősorban az ablakok vízszintes és függőleges elrendezésével, rusztikus pár- kányzatok kialakításával és persze az emeletek számának változtatásával keltik a régies hatást. Ahol csak lehet, fölhasználják a lebontásra ítélt házak egy-egy megmenthető elemét, kapuját, párkányát, amelyet aztán beépítenek a gyárban készült semleges keretpanelek közé. Greifswaldon kívül érdemes megtekinteni a drezdai és a berlin-lichtenbergi Strasse der Befreiungot, az anklami Streinstrasset és a Markot, a bernaui városközpontot, a merseburgi Enten- plant és a piacteret, a schwe- rini Gööjisdmoort, ahol szellemesen és ízlésesen, művészi érzékkel sikerült ötvözni a régit az újjal. Aki netán a Türingiai-erdő lábánál, Erfurtban jár, az okvetlenül szakítson időt magának arra, hogy megnézze az Auenstrassét. Ott nem műemlékházak állnak, hanem egykori bérkaszárnya-épületek sorakoznak. Munkásnemzedékek nőttek föl bennük, akik lakásukból nagyon sokáig nélkülözték a fürdőszobát, a vécét. A sorfelújításkor egy meglehetősen egyszerű ötlettel sikerült segíteni a gondon, méghozzá úgy, hogy a lakóknak nem kellett hónapokig szűkölködniük szétvert otthonukban. Az öreg házak hátsó, udvari frontját egyszerű fölfalazással, egészségügyi szárnnyal toldották meg. Általuk nőtt a lakások alapterülete és komfortja, meggyorsult az építő- és a szakipari munka. Kulcsár László SZOVJETUNIÓ A Szovjetunióban olyan szénkitermelő berendezést fejlesztenek ki, amely az ember állandó jelenléte nélkül üzemel. A Donyec-medencében, amely a Szovjetunió legrégibb szénmedencéje, 1985-ig hét olyan berendezés beállítását tervezik, amely teljesen automatikusan termel. A következő lépés nyilvánvalóan az lesz, hogy a bányákban különféle típusú robotokat alkalmazzanak a jövesz- tő, az előkészítő, a segéd- és a bányamentő munkákra. Sőt, terveznek teljesen automatizált bányákat. A robotok azonban még csak „gyermekcipőben” járnak. A Donyec-medencében tízezrével szállnak le naponta a föld mélyébe a bányászok és munkájú, kát nehéz körülmények között végzik. Mit tesznek ma munkájuk megkönnyítése érdekében? A bányákat fokozottabban gépesítik és- gondoskodnak a A népi építészet egyik remeke Kotelban BULGÁRIA A népi építészet emlékei A reneszánszkori építészetről megmaradt leírások segítik felkutatni egész Bulgária területén a fennmaradt értékeket. A múlt tanulmányozása feltárja a bolgár építészet élő nemzeti hagyományait, melyek a török rabság nehéz éveiben alakultak ki és összekapcsolódtak a nép nemzeti öntudotával, s azokkal a harcokkal, melyeket a politikai, gazdasági és kulturális függetlenségért vívtak. Sziivenben és környékén a történelem előtti korszakokban is voltak települések. A már feltárt trák épületmaradványok és sírok Kalajanovo község határában igazolják a Balkán-félsziget őslakóinak — a dákoknak — itteni tartózkodását. Macedóniai Filip és Nagy Sándor megtalált érmei a IV. és III. századból igazolást adnak annak a feltételezésnek, hogy ezen a vidéken már a régmúlt korszakokban is települések voltak. A török rabság idejéből ugyan hiányos Szliven vidékének története, de az már feltárt tény, hogy Szliven és a környező völgyek lakosságának nagy része a titkos erdei ösvényeken elhagyta szülőfaluját, hogy a nagykiterjedésű erdőségekben keressen védelmet. A hegyek koszorúzta Kötél, Zse- ravna, Gradec, Icseva, Med- vec, Katurniste települések jól megőrizték hagyományaikat. A török megszállóktól kivívott jogok lehetőséget adtak a kotleni vidéken meghúzódó települések fejlődésére. S ezért itt még ma is találhatók építészeti emlékek, melyek a népi hagyományok őrzői és gazdagítják a bolgár építészet történelmi múltját. Zseravna a vidék legjobban megőrzött községe, ahol jelentős reneszánszkori építészeti emlékek vannak. Az idők folyamán a lakosság több mint 200 tipikus faházat óvott meg a pusztulástól, s így alakult ki az építészeti rezervátum. A hajdani lakóépületeknél háromféle építészeti módot lehet megkülönböztetni, ezeket egymástól ez alkalmazott faanyagok, építési módok és főleg a házak belső elrendezésének formája és díszítése választja el. A terméskövekkel burkolt utcákon sétálva az egyszerű és díszes fafaragású lakóházak váltakoznak a szűk utcákban. A műemléképületekben a kornak megfelelő háziszőttesek, szőnyegek, takarók változó elrendezése az akkori használati tárgyak, valamint a vidék népviseletének bemutatása teszi teljessé a környék megismerését az idelátogatók számára. A történelmi múlt másik nevezetes települése Szliven megyében Kötél város, amely Szliven megye szélén a Keleti- Sztara planina legcsodálatosabb részén terül el. A XVIII—XIX. században Kötél gyorsan fejlődött, szerencsés területi fekvése következtében. A keresztül húzódó főközlekedési útvonal és a változó gazdasági és politikai irányzatok ezt nagyban elősegítették. Akkoriban a koteliek alap- tevékenysége a juhászat volt. A koteliek közösséget alkotva 450 000 juhot tartottak. A város ennek megfelelően alakult át a kapott termékek házi feldolgozására. Kötél város gazdasági és kulturális fejlődése a XIX. század második felében elősegítette az építkezések nagyobb arányú növekedését. A város 12 000 lakosa kétszintes lakóházait szebbnél szebb fafaragással díszítette. Sajnos, ez 1842 és 1894 között pusztító három nagy tűzvész sokat elpusztított Kötél szép épületeiből. A megmaradt kevés építészeti remekmű azonban elég ahhoz, hogy bemutassa a reneszánszkori mesterek lelki gazdagságát, és ügyes alkotókészségét. E jellegzetes építészeti stílust azóta megkedvelték az ország más vidékén, így Plovdiv környékén is és ma is készülnek koteli típusú, tágas, faburkolatú, a hagyományos elrendezést őrző lakóházak. Kötél város pedig jó használja ki a városban és környékén fennmaradt műemlék épületeket, mert szállást, könyvtárat rendeznek bennük, s a szép természeti környezetet kihasználva vendéglátó egységeket is. Szliven megye e két régi településének bemutatásával szeretnénk felhívni a figyelmet testvérmegyénk hagyományőrző tevékenységének szép, követendő példájára. Műemlék-épületcsoport Zsereva községben Robotok a bányában bányászok jó munkakörülményeiről és egészségéről. A Donyec-medencében a Komszomolec-bányát, amely évente 3,6 millió tonna szenet termel, hat évvel ezelőtt, a bányaépítés történetében hallatlanul rövid idő alatt építették meg. Például a függőleges vágatok (aknák) kihajtására a donyeci bányászok a világon első ízben készítettek mozgó vá- gathajtót a hagyományos stacionárius berendezés helyett. Ukrajnában a legközelebbi években további 14 ilyen magas szinten gépesített bányát építenek. A Komszomolec bányán Nyi- kolaj Szokolov és brigádjának 25 tagja most a legmodernebb rendszerekkel dolgozik (félautomata vezérlésű ducoló és kombájn). Egy fordítás a kapcsolókaron, s a hidraulikus állványok kétszáz méteres oszlopa lassan előrehalad, öt perc alatt ott, ahonnan az imént még fejtették a szenet, biztonságos főte alakul ki a bányászok és a kitermelő kombájn számára. — Figyelje — mondja Szokolov —. mindössze két átkapcsolást végzek, s a ducolat önműködően áll be a rétegvastagságnak megfelelően. Elektro- nikus számítógép vezet nyilvántartást arról, hogy a bányászok mennyi időt töltenék a föld alatt. Hamarosan a számítógép veszi át azon gázelemző készü. lék munkáját, amely a tárnák levegőösszetételét vizsgálja. A bányában két nagy teljesítményű szellőztető berendezés működik és vákuumos réteggázta- lanítást alkalmaznak. A szénrakodó helyéken öntözőrendszerek működnek. A Donyec-medence bányáiban sokat tesznek a bányászok munkakörülményeinek, egészségvédelmének javítására. A legutóbbi ötéves tervidőszakban (az 1976—1980. években) az ukrajnai szénipari vállalatoknál százával szereltek fel inhalátorokat és egyéb olyan be. rendezéseket, ahol megelőző kezelést kapnak a bányászok a szilikózis és a reuma ellen. Az ország különböző gyógyhelyein 115 üdülőt létesítettek. Ezekben évente mintegy százezer ember fordul meg. Több mint 70 ezer bányász a termelőmunka mellett részesül megelőző kezelésben. Erre a célra 50 üzemi szanatórium áll rendelkezésre. Ukrajna szénipai minisztériujnának adatai szerint a munkakörülmények javítására a következő öt évben 675 millió rubelt fordítanak, Szergej Harcsenko HÉTVÉGE 7.
