Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-20 / 319. szám

A szocialista országok életéből Rekordtermést hozott az idén a cukor Kubában. Egymás után gördülnek be a cukornáddal telt vagonok a „Camilo Cienfue- gos” cukorgyár udvarába. KUBA Átütemezés és egyensúly Nem keltett különösebb meg­lepetést, amikor a Kubai Nem­zeti Bank elnöke néhány hete bejelentette, hogy országa a tőkés országok kormányaival és bankjaival szemben fennálló adósságai egy részének átüte­mezését kérte. Paradox módon akkor kényszerült e lépés meg­tételére, amikor a gazdaság jelentős mértékben megszilár­dult. A gazdaságirányítás a Kubai KP határozatai nyomán szakított a korábbi „szektás” nézetekkel, növelték az áru- és pénzviszonyok jelentőségét és a vállalatok önállóságát. A bérreform növelte a dolgozók érdekeltségét a termelésben, le­hetővé tették a mezőgazdasá­gi szabadpiac létrejöttét. S bár a gazdaság alapjának te­kintett cukortermés az idén rekorderedményt hozott, a cu­kor árának katasztrofális zuha­nása több száz millió dolláros veszteséget okozott az ország­nak. A világgazdasági válság leg­főbb teherviselői — Kubához hasonlóan — a fejlődő orszá­gok. Az infláció elapasztotta ezen országok vásárlóerejét, ugyanakkor a tőkés recesszió következtében süllyedt az álta­luk exportált nyers- és alap­anyagok, félkésztermékek ára. Ez történt a cukorral is, amely­nek világpiaci ára a korábbi 29—30 centes fontonkénti ár­ról 6—7 centre esett. Köztudott, hogy eddig 30 ország kérte adósságai újra­tárgyalását, illetve átütemezé­sét. A Világbank augusztus 26- án nyilvánosságra hozott be­számolója alapján csak Latin- Amerika és a Karib-térség or­szágainak külföldi adósságai meghaladják a 200 milliárd ^ dollárt. Az olyan gazdag or­szágok, mint Brazília és Mexikó, adóssága túllépi a 80 milliár- dot, Venezueláé a 12 milliár­dos Perué a kilencet, Ecuadoré és Chiléé a hatot. Legutóbb Mexikó 17 milliárd dolláros adósságát ütemezték át. A fentiekhez képest Kuba eladósodása csekély, mindösz- sze 3,5 milliárd dollár, amely­nek 1,2 milliárd 1985-ig esedé- des törlesztési részletére kért haladékot a "kubai kormány. Ismael Moréra,, a Kubai Nem­zeti Bank elnökhelyettese a párt központi lapjának, a Grammának és a Prensa La­tina hírügynökségnek nyilatko­zott a kérésről. Elmondotta, hogy csupán a tőketörlesztésre kértek haladékot, a teljes tar­tozás kamatait rendszeresen fi­zetni fogják. S ez nem kis szó, hiszen a Reagan-kormány ka­matpolitikája következtében csak az utóbbi két esztendő­ben 428 millió dollárt kellett Kubának kamat címén kifizet­nie. A cukor árának zuhanása kö­rülbelül hasonló összeggel csökkentette Kuba devizabevé­telét. További problémát je­lentett, hogy egyes nyugati hi­telezők a magas amerikai ka­matlábak vonzása következté­ben 10 hónap alatt 500 millió dollár rövidlejáratú kölcsönt vontak ki az országból. A nehézségek ellenére nem­csak a kubai, de a külföldi szakértők sem pesszimisták. Az amerikai embergó ellenére az ország tíz év alatt 700 millióról 1980-ig 2,6 milliárdra tudta nö­velni kereskedelmi forgalmát a nyugati tőkés országokkal. A Nemzeti Bank elnökhelyet­tesének nyilatkozata utalt arra, hogy a tőkés hitelezők körében a kubai kérés kedvező vissz­hangra talált, mert bíznak az ország gazdasági fejlődésében. A növekedés ütemét ugyan korlátozni fogják, az erőforrá­sokat az exportnövelő beruhá­zásokra összpontosítják és erő­sítik együttműködésüket a KGST-országokkal. A behoza­talnál elsőbbséget kap az élel­miszer- és gyógyszerbehozatal. A hitelvisszafizetések tízéves átütemezésével ilymódon a la­kosság súlyosabb megterhelé­se nélkül megkezdődhet a ku­bai gazdasági egyensúly hely­reállítása. Gáti István Lakás, lakás NDK A Német Demokratikus Köz­társaságban évtizedek óta kü­lönös fontosságot tulajdoníta­nak a lakásépítésnek, a házak felújításának. A statisztikai év­könyv adatai szerint 1971—80 között 1 400 000, 1976—80-ig 813 ezer, a tervezettnél' 63 ezerrel több otthonba költöz­hettek be új lakók. Tavaly ta­vasszal az NSZEP kongresszus határozata kimondta: .......1981 — 85 között növekvő mértékben folytatjuk hosszú távú lakás­építő programunkat. 930—950 ezer újonnan épített vagy kor­szerűsített lakást adunk át az igényjogosultaknak. Ezáltal további 2,8 millió állampolgár lakáskörülményei javulnak meg.” A kongresszusi doku­mentumból és az ötéves terv törvényéből kitűnik: az újon­nan építendő lakások száma 600 ezer. A többi korszerűsített otthon. És itt álljunk meg egy pil­lanatra. Az NDK szociálpoliti­kájának sarkalatos célja, hogy a régi házakban legalább olyan jó körülmények között éljenek, mint az új városne­gyedekben. Ez a tervezőktől, különösen pedig az építőktől nemegyszer hihetetlen lelemé­nyességet kíván. Nem gyerek­játék a rekonstrukció megszer­vezése a legtöbbször sűrűn beépített történelmi városköz­pontokban, ahol a felújításra szoruló öreg házak állnak. Vi- fágjáró magyarjaink gyakran tapasztalhatják NDK-beli út­jaikon, hogy milyen jó ízléssel simul össze egy-egy több száz esztendős épületegyüttes az újonnan emelt beton-panel há­zakkal. Pedig mily keserves körülmények között építik eze­ket! A ’ keskeny, kanyargós óvárosi utcácskákban a szó legszorosabb értelmében ki kell centizni' a paneleket be­emelő toronydaru pályáját. Percre pontos anyagszállítási menetrendet kell kidolgozni, hisz ott nem áll rendelkezésre térség kavics, homok, cement és egyéb építőanyag tárolásá­ra, mint a városok peremén születő új lakónegyedek mel­lett. A házgyári elemek variálha­tóságának egyik legjobb pél­dáját Greifswaldban, e Keleti­tenger menti, ősi Hansa város­ban láthatjuk. Egymás mellett állnak itt az észak-német nyerstégla-gótikus, a rene­szánsz és a klasszicista stílusú házak, valamint a panelházak. A tervezők elsősorban az ab­lakok vízszintes és függőleges elrendezésével, rusztikus pár- kányzatok kialakításával és persze az emeletek számának változtatásával keltik a régies hatást. Ahol csak lehet, föl­használják a lebontásra ítélt házak egy-egy megmenthető elemét, kapuját, párkányát, amelyet aztán beépítenek a gyárban készült semleges ke­retpanelek közé. Greifswaldon kívül érdemes megtekinteni a drezdai és a berlin-lichtenbergi Strasse der Befreiungot, az anklami Streinstrasset és a Markot, a bernaui városköz­pontot, a merseburgi Enten- plant és a piacteret, a schwe- rini Gööjisdmoort, ahol szel­lemesen és ízlésesen, művészi érzékkel sikerült ötvözni a régit az újjal. Aki netán a Türingiai-erdő lábánál, Erfurtban jár, az ok­vetlenül szakítson időt magá­nak arra, hogy megnézze az Auenstrassét. Ott nem műem­lékházak állnak, hanem egy­kori bérkaszárnya-épületek so­rakoznak. Munkásnemzedékek nőttek föl bennük, akik laká­sukból nagyon sokáig nélkü­lözték a fürdőszobát, a vécét. A sorfelújításkor egy meglehe­tősen egyszerű ötlettel sikerült segíteni a gondon, méghozzá úgy, hogy a lakóknak nem kel­lett hónapokig szűkölködniük szétvert otthonukban. Az öreg házak hátsó, udvari frontját egyszerű fölfalazással, egész­ségügyi szárnnyal toldották meg. Általuk nőtt a lakások alapterülete és komfortja, meggyorsult az építő- és a szakipari munka. Kulcsár László SZOVJETUNIÓ A Szovjetunióban olyan szén­kitermelő berendezést fejlesz­tenek ki, amely az ember állan­dó jelenléte nélkül üzemel. A Donyec-medencében, amely a Szovjetunió legrégibb szénme­dencéje, 1985-ig hét olyan be­rendezés beállítását tervezik, amely teljesen automatikusan termel. A következő lépés nyil­vánvalóan az lesz, hogy a bá­nyákban különféle típusú robo­tokat alkalmazzanak a jövesz- tő, az előkészítő, a segéd- és a bányamentő munkákra. Sőt, terveznek teljesen automatizált bányákat. A robotok azonban még csak „gyermekcipőben” járnak. A Donyec-medencében tízezrével szállnak le naponta a föld mé­lyébe a bányászok és munkájú, kát nehéz körülmények között végzik. Mit tesznek ma munká­juk megkönnyítése érdekében? A bányákat fokozottabban gépesítik és- gondoskodnak a A népi építészet egyik remeke Kotelban BULGÁRIA A népi építészet emlékei A reneszánszkori építészetről megmaradt leírások segítik fel­kutatni egész Bulgária terüle­tén a fennmaradt értékeket. A múlt tanulmányozása feltárja a bolgár építészet élő nemzeti hagyományait, melyek a török rabság nehéz éveiben alakul­tak ki és összekapcsolódtak a nép nemzeti öntudotával, s azokkal a harcokkal, melyeket a politikai, gazdasági és kul­turális függetlenségért vívtak. Sziivenben és környékén a történelem előtti korszakokban is voltak települések. A már fel­tárt trák épületmaradványok és sírok Kalajanovo község hatá­rában igazolják a Balkán-fél­sziget őslakóinak — a dákok­nak — itteni tartózkodását. Macedóniai Filip és Nagy Sán­dor megtalált érmei a IV. és III. századból igazolást adnak annak a feltételezésnek, hogy ezen a vidéken már a régmúlt korszakokban is települések voltak. A török rabság idejéből ugyan hiányos Szliven vidéké­nek története, de az már fel­tárt tény, hogy Szliven és a környező völgyek lakosságának nagy része a titkos erdei ös­vényeken elhagyta szülőfaluját, hogy a nagykiterjedésű erdősé­gekben keressen védelmet. A hegyek koszorúzta Kötél, Zse- ravna, Gradec, Icseva, Med- vec, Katurniste települések jól megőrizték hagyományaikat. A török megszállóktól kiví­vott jogok lehetőséget adtak a kotleni vidéken meghúzódó települések fejlődésére. S ezért itt még ma is találhatók épí­tészeti emlékek, melyek a népi hagyományok őrzői és gazda­gítják a bolgár építészet tör­ténelmi múltját. Zseravna a vidék legjobban megőrzött községe, ahol jelen­tős reneszánszkori építészeti emlékek vannak. Az idők folya­mán a lakosság több mint 200 tipikus faházat óvott meg a pusztulástól, s így alakult ki az építészeti rezervátum. A hajdani lakóépületeknél háromféle építészeti módot le­het megkülönböztetni, ezeket egymástól ez alkalmazott fa­anyagok, építési módok és fő­leg a házak belső elrendezé­sének formája és díszítése vá­lasztja el. A terméskövekkel burkolt ut­cákon sétálva az egyszerű és díszes fafaragású lakóházak váltakoznak a szűk utcákban. A műemléképületekben a kor­nak megfelelő háziszőttesek, szőnyegek, takarók változó el­rendezése az akkori használa­ti tárgyak, valamint a vidék népviseletének bemutatása te­szi teljessé a környék megis­merését az idelátogatók szá­mára. A történelmi múlt másik ne­vezetes települése Szliven me­gyében Kötél város, amely Szliven megye szélén a Keleti- Sztara planina legcsodálato­sabb részén terül el. A XVIII—XIX. században Kö­tél gyorsan fejlődött, szerencsés területi fekvése következtében. A keresztül húzódó főközleke­dési útvonal és a változó gaz­dasági és politikai irányzatok ezt nagyban elősegítették. Akkoriban a koteliek alap- tevékenysége a juhászat volt. A koteliek közösséget alkotva 450 000 juhot tartottak. A vá­ros ennek megfelelően alakult át a kapott termékek házi fel­dolgozására. Kötél város gazdasági és kulturális fejlődése a XIX. szá­zad második felében elősegí­tette az építkezések nagyobb arányú növekedését. A város 12 000 lakosa kétszintes lakó­házait szebbnél szebb fafara­gással díszítette. Sajnos, ez 1842 és 1894 kö­zött pusztító három nagy tűz­vész sokat elpusztított Kötél szép épületeiből. A megmaradt kevés építészeti remekmű azon­ban elég ahhoz, hogy bemu­tassa a reneszánszkori meste­rek lelki gazdagságát, és ügyes alkotókészségét. ­E jellegzetes építészeti stí­lust azóta megkedvelték az or­szág más vidékén, így Plovdiv környékén is és ma is készül­nek koteli típusú, tágas, fabur­kolatú, a hagyományos elren­dezést őrző lakóházak. Kötél város pedig jó használ­ja ki a városban és környékén fennmaradt műemlék épülete­ket, mert szállást, könyvtárat rendeznek bennük, s a szép természeti környezetet kihasz­nálva vendéglátó egységeket is. Szliven megye e két régi te­lepülésének bemutatásával sze­retnénk felhívni a figyelmet testvérmegyénk hagyományőr­ző tevékenységének szép, kö­vetendő példájára. Műemlék-épületcsoport Zsereva községben Robotok a bányában bányászok jó munkakörülmé­nyeiről és egészségéről. A Donyec-medencében a Komszomolec-bányát, amely évente 3,6 millió tonna szenet termel, hat évvel ezelőtt, a bá­nyaépítés történetében hallat­lanul rövid idő alatt építették meg. Például a függőleges vá­gatok (aknák) kihajtására a donyeci bányászok a világon el­ső ízben készítettek mozgó vá- gathajtót a hagyományos sta­cionárius berendezés helyett. Ukrajnában a legközelebbi években további 14 ilyen magas szinten gépesített bányát épí­tenek. A Komszomolec bányán Nyi- kolaj Szokolov és brigádjának 25 tagja most a legmodernebb rendszerekkel dolgozik (félauto­mata vezérlésű ducoló és kom­bájn). Egy fordítás a kapcsolókaron, s a hidraulikus állványok két­száz méteres oszlopa lassan előrehalad, öt perc alatt ott, ahonnan az imént még fejtet­ték a szenet, biztonságos főte alakul ki a bányászok és a ki­termelő kombájn számára. — Figyelje — mondja Szoko­lov —. mindössze két átkapcso­lást végzek, s a ducolat önmű­ködően áll be a rétegvastag­ságnak megfelelően. Elektro- nikus számítógép vezet nyilván­tartást arról, hogy a bányászok mennyi időt töltenék a föld alatt. Hamarosan a számítógép veszi át azon gázelemző készü. lék munkáját, amely a tárnák levegőösszetételét vizsgálja. A bányában két nagy teljesítmé­nyű szellőztető berendezés mű­ködik és vákuumos réteggázta- lanítást alkalmaznak. A szén­rakodó helyéken öntözőrendsze­rek működnek. A Donyec-medence bányái­ban sokat tesznek a bányászok munkakörülményeinek, egész­ségvédelmének javítására. A legutóbbi ötéves tervidőszak­ban (az 1976—1980. években) az ukrajnai szénipari vállala­toknál százával szereltek fel in­halátorokat és egyéb olyan be. rendezéseket, ahol megelőző kezelést kapnak a bányászok a szilikózis és a reuma ellen. Az ország különböző gyógyhelyein 115 üdülőt létesítettek. Ezekben évente mintegy százezer ember fordul meg. Több mint 70 ezer bányász a termelőmunka mellett részesül megelőző kezelésben. Erre a célra 50 üzemi szanató­rium áll rendelkezésre. Ukrajna szénipai minisztériujnának ada­tai szerint a munkakörülmények javítására a következő öt évben 675 millió rubelt fordítanak, Szergej Harcsenko HÉTVÉGE 7.

Next

/
Thumbnails
Contents