Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-18 / 317. szám
1982. november 18., csütörtök Dunántúli Tlaplo 3 FELÚJÍTOTTAK A DEBRECENI CSOKONAI SZÍNHAZAT. Debrecenben befejeződött a Csokonai Színház felújítása. A Hajdú-Bihar megyei Állami Építőipari Vállalat és alvállalkozói több éves munkával újjávarázsolták az épületet és modern technikai, műszaki berendezésekkel szerelték fel. MTI fotó: Oláh Tibor felvétele Társadalmi vitán a gyermekvédelmi ügyek Fiatalok - veszélyben A munkahely sokat segíthet S okcrt és sokféleképpen foglalkozik ma a közvélemény az ifjúsággal. Sokfélék és gyakran egészen szélsőségesek a fiatalokat, az őket nevelő családot, iskolát megítélő vélemények is. Tény, hogy a felnövekvő nemzedék ügye sokféle feladatot vet fel, éppen ezért tűzte társadalmi vitára a Baranya megyei Tanács a végrehajtó bizottság egyik fontos januári témáját, a gyermek- és ifjúságvédelem megyei helyzetét. A Mecseki Ércbányászati Vállalat pécsi központjában zajlott le a vita az elmúlt héten, s részt vettek rajta a vállalat vöröskeresztes aktivistái. KUlföldi egyetemre Mintegy húsz választható szakterület szerepel a pályázati feltételekkel együtt abban az ismertetőben, amit a Művelődési Minisztérium adott ki a közelmúltban Pályázati felhívás külföldi ösztöndíjra címmel, az 1983/84. és az 1984/85-ös tanévre. Ismertetésünk főleg azoknak a fiataloknak szól, akik az érettségi után .már munkahelyről kívánnak továbbtanulni. A most érettségizők, feltételezhetően iskolájuk révén ismerik a külföldi továbbtanulás lehetőségeit. Ezek az ösztöndíjak a szocialista országokba szólnak, ahol az elmúlt harminc év alatt hatezer magyar fiatal szerzett diplomát, tanult meg egy idegen nyelvet, s teremtett baráti, szakmai kapcsolatokat. Jelenleg másfél ezren tanulnak kinti egyetemeken. Tavaly 700 érettségizett pályázott, s közülük 400 fő tett sikeres felvételi vizsgát. Közülük és az előző évben előfelvett, sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok közül kerültek ki az idei ösztöndíjasok és a jelenleg sorkatonai szolgálatot teljesítő, előfelvételis fiúk. A külföldi egyetemeken is vannak divatos szakok, melyekre nem ritka az öt—hatszoros vagy ennél is nagyobb arányú túljelentkezés. Ilyen a Szovjetunióban az elektrotechnika, a műszergyártás, a nemzetközi kapcsolatok, a higiénikus orvosszakok, Csehszlovákiában a számítástechnika, az NDK- ban a villamosmérnöki szakok, a közgazdaságtan. A Művelődési Minisztérium, mint látható, két évre hirdet felvételt, s a pályázóknak jó tudni, hogy az 1983/84-es tanévre a már említett előfelvételi rendszer miatt korlátozottak a lehetőségek. Csak lányok és katonai szolgálatukat letöltött fiúk jelentkezhetnek. A tájékoztató arra is felhívja a figyelmet, hogy jól felkészült fiataloknál is gyakran hiányos az orosz és a német nyelv tudása a Szovjetunióba és az NDK- ba jelentkezők között. Jugoszláviai szakokra csak szerb- horvát nemzetiségű, a nyelvet beszélő fiatalok pályázhatnak. Azt is javasolják a pályázat kiírói, hogy olyan szakok esetében, melyek a közvélemény számára nem ismertek, a különböző szakminisztériumokban tájékozódhatnak a fiatalok a későbbi munkalehetőségekről. Af felvételi kérelmeket ez év december 1-ig kell benyújtaniuk az érdekeltekének. A részletes tájékoztatót, mivel az az üzletekben már elfogyott, az iskolákban és a művelődési osztályokon vehetik kézbe az érdekeltek. A kérdést a megyei tanács művelődésügyi, egészségügyi és igazgatási osztályának képviselői terjesztették elő és válaszoltak a jelenlévők kérdéseire. Hasonló döntéselökészítő vitára kerül sor a közeljövőben vidéken is, pontosabban a szigetvári járásban. * Sokszor hangoztatjuk, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem ügye társadalmi ügy, az kell tehát legyen a megoldása is. Jó hogy egy MÉV-hez hasonló nagyvállalat aktivistái vitatkoz. nak, gondolkodnak erről a kérdéskörről, és valószínű, hogy mindennapi munkájukban, társadalmi tevékenységükben sikerül majd ezt a közös gondolkodást továbbgyűrűztetniük. Maguk is megfogalmazták ugyanis, hogy a tudatlanság, a képzetlenség, a züllött magánélet és munkahelyi magatartás meg az alkoholizmus rendkívüli módon nehezíti más mellett a munkavégzést, a tervek teljesítését is. — Gyakran jelentkeznek a MÉV munkahelyein is olyan szakképzetlen, alacsony tudásszintű, olvasási problémákkal küszködő emberek — figyelmeztetett az egyik felszólaló —, akikkel nemcsak a terveket nehéz teljesíteni, hanem az is felvetődik a munkatársakban, felettesekben, milyen családapák lesznek néhány év múlva ezekből a fiatalokból. A tanácsi előterjesztés számos elgondolkodtató tényt sorakoztatott fel, s ezek mellet* a munkahelyek sem mehetnek el közömbösen. Ha felemelik szavukat, ha nem nézik el az alkoholista életmódot, a család és a gyermek elhanyagolását, akkor talán lassan javulhat a helyzet. A közvetlen környezet figyelme, közbelépése gyakran súlyos esetek bekövetkeztét gátolhatja meg. * Mintegy tíz éve változott meg hazánkban az a felfogás, hogy „a társadalmi fejlődéssel majd maguktól elmúlnak ezek a gon. dók.” Jó ideje világos, hogy egyénenként és közösségenként tenni kell az ügy érdekében. Nem kevés a veszélyeztetett gyermek, a több oldalúan hátrányos helyzetű, és az ő sorsukat illetően aggasztó sok szülő negatív, romboló hatása. Ez a hatás gyakran szomorú láncreakciót vált ki, és a hátrányos helyzet, az iskolázatlanság, az alkoholizmus, a hányatott sors öröklődik. összefügg mindez a társadalmi körülményekkel. Fokozottan problematikus gócokat jelentenek a városok, ezeken belül is a lakótelepek — fogalmaz a jelentés. Városokban él a baranyai veszélyeztetett fiatalok 45 százaléka, s ezek egyharmada Pécsett. A másik végletet azok a községek produkálják, melyeknek szerepköre elveszett, melyekben nincs munkahely, ahol az alapellátás hiányos. Itt főleg a cigánylakosságot sújtják a hátrányok. A veszélyeztetett és az állami gondoskodás alatt álló gyermekeknek egyébként 60 százaléka cigány. A másik véglet, hogy rohamosan növekszik az olyan családok száma, ahol a szülők elfoglaltságukra hivatkozva a gyermeknevelést elhanyagolják, ugyanakkor anyagiakkal bőven ellátják gyermekeiket. E körből kerül ki a csavargó fiatalok nagy része. Évről évre több a magára ha. gyott fiatalkorú, terhes — erre következtethetünk a művi vetélések számából, mely meghaladva az országos átlagot, fokozatosan emelkedik. Végezetül visszakanyarodva a munkahelyekhez, növekszik azoknak a munkaképes korba lépő fiatal- korúaknak a létszáma is, akiknek nincs szakképzettségük, és akik túlkorosság vagy felmentés miatt az általános iskolát sem fejezték be. Sokuk nem 'képes vagy nem is akar tartósan munkába állni ... * Néhány elgondolkodtató adatot ragadtunk csak ki a társadalmi vitára bocsátott, majd vb-ülés elé kerülő problémakör, bői, és szólnunk kell arról is, hogy 1975 óta differenciáltabban foglalkoznak a veszélyeztetett gyerekek, fiatalok problémáival. Megváltozott az „állami gondozott" fogalma is. Ide, intézetekbe ma már csak valóban a legelesettebb gyerekek kerülnek, vagy olyan 10—14 évesek, és az ő esetükben már többnyire késő a segítség, akiket ebben az életkorban kell kiemelni a környezetükből. Azokat a családokat, akik csupán anyagi okokból kényszerülnének gyermekeiket az államra bírni, nevelési segélyben részesítik. Tíz éve végzik ellenőrző, tanácsadó munkájukat a hivatásos, képzett pártfogók, akiket társadalmi munkások is segítenek. A gyermekotthonokban — nálunk erre Bükkösd a példa — arra törekednek, hogy a testvérek egy helyre kerüljenek, de a korhatár valódi kiszélesítésére jelenleg nincsenek meg az anyagi lehetőségeink. Ennél különösebb azonban, hogy az évről évre figyelmeztetőbb jelzések és a sokféle igyekezet ellenére sincs még hazánkban speciális gyermek- védelmi szakemberképzés. Gállos Orsolya Uj professzorok a JPTE Tanárképző Karán Beszélgetés Szépe Györggyel A Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kar magyar nyelvi tanszékének vezetésére Szépe György kandidátus kapott megbízatást. Szerződése egyelőre egy évre szól, s közben párhuzamosan ellátja teendőit az MTA Nyelvtudományi Intézetében is, ahol ő a Strukturális és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály vezetője. — Milyen témákkal foglalkozik az intézeti osztály? — A Strukturális és Alkalmazott Nyelvészeti Osztály kutatásai közül Pécsett három téma részletesebben is ismert. Egyik az anyanyelvi nevelés távlati fejlesztésének témaköre, amelynek kidolgozását a középiskolával kezdtük, s a kísérletek egy része Pécsett is folyt, illetve jelenleg is folyik. Az általános iskola felső tagozatára vonatkozó tananyagok kidolgozásában Temesi Mihály és több tanítványa, mindenekelőtt Bánréti Zoltán is részt vettek. Hasonló együttműködés volt és van az alsó tagozatos témakörben. Az anyanyelvi nevelésnek egy ún. hosszanti modelljét szeretnénk kialakítani, amely 3 éves kortól 18 éves korig, az óvodától az érettségiig terjed, beleértve a szakmunkásképzés területét is. Osztályunk másik nagy munkája a magyar nyelv gyakorisági szótárának elkészítése. Az első, félmillió szót feldolgozó szótár készítésében részt vett a pécsi főiskola tanszéke is. A harmadik területünk, amelynek fontos pécsi vonatkozásai vannak, a kontrasztív nyelvészeti kutatások, amelynek egyik — magyar—francia — konferenciája éppen most zajlott Pécsett. Mindezek mellett több más tudományos témával is foglalkozik az osztály, új magyar nyelvtan kidolgozásával, a cigánygyerekek magyar nyelvi fejlődésével, a magyar gyermeknyelvvel, a nyelv és irodalom kapcsolatával, a nyelvi tervezés problémájával, s természetesen a nyelvművelés elméleti és gyakorlati kérdéseivel is. — önnek személy szerint mi a legfőbb kutatási területe? — A nyelvi tervezésnek egy újfajta modelljét próbálom kialakítani. Olyan modellt, amiben egységbe kerülnek azok a kérdések, amelyek a magyar nyelvvel foglalkoznak, akár határainkon belül, akár azokon kívül léteznek. Idekapcsolódik a magyarországi idegen nyelv oktatás, s e probléma részének kell tekinteni a Magyar Nép- köztársaság területén élő nem magyarok, nemzetiségek, cigányul beszélők nyelvi helyzetét is. Mindezt a 75-ös Helsinki Záróközlemény nyelvi fejezetének kibontásaként az UNESCO-val és más nemzetközi szervezetekkel összhangban vizsgálom. S annak jegyében, hogy a nyelvi nevelést úgy célszerű tervezni, hogy az kielégítse az ország szükségleteit, a munkában, a közösségi életben, a magánéletben egyaránt. A célrendszernek és az intézményrendszernek összhangba kell kerülnie. Az anyanyelvi fejlettség szerteágazó összefüggéseket mutat a többi érintett kérdéssel. Hogy csak egy-két példát említsek: nálunk mindenkinek két idegen nyelvet kellene tudnia, egyet jól, egyet úgy, hogy azon olvasni tudjon. Hogy ez megvalósulhasson, megfelelően össze kell hangolni a tevékenységeket. Vagy egy másik példa: a hazánkban élő nemzetiségiek nyelvtudásának másképp, a mostaninál szervesebben, tervszerűbben kellene beépülnie a magyar gazdasági, kulturális, társadalmi életbe. — Pécsi kapcsolatainak csak a tudományos munkában vannak előzményei? — Nem, a kapcsolat másik eleme, hogy évekig tudományos titkára voltam az Akadémia elnöksége Közoktatási Bizottságának, majd az MTA—OM Köznevelési Bizottságának. Innen ered érdeklődésem az egyéb nevelési kérdések iránt. Megbízásom arra is szól, hogy az egész tanárképzési kísérletet segítsem előkészíteni, persze különösen a nyelvi szakokon, a magyar, orosz és angol szakon és az egyetemi hallgatók nyelvoktatásában. Azt mondjuk, kísérleti tanárképzés, mert valahogyan nevezni kell a dolgot, de itt az egész tanárképző kar egyetemi átalakulásáról van szó, annak teljes átgondolásáról, mi is az az egyetemi munka. Itt felnőtt diákoknak kell egy kis bevezetés után önállóan dolgozniuk, hogy majd többet adjanak vissza, mint amennyit kaptak, s ne csak a vizsgahajrában a jegyzeteket ismételjék el úgy-ahogy. Ez aztán nagyon sokféle kívánalmat jelent. Hogy például az órák délelőtt legyenek, egyszerre 5—6 vizsgánál többre ne kelljen készülni, de legalább minden harmadévesnek legyen egy fiókja, egy hely, ahol dolgozhat, jó könyvtár kell, és így tovább. Feltétele mindennek, hogy mindenki szeresse csinálni, amit csinál. Elevenebb szellemre van szükség, a szakmák között erőteljesebb kapcsolatokra, interdiszciplináris fórumokra és vitákra, nagyobb nemzetközi kapcsolat- rendszerre, több belföldi és külföldi vendégre, mozgékony nyári és szabadegyetemekre. Kell egy jó könyvkiadó, esetleg folyóirat, gondolni leTiet az Eötvös Kollégium pécsi változatára, de vissza lehetne nyúlni nagyobb mértékben a népi kollégiumoknak azokhoz a hagyományaihoz, amelyekben az ifjúság saját maga kezdeményezett és hajtott végre akciókat, úgy tudom, ezt a KISZ is lelkesen és szívesen vállalná. — Elég reálisak ezek az elképzelések? Nem mond- ható-e rájuk, hogy mindez csak ábránd? — Két dolgot hadd mondjak erre. Az egyik, hogy friss ötleteket, újításokat, alkotó szellemet mindig nehezebb egy régi megcsontosodott intézménybe betáplálni, mint egy újonnan indulót eleve ilyenné formálni. A másik pedig: ábránd, fantázia, merészség nélkül nem érdemes tervezni. Természetesen párosítva a felelősséggel. De csupán fékkel még sose hajtottak előre kocsit. H. E.