Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-16 / 315. szám

e Dunántúli napló 1982. november 16., kedd Túl sok szerencse = balszerencse? Wallner vezérigazgató az ominózus rulettasztalnál Botrány a rulett kaszinóban Nemet, akinek a túl nagy sze­rencse lett a balszerencséje A történet alighanem pél­dátlan a szerencsejátékok tör­ténetében. Már az is rend­hagyó, hogy nem a rulettka­szinó fosztja ki a játékost, hanem fordítva. De hogy egy kaszinó ne fizessen, sőt indok nélkül börtönbe juttassa a szerencsés nyerőt, az valóban példátlan. Az eset hőse egy jugoszláv karateoktató, Alexander Ne­met, aki —, mint a nyugat­német Stern magazin beszá­molt róla — harmincévesen hátat fordított hazájának, hogy a „kapitalizmus napos oldalán próbáljon élni" — mégpedig a rulett segítségével. Hónapokon át utazgatott keresztül-kasul Európában, mindenütt játszott; s mi több, mindenütt nyert. Egyszer Monte Carlóban 10 ezer márkát, másszor Baden- Badenban 20 ezret. Egészen addig, amíg tavaly be nem tért az ausztriai Veiden kaszi­nójába. A Wörthi-tó híres für­dőhelyének kaszinója egyike az Osztrák Játéktermek AG tíz nagy alpesi „szerencsebarlang- jának”. A tíz kaszinó évi for­galma mintegy három és fél milliárd márka. A nyereség ki­számíthatatlan, de alighanem százmilliókra rúg. Nos, ebből faragott ie a szerencsés kezű Nemet néhány óra alatt 400 ezer márkát. Este hatkor kezdett játszani, mintegy 14 ezer márkával. Már az első három forgatásnál ki­jöttek a számai. Éjjjel kettőkor egy pincér vitte utána a ten­gernyi zsetont a kasszához. Ott azonban a rákvörös igaz­gató várta, s sűrűn szabadkoz­va közölte, hogy ekkora ösz- szeget nem tudnak készpénz­ben kifizetni: hétfőre ígérte a tartozás rendezését. Hétfőn azonban fizetés he­lyett a kaszinó csalással vá­dolta meg a jugoszlávot. Meg­vizsgálták a rulettasztalt, s ál­lítólag valami hibát találtak az egyébként ötnaponként szi­gorúan ellenőrzött készülékben. A kaszinó-társaság feljelenté­sére Nemetet letartóztatták. Négy hónapon át nyomozott a rendőrség, megannyi szakértő bevonásával — eredmény nél­kül. A jugoszlávot idén tavasz- szal el kellett engedniük: a nyert zsetonokat is visszakapta. A kaszinó-társaság azonban, amelynek részvényesei között a pénzügyminisztérium, nagy biztosítók, sőt a katolikus egy­ház bankja is ott van, nem volt hajlandó fizetni. Leo Wallner vezérigazgató kijelentette: „Csak akkor fizetünk, ha a bí­róság kötelez rá”. Egy dolog biztos: a szeren­csés kezű játékos Ausztriában többé nem kerülhet ilyen hely­zetbe. A kaszinó-társaság ugyanis biztonsági okokból ki­tiltotta az ország összes játék­terméből. Bírósági per azonban mégsem lett az ügyből. Alig­hanem az érdekeltek csendben mégis megegyeztek, hiszen a kaszinóknak, amelyekről köz­tudott, hogy jobbára azért nyernek, nem jó reklám, ha pénz helyett bizonyíthatatlan gyanúsítgatásokkal fizetnek, másrészt a veszteség amúgy is eltörpül az évente bezsebelt összeghez képest. Gépkocsi-átvételi sorszámok Trabant Limousine (Bp.) 11 329 Trabant Limusine (Győr) 9 749 Trabant Limousine Hycomat 12 877 Trabant Combi Hycomat 61 Trabant Combi (Bp.) 4 501 Trabant Combi (Győr) 3 406 Wartburg Limousine (Bp.) 7 468 Wartburg Limousine (Győr) 4 136 Wartburg de Luxe (Bp.) 9 148 Wadtburg de Luxe (Győr) 5 030 Wartburg de Luxe tolótetős 1 953 Wartburg Limousine tolótetős 1 350 Wartburg Tourist (Bp.) 4 126 Wartburg Tourist (Győr) 1 612 Skoda 105 S (Bp.) 6 310 Skoda 105 S (Győr) 5 547 Skoda 120 L (Bp.) 10 608 Skoda 120 L (Győr) 7 821 Polski Fiat 1500 3 532 Polski Fiat 126 (Bp.) 13 901 Polski Fiat 126 (Győr) 4 432 Lada 1200 (Bp.) 17 934 Lada 1200 (Győr) 5 669 Lada Combi (Bp.) 4 072 Lada 1300 (Bp.) 7 886 Lada 1300 (Győr) 1 949 Lada 1500 (Bp.) 8 277 Lada 1500 (Győr) 2 116 Lada 1600 (Bp.) 3 413 Dácia (Bp.) 10 443 Moszkvics 11 452 Zastava 1 161 Amikor leszáll a köd A z elmúlt hetekben többször is kellett birkóznunk a köd­del. A járművezetők számára ez a legkedvezőtlenebb időjárási tényező és sajnos, a távelőrejelzés szerint ko­rántsem vagyunk még túl a ködös időszakon. A ködre általá­ban sebességcsökkentés a válaszunk. Valóban: a látástávol­ság megrövidülése — különösen, ha drasztikusan, hirtelen kö­vetkezik be —, még a kockáztató vezetőt is arra készteti, hogy visszafogja a járművét. Érdemes azonban elgondolkodni azon, hogy a sebesség csökkentése nemcsak a belátható út rövidsé. ge miatt szükséges! Jó néhány, az elmúlt hetekben történt koccanás, baleset arra mutat, hogy ez a látásromláshoz mért lassítás nem elegendő. Számolnunk kell ugyanis az­zal, hogy a ködös időben nem­csak hogy rövidebb útszakaszt látunk át, hanem magáról az útról szerzett információink is gyengébbek, ugyanakkor az út­felület bizonyosan rosszabb. Például: síkos, nyálkás lehet. A meteorológusok szerint ha­zánkban a ködképződés olyan jellegű, hogy csaknem mindig páralecsapódással jár együtt. Ez pedig alapvetően megvál­toztatja a gumiabroncsok ta­padását. Soha nem tudjuk te­hát, hogy milyen az út ködta­karó alatt! A sebesség meg­választásánál tehát ezt is min­denkor figyelembe kell venni. Tömören úgy fogalmazható meg a defenzív vezetés szabá­lya, hogy már gyenge ködben is kettős lassítással kell véde­keznünk a meglepetések ellen. Az első — szinte ösztönös — lassításunkat kövesse egy má­sik, újabb lassítási folyamat, most már tudatos, ami kifeje­zetten az útviszonyok „letapo­gatására" szolgál. Amikor már megszereztük az első tapaszta­latokat, inkább akkor gyorsít­sunk, amennyire a látásunk ezt lehetővé teszi.' Köztudomású, hogy a jó járművezető, amikor ködben halad, igyekszik magának kü­lönféle támpontokat találni. Ilyenek lehetnek: a szegélyvo­nal, a terelővonal, az előttünk haladó zárófényei, a szemben jövők világítása stb. Ezeknek a hasznosítása természetesen jó dolog, ám nem ment fel bennün­ket az útviszonyokhoz való alkal­mazkodástól. Vezetési hibának mondhatjuk, ha valaki ködben a terelővonalon autózik és nem tanácsos a szegélyvonalra tá­maszkodás sem. Mindkettő ha­mis biztonságérzetet ad és a sebesség növelésére ösztönöz. Még ha a sávúnkban úgy he­lyezkedünk el, hogy éppen csak lássuk a vonalat, azaz szinte állandóan keresnünk kell a zá­róvonalat vagy a terelővonalat, ez önmagában óvatos tempót diktál, s körülbelül így találhat­juk meg azt a sebességet, amellyel ködben is ibztonsógo- san autózhatunk. (Amikor leszáll a köd, a fen­tiek figyelembevétele mellett ér­demes már elindulás előtt a korlátozott látási viszonyokra felkészülni. Le kell ellenőrizni, hogy kocsink fényjelző beren­dezései, lámpái rendben mű­ködnek-e. Az úgynevezett „fél­szemű” autó vagy a csak egy féklámpájával jelző jármű a töb­bi közlekedő partner részére zavaró lehet. És a közlekedés­ben a zavarás amellett, hogy tiltott, minden esetben veszély- forrást is jelent. Amíg a száraz úton megfelelő a már használ­tabb gumiabroncs, addig a köd okozta nyálkás úton életveszé­lyes lehet.) Zárai Tibor STOP „Fedélzeti" mini számítógépet alakítottak ki, melyek a BMW típusú személygépkocsikba sze­relhetők. A mini komputer menet közben adatokat szolgáltat a gépkocsi útvonalával kapcsolat- ban: számokban adja meg a mindenkori pontos időt, a se­bességet, az indulás óta befutott távolságot, az úticélig hátralévő távolságot és a gépkocsi üzemé­vel kapcsolatos egyéb adatot. * Kevés az eladásra kínált sze­mélygépkocsi a Merkur pécsi használtautó telepén. Mindössze öt vár új gazdára, elfogadható áron. Az árak: ZU-s Trabant Combi 45 500, PC-s Trabant Spe- ciál 42 000 forintért. Négyéves Polski 126-os 52 000 forint, négy­éves Skoda 120-as 74 700 forint. * Sok autó, sok vevő. A kedve­zőtlen idő ellenére is nagyon so­kan kínálták autójukat vasárnap Pécsett az autóvásáron. Az el­adók magasra tartották kocsijaik árait, de ez nem riasztotta visz- sza a vásárlókat, így számtalan üzlet létrejött. A legnagyobb keletje a Lada különböző típu­sainak és a Skoda 105-ös és 120-as változatának volt. * Az elmúlt héten Baranya me­gyében két halálos, tíz súlyos és kilenc könnyű kimenetelű köz­lekedési baleset történt. * Baranya kupa autós ügyességi verseny 3. fordulója november 21-én, vasárnap reggel 8 órakor kezdődik a 6-os út pellérdi el­ágazás és a Páfrány utca közötti szakaszon. Nevezés a helyszínen 8 órától. Bukósisak kötelező. * Ralli és más versenyekről ké­szített filmeket is bemutat Gulyás Imre és Fekete Kálmán pécsi autóversenyző azon az élmény- beszámolón, melyet Pécsváradon a Művelődési Központban tarta­ntik november 19-én, pénteken 18 órai kezdettel. Hibás reakció Nemcsak kocsink, de saját képességeinket is ismerni kell Késő délután van, már szür­külni kezd. Az út még szürkébb szalagján azonban elég messze látni ahhoz, hogy a nyolcva­nas tempót tartani lehessen. Forgalom is alig van, csak né­hány cukorrépát szállító teher­autó halad a közeli cukorgyár irányába. A zökkenőknél po­tyog a répa a kocsikról. N. Gé­za, a teherkocsikkal azonos irányba közlekedő Wartburg vezetője megjegyzi: — Nem szeretném, ha egy is a szélvédőnek vágódna. Nyom­hatnak vagy két kilót...- Érthetetlen ez a túlpako- lás. Az út tele van elszórt ré­pával meg kukoricával. Nem­csak pazarlás, de balesetve­szélyes is — mondja egyik uta­sa, és szorosabbra húzza biz­tonsági övét. Ismét „befognak” egy répaszállító öttonást. Az út szabad, a Wartburg fölgyorsul. N. Géza talán mert félszem­mel a teherautó rakományát figyeli, talán mert a szürkület­ben elnézi az út vonalvezeté­sét, ijedten veszi észre, hogy az egyébként belátható kanyar élesebb ívben folytatódik. Ügy érzi, hogy a kormány „elnehe­zül” és egyre nagyobb erővel kell a kocsit a kanyarba kény­szeríteni. Amikor a Wartburg egy útegyenetlenségen megbil­len, végképp megrémül, hogy ezzel a sebességgel nem tud­ja a kanyart bevenni, ösztönö­sen tapos a fékre... A kocsi viselkedése a terhelésváltástól hirtelen megváltozik. Vezetője hiába rántja félre a kormányt, a biztonságot jelentő út kisza­lad a kocsi alól... „ ... Az elmúlt évben növe­kedett az olyan egyjárműves balesetek száma, mint amilyen a fölborulás, a kisodródás, a pálya (nem szándékos) elha­gyása .. Részlet a „Biztonsági szem­pontok a tervezésben” című tanulmányból: az átlagos ké­pességű járművezetők már 0,4 —0,5 g-s oldalirányú gyorsulás­nál (jó, száraz úton) elveszítik uralmukat a jármű fölött. (A ta­nulmány az európai autógyárak főmérnökeihez intézett körkér­désekre adott válaszok alapján készült.) Ez az oldalirányú gyor­sulás pedig mintegy 30 ... 40 százalékkal marad alatta annak a kritikus sebességnek, amikor az ívmenetben haladó sze­mélyautó eléri a megcsúszás határát... Ez történt a Wartburg veze­tőjével is, aki a kanyar suga­rához és a kocsi stabiltartomá­nyához viszonyítva nem hajtott túl gyorsan. A kocsi kisodródá­sát kizárólag a fékezés okozta, amely mintegy kimerítette a gu­mik oldalvezető erejét és meg­változtatta a kocsi saját kor­mányzási tulajdonságát. Ha változatlan gázzal vagy nö­vekvő nyomatékkai (gázadás­sal) igyekszik átjutni a kanya­ron, a baleset nem következik be. (gy azonban az ijedtség­ből származó hibás reakció ára egy súlyosan és két köny- nyebben sérült utas volt. Nem említve az összetört kocsi miatti kárt. Búsbarna László Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR A szürkület veszélyei A közúti balesetek száma világszerte 15—20 óra között a legnagyobb. A balesetek csaknem negyed része tör­ténik ebben az időszakban. Baranya megyében az összes személysérüléses balesetek 34,1 %-a, tehát több mint egy- harmada következik be ebben az időintervallumban. Legtöb­ben a csúcsforgalomnak tulaj­donítják ezt a jelenséget, mert az utak valóban ilyenkor a leg­zsúfoltabbak. Biztos, hogy a csúcsforgalmi viszonyok is be­folyásolják a balesetek számá­nak emelkedését. Az igazi csúcsidőben, amikor a szállí­tások, egyéni gépjárműmozgá­sok történnek 1(T—15 óra kö­zött, ezzel együtt a nagy terje­delmű járművek jelenléte a közúton növeli a veszélyt, en­nek ellenére közel 4%-kal ke­vesebb baleset következik be. Emellett azonban van még egy tényező, nevezetesen a szürkület, a látási viszonyok romlása, ami a mi kanyargós hegyi útjainkon hatványozottan jelentkezik. Erre figyelmeztet, hogy va­sárnap ebben az időszakban nincs csúcsforgalom, a bal­esetek aránya akkor sem ki­sebb. (Kevesebb a nagy terje­delmű jármű is.) Szürkületkor a láthatósági feltételek szinte észrevétlenül romlanak. Látóképességünk gyengülését szubjektive egyál­talán nem, vagy csak alig ér­zékeljük. Ilyenkor a járműve­zető téves információkat kap a környezetről. Nem egy tapasz­talt vezető azért — ha teheti — szürkületben nem indul el, megvárja, amíg besötétedik. Könnyebb alkalmazkodni az éjszakai látási feltételekhez, mint a szürkületi viszonyokhoz. Mi ennek a magyarázata? Mi történik szürkületkor? Minden­ki tapasztalhatja, hogy nappal az útfelület sötétebb mint az égbolt. Éjjel megfordul ez a megvilágítási viszony: az út lesz világosabb és az égbolt sötétebb. Nos, szürkületkor, vagyis a nappalról az éjszaká­ra, illetve az éjszakáról a nap­palra való átmenetkor átala­kulnak a látótér megvilágítási viszonyai. Ebben az átalakulási időszakban igen nagy mérték­ben csökkennek a megvilágítá­si kontrasztok, a tárgyak felü­lete és háttere közötti megvilá­gítási ellentétek. Ha pedig nincs megvilágítási ellentét a tárgy és a háttér között, a tárgy, vagyis a közlekedési akadály beleolvad a környe­zetbe, és nem lehet észrevenni. A szürkületi látási viszonyok elsősorban ezért jelentenek sajátos közlekedési veszélyfor­rást. Ezeket a veszélyeket fo­kozott éberséggel és óvatos vezetéssel, jelentős sebesség­csökkentéssel lehet megelőzni. Ilyenkor a teljes látóképessé­günk 40—80%-kal is csökken­het. Mondaná valaki, hogy a qép,járművezetőnek elegendő lehet a tárgyak durva körvo­nalainak felismerése. Sajnos, azonban, a szürkületi kontraszt­elmosódásban a tárgyak kon­túrjai is eltűnnek. Vajon hány gépjárművezető­nek van tudomása arról, hogy szürkületi viszonyoknál ilyen nagymértékű látásromlásról van szó? A szürkület ugyanis be­csapja a vezető szemét. Nem veszi észre, hogy rosszul ítéli meg a távolságot vagy a se­bességet, ezáltal téved a köz­lekedési viszonyok felismerésé­ben. Mi a teendő, hogy javulja­nak a látási viszonyok a szür­kületben? Elsősorban a közvi­lágítás korszerűsítésének a köz­úti forgalom növekedésének arányában kellene fejlődni. Ez még hiú álom, ezért marad a biztos és minden esetben biz­tonságot nyújtó, a mindenkori látási viszonyoknak megfelelő helyes sebesség megválasztása és nem utolsósorban az, hogy minden vezető szürkület elején, vagyis napnyugta után negyed órával, napkelte előtt fél órá­val kapcsolja be a lámpákat. (Tompított fény.) ŐSZI KÖDBEN: — Te, Lajos, azt hiszem alaposan eltévedtünk ... Erb János rajza

Next

/
Thumbnails
Contents