Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-16 / 315. szám
1982. november 16., kedd Dunántúli TIqpIo 3 Átfogó gépi rekonstrukcióra volna szükség a Szigetvári Konzervgyárban A Szigetvári Konzervgyár nyolcezer tonna zakuszkát készít ebben az évben Idén január 1-től, a konzervipari tröszt megszűntével önállóságának első évébe lépett a Szigetvári Konzervgyár. Eredménye máris jelentkezik: önállóan tudnak tervezni, előrelá- tóbban gazdálkodni fejlesztési lehetőségeikkel. Tény viszont az is, hogy az önálló életet a termelés és gazdálkodás számos vonatkozásában még tanulni kell Szigetváron. Új feladatként jelentkezik számukra - egyebek közt — a szocialista és tőkés export saját elszámolása a külkereskedelmi vállalattal. Az átmeneti állapotban, a tőkés export finanszírozására felvett hitelek törlesztése miatt a tröszt csak nagyon lassan tudta visszafizetni a gyárnak az exportért járó pénz- követeléseit. Gondokat okozott, hogy a tröszt megszűntével az ország konzervgyárai egyenként, erős „érdekképviselet” nélkül léphettek csak kapcsolatba más nagyvállalatokkal, amelyek nem tudtak elegendő üveget szállítani, így a szigetvári üzem a vártnál jóval több importüveg beszerzésére kényszerült. Nehézségeket .okozott a szintén importból származó tartósítóanyagok beszerzése is. ♦ Exportértékesítésük — mind a szocialista, mind a nem rubel- elszámolású — az év első felében elmaradt a tavalyitól és a tervezettől. Nem rubel-elszámolású exportjuk ugyan jelentősen, 313 tonnával meghaladta a tavalyit, ez azonban így is csaknem 150 tonnával volt kevesebb a tervezettnél. Gyü- mölcskonzervekből a tavalyinál kevesebbet szállítottak, savanyúságból többet, ám a tervezettet így sem érték el. A gyár teljes termelésének 80 százaléka kerül exportra, ezen belül a nem rubel-elszámolású kivitel mintegy 3—5 százalékot tesz ki. Sajnos, nincs rajta pénz, de így is vállalni kell, mert elsőrendű népgazdasági érdek, hogy a korábbinál alacsonyabb, „nyomott” árakkal is megőrizzük helyünket a nyugat-európai piacon. Az idén Hollandiába szilvaízt, magozott meggyet, csemegeuborkát, az NSZK-ba szintén meggyet, Ausztriába almasűrítményt küldenek nagyobb meny- nyiségben. Az export további növeléséhez új, korszerű, devizaigényes berendezéseket kellene beszerezni, továbbá színvonalasabbá, biztonságosabbá tenni a csomagolóanyagellátást. A szocialista országokba irányuló kivitel zömét a többezer tonnás szovjet zakuszka -, darabos savanyúság —, illetve az NDK-ba és Csehszlovákiába irányuló zöldborsó-export teszi ki. A már leszállított 280 tonna finomfőzelék-konzerv után az NDK ugyanebből 750 tonnára küldött megrendelést. Ennek már csak azért is örülnek, mert a konzerv szóját tartalmaz, amit továbbra sem keresnek a hazai fogyasztók. ♦ A gyár idei termelését átgondolt felvásárlási és termeltetési tevékenységgel alapozta meg. Szállító partnereik a gyár segítségével mintegy 10 millió forint értékű speciális zöldségtermesztő gépet vásároltak. Az ehhez kapcsolódó, hosszú távú szerződések 1983-87-ig biztosítják a zöldségfeldolgozás nyersanyagkészletének mintegy 85 százalékát. Az idei rapszodikus időjárás azonban a jó előkészítés ellenére is gondokat okozott: egyes zöldségek érése lelassult, majd tömegérés jelentkezett, a gyümölcsök mérete pedig az aszály következtében elmaradt a korábbiaktól. Az előző években a gyár évente mintegy ötezer meggyfát telepített a kistermelőknél az áfészek közreműködésével. A csemeték zöme az idén fordult termőre. Ennek mintájára az idén őszibarackfa-akciót kezdeményeztek: a pécsi, a komlói és pécsváradi áfészek közreműködésével mintegy 5000 őszibarackcsemetét juttatnak a termelőknek kedvezményesen. Jövőre ezt más területekre is kiterjesztik. Az idén tovább dolgoztak a termelővonalak műszaki fejlesztésén. Új gépek, részeredmények vannak, de igazán jelentős módosításokra nem futotta. Mint mindenütt, az energiatakarékosság és a minőség- javítás követelményeit helyezték előtérbe. Termékeik általában megfeleltek az előírt minőségi követelményeknek, az élelmiszervizsgáló intézetek három esetben nyújtottak be kifogást kisebb hiányosságok miatt. Valamelyest javult zöld- borsókonzerveik minősége, de — a beépített új gépek ellenére- változatlan maradt pl. a meggyé és a cseresznyéé. ♦ Bár az első félévben sokat takarítottak meg fuvarköltségeken és az anyagfelhasználásban is, mindez nem változtat azon, hogy anyagköltségük a vártnál nagyobb arányban nőtt. A műszaki fejlesztés jelzett pozitívumai ellenére tény, hogy a gyár gépeinek jelentős része elavult. Eddig elsősorban olyan eszközfejlesztésre, gépi beruházásokra áldozhattak, amelyek csupán a minőség megőrzéséhez, viszonylagos „szinten tartósához” voltak elegendők. A nagyobb arányú- gépi rekonstrukciót még csak épp elkezdték. Egy Hung'arocaplapkát gyártó gépsort pl. a Sopiana Gépgyár készítene nekik, de hogy mikorra, az még bizonytalan. A termelés átfogó korszerűsítéséhez elsősorban tőkés importból beszerezhető gépekre lenne szükségük — erről is tárgyalnak már a mezőgazdasági partnerekkel. Mindezek mielőbbi megoldása elsőrendűen fontos már azért is, mert a tőkés exportot csak ily módon lehet nyereségessé változtatni, ami a továbblépés fő feltétele az önállóság elkövetkező éveiben. Varga János get a nagyüzemi táblák kialakításával kapcsolatos, gyakran költséges munkálatokra is. Az alap 1983. január 1-től szojgálja a földek gazdaságosabb felhasználását. A MÉM szakértői szerint évente 10 000— 15 000 hektár művelésbe vételét, hasznosítását, illetve korszerűsítését teszi majd lehetővé a központilag kezelt forrás. A nagyüzemek az idén november 30-ig a megyei földhivatalokhoz folyamodhatnak támogatásért, illetve hozzájárulásért. A döntés a felterjesztés alapján később történik meg. A Baranya megyei Földhivatalhoz november elejéig 10 kérelem érkezett be. Az elmúlt három évben a megyénél maradó — az összegek 50 százaléka maradt itt — pénzekből összesen 229 hektár korábban kivont földterületet vontak újra szántóföldi művelésbe. A rekultiváció üteme nem na,gy, január 1-től valószínűleg meggyorsul majd. Ma már mégis elmondhatjuk, hogy a magas térítési díjak és a büntetések eredményeként mérséklődött az érdeklődés a mezőgazdasági művelésből való területkivonás iránt. Ezáltal Baranyában megállt, megszűnt a szántóterület csökkenése. Hatszáz tonna magozott meggybefőtt holland és NSZK exportra készül az új gépsoron Gazdaságosabb földhasználat Földvédelmi alap Baranyában megállt a termőföld csökkenése Támogatják a rekultivációt November 30-ig lehet kérelmezni A Magyar Közlöny november 1-i számában jelent meg a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes rendelete a földvédelmi alapról. A jogszabály nemzetközileg is új megoldást tesz lehetővé arra, hogy a mező- gazdasági művelésből kivont területek után járó térítés meghatározott része, továbbá a művelési költségek elmulasztásáért kirótt bírságokból befolyt összeg — kiegészülve az állami támogatással — egyetlen kézben legyen s a földek ismételt felhasználását, termőképességének fokozását, általában a gazdaságos termelést szolgálja úgy, hogy központi elosztással oda kerüljön vissza, ahonnan elszármazott: a mezőgazdasági termelésbe. Az alapból az állami tulajdonban lévő földek használói, továbbá a termelőszövetkezetek és a szakszövetkezetek részesülhetnek vissza nem térítendő támogatásban, illetve később térítendő hozzájárulásban. A felhasználási lehetőségek széles körűek; hatféle célra folyósítanak támogatást, illetve hozzájárulást. A támogatás részben a parlagterületek szántóművelésbe való vonását szolgálja. Ez a beavatkozás eléggé költséges, így gyakran meghaladja a gazdaságok anyagi erejét. A művelésből korábban kivont földek ismételt használatba vételének — rekultivációjának — kiadásait részben szintén az alapból fedezhetik a gazdálkodók és például a földek közé ékelődött, úgynevezett zárványterületeket Ts az alapból felvett összegekből foghatják be. A hozzájárulás egyfajta előleg arra, hogy a termelők gazdaságosabban hasznosíthassák területeiket. A földcserék — amikor a gazdaságok például a jobb területi elrendezés érdekében átengedik egymásnak földrészeiket — korábban eléggé elhúzódtak azért, mert a földek gyakran értékes létesítményeket is magukkal visznek a másik üzembe, amelyik viszont egyik napról a másikra nem képes előteremteni a megváltás összegét. Az érintett üzemek erre igényelhetik az alapból az öt év alatt visszatérítendő előleget, továbbá hasonló feltételek mellett kérhetnek segítséHz önálló életet még tanulni kell A termékek 80 %-a exportra megy Nyomott árak Nyugaton Hosszú távú termeltetési szerződések - Gépsor a Sopianától? A Zéta-Box zöldség-gyümölcsizálIHó rekesz a Papíripari Vánalat és az ÉLGÉP közösen kialakított, új típusú, vízálló csomagolóeszköze. Pucéron és szép köntösben Milyenek a magyar konzer- vek? Néhány évvel ezelőtt nyugatnémet kiskereskedőket szólaltatott meg világgazdasági napilapunk. Fölöttébb dicsérték csemeqeuborkánkat. De hát egyetlen egyet sem látok belőle a polcokon — kiáltott fel az újságíró. Igen, mert pult alól adjuk ... Ezen aztán igencsak elcsodálkozott hazánkfia, s már- már lelkesedni kezdett, mégiscsak létezik olyan magyar termék, amit még ilyen gazdag országban is pult alól árusítanak. Aztán felvilágosították, szégyellik kitenni a polcokra az uborkát, mert a konzervek fedele rozsdás, a címke jellegtelen, az ilyen látvány csak elriasztaná a boltból a vevőket. Mivel azonban a magyar csemegeuborka a legízletesebb, s vannak rá állandó vevők, akik csak ezt keresik, mindig tartanak belőle, csakhát a pult alatt a helyük. Gyökeres fordulatot máig sem sikerült elérnünk. Nemrég Debrecenben tanácskozást tartottak az élelmiszergazdaság feladatairól, az előadó Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter volt. Többek között kitért a magyar élelmiszerek nemzetközi versenyképességére is, amellyel kapcsolatban elmondta, nemrégiben találkozott az NSZ_K-ba irányuló magyar élelmiszerexport néhány fő vevőjével. Véleményük mindenesetre nem mindiq lelkesítő a magyar árukról. Az NSZK-beli importőrök elismerik, hogy az alapanyag jó minőségű, de kifogásolják, hogy amikor a pultra kerül, már szériatermék, esetenként kommersz áru, alkalmanként névtelen, márkátlan élelmiszer lesz belőle. A magyar áruk rongyos ruhája ... Mindezeken a közelmúltban lezajlott Budatranspack nemzetközi anyagmozgatási és csomagolási kiállításon tűnődtünk el, a sok-sok ügyes csomagológép között forgolódva. A kínálat felett szemlét tartva, megállapítható, feljövőben van a hazai csomagológép-gyártás, s rendelkezésre áll a tőkés és szocialista gyártmányok meglehetősen széles választéka is. Van tehát mivel csomagolni. Akkor hát miért oly siók még mindig a hiányos öltözetű termék? A Budatranspack mindenesetre jó alkalom, hogy pillantást vessünk a magyar áruk csomagolásának helyzetére, idézve abból a nyilatkozatból, amit Müller István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese adott -a kiállítás alkalmából. Lássuk először a hazai csomagológép-gyártást, hiszen a csomagolás korszerűsítésének alapfeltétele, hogy az ipar kövesse az igények alakulását. 1973-ban 110 millió, 1980-ban 155 millió forint értékű gépet gyártottunk idehaza, míg a csomagológép-beruházás az így kell csomagolni a cukorkát I A gép az NDK-ban készültl összes gépi beruházás arányában 2,1 százalékról 2,5 százalékra nőtt. Korszerűsödött a csomagolástechnika is, amire példa az alapanyagok összetétele. A felhasznált csomagolóanyagok értéke 1970 óta ötévenként általában másfélszeresével emelkedik, 1979-ben 17 milliárd forint volt. A KSH felmérése szerint például az ipar csomagolóanyag felhasználásában 1970—1980 között a műanyag részaránya 14 százalékról 23 százalékra növekedett. Van tehát fejlődés, de persze ennél sokkal több kell, ha meggondoljuk, a fejlett ipari országokban az egy főre jutó csomagolóanyag-felhasználás még mindiq többszöröse a hazainak. Az elején tartunk tehát még. Viszont biztató, hogy egyre többen ismerik fel, az árut öltöztetni kell, a csomagológép-vásárlás ma a legjobb befektetés, mert a csomagolás értéknövelő, vele akár exportképessé is tehető egy termék, arról nem is beszélve, hogy a gépek beállításával munkaerő takarítható meg. Fokozódik tehát az érdeklődés, amit örömmel nyugtázhattunk a Budatranspackon éppen a pécsi Sopiana Gépgyár esetében is. Tavaly önállósult vállalatunk tőkés licencek alapján készült csomagológépeivel először vett részt a budapesti szakkiállításon, és nem győzték fogadni az érdeklődőket. Az ötliteres konzerves üvegeket kartonba rakó és egységrakomány képező automata gépüket a Debreceni Konzervgyár vásárolta meg, ahol a gyűjtőcsomagolással eddig 29 ember bíbelődött. A pécsi gép kiszolgálásához mindössze hatan kellenek. A kecskeméti konzervgyáriak kérték, ugyanezt a gépet alakítsák át és tegyék alkalmassá tálcás csomagolásra, mégpedig sürgősen, mert angol exporttól esnének el. Csomagolás '82. Hol tartunk? Még sok a pucérság, az ömlesztett áru. De van már határozott igyekezet is, hogy ruhába, mi több, szép ruhába öltöztessük minden termékünket, üdvözlet az értékteremtésnek Miklósvári Zoltán
