Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-02 / 301. szám

1982. november 2., kedd Dunántúli napló 5 Tanévnyitó az öthónapos pártiskolán Az öthónopos pórtiskolo tan. évnyitóját tegnap tartottak oz MSZMP Baranya megyei Bízott- sága Oktatási Igazgatóságom, A 41 hoilgoto két osztályban a pórtélét gyakorlati kérdéséit sajátítja el tanulmányi ideje alatt. A résztvevőket Rózsa­hegyi István, a megyei part­bizottság osztályvezetője kö­szöntötte. Két kiállítás Pakson * A Bolóís Bélo Stúdió húsz éves fennállása alkalmából jubileumi kiállítás nyílt hétfőn a Paksi Munkásművelödési Ga­lériában. A két hétig tartó ki­állításon az annak idején kez­dő filmszakemberekből, rende­zőkből a Művelődési Miniszté­rium segítségével alapított filmstúdió két évtizedes törté­netét, művészi törekvéseit szem­léltetik a pécsi Ifjúsági Ház­ban összegyűjtött dokumentu­mokból, többségükben fotókkal. A munkásművelődési központ­ban fotókiállítás is »nyílt a Bai­kal—Amúr vasútvonol építésé­ről, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 65. évforduló­ja alkalmából, Ünnepség a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottságon A Baranya megyei Népi El­lenőrzési Bizottságon tegnap bensőséges ünnepségen emlé­keztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 65. év­fordulójáról. Az ünnepségen tíz népi ellenőrnek a megyei NEB elnöke átadta a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság „Emlék­plakett" kitüntetését. Kitüntetés­ben részesült: dr. Balogh Júlia, a Pécs városi KÖJÁL közegész­ségügyi felügyelője, dr. Bőbei Hubert, a Pécs m, város Tanács vb kereskedelmi osztály terv- csop. vezetője, Gábor Józsel, a Mecseki Szénbányák Karbantar­tó özem műszaki csoportveze­tője, Harmati Józsel, a sziget­vári 1. sz. Általános Iskola igaz­gatója, Kaiser László, a baksai Ezüstkalász Tsz. közgazdásza, Mátyás László, a DÉDÁSZ ve­zérigazgató-helyettese, Pécsi Jánosáé, a kátolyi Üj Elet Tsz belső ellenőre, Selényi Istvánné, a Komlói városi Tanács vb mű­szaki osztály főelőadója, Simon- iái Krammer Irén, a TRITEX lerv.-stat.-üzemgazd. osztályve­zetője, dr. Szabó Gábor, a JPTE Közgazdaságtudományi Kor do­cense. Tárgyjutalomban és egyéb el. ismerésben az évforduló alkal­mából 38 népi ellenőr részesült. Ünnepség a Pécs városi Tanácson Falukrónikások Tízéves a krónikamozgalom N évtelen kollégáink dolgoznak Boranya minden községé­ben: a kronikairók. Névtelenségük persze csak viszony­lagos, hiszen helyben mindenki ismeri őket, de munká­jukról elég keveset tud a szélesebb közvélemény. Ok nem a napisajtó, hanem a jövő történészei számára róják a sorokat, jegyzik a falu életének minden rezdülését. Egy rádióriportban hallottam tegnap reggel a nagyharsányi krónikairó „ars poeticáját“. Csak vázlatosan tudom idézni, pedig ö nagyon szépen fogalmazta meg: A történészek Írják a törté nelemkönyveket, de az igazi történelem az, amit mi Írunk, ami itt „lent” történik ... Hétfőn a pécsi Városi Taná­cson ünnepélyesen köszöntötték a megye »krónikásait. Tizedik évéhez érkezett a baranyai kró. nikamozgalom, amely az ország­ban először ismerte fel az „alulnézetből" írt történelem fontosságát. Ma a megye min­den községében kötelező falu­krónikát vezetni, amely három részből áll: az események idő­rendi jegyzékéből, az év végi összesítőből és a dokumentu­mok (újságcikkek, fotók) gyűj­teményéből. A helyi történések feljegyzését a Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága rendelte, szakmai támogatást a Baranya megyei Levéltár adott, s az utóbbi években erősen felkarol­ta a mozgalmat a Hazafias Népfront is. A tegnapi ülést dr. Szita Lász­ló, a Megyei Levéltár igazgató­ja nyitotta meg, s emlékeztetett arra, hogy annak idején meg­lehetősen nagy „ellenszélben'’ bontott vitorlát a mozgalom, so. kan ellenezték a széles jogkö­rökkel rendelkező krónikairó te­vékenységét. A tíz év során be­bizonyosodott, hogy egyetlen ta­nácsi vezető tekintélye sem csor­bult meg azáltal, hogy hagyta információkhoz jutni, őszinte vé­leményt írni a krónikavezetőt. A „falu jegyzőinek" ma is az a legfontosabb kötelessége, hogy őszintén, tisztességgel és fele­lősséggel írják meg a község­ben történt eseményeket' A levéltárigozgató bevezetője után Barakonyiné Winiczai Klá­ra egyetemi adjunktus tartott igen színvonalas előadást Bora. nya faxhálózatának az elmúlt húsz évben történt változásai­ról, majd dr. Balázs János, Si­mon László és Budai Györgyné számolt be al általa vezetett falukrónika alapján Mecseknó- dasd, Somberek, Szentlászló és Boldogasszonyfa mai életéről. Ságodi Istvánné szalántai be­számolóját Lowescher János is­mertette. Az ülés végén Krasznai Antal, a HNF Baranya megyei Bizott­ságának titkára és Bernics Fe­renc, a Megyei Tanács művelő­dési osztályvezetője kitüntetése­ket okleveleket és könyvjutal­makat adott át huszonhét, kü­lönösen színvonalas munkát végző krónikavezetőnek. Ne­vükben Pápay Jenó sellyei kró­nikás mondott köszönetét, aki­nek szávait érdemes röviden idézni. — Jó volna, ha falvakban vezetett krónikákba a felsőbb vezetők közül is többen bele­néznének, hiszen olyan embe­rek mondanak itt véleményt, akik helyben, a gondok gyöke­rénél élnek. A krónikák ne csők a történészek, hanem a napi politika irányitói számára ké­szüljenek ... H. J. Tájkép - csata közben Gerincvezeték a Kossuth utcában Színes műkő burkolat kerül az aszfalt helyére Ha valaki ma sétálóutcának merné nevezni a pécsi Kossuth Lajos utcát, hát bizonyára ki­vívná az ott lakók és az ott dolgozók jogos haragját. Mert nézzük csak, és sétáljunk a Széchenyi tértől: a Városi Ta­nács épülete beállványozva, in­vitálóemberek helyett csövek köszöntik az áruházba és az áruházból hömpölygő tömeget, Munkautca ez most a javából, azért, hogy majd valóban sé­tálóutca lehessen. Kicsit beljebb, a régi Pan­nónia Szálloda előtt tolatnak, farolnak a ZIL-ek, hogy a tör­melékért beállhassanck a nyílt- színi „tanbányához". A másik oldalon meg kezdődik rögvest o színházi rekonstrukció pa- lánkja, hétköznap teherautók, személygépkocsik kerülgetik egyfnást, őket meg a gyalogo­sok, falhoz, kapualjakba lapul, va gyakorta. A Színház tér után csak a zálogház lassan gyökeret eresz­Tegnop délután o József Attilo Művelődési Házban két második, két harmadik helyezést es egy első dijat adtak ki az irodolmi és kép­zőművészeti pályázat ered­ményhirdetése során, A me­cseki szénbányászat 200 éves jubileuma alkalmából írták ki a pályázatot. Öt alkotást mi­nősítettek. Vízhányó Imre, a zsűri elnöke tolmácsolta o szakmai értékelést, kiemelte: oz alkotások emléket állíta­nak a kezdeti bányászkodás- nak, méltatják a fejlődést szolgáló erőfeszítéseket, be­mutatják a széncsaták hőseit. A képzőművészeti munka o régmúlt bányászatát és a ma tő állványzatának gerendáit kell megkerülni, hogy egy kis pihenőhöz jusson a sétáló, mert a Belvárosi Áruháznál kezdődik az újabb látnivaló: az utca hasa felhasitva, min­denféle erek, zsigerek látszanak a belváros belsejéből. — Á, ma is üresen jött visz- sza a teherautó — mondja az egyik munkás —, nem kapott homokot a bányában, pedig betakarhatnánk az elkészült részt, hogy lehessen betonozni. Amit betonozni kellene, az a csapadékvizet majdan elvezető új csatorna pái méteres része. A lefektetése a Kazinczy utcá­tól kezdődött, a könyvesbolt előtt csatlakoztak a mélyebb vezetésű gyűjtőcsatornára, s folytatják a fektetést egészen a Sarokház presszóig. A határ­idő 1983. március 31. Ez után alkotó emberének egymásra találósát szimbolizálja, A minősítés után Klepah Ottmar, a Mecseki Szénbá­nyák pártbizottságának mun­katársa gratulált elsőként a nyerteseknek és átadta a dijakat. Ar irodalmi kategóriában második helyezést nyert Kapu- vári László újságíró (Dunán­túli Napló), P. Kiss József (nyugdíjas pedagógus), har­madik helyezést érdemelt ki Komáromi Péter aknász (Va­sas bánya) és Ónozó Lajos (nyugdíjas bányász). A kép­zőművészeti kategóriában Gradwohl János lakatos (Kül­fejtési özem) első helyezést mondhat magáénak. vonulnak majd fel az útépítők, hogy a Sollai utcához hasonló, de valamivel díszesebb burko­latot kapjon a Kossuth Lajos utca ezen szakasza. — A Kazinczy utcától a Szé­chenyi tér felé eső szakaszon a csapadékvíz-csatorna lefekteté­séhez még egyezkedni kell a színházat építőkkel, majd a Pannónia felújítóival — mond­ja Szentpéteri János, az UNI- BER műszaki ellenőre. — A mostani szakasszal talán előbb is készen lesznek a gerincveze­ték lefektetésével a déiviépe- sek. A Kossuth Lajos utcán kívül megcsinálják a Kazinczy, a Zet­kin Klára és a Nagy-Flórián utcában is a csatlakozó vezeté­ket. Színes műkő burkolat kerül a Kóssuht Lajos utcába, s nem lesz járda, hasonlóan a Sallai utcához. Március végéig el kell végezni a vízvezeték-bekötése­ket is oz egyes házakhoz, s re­mélhetően a jövő ^őszre készen lesz ez a része az utcának. Nagyobb záporok után majdhogynem csónakkal kellett közlekedni a belvárosban. Weisz Sándor szerint, aki a Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat művezetője, a 400 milliméteres betoncsövek be fogják fogadni a csapadék­vizet., Annál .is inkább, mert a tetőkről az ereszeken keresztül egyenesen a csatornába jut az esővíz, az utcai . csészéknek, melyek az úttest közepén kap­nak helyet, csak az oda eső vizet kell elvezetniük. — 'Bár csak homokkal job­ban állnánk. Olyan köves, rossz minőségű a talaj itt, hogy azzal nem lehet v/fszatölteni az árkokat — mondja —, muszáj homokolni. Amúgy elég jól ha­ladunk, pedig sok a közmű, amit kerülgetni kell, s emiatt gyakran lelassul a munka. De a télen is dolgozni fogunk, hogy tavaszra elkészüljön a csatorna. B U~ Bányász alkotók díjkiosztója Módi Ha úgy vesszük, hogy a tele. vízó mozgó újság, s egymagá­iban a lapok széles skáláját „pótolja", ugyan hogy is hiá­nyozhatna e skálából a divat­lap. A héten elégedetten álla­pítottam meg, hogy nem hiány­zik. Dehát, gondoltam, amit a divatlapok nemigen tudnak el­érni, azt a közvetlenséget, a merev bemutatásnak azt a moz. gás és csevely .által való föl­oldhatóságát, azt a tévé bizo­nyára könnyedén biztosítja. Ide megy, oda megy, benéz az áru­házak ruhaosztályaira, közelről engedi megtanulmányozni a szabásvonalakat, nem kígyó ala­kú, mélytekintetű, következésképp az életszerűségtől messze álló manekeneken mutatja a ruhá­kat és így tovább. Várakozásom részben kieié- gült. Volt bőven csevegés a mű­sorban a divatlapok hagyomá. nyos módszerével ugyanis né­hány közismert személyiséget megkérdeztek a divatról Ami ugyan szórakoztatásnak elment éppen, de a divatról újdonsá­gokat nemigen mondott. Hogy a sportos öltözet kényelmes le­gyen, ezt, gondolom,. fűzőbe és bukjelszoknyába préselt déd. anyáink is tudták, legalábbis áhítottak már. S hogy a kon­fekció gondoljon arra, hogy a nép nem maneken alakú nőkből áll, azt is mintha hallottam vol. na már. . _ Jön a tél, hallottuk, és vele a télikabát. Ez eddig rendben ■ van. Ezt már a hatéves Pistike is'ugyanígy megtippelte volna. De azt, hogy nem mindegy, mi van q kabát alatt — hát ezt már nem biztos! Nos, mi legyen a k'abát alatt? Na mi? Ruha, kéremszépen. Vagy szoknya­blúz. Esetleg pulóver és hosszú nadrág. Ügybizony. j:s lehetőleg csinos, divatos, satöbbi holmik. És ha már ez a nem-mindegy- holmi megvan, milyen legyen a télikabát? Megtudtuk a divat­szakembertől. melyek a divatos színek. Színes készüléken láthat­ták is, hogy a kis számozott szövetdarabkák hogyan követik egymást. Ez nagyon komoly, sőt tudományos volt, nemke- vésbé elgondolkodtató. Ki az, aki a divatszíneket követve évente új télikabátot varrat? Egyáltalán: ki az, aki télikabá. tot varrat? Ismerőseim közül jó­szerivel egyetlen egyre se em­lékszem, oki így ősz táján azzal a gondjával állt volna elő: téli. kabátot varratok, de még nem tudom mik az idei divatszínek. Lehet, persze, hogy vannak ilye­nek, de nem biztos, hogy ők a televízióból fognak tájékozódni. A többség meg mit csinál? Vagy fölveszi a tavalyi kabátját, vagy bemegy a boltba és vesz magának újat. Most Önök azt mondják, jó, de ahhoz is tudni kell, mik a divatszínek, hogy olyat választhasson az ember. Én meg azt mondom: és mi lesz a többi kabáttal? Ott ma­rad raktáron? Az elmúlt hetek egy kis sajtó-televízió vitájára utalva: ha mindenki divatos, korszerű, kényelmes dipőt akar venni, mi lesz a többivel, amit a gyárak megcsináltak? Talán kidobjuk? Apropó, cipő. Igen, ez volt a tévés-divatlap legkeményebb diója. Ugyanis ortopéd szakor­vos nyilatkozott arról, milyen az eqészséaes kényelmes cipő fek­vése. Csontokat is mutattak, lábcsontokat.. Hogyan kell nekik állniuk, hoqy ne menjen tönk­re a láb. Mert a nem megfelelő cipő ártalmas az egészségre. Lehet egy cipő iá, korszerű, di. vatos és uayanakkor eaészséges is Bizonyítékul mutattak egy da­rab cipőt, ami ilyen volt. Bevallom, akkor az jutott oz eszembe, hogy valamelyik ön­zetlen gyár direkt erre az alka­lomra gyártott egy darab ilyen szuper-cipőt. Egy jobblábast. (Vagy egy ballábost?) Ezt meg. csinálták, mert a tévé (vagy az ortopéd-szakma) kérte aztán a főnök sürgetően szólt: rajta, fiúk, most folytassátok, ahogy szoktuk. Hát így van ez o divattal.-........................ ■■ H.J; -»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents