Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-13 / 312. szám

1982. november 13., szombat Dunántúli napló 13 „Epítésgazdasög, 1983** Tudományos emlékülés A budapest-pécsi vasút centenáriumán Dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ Ba­ranya megyei Szervezetének el­nöke nyitotta meg azt a tudo­mányos ülésszakot, amit a Bu­dapest—Pécs közötti vasútvo­nal centenáriuma alkalmából rendeztek. A kétnapos program szerve­zői, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Tanárképző Ka­ra, a Dunántúli Tudományos Intézet, a Közlekedési Múzeum, a TIT Baranya megyei Szerve­zete, a Közlekedéstudományi ‘ Egyesület pécsi és Tolna me­gyei Területi Szervezete, a MÁV Vezérigazgatósága, valamint a MÁV Pécsi Igazgatósága. A MÁV Pécsi oktatási főnök­ségének tanácstermében meg­jelent több száz szakember töb­bek között dr. Tóth Tibor kandi­dátus előadásában a Dunántúl gazdasági helyzetéről kapott tájékoztatót a századfordulóról, ezt követően a budapest—pé­csi vonal építéséről tartott elő­adást dr. Erdősi Ferenc, majd pedig Mészáros András, a MÁV vezérigazgató-helyettese a vo­nal jelenéről és jövőjéről tájé­koztatta a résztvevőket. A konferencia ma a déli órákban zárul. Előadást tart dr. Majdán János egyetemi adjunk­tus a vonal forgalmáról, dr. Vaszkó Ákos, a Közlekedési Múzeum tanácsadója, továbbá Kőszegi László, a Pécsi Vasút- igazgatóság osztályvezetője, aki a vasútvonal felszabadulást kö. vető fejlődéséről beszél. Libanonba készülő házak mintapéldánya, melyet a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat készít Építőipaiunk fontos feladata az export is Sokan még ma is megkérdő­jelezik a magyar építőipari ex­porttevékenység jogosultságát, mondván, amíg a belföldi épí­tés sem áll mindig feladata magaslatán, felesleges külföl­dön — úgymond — elfecsérel­ni kapacitásainkat, energián­kat. E nézeteket cáfolta Ábra­hám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter, az országgyűlés építési és Közle­kedési bizottságának, a Par­lamentben tartott tegnapi ülé­sen is. Ugyanis — mondta a miniszter — gazdasági éle­tünk jelenlegi helyzetében az egyensúlyi helyzet javításáért az építőiparnak kötelessége, hogy exporttevékenységet is vállaljon. A külföldi szereplés ugyanakkor építőiparunk belső helyzetét is javíthatja, hiszen megismerve a más országok- beli igen magas követelmé­nyeket, a hazai színvonalat is közelíthetjük azokhoz. Ugyancsak az építőipar ex­portjáról tárgyalt Pécsett a két­napos országos építőipari ta­nácskozás a tegnapi második napon. Két előadó szólalt fel e témakörben, Körösi Kálmán, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője és dr. Szabó Miklós, gz ÉMEX- PORT vezérigazgatója. Elő­adásukban sok közös gondolat hangzott el. Az építési export nagyban különbözik az áruexporttól. Az áruexportnál csak a végtermék az érdekes, az építési export­nál pedig tulajdonképpen ter- -melési folyamatot visznek ki. Az első lépéstől a befejezésig Állnia kell az exportra vállal­kozónak az igen szoros piaci versenyt, a munkaerő-képzett­séggel, a technikával, a kivi­telezés gyorsaságával, mindezt a hazai viszonyoktól eltérő, szo­katlan éghajlati, társadalmi vi­szonyok között. Épp ezért csak a fejlett tech­nológiával rendelkező, a hazai kivitelezők élvonalába tartozó építők tudnak erre vállalkozni. Az ország legnagyobb építő­ipari vállalatai rendelkeznek a versenyképesség technikai és személyi feltételeivel, mégis az elsőknek, az úttörőknek nagy áldozatot kellett hozniuk, úgy is lehet mondani, missziót tel­jesítenek, mint például a Ba­ranya megyei Építőipari Válla­lat is Líbiában. Az általuk meg­fizetett „tanuló pénzből”, a keservesen megtanultakból kell a tapasztalatokat leszűrni. Hiába vannak jó tervezők, jó építészek és szakmunkások, ez nem elég! Olyan emberek kel­lenek, akik mindemellett nem­zetközi árismeretekkel rendel­keznek, akik képesek gyorsan kiismerni és átlátni a különbö­ző vám- és egyéb hatósági el­járásokat (a kivitelezés sikere áll, vagy bukik ezen). Olyan vezetők kellenek, akik az ösz- szefüggéseket térben, időben jól átlátják. Hazai szemlélet- móddal nem lehet a tőkés ver­senyhelyzetben érvényesülni. Másféle gondolkodás kell és ehhez feltétlen szükséges a nyelvtudás is. És ez talán az egyik legnagyobb fékezőerő, mert a legkiválóbb szakembereik sem tudnak eligazodni nyelv­tudás nélkül. Minderre eddig nem volt szükség. A missziót vállaló első exportálók tapasz­talatain okulva elsődleges fel­adat ilyen új típusú vezető- garnitúra kiképzése. A pécsi építőipari tanácsko­zás az előadásokat követően konzultációval folytatódott, amelyet Kéri István, a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-du­nántúli összekötő bizottságá­nak titkára zárt be. S. Zs. Német Bemutató Színpad Új kulturális intézmény nyi­totta meg kapuit csütörtök este Szekszárdon: Goethére emlé­kezve megkezdte működését a Német Bemutató Színpad. A kezdeményezést — létesít­senek színházat a magyarorszá­gi nemzetiségek gazdag kultú­rájának ápolására, anyanyel­vének megőrzésére - a Tolna megyei Pártbizottság, a megyei tanács karolta fel és országos szervek támogatásával 1982 januárjában a Babits Mihály Művelődési Központ keretében megindult a Német Bemutató Színpad szervezése. A cél az, hogy évente egy­két, kisebb szinészlétszámot igénylő kamaradarabot mutas­sanak be - elsősorban a né­met települések színpadain az egész ország területén a nem­zetiségi lakosság mellett a né­Emlékest Goethe halálának 150. évfordulóján Bonyhádon a Grimm testvérek mesejátékát mutatták be demes művész, Németh Aliz Liszt-díjas (ének), Feleki Sári Kossuth-díjas, érdemes művész, Sütő Irén érdemes művész, Török Erzsébet, Terebesy Béla, Gera Zoltán és Zillich Beatrix (vers és próza). Zongorán kí­sért Pogány Imola. A bemutató színpad első műsorát Iglódi István Jószai-díjas, a budapes­ti József Attila Színház főren­dezője rendezte. A díszletek Kopek Ritát dicsérik. Ugyancsak csütörtökön tar­totta premierjét a Német Be­mutató Színpad gyermekszínhá­zi részlege Bonyhádon. Csekő Györgyi rendezésében a Grimm testvérek meséiből adták elő A brémai muzsikusokat. A premier előtt — külföldi ta­pasztalatok alapján — 15 alka­lommal játszották el közönség előtt és csiszolták az előadást. A játékot hangszalagra veszik és ajándékként otthagyják a gyermekeknek az anyanyelv ápolásának folyamatos támo­gatására. Az egyszer már meg­élt játék a nyelvórákon a hanggal könnyen felidézhető, később a tanulók maguk is el- játszhatjók. A Goethe-estet Tamásiban, Gyönkön, Bonyhádon, Hajóson, Sopronban, Pécsett és Buda­pesten is bemutatják. A színpad vezetője dr. Föl- dessy Dénes, a Dunántúli Napló munkatársa. B. 1. Fotókiállítás a Pécsi Galériában Nő, '82 Megragadóan gazdag anyaggal nyílt meg tegnap a Széchenyi téri Pécsi Galériá­ban, a Mecseki Fotóklub fenn­állásának 25. évfordulója alkal­mából a Nő '82 című fotókiál­lítás. A 278 bemutatott fekete­fehér és színes képet tízszer ennyiből válogatta össze a zsűri. Harminckét ország 184 szerzője mutatkozik be fotóival Pécsett, köztük olyan távoli, iz­galmas vidékekről, mint Hong­kong, Fülöp-szigetek, Bangla­des, Argentína vagy éppen Málta. Féner Tamás fotómű­vész, a Magyar Fotóművészek Szövetségének főtitkára meg­nyitójában méltatta a kiállítást, valamint a Mecseki Fotóklub te­vékenységét, majd kihirdették a kiállítás díjait. A zsűri nagy- -díját a belgiumi Georges Biom: Műfaji gazdagodást jelentett körükben a dia és a diaporáma megjelenése, valamint a kísér­let, a kezdeményezés törekvé­seit megtestesítő Focus-csoport, amit öt éve öt fiatal alkotó ho­zott létre, és ismertetett el nem­zetközi fórumokon is. A 25 éves fennállását ünneplő Mecseki Fotóklub a Nő '82 című nem­zetközi fotókiállítás rendezője, mely kiállítás méltóképp koro­názza negyedszázados színvo­nalas tevékenységüket. G. O. metül tudó nagyközönség szá­mára is. Az első gond: vannak-e még németül anyanyelvi szinten be­szélő művészek? Felkutatásuk­ban a MAFILM segítsége dön­tő volt. Kiderült, a magyar szín­házi kultúra sajátos vonása nem tűnt el: nagynevű művé­szek szép számmal tudják vál­lalni a külföldi és hazai né­met kultúra kincseinek közvetí­tését német nyelven. — Kulturális életünkben egy- egy új színház megnyitása ün­nepi esemény — mondotta kö­szöntőjében dr. Stark Ferenc, á Művelődési Minisztérium nem­zetiségi önálló osztályának ve­zetője. — Itt ma este ugyan nem állandó színház született, mégis van benne valami új, ami ünnepivé avatja az ese­ményt: Magyarországon a fel- szabadulás óta az első német nyelvű bemutató színpad pre­mierje ez, állomás nemzetiségi célkitűzéseink megvalósításá­ban, ami egyben hazánk műve­lődésének gazdagodásához, sokszínűségéhez is hozzájárul, ugyanakkor az egyetemes kul­túra számára is érték. És ebben az értelemben szimbolikus jelentőségű, hogy Goethe-műsorral mutatkozott be a színpad a költő halálának 15U. évfordulóján. Egy órán át az emberi kultúra kimagaslóan' nagy szelleme szólt a művelő­dési ház márványtermét meg­töltő közönséghez olyan kitűnő művészek tolmácsolásában, mint Sólyom Nagy Sándor ér­Ülést tartott a Hazafias Népfront országos elnöksége Pénteken — Kállai Gyula el­nökletével - ülést tartott a Ha­zafias Népfront országos el­nöksége. A napirend előtt Kál­lai Gyula méltatta az elhunyt Leonyid lljics Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárá­nak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének elévülhetetlen érdemeit, ame­lyet az emberiség békéjéért, a népek közötti barátság és együttműködés erősítéséért ki­fejtett fáradhatatlan munkájá­val szerzett. Az ülésen Pozsgay Imre fő­titkár tájékoztatást adott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának leg­utóbbi üléséről. Ezt követően Molnár Béla országos titkár előterjesztésében személyi kér­désekről tárgyaltak. Pethő Ti­bort — népfront-tisztségei érin. tétlenül hagyásával, érdemei elismerésével — nyugállomány­ba vonulása miatt felmentették a Magyar Nemzet főszerkesztői tiszte alól. A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa elnöksége és tit­kársága tagjai sorába kooptál­ták Soltész Istvánt, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatala elnökhelyettesét és megbízták a Magyar Nemzet főszerkesztői teendőinek ellátásával. Az országos elnökség elisme­rését fejezte ki Pethő Tibornak azért a munkáért, amelyet a Magyar Nemzet főszerkesztője­ként - a lap haladó hagyomá­nyait folytatva - a szövetségi politika megvalósításáért, a szocialista nemzeti egyetértés erősítéséért, a népfrontmozga­lom gazdagításáért évtizedeken át végzett. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa több évtizedes újságírói, szerkesztői és közéle­ti tevékenységéért a Szocialista Magyarországért érdemrendet adományozta Pethő Tibornak, a Magyar Nemzet nyugállomány­ba vonuló főszerkesztőjének. A kitüntetést — a népfront orszá­gos elnöksége pénteki ülésén - Pozsgay Imre főtitkár adta át. Munkaügyi információs és szolgáltató iroda Tegnap ülést tartott Pécsett a Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága. Czente Gyula tanács­elnök javaslatára határozott a vb arról, hogy a hagyományok­nak megfelelően, 1982. novem­ber 29-re, Pécs felszabadulásá­nak 38. évfordulójára ünnepi tanácsülést hívnak össze. Ez al­kalommal adják át a Pro űrbe Pécs kitüntető díjakat. Határo­zatot hozott a munkaügyi in­formációs és szolgáltató iroda 1983. január 1-i hatályú létre­hozásáról és Schmidt Károly vezetői kinevezéséről. Az iro­da a megyei munkaügyi osz­tály szakmai irányításával, a városi munkaügyi osztály fel­ügyeletével dolgozik majd, ille­tékessége a város területén kí­vül a városkörnyéki községekre terjed ki, s későbbi végleges el­helyezéséig1 a Széchenyi tér 9-10. sz. épületben végzi a munkáját. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal javaslata alapján hozták létre az irodát, melynek a feladatkörét a vb határozatban állapította meg. Pytbia és a francia René Com­bot: Erzsébet című képe nyerte el. Plakettdíjban heten része­sültek. Magyar díjazott nem volt. Jó alkalom nyílt ezúttal a Mecseki Fotóklub 25 éves mű­ködésének áttekintésére is. Al­kotó tevékenységükkel a pécsi fotóművészek már 1958-ban fel­hívták magukra a figyelmet ide­haza és a határainkon túl, s kamarakiállításaikkal azóta is sokat tesznek a fotó, e sajátos művészeti ág elismertetése és megszerettetése érdekében.

Next

/
Thumbnails
Contents