Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-13 / 312. szám

A felújítási munkák új gondokat hoznak felszínre. Képünkön: a volt SZMT-székház. Lesz munkája bőven ■ ■■ rr lovore is a BÉV-nek Pécsi tányérok a MALÉV-gépeken Importpótló aprócikkek Új építési formák, szerkezeti megoldások Gond az elöregedett géppark Országosan csökkennek a be­ruházások, Baranyában viszont továbbra is az építőipari ka­pacitáshiány jellemző. A szak­mán belül az igény mindinkább a felújítások felé tolódik. Fel­újításokra van pénz, azok el­végzése nem várathat magára újabb és újabb évekre, évtize­dekre. Hogyan készülnek a megye építőipari vállalatai, szövetkeze­tei, hogy a megrendeléseknek eleget tudjanak tenni? A 4700 dolgozót foglalkozta­tó Baranya megyei Állami Épí­tőipari Vállalat tevékenysége meghatározó a megyében. Harka János termelési igaz­gatóhelyettessel beszélgetve mindinkább kirajzolódik, hogy nem maradnak munka nélkül 1983-ban és az azt követő évekr ben sem, bár bizonyos megren­delői visszalépésekről már je­lenleg is beszélhetünk. A lakásprogram összetételé­ben a célcsoportos csökken, de az OTP-beruházású, valamint a vállalati (szénbányák, ércbá­nya) lakásépítkezések száma növekszik. Az idei 1471 lakás­ból eddig 1048-at adtak át, a hiányzók év végéig elkészülnek. A jövő évre több mint 1500 la­kást építenek Pécsett, Siklóson, Mohácson és Budapesten. A BÉV az IMS-technológiójú vázszerkezetekből éves szinten 30—35 Ö00 négyzetméternyit képes gyártani, de 15—20 000 négyzetméternél többre nincs megrendelő. A hagyományos paneles építkezést viszont alig győzik. A tervezett panelüzemi rekonstrukciót kénytelenek anyagi okok miatt elhalasztani, így az üzem évi 1500 lakás pa­neléinél többre továbbra sem képes. Jövőre 700 lakást IMS- technológiával építenek. Buda­pesten 254 lakást vállaltak, Lí­biában 200 emberük dolgo­zik. A vállalat szolgálati szaba­dalma jövő évtől minőségi ja­vulást ígér. Az új szerkezeti megoldás a hagyományos tető- szigetelési munkákat váltja fel: helyszíni élőmunkát takarít meg és az előregyártott vasbe­tonból készült „óriáscserepek" kizárják a tetőbeázást. Ezt az eljárást országosan is alkal­mazni fogják. Ugyancsak válla­lati fejlesztésben oldották meg, 1983-tól gyártják és alkalmaz­zák a szerelt válaszfallapokat, más néven a gipszkartonokat. A magánlakás-építőknek is segítenek. A TüZÉP-telepeken kaphatók a BÉV által gyártott nyílászárók és falburkolatok fá­ból, míg a vállalatnál egyéni­leg rendelhető meg beton, te­tőszerkezet. — Bár a vállalati kapacitá­sunk az utolsó szegig kitöltött, a lakásigényeket mégis ki tud­juk elégíteni, ha kell munka­erő-átcsoportosítással — össze­gez Harka János. Jövőre tovább építik a MÉV V-ös bányaüzemét, befejezik a Mechlabor új csarnokának épí­tését, a Nevelési Központban újabb létesítményeket adnak át, befejezik a JPTE 500 fős kol­légiumát, és a nyugat-mecseki szolgáltaóházat. A több mint 1500 lakást és a líbiai munká­kat már említettük. A vállalat g felújítási mun­káktól sem zárkózik el, bár azok össztevékenységének csak 3—4 százalékát teszik ki. Hogy miért? Az ilyen munák kevésbé gépesíthetők, mivel szűk hely áll a kivitelezők rendelkezésére, így nagy élőmunkaigény, a kézi anyagmozgatás kerül előtérbe. A Színház téri, volt SZMT-szék­ház és a Kamaraszínhoz felújí­tása már eddig is előhozta az ilyen jellegű munkák gondjait. A mélyben húzódó pincerend­szer váratlanul jelt adott ma­gáról — most tömedékeli az Aknamélyítő, a nyugati fal bel­ső faburkolatának bontásánál vették észre, hogy a falon ha­talmas repedések tátonga­nak ... A régi Pannónia Szállót védő dúcolások és védőhálók már jó néhány éve kedvét sze­gik a pécsieknek. Egyelőre a felújítás pénzügyi feltételei tisz­tázatlanok. A felújításokhoz a BÉV új, központi telephelyén lévő asz­talos-, lakatos- beton- és ács- üzeme előregyártással járul hozzá. A vállalat évi termelésének elenyésző részét teszi ki a fel­újítás, a többi új munka. Vár­hatóan hosszú távon is ilyen arányban oszlanak meg a BÉV kivitelezési feladatai. A vállalat dolgozóinak jelen­tő« része bejáró, ez költségek­ben is sokat számít. (A bérautó­buszok napjában 1700 embert szállítanak.) A megemelt szál­lítási költségek ellenére ez év­ben mégsem csökkent a lét­szám, és ez nagy szó a jövőt il­letően. A vállalat gépparkjá­nak átlagos életkora 8—9 év. A javítási költségek emelked­nek, az alkatrészellátás is mind több gondot okoz, újabb gépek beszerzésére egyre kevesebb a lehetőség. És ez az, ami a me­gye legnagyobb építőipari vál­lalatának jövőjében mind több nehézséget jelent. Murányi László A cumisüvegből már csak a cumi import A komputer adja meg a receptet Programozott hústermelés Egy évvel ezelőtt kezdték meg Pécsett a Baranya megyei Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat készítménygyártó részlegé­ben a számítógéppel progra­mozott hústermelést. A kisebb teljesítményű számítógépek családjába tartozó komputer mérföldkövet jelent a húskészít­ménygyártásban kettős értelem­ben is. Egyfelől a vállalat ma már garantálni tudja felvágottjai­nál a korábban hiányolt „állan­dó minőséget". Vagyis a fo­gyasztó biztos lehet benne, hogy a pénzéért minden al­kalommal a szabványban előírt fehérje-, zsír- és víztartalmú ter­méket vásárolhatja meg. Más­felől a gyártó is biztos lehet abban, hogy a nagyon is eltérő minőségű alapanyagokból — zsírosabb vagy kevéssé zsíros vágósertésből, vágómarhából — a számítógép segítségével az év minden napján változatlan összetételű készterméket tud előállítani. S ezen még nyer is. A megtakarítás 20 millió nagy­ságrendű volt az eltelt időszak­ban, ami azzal magyarázható, hogy az áttérés óta teljesen megszűnt a korábban gyakori pocsékolás. Az átállás, vagyis 1981 júliu­sa előtt hazánkban csak a sze­gedi és a békésgyulai szalámi­gyárakban voltak olyan műsze­rek, amelyekkel a vágóállatok húsának beltartalmi értékét na­ponta, tehát azonnal meg tud­ták állapítani. Ma már Pécsett is rutinszerűen végzik ezt. Az előző nap levágott sertések húsminőségét, annak beltartal­mi értékét az üzem laboratóriu­mában megvizsgálják. A labor által megadott adatokat a gyártás előtti délután mágneses szalagon programozzák be a számítógépbe, amely aztán ki­adja a szabványt alapul vevő következő napi receotúrát, vagyis azt, hogy a rendelkezés­re álló alapanyagokból, kü­lönféle minőségű húsokból mennyit kell aznap a készít­ménybe bedolgozni, hoav a minősége ne változzon. A felvá­gott ízét nem bízzák a számító- géore. Az ízt a keverőmester adia meg. A pécsiek ún. ..vezérkészit- ménve” a oárizsi. amely a naoí gyártás több mint 20 százalé­r Állandósult a felvágottak minősége Egy éve nem volt reklamáció Jól járt a gyártó és a fogyasztó kát teszi ki. Pécsett naponta át­lag 260—300 mázsa töltelék­árut gyártanak, s ebből 60—70 mázsa a párizsi. Az ún. olcsóbb cikkek körébe tartozó párizsi minden ellenkező feltételezés­sel szemben az egyik legkénye­sebb terméke a húsiparnak. Az iparágon belül elterjedt mon­dás, hogy ahol a párizsi jó, ott a többi töltelékáruval sem le­het nagyobb probléma. Nos, a Pécsi Húsipari Vállalat évente 5400 tonna töltelékárut termel, s ebből több mint 700 tonna a párizsi. Mióta bevezették a szá­mítógéppel programozott ter­melést, azóta kémiai, tehát ösz- szetételi — víz, fehérje, zsír, adalékanyag — reklamációjuk egyáltalán nem volt. A kompu­ter alkalmazásával a termékek érzékszervi tulajdonságai nem romlottak, sőt e tekintetben is egyenletesebb lett a minőség. A fogyasztók olykor felvetik, hogy egyszer miért vörösebb színű, máskor miért fehérebb a párizsi? Nos, ez attól függ, hogy marhahúsból vagy sertés­húsból készül-e. Ha az utóbbi­ból, akkor a színe fehérebb, de ez esetben rá kell írni a ter­mékre, hogy „sertéshúsból készült párizsi”, ami minden alkalommal meg is történik. Az alapanyag minősége te­kintetében a pécsi vállalat meglehetősen jó helyzetben van, mivel Baranya nagyüzemi sertéstelepeiről jó minőségű vágóállatok kerülnek ki, lénye­gesen jobbak az országos át­lagnál. Ezt az objektív — vágás utáni — minősítések jelzik. Egy kiló sertéshúsért a Baranya megyei vállalat fizeti a legma­gasabb árat az országban. A jó késztermék előállításá­nak alapja a szakszerű és kor­rekt húsosztályozós. Az iparág, s ezen belül a pécsi vállalat is a nyugatnémet GEHA négypon­tos húsosztályozási rendszert vette át. A pontok odaítélésé­ben 3—5 fős bizottság dönt. Az üzemben adott pontszámokat aztán időről időre összevetik a MÉVI értékelésével. Az egyes vállalatok termékeinek össze­hasonlítását a dologban pár­tatlan szerv, a Minőségvizsgáló Intézet végzi. Az így kialakult országos sorrendben a pécsi vállalat minőség tekintetében több lépcsőt is előbbre lépett, amióta a számítógépes progra­mozást alkalmazza. A több mint egy év kedvező tapasztalatai alapján a Bara­nya megyei ÁHV-nál most azon dolgoznak, hogyan lehetne a számítógépes programozás elő­nyeit — amely a jelenlegi ter­melésüknek csak egyharmadára terjed ki — a termelés egészé­re, a szervezésre és egyéb terü­letekre is kiterjeszteni. Alkal­mazásával többletköltség lénye­gében nem merül fel. Ezzel szemben — mivel nagymérték­ben gazdaságossá teszi a gyár­tást —, jelentős, 22 millió forin­tos többletnyereségre számít­hatnak.- Rné ­Új termékek sorozatgyártását kezdte meg az utóbbi hetekben a Baranya megyei Háziipari Szövetkezet. A bútorgörgők, tálcás, poharas étkészletek, cu­misüvegek — apróságok, nem túl jelentős termékek. Jelentős­sé az teszi őket mégis, hogy nyereségesek, és előállításuk importmegtakarító jellegű. A levegőkék műanyag tálcá­kat, tányérokat és poharakat a MALÉV kérésére kezdte gyár­tani a szövetkezet. Pontosan olyan jók és szépek, mint hol­land „elődeik" — amiket ko­rábban valutáért kellett megvá­sárolni — viszont 10—15 szá­zalékkal olcsóbbak. Az idén 2 600 000 forint értékben szállí­tanak ebből a pécsiek a légi- társaságnak, s ebből az import­megtakarítás megfelel másfél millió forintnak. A megvalósítás persze nem volt könnyű, annak ellenére sem, hogy immár 30 éve foglalkozik műanyag tár­gyak előállításával a szövetke­zet. A könnyű és finom termék öntéséhez szükséges precíziós gépeket a Budapesti Danuvia Gépgyártól vásárolták: egy készlet súlya mindössze 30 dkg, ami nem közömbös, hiszen re; pülőgépeken használják ezeket az étkészleteket. A bútorgörgőket az Újpesti Meteor Kisipari Szövetkezettel együttműködve gyártják. A ter­mékre a bútoripar részéről mu­tatkozik nagy, sőt növekvő mér­tékű kereslet. Egymillió darabot gyártanak belőle évente. A cu­misüveg az eddiq drágán im­portált Chiccho-üvegeket he­lyettesíti, minden jel szerint tö­kéletesen. így a csecsemőgon­dozás e fontos kellékének már csak egy alkatrésze import: a cumi. A behozatalból származó termék „kiváltásában" döntő elem, hogy a csomagoláshoz szép, akkozott, többszínnyomá­sos dobozt is tudtak szerezni. V. J. Őszi téma. A kedves őszi hangulat. A parkokban gondokat okoz a fákról lehulló levél eltávolítása. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat lomb- és levélszippantó-gépet alkalmaz a köztéri parkokban. Ot-hat ember munkáját helyettesíti ez a gépi berendezés, melyet nyáron fűnyírásra használnak. Szokolai István felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents