Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)
1982-11-12 / 311. szám
1982. november 12., péntek Dunántúli napló 5 „Epítesgazdasag, 1983** \ Társadalmi vita a MÉV-nél a ' A Baranya megyei Építőipari Vállalat jelenleg a Pécs, Otemető utcai jogászkollégiumot építi korszerű technológiával. Gyermekek veszélyben Valamennyi jelenlevő számára elgondolkodtató tényeket sorakoztattak fel a gyermekvédelem, a veszélyeztetett gyermekek, az állami gondozottak helyzetéről a MÉV székházában tegnap délután megtartott társadalmi vitán. Ezen a váiialat vöröskeresztes aktivistái vettek részt, továbbá a Baranya megyei Tanács egészségügyi, igazgatási és művelődésügyi osztályának képviselői, akik e körben ismertették a gyermek- és ifjúságvédelem Baranya megyei helyzetét és feladatait. A kérdés januárban kerül a megyei végrehajtó bizottság elé, és ezt megelőzően a kérdést társadalmi vitára bocsátják. Hasonló vitára kerül sor a közeljövőben a szigetvári járás területén is. Hogy e sokakat foglalkoztató kérdés, az ifjúság- és gyermekvédelem ügye egy MÉV- szintű nagyvállalatnál kerül intenzívebben a köztudatba, igen lényeges jelenség. A vállqlat jelenlévő aktivistái ugyanis magánemberként vagy dolgozóként maguk is gyakran szembesülnek a gyermek- és ifjúságvédelem problémáival. Valószínű, hogy a tegnapihoz hasonló viták ilyen nagyüzemi méretekben is tudatosíthatják a gondokat és a tennivalókat. Mert igaz, hogy a gyermekek felneveléséért elsősorban a család felel, az iskola és az erre a feladatra megbízott intézmények, de a megoldás érdekében sokat tehetnek a munkahelyek is. Országos építőipari tanácskozás Pécsett Műszak előtti próbanyoméit végeznek a présgéppel az V-ös üzem dolgozói a MOFA-ban. Fotó: Kopjár Géza Megváltoztak az igények Ülést tartott a KISZ Baranya megyei Bizottsága Milyen az építőipar helyzete a mai gazdasági viszonyok között és milyen feladatok, illetve változások várhatók az ágazatban 1983-ban? Többek között erről esett szó tegnap a pécsi Építők Klubjában, ahol „Építés- gazdaság 1983” címmel kétnapos országos tanácskozás kezdődött. Az értekezletet — amelyre az ország építőipari vállalatainak különböző szintű vezetői jöttek el — Nemeskéri László, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója, az Építés- tudományi, Egyesület Baranya megyei elnöke nyitotta meg. Első előadóként dr. Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára arról a nehéz helyzetről beszélt, amelybe jelenleg hazánk népgazdasága jutott a világszerte tapasztalható politikai és gazdasági világjelenségek miatt. Mint mondta, az életszínvonal megőrzésében, a lakosság élet- körülményeinek javításában, közérzetének alakításában sajátos szerepet játszik az építőipar. Teljesítménye fékezheti vagy gyorsíthatja más termelői ágazatok fejlődését. Koppány Nándor, az Országos Tervhivatal főosztályvezetője az építőipar 1983-as évi feladatairól beszélt. Mondanivalóját azzal kezdte, nem lesz rózsás a helyzet. Jövőre a beruházásokat 4—5 százalékkal csökkenteni kell. Szigorúbban fogják követelni a megkezdett vagy a már engedélyezett beruházások kivitelezési határidejének betartását. Gyakorlatilag új nagy beruházás jövő évtől nem indítható. (Persze a megítélés a népgazdasági érdekek figyelembevételével differenciált lesz.) A lakásépítés már 1981—82- ben is 5—8 százalékkal kevesebb volt, a jövő évben még tovább csökken, elsősorban az állami lakásépítés. Még inkább növelni kell a magánlakás építését, ezzel együtt viszont számolni kell a minőség iránt megnövekvő igényekkel. (A magánépíttető pénzéért nem fogad el rossz minőségű lakást.) Magyarországon a korszerű technológia alkalmazása a költségek ideális megnövekedésével járnak együtt. A nem indokolt magas költségek lefaragása is a következő időszak egyik fő feladata lesz, az anyag- és energiatakarékos kivitelezés mellett. A nyugatról származó gépek, építőipari alapanyagok helyett a jövőben hazai vagy szocialista országbelit kell keresni. A nehéz helyzet előtt álló építőipari vállalatok számára a jövő évtől lehetővé teszik, hogy kibontakozhassanak önálló vállalkozások. Folyamatban van a vállalkozásokat fölöslegesen gátló eddigi szabályok eltörlése, és az ezt segítő szabályok kidolgozása. A tanácskozás további programjában a pénzügyi szabályozás időszerű kérdéseiről Németh Zoltán, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője, a személyi jövedelem, bérszabályozás és a vezetők érdekeltségének új szabályairól pedig Szólal Sándor, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium osztály- vezető főtanácsosa tartott előadást. Ezt követően korreferátumokra került sor. Mit tesz az Express a jelen gazdasági rendszerben, amikor növekednek az árak, azért, hogy útjainak költségei méltányosak, vagy esetleg méltó- nyosabbak legyenek? Mit lehetne fenni azért, hogy mind a programok, mind az árak tekintetében valóban ifjúsági és diók utazási irodának számítson ne csak nevében, hanem a gyakorlatban is? Milyen reklamációkat kap az utazási iroda, s országosan és ezen belül Baranya megyére vonatkoztatva milyen nehéz problémákat kell megoldania az Expressnek? Ezekről és az Express Ifjúsági és Diák Utazási Irodát érintő még számos igen fontos kérdésről volt szó tegnap a KISZ Baranya megyei Bizottsága ülésén, melyre természetesen az utazási iroda képviselőit is meghívták. Elsősorban az Express Baranya megyei Kirendeltségének munkáját vitatták meg, melyről Szabó László, a kirendeltség vezetője számolt be, de jelen volt még Fehér István, az •Express szervezési osztályának vezetője is, aki nemcsak megyei, hanem országos viszonylatban is választ adott a fölmerült kérdésekre. Kérdés pedig volt jó néhány; nem is csoda, az utóbbi időben igen sokszor elhangzott az a vélemény, hogy az Express lassan mór csak a nevében lesz az ifjúságé, de egy-két utat leszámítva JBUSZ-áron utaztat. Mindenekelőtt el kell mondani, amit talán sokan nem is tudnak: hogy az Express alapjaiban egy 1964-ben létrejött szisztéma szerint működik; e szisztémának egyes mozzanatai az irodára, mint vállalatra ma már hátrányosak, többék között azért, mert vannak olyan külföldi utazási irodák, melyek olyan feltételeket szobnak, amik számunkra nem felelnek meg. Elhangzott az a megállapítás, hogy az utóbbi két évben csökkenő tendenciát mutat az utazók száma — persze itt most azokat kell érteni, akik a fiatalok közül csoporttal kívánnak utazni. Számos olyan útvonal volt a programban, melyek az utóbbi időben teljesen kiestek az érdeklődésből; sok olyan panasz is érkezett az Express- hez, hogy a külföldi utazási iroda a meghirdetett feltételeket nem teljesíti — s mindez erősen befolyásolja azt, hogy a diákok és a dolgozó fiatalok töbször is meggondolják, mi módon költsék el nyaralásra szánt pénzüket. Ugyanakkor lehetetlen nem észrevenni, hogy egyre nagyobb tért hódít a nem csoportos, hátizsákos turizmus. Ezek és még sok más tényező, — valamennyit nincs most mód itt fölsorolni —, késztették arra a KISZ Baranya megyei Bizottságát és az Express megyei Ki- rendeltségét, hogy tíz év után most ismét megtárgyalják, hogyan lehetne a jövőben jobban együttműködni, hogyan lehetne fejleszteni az ifjúsági tut rizmust. A külföldi utak mellett az egyik legfontosabb feladatként jelölték meg a belföldi és a sportturizmus fejlesztését. A bel- és külföldi utaknál sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az embereknek megválto> zott az igénye, életvitele. Mindezeket a tényeket nem hagyja figyelmen kívül a KISZ Bara-t nya megyei Bizottságának e té. mában hozott állásfoglalása, melyet a tegnapi vita után kibővítettek. Ebből csak három fontos dolgot emelnénk ki: az egyik, hogy mindenképpen számolni kell az új turisztikai formákkal, így például az egyre nagyobb tért hódító családos turizmussal; a másik, hogy a jövő év végéig ki kell dolgozni eqy hosszú "távú programot a belföldi — baranyai —1 szállás, helyekre vonatkozóan. Nem új épületek emeléséről lenne itt szó, hanem a már meglévő értékek — konkrétan a kihasználatlan baranyai kastélyok — fölújításáról, s idegenforgalmi célokra történő hasznosításáról. S végül a harmadik, nem kevésbé fontos dolog az előrelépés terén: nem tíz, hanem már két év múlva visszatérnek erre a témára, hogy történt-e, s ha igen, miben, előrelépés. D. Cs. S. Zs. Érzéstelenítők versenye Pécsi siker az országos vetélkedőn Az elérhető 175 pontból 171-et szerzett meg Kádár Judit, a Pécsi Orvostudományi Egyetem központi intenzív terápiás és anaesthesiológiai intézetének asszisztense, s ezzel meg is nyerte az első ilyen szakirányú országos versenyt, mely tegnap ért véget a POTE-n. — Kilenc éve érettségiztem, hetvennyolcban végeztem el a szaktanfolyamot, addig ápolónő voltam itt a 400- ágyas klinikán. El sem tudom mondani, mit jelent számomra az első helyezés'; nagy öröm, hogy a versenyt megszervező és lebonyolító egyetemen dolgozhatok. Harmincöt éves kong lehetett jelentkezni, a számba jöhető 580 asszisztens közül 265-en kezdték meg a munkahelyeken a vetélkedést. Pécsre a legjobb 21 jutott el az országos döntőre. — A sebészet nagyarányú fejlődését az érzéstelenítés tette lehetővé — mondta dr. Wittek László egyetemi címzetes docens, a zsűri elnöke. — A különféle mocfern érzés- telenítési éljárások pedig olyan műtétekre is lehetőségeket adtak, melyeket korábban nem lehetett elvégezni. Ma például újszülöttek vagy éppen nagyon idős emberek érzéstelenítésére is van mód. Korábban éppen a megfelelő érzéstelenítés! eljárások hiányában nem kerülhetett sor náluk az életmentő beavatkozásokra. Az anaesthesiológia fejlődő tudomány, s ez a verseny azt a célt is szolgálja, hogy felmérjük, a szakasszisztensek mennyire vannak a modern eljárásokban otthon, mennyire tartanak lépést szakmájuk fejlődésével. — Ez szinte egy új tanfolyamot jelentett — mondja Kádár Judit —, hiszen elő kellett venni a szakkönyveket, tanulni és tanulni újra. — Igen ez a leglényegesebb — mondta dr. Wittek László, aki egyik szervezője, megindítója volt az anaes- thesiologus szakasszisztensi képzésnek. — Várakozásomnak megfelelő szinten teljesítettek a versenyzők, akik négy’ formában, s ebből három volt szakmai, mérték össze tudásukat. A verseny eredményhirdetése tegnap délben volt. A versenyzők felkészültségét a zsűri elnöke értékelte, majd Fekete Tibor, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője adta át az okleveleket és a jutalmakat a helyezetteknek. Az első díjjal ötezer forint jutalom járt, s az első tíz jutalma pedig az, hogy előzetes elbeszélgetés, „felvételi” nélkül jelentkezhetnek újabb továbbképző tanfolyamokra. B. L. Folyéiratszemle Á magyar nyelvű szovjet lapokból Negyven éve, 1942. június 17. és 1943. február 2. között zajlott le a történelem legnagyobb ütközete, a sztálingrádi csata. Mily mértékben fordult meg a második világháború sorsa ez alatt a kétszáz nap alatt? Milyen hadászati megfontolások vezették a két szembenálló hadsereget? Miként érintette a Szovjetuniót a ,nyugati front megígért, de elmaradt megnyitása? Szovjet hadtörténész és író, német hadvezérek és katonák, különböző pártállású nyugat-európai közéleti személyiségek «megnyilatkozásainak tükrében tárulnak fel annak a fegyverténynek körülményei, amelynek emlékét a volgográdi Mamajev—Kurgán őrzi. Mindezek olvashatók a SZOVJETUNIÓ című folyóirat novemberi számában. A LÁNYOK, ASSZONYOK novemberi száma sok érdekes anyaggal köszönti a Szovjetunió megalakulásának 60. évfordulóját. Közli valamennyi szovjet köztársaság címerét, is. merteti a szövetségi köztársaságok kötelékébe tartozó autonóm köztársaságok felépítését, az alkotmány rájuk vonatkozó előírásait. A 60. évfordulót köszönti Csingiz Aimatov, a világhírű író színes, lírai hangú írása is. A lap ismerteti a világ második női űrhajósa, Szvetlána Szavickafa életútját, űrrepülését. A FÁKLYA november 3-án megjelent 21. száma zömmel a Tadzsik SZSZK-val foglalkozik. A szovjet állam fennállásának hatvanadik évében bemutatott köztársaságok sorában jellemző képet kapunk ezúttal az ország déli területén lévő etnikai- gazdasági-kulturális egység folklörisztikus múltjáról, iparosodott jelenéről és terveiről. A széo kéoekkel színesített riport érzékletes képet rajzol a havas magaslatokba vesző helyek, a hatalmas legelők, a tudományos kutatómunka, világáról. Az írásokból kiderül, hogy a Tadzsik Köztársaságnak komoly részfeladatai vannak a Szovjetunió általános fejlődésének megoldásában. A SZOVJET IRODALOM novemberi száma közli Alekszandr Csajkovszkij: Győzelem című regényének egy újabb részletét, amely a Harminc év múlva alcímet viseli. A regény az utóbbi három és fél évtized két legfontosabb eseményéről, az 1945-ös Dotsdami és az 1975- ös helsinki konferenciáról szól. A folyóiratban közölt részlet ez utóbbi eseményt írja le. Ebből megismerhető, hogyan készítették e'ő a történelmi jelentőségű találkozót hoavan folytak a tárgyalások, betekintés nyerhető a legjelentősebb politikusok felszólalásaiba. A regényrészletet Király Zsuzsa fordította. Részlet olvasható a folyóiratban Szavva Dangulov: Hajnali mise Rapallóban című regényéből is, melyet Soproni András fordított. Az író, akárcsak korábban is, ebben a regényben is a diplomáciáról, a diplomaták életéről szól. Regényében Csicseriné a főszerep, e nagy tudású, művelt, tehetséges szovjet diplomatának, akinek sok mindent sikerült elérni az 1922-es genovai nemzetközi konferencián. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a folyóirat Lira rovatában tizenkét szovjet költő verseit olvashatják a legkiválóbb magyar műfordítók tolmácsolásában. M. E.
