Dunántúli Napló, 1982. november (39. évfolyam, 300-329. szám)

1982-11-02 / 301. szám

1982. november 2., kedd Dunántúli napló 3 Felnő-e a felnőttoktatás 7 Este, iskolapadb... Őfaiiiéi Székek - Amerikába Korszerű felületkezelő üzem készült el a Pécsi Bútorgyárban Siker lett az elemes gyermekbútor A z a szólás-mondás járja építkezők körében, hogy akinek nincs semmi baja, kezdjen el építeni, majd mindjárt lesz. És ez a nem minden alap nélkül való megállapító) igaz, nemcsak magánosok, de vállalatok esetében is. Legalábbis a Pécsi Bútorgyárnak az elmúlt évben valahogy összejött a gondjo. baja az épitökkel. e MI Családosok, bejárók Ha a vállalat nem ad támogatást A pécsi Széchenyi Gimná­zium és Szakközépiskolában, ahol napközben csaknem nyolc­száz diákot oktatnak, este is zajlik az élet. Az egyik emeleti terem táblá­ján bonyolult kapcsolási rajz: egy sztereóberendezés sémája. Szemközt mindössze öten ülnek. A tanár átengedi a terepet a riporteri érdeklődésnek, mely orra irányul, hogy ez oz öt fel­nőtt diók - a dolgozók négyéves szakközépiskolája híradásipari végzős levelezősei — miért ülnek hetente egyszer az iskolapadba . , , Önző vagy ösztönző? — Az üzemet nemigen érdek­li, hogy ide járok — mondja Bálán Lajos, a Mecseki Szén­bányák villanyszerelője. — Tudomásul veszik,.. De nem is kell ez feltétlenül a munkám­hoz. Érdekel az elektromosság; ha indult volna rádió-tévészere­lői tanfolyam, inkább arra je­lentkeztem volna. Igaz viszont, hogy ez jó alapot ad ohhoz. Ha lenne pénzem, most mór elmehetnék szerelőnek, s né­hány év múlva azt mondhat­nám, otthon vagyok a szak­mában ... — Az üzem ösztönözte ró, hogy jelentkezzen? — Biztattak, hogy menjek ... Staub lánosné betanított munkás a Mechanikai Labor­ban. Egy-két forintos órabér­emelést ígértek neki, ha végez. — Én is kapok majd az alap­bérre öt forintot — jegyzi meg Bálán Lajos —, de ez annyit jelent, hogy az utána követ­kező emelésből majd nem kapok. — Nehéz ez a négy év — veszi vissza a szót a fiatal- asszony. — Sokot kell tanulni, s az anyag nehéz. Kevesen va­gyunk, már csak nyolcán az első évben indult 32-ből. Jö­vőre, ha minden sikerül, hír­adástechnikai műszerész leszek, és megszerzem az érettségit is. Az órabéremelés 500 forintos pluszt jelent majd havonta. Elsőnek az iskola... Balogh Lajosné meós oz Egyesült Izzó pécsi telepén. Neki kötelezővé tették a szak­középiskola elvégzését. Ha ez meglesz, a fizetése is növek­szik; így a tanulással járó ter­heket gyermekes anyaként is vállalja: ilyenkor férje van a kislányukkal. Körülbelül 500 forintos fizetés- emelést hoz majd a végzett­ség megszerzése Illyés Sándor­nak is, aki szintén mechlaboros: ezen a tanfolyamon szerzi meg a szükséges szakmai képesítést. Egyöntetűen állítják, hogy a tanfolyammal járó szabadságot minden munkáltató biztosítja számukra, csupán a napi be­járáshoz szükséges egy-egy kieső órával „szőröznek" az üzemek: „igazolt távollétnek" vagy „csúszásnak" tekintik, amit le kell dolgozni. Mégsem ezt tartják a nagyarányú le­morzsolódás fő okának, hanem azt, hogy sokan túl könnyen vet­ték a tanfolyamot, illetve o csa­ládi „hátteret", az otthoni körülményeket nem tudták tartó­san ehhez igazítani, — Sok volt köztünk a bejáró és a nő — mondja Hartai Klára MÁV-alkalmazott, — Ná­luk, ha bármilyen probléma jött közbe, elsőként az iskola „ugrott" ... — Pontosan érezzük, hogy az üzemeknek a szakmai felnőtt- oktatással kapcsolatos véle­ménye, igénye o nehéz gazda­sági helyzet következtében meg­változott — mondja dr. írhardt Imre igazgató. — Világosan ki­derül ez elsősorban abból, hogy felnőttosztályaink szá­ma egy év alatt tizenöt he­lyett nyolcra csökkent. A vál­lalatok ugyan nem léptek vissza radikálisan, látványosan, de jó­val kevesebb dolgozót küldenek. Kitűnik hozzáállásuk abból is, részt vállalnak-e és ha igen, mekkorát — a képzés költségei­ből, Technikusi képesítést adó tanfolyamainkon például csak 34 hallgatónak téríti a küldő céq a teljes költséget, kilenc­nek részben térit, s hetven hall­gató maga fizeti a tanfolyom- díjat. Különösen a nagyobb pé­csi válallatoknak — a Volán, az AFIT — nem érdekük a technikusképzés támogatása, mert náluk — eszerint — így is van elegendő képzett termelés- irányító, középvezető. Változás-sokk S oz ellentmondásos adatok, példák tetszés szerint sorolha­tók. Kevés az üzemmérnök - hangzott néhány évvel ezelőtt; ma túl sok van. Sok a techni­kus — mondottuk ugyancsak pár éve: ma keveselljük őket. Néhány éve még „többszakmó- sodásról" beszéltünk, mo óka- lában abban az egy szakmá­ban várnak még jobb munkát mindenkitől, amit először meg­tanult . . . Mindezzel csak jelez­ni kívánom a háttérben mun­káló okokat, mélyebb össze- függéseket.amelyek a szakmai felnőttoktatás mozgásterét, „vál­lalását" nagyrészt meghatároz­zák. Nehézségeinek zömét az okozza, hogy gazdasági életünk­ben — az utóbbi évtizedekben s részben méq mo is — túl sok ellentmondó fejlesztési, át­szervezési, piacpolitikai elv, el­képzelés érvényesül. Az iskola- rendszer mindezt csak jelentős késéssel követi (követheti), ám ugyanakkor naponta, gyorsan változó, kielégítendő igénye­ket, elvárásokat fogalmaznak meg vele szemben — jogos tü­relmetlenséggel — mind a mun­káltatók, mind a hallgatók. Mégis, mik a felnőttoktatás felnőtté válásának kilátásai? — Az 1981 novemberi orszá­gos közoktatáspolitikai tanács­kozáson elhangzott, hogy o jövőben tartózkodunk a gyors és szervezeti változásoktól — emlékeztet dr. Erhardt Imre. -— Jó az is, hogy a felnőttoktatásra a pénz ma is hiánytalanul meg­van, s belőle órakedvezményt adhatunk a közreműködők egy részének. Végül: a pedagógu­sok helyzetének jövőre tervezett alapos javítása is kedvező vál­tozásokat hozhat a felnőttek is­kolán kívüli képzésében . , , Megoldásnak kevés — re­ménynek elegendő. Varga János A felületkezelő üzem az ed­digi körülmények között korsze. rűtlen volt, nem győzött lépést tartani a megnövekedett terme­léssel, azonkívül crtzsúfoltság és szűk hely miatt rendkívüli mó­don veszélyeztette az itt dolgo­zók egészségét. Sürgetővé vált tehát új felületkezelő létreho­zása. A legolcsóbb és leggyor­sabb megoldásnak látszott, hogy emeletet húzzanak fel az egyik meglévő épületszárnyra. A mun­kát a Baranya megyei Tanácsi Magas, és Mélyépítő Vállalat vállalta, 1982. június 30-i határ­idővel. Ám a módosított határ­időre, augusztus végére sem készült el, hanem csak október második hetében sikerült a gép­szerelőknek birtokba venni a terepet. Akkor is csak úgy, hogy saját maguk végezték el a bel­ső mázolást, meszelést, az ab­lakok üvegezését. A gyár igaz­gatója meg menetközben több­ször felfogadott hét végére vál­lalkozó kőműveseket, hogy gyor­sítsák az ütemet. Mert a terme­lés fokozódik, korszerűtlen fe­lületkezelő technológiával pedig nem lehet piacon maradni. Az új üzemrész az új gépek­kel együtt összesen 15 millió forintba került. A gépek jórészt már helyükön állnak, van, ame­lyikkel már elkezdték a próba­járatást. Amikorra minden a he­lyére kerül és minden szinkron­ban működik, fokozatosan, min­den külsőség, átadási ceremó­nia nélkül dolgozni kezdenek. A hatvan méter hosszú, speciális olasz felületkezelő gépsort mind» össze három embef kezeli majd. A másik sürgető beruházás az ófalusi székgyártó üzem. Keletje van most a nyugati piacon az esztergályozott lábú, háncsfo. nőtt ülőkéjű széknek — jó áron lehet értékesíteni. Ófalun pedig hagyományai vannak a készíté­sének. A meglévő kis üzem azonban nem képes nagyobb exportra. Megéri tehát a beru­házás — bővítés, korszerűsítés —, de csak akkor, ha gyorsan kész. Most keresi a vevő, most kell az üzletet megkötni. Az épület kivitelezésére a Pécsváradi Építőipari Szövetke­zettel tárgyaltak, akik el is vál­lalták, később derült ki, a kért időben mégsem tudják elkez­deni és utólag egymillióval drá­gábbért. Hadnagy Árpád, a Pécsi Bútorgyár igazgatója pe­dig úgy döntött, nem húzza to­vább az időt — és nem is fizet egymillióval többet —, és saját kivitelezésben nekifogtak a mái így is késésben lévő munkának. Október elején megcsinálták a tereprendezést, és ezekben a napokban már elindult az épí­tés. Sietni kell, még ebben az évben be kell fejezni, hiszen komoly exportüzletet szalaszto- nának el. Talán nincs még egy üzem a megyében, amelyik a legre­ménytelenebbnek látszó mély­pontról ilyen rövid idő — ahg három év —• alatt képes veit ilyen nagy lépésekben felemel­kedni, megújulni. A gyár előtte — mi tagadás —, rossz hírne­vet vívott ki magának termé­kei gyenge minőségével, export­ra pedig soha nem dolgozóit. Most a termelés egy része el­tolódott az igényesebb, értéke­sebb bútorok felé (emellett megtartják az olcsóbb bútorok gyártását is), az ónémet székek­kel pedig mór eddig is számot­tevő nyugati piacot szereztek. Legutóbb Franciaország ér Anglia után Amerikába szállí­tottak. Ide az első rendelés esek 500 darab volt. Kis tétel, de elvállalták, mert azt mondták, talán ez a kis üzlet hozza o nagyot. Igazuk lett, az amerikai vevő újabb 800, legutóbb pedig még eqy ötszáz darabos rende­lést adott. Az idei év második felében már mintegy kilencmillió forint értékű exportot kell teljesíteni. (Az éves termelési érték várha­tóan 200 millió forint körüli lesz.) Emellett a belföldi piacot is kielégítik, egyre népszerűbb és eqyre keresettebb bútorok­kal. Az idei BNV-re például a dekoratív étkezőgarnitúrák mel­lett dobozos elemekből, gyere­kek által is 'könnyen c-sszerak- ható, (olcsó!) variálható gyo- rekbútorokkal értek el nagy kör zönségsikéTt. Ott helyben, a váj sárlátogatók között is el tudtak volna odni jó pár száz darabot belőle. Pár nappal ezelőtt a Képcsarnok Vállalat kereste iol őket, és elkérték a gyerekbútort a novemberben Budapesten megrendezésre kerülő lakberen­dezési kiállításra. A kereskede­lem azonban mind ez ideig nem érdeklődött... Sarok Zsuzsa Az OTP Hitellel támogatja Utólagos hőszigetelés Megszüntetni az olaj- és a kokszfűtést! Mennyiből és mit fűtünk? A leggyakoribb válasz ma­napság: sok pénzből és min­dent. Fűtjük a lakásunkat, az udvart, az utcát és a sza­bad eget. Pedig a lakásunk fűtése is mind költségesebb. Hogy lehet takarékoskodni? Megnézzük, hogy milyen tü­zelőanyaggal állítjuk elő a lakásunk kellemes hőmérsék­letéhez szükséges hőt. És ha csakis a lakásunkat fűtjük. Számolgatunk és előbb- utóbb rájövünk, hogy háztar­tásunkban is létszükséglet az energiatakarékosságot célzó beruházás. De honnan ve­gyünk rá annyi pénzt? — kérdik azok, akik már meggyőz­ték magukat. Sokan tudják: augusztustól az OTP ilyen beruházásokra is ad kölcsönt. Dér Lászlót, az OTP Bara­nya megyei Igazgatósága la­kásépítési és értékesítési osz­tályvezetőjét kérdeztük: mi­lyen esetekben és mennyivel segíti a takarékpénztár azo­kat, akik a családi energia­takarékossági program meg. valósitása mellett döntöttek? Fűtéskorszerűsítést nem először támogat hitellel az OTP, augusztustól viszont a gazdaságos és takarékos fű­tési rendszer kialakításához adnak hitelt. A cél: az olaj- és a kokszfűtés megszüntetése. Támogatják a vegyes szén­tüzelést, a gázfűtést, a hő­tárolós elektromos kályhák beállítását vagy a családi ház, lakás bekapcsolását a távfűtésbe. (A szénfűtés ki­vételével természetesen szűk. séges az érintett szolgáltató vállalatok — DDGáz, DÉ- DÁSZ vagy a PÉTÁV — en­gedélye és hozzájárulása.) Az utólagos hőszigetelésre és a fűtéskorszerűsítésre együttesen maximum 150.000 forint hitel kapható. így: a hőszigetelési kölcsön felső határa évi 2 százalékos ka­mattal 100 000 forint 15 évre, míg a gazdaságosabb fűtési rendszer kialakítására évi 6 százalékos kamattal legfel­jebb 50 000 forint hitel Vehe­tő fel 10 évre. De, ha csak a fűtés korszerűsítéséről, a meglévő rendszer átalakí­tásáról van szó — az előb­biekkel azonos feltételek mellett — maximum 70 000 forint kapható kölcsönként. Jó tudni: mindkét esetben költségvetést kell készíttetni, azt az OTP felülbírálja és ellenőrzi, az általa jóváha­gyott összeg 75 százaléka le­het a hitel felső határa. A személyi tulajdonban lévő lakás vagy épület tulajdono­sa, illetve a bérlakás bér­lője kérhet, illetve kaphat indokolt esetben támogatást a takarékpénztártól. Mi számít utólagos hőszi­getelésnek? Az ÉTK kiadvá­nya, az Irányelvek az épüle­tek hővédelmének utólagos fokozására — kapható az ÉTK pécsi, Rákóczi út 28. sz. alatti irodájában, vagy ta­nulmányozható az OTP fió­koknál — megadja rá a vá­laszt. A felsorolt 11 külső és belső, a 7 vízszintes falszige. telési eljárás mellett 7 eljá­rást ismertet a nyílászárók utólagos hőszigetelésére. Még két tanács. Az előbb felsorolt kölcsönöket csak az kérheti, aki az utóbbi időben nem vett fel felújítási köl­csönt. A másik: a két lehető, séget vagy külön-külön vagy együtt lehet kérni, de nem lehet a kettőt együtt úgy, hogy azok mellett még egyéb felújításra is adjon hitelt az OTP. M. L. _______________________._____ E ste is világosak a tantermek, komoly tanulás folyik a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskolában,

Next

/
Thumbnails
Contents