Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-18 / 286. szám
Film Martyn Ferencről to ópiumszívó álma S záz éve született — és amit kevesebben tudnak — ötven éve halt meg Gulácsy Lajos, az egy időben elfelejtett, aztán művészettörténészek által a közelmúltban méltón értékelt, jelenleg pedig — lehet, hogy az évforduló is hozzájárult — rendkívül népszerűvé vált festő. Hogy népszerűségét fokozza-e a mostanában divatos nosztalgia, elképzelhető. De fennmaradt képeinek többségén fellelhető ködös, sejtelmes világa, a lebegés, a múlt alakjainak feltűnése, a szürrealizmus kezdeti megjelenése mindenesetre manapság nagyon tetszik az embereknek. A pécsi Modern Magyar Képtárba került Ubrizsy-hagyaték legértékesebb darabjai között két Gulácsy alkotást tartanak számon. Az egyik Erdélyiné arcképe, a másik Az ápiumszivó álma. Utóbbi valóban magán viseli mindazokat a jegyeket, amelyek a festőt jellemzik. Félig vagy inkább háromnegyedig vízalatti világ, buborékokat fújó fejek, egy rokokó nőalak, akinek egyik lába mintha fatörzs lenne, a másik halfarok és az egész valami sejtelmes ködben úszik ... Kevesen tudják, hogy ez a kép csupán része egy nagyobb műnek, amit a festő egyszerűen három részre vágott. Az elsőnek a Rózsalovag címet adta, a második elveszett, a harmadik, Az ápiumszivó álma pedig eredetileg ezt a címet viselte: A nő a concertót hallgatja. Az ópiumszívó ólmát egyébként később újból átfestette, keletkezését két dátum jelöli: 1913 és 1918. Gulácsy megítélésével kapcsolatban sok még a tisztázatlan dolog. Tudjuk, súlyos idegbajt kapott élete végén. Hogy művészetét ez mennyire befolyásolta? Szíj Béla írja monográfiájában: „Szürrealista, expresszionista és futurista alkotásokkal rokon vonósok, .de további értelmezésükhöz Gulácsy betegségének részletes kifejtésére is szükség lenne.” A nő különleges helyet, szerepet kapott alkotásaiban. De nem maradt meg a látványnál, mindig többet mást, Valami pluszt vitt a vászonra, hol démonként, hol ideálként ábrázolva a nőt. A pécsi Modern Képtárban látható Erdélyiné arcképe például úgy készült, hogy a művész — miközben festette a képet —, megkérte a modellt: menjen ót a másik szobába és zongorázzon Mozartot... S. M. (A szerkesztő megjegyzése: szán- dákunkban állt természetesen írásunkat „Az ápiumszivó álma” című képről készült reprodukcióval illusztrálni. Fotóriporterünknek azonban a pécsi Modern Magyar Képtárban nem engedélyezték a felvétel elkészítését, se vakuval, se anélkül .. .) Wozdecziki Anna. bajai nyugdíjas így folytatta visszaemlékezését: „A városba érve rögtön a polgármester, dr. Bernhardt Sándor lakására siettem. Ismert engem régebbről; mivel egy neves bajai családnál voltam háztartási alkalmazott. Bernhardt azonnal a telefonhoz lépett és hívta a laktanyát. Nekem pedig közben azt mondta: „Annus, menjen e| Lasonczy nagyságos urékhoz — városatya volt, a Tanítóképző akkori igazgatója —, kérem, hogy intézkedjék, ő már tudja . . ." Palásti László, újságíró, írásos visszaemlékezéséből: „Bajára beérkezve egy magyar ezredes állított meg bennünket. Autóval jött halálmenetümk elé. Beregi, egyik bajtársunk feszes vigyázzban jelentette, hogy mi történt velünk Cservenkátój idáig. Ezután az ezredes egy SS- altiszttel tárgyalt. Izgatottan lestük, mi fog történni Végre vezényszó hangzott el, újra meneteltünk. De most már magyar katonák is kísértek bennünket. A menet végén egy szakasz SS, «liTSIffll Rajzfilmsikerek Pécsről Az Iskolatelevízió részére: „Micsoda állatkert” Negyedik éve, hogy Pécsett — a jelentős amatőrmozgalomra alapozva - meghonosodott a rajzfilmgyártás, a budapesti Pannónia Filmstúdió Kecskemét után itt is önálló műtermet hozott létre a város támogató segítségével. A stúdiót filmjein keresztül — csakhamar megismerte az ország, elsősorban a televízióból, amely a legnagyobb megrendelőik közé tartozik. A legismertebb alkotásaik mégsem rajzfilmek: Varga Csaba vezetésével sorra készültek a gyurmafilmek, megérdemelten aratva sikert. A televízió is felfigyelt a gyurmafilmek sikerére, s nemrég tizenhárom filmből álló sorozatot rendelt az Is- kolatelevízó részére. A Micsoda állatkert! tíz-tíz perces epizódjai az alsó tagozatos matematikaoktatáshoz nyújtanak majd segítséget. A hét és fél milliós költségvetésű sorozat munkái már megkezdődtek, s jövő év tavaszára fejezik be. Nemrég adta át a televíziónak a pécsi rajzfilm-műterem azt a sorozatot, amely a Sl-t, az új mértékrendszert népszerűsíti és magyarázza. A tv valószínű, hogy még ebben az évben elkezdi sugprozni. A sorozatot Szabó Sipos Tamás rendezte, aki a Magyarázom a mechanizmust című tv-sorozat óta mestere a „magyarázó” sorozatoknak. Igen nagy fába vágta a fejszéjét Kismányoki Károly, aki tervbe vette, hogy filmet készít Martyn Ferencről és műveiről. Szándéka az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának támogatására leit, s javában folynak az előkészítő munkálatok, a próbafelvételek Szijártá Kálmán - s főképpen Martyn Ferenc — segítségével. Kismányoki Károly filmje ugyanis nem a hagyományos értelemben vett képzőművészeti film lesz, nem olyan, amelyen nyilatkozik az alkotó, majd láthatjuk a kész képeket, s azok részleteit, „Martyn Ferenc művei dinamikusak, próbáljuk tehát azokat megmozgatni Martyn Ferenc munkásságának szellemében" — ez hát a kiindulás. Ehhez nyújt nagy segítséget maga a művész, aki tevékenyen részt vesz a film tervezésében. Töb egyedi kisfilm terve vár megvalósításra, s mint ahogy arról dr. Kun László, a műterem vezetője tájékoztatta a HDN-t, a pécsi rajzfilmesek készülnek egy egész estét betöltő, gyermekeknek szóló mesefilm létrehozására is. B. L. nyelvész ToklAban Miért fontos a nyelvtudomány? Hogyan kell felhasználnunk a nyelvelméletet a nyelvtanításban? A közelmúltban Japánban tartották a XIII. Nyelvészeti Világkonferenciát, melyet ötévente rendez meg a CIPL, a nyelvészek világszövetsége. A tokiói kongresszuson Magyar- országot három nyelvész képviselte, köztük dr Andor József, a JPTE Magyar Nyelvészeti Tanszékének adjunktusa. — A kongresszust a tokiói Nippon Toshi Centerben tartották, ezt az épületkomplexumot kifejezetten kongresszusok megrendezésére emelték. A rendezvény Tokióban nagyon rangos eseménynek számított - védnöke a japán trónörökös volt —, mivel ez volt az első alkalom, hogy a világ nyelvészeinek ezt a legnagyobb találkozóját ázsiai országban tartották. Öt világrész kétezer nyelvésze adott itt egymásnak találkozót; valamennyi nyelvészeti ág képviselte magát. Én egy amerikai kollégával együtt az egyik munkacsoport vezetője voltam. Az úgynevezett keret-szemantikának a nyelvelméletben betöltött szerepével1, illetve a szövegképzés, valamint a szövegmegértés tudati bázisával foglalkoztunk. — A keret-szemantika új ága a nyelvészetnek? — Meglehetősen új, a fogalmi struktúrák leírásával, valamint ezek nyelvi megjelenítésével foglalkozik. Interdiszciplináris jellegű: a tudati keretek és a nyelvi megjelenítés kérdése egyaránt érdekli a nyelvészeket, filozófusokat, pszichológusokat, antropológusokat, s nem utolsó sorban a mesterséges intelligenciával foglalkozó szakembereket. — ön szerint mennyire vonzó pálya ma egy fiatal számára a nyelvészet? — Egy frissen végzett nyelvész vagy nyelvtanár számára az elhelyezkedési lehetőségek nem a legrózsásabbak, ez viszont így van a világ bármely részén. Mindenesetre magasan kvalifikált nyelvész-nyelvtanárok (s itt a nyelvész szót külön hangsúlyoznom kell) képzésével el' kell érnünk azt, hogy a nyelveket a modern nyelvtudomány mai színvonalának megfelelően oktassunk. Ezt fokozottan értem az anyanyelvi oktatásra is. Ezenkívül amióta a nyelvészet beépült például a számítástechnikába is, ez igen nagy távlatokat nyitott meg, s rendkívül1 megnövelte a nyelvészet iránti érdeklődést. — Mennyiben lehet felhasználni az általános nyelvészetet az idegen nyelvek oktatásában? — A nyelv alapvető funkciójából kell kiindulni. A nyelv egy gondolatközlő rendszert képez. Gondolataink pedig éppúgy strukturáltak, mint az azokat megjelenítő nyelvi rendszer. Ennek alapján az oktatásnak jelentés-központúnak kell lennie, a szövegből kell kiindulnia. Meg kell tanítanunk anyanyelvi szinten azt az univerzális bázist, amely minden nyelvi rendszer alapját képezi. Csak ennek a tudatos feldolgozása után nyúlhatunk az egyes nyelvekre sajátosan jellemző folyamatokhoz. Mindezt az anyanyelv oktatásának szintjén kell elkezdenünk, s később meg fogjuk látni, hogy az ilyen irányvonalú oktatási folyamat mekkora hasznot hoz majd az idegen nyelvek tanítása során. Ezen a téren a nyolcvanas években már várható konkrét, gyakorlati előre- lépét. Ügy vélem, a nyelvészet nemrég bekövetkezett forradalma és a tüdomány jelenlegi állása kellő alapot tud már biztosítani ahhoz, hogy minél inkább elkerüljük az idegen nyelv elsajátítása során oly kínosan jelentkező „magolást”. Persze ehhez megfelelő színvonalon kell nyelvi tananyagot biztosítani. Ezért hangsúlyoztam tehát, hogy nyelvész-nyelvtanárok képzésére van szükség. Dücső Csilla Becsületrend lett a „szörnyűségből” PüiiiUlrsiESget» 44. október (3.) Vannak „csodák”? géppisztollyal... Hová megyünk? Még nincs vége a borzalmaknak? ...” Nagy Dezső volt munkaszolgálatos: „ ... A városban perceken belül megtelnek az utcák... A bajaiak sokat megérhettek már, de ilyen látványra nem lehetettek elkészülve. Rettegés, rémület az arcokon és félelem. A széles országút befelé menet elkeskenyedik. Beterelnek s megállítanak bennünket egy mellékutcában. „Pihenő” ... Látom, az SS-ék futárral értesítik a parancsnokságukat. Jó idő várakozás után ismét elindítanak. Rövidesen meg is érkezünk... De hová!?..." Palásti László: „... Esteledett már amikor lekanyarodtunk, és behajtottak bennünket egy vasrácsos kapun — a bajai zsidótemetőben vol tűnik. Itt akarnak kivégezni!? ... A temető belseje felé tereltek. Minden 10—15. sírnál egy-egy német géppisztolyos. Intettek, üljünk le ... ördögi gondolat — borzadtam — másfél ezer kényszer- munkást a temetőben megölni... Engel bajtársam fölkelt, hogy megviselt zsebkendőjét elővegye rongyos nadrágja zsebéből, de az SS ráordított: „Leülni!” ■—• „Mire várnak? Miért nem lőnek? — kérdezte kétségbeesve Engel és ka'bátújjá- ba törölte az orrát. Az SS káromkodni kezdett. Dühös volt, hogy még nem kezdődik el. Az időközben megeredt őszi esőben ők is áztak ... így telt el vagy másfél-két óra. A németek, úgy látszik, parancsra vártak, mi a hálálta... Füredi a nagyapja sírját akarta megkeresni, aki itt van eltemetve. Maradj, hátha csoda történik — marasztaltam, mire csak legyintett, jelezve: csodák nincsenek. és mégij csoda történt! A „temetői csendet” hangos beszéd törte meg, ami erősödött és vezényszóvá alakult át. A sírok között kettős rendekbe kellett állnunk. Újra át a városon az éjszakában. Aztán egy kis híd. És megpillantottuk a Dunát (Sugo- vicát. — A szerk.). Meneteltünk vagy kétszáz métert a szigeten, azután „Féküdj” vezényszó. - És csend... Világos volt, amikor Engel fölkeltett. „Te, nincsenek őrök.” Rábámultam, Azután mint az őrültek, rohantunk le a partra. Arcunkat a vízbe temetve ittunk, ittunk ... Kétheti szomjazás után végre víz!... A kis hídnál magyar katonák álltak őrséget. Az SS-ék eltűntek. Egy jó óra múlva bajaiak jelentek meg kosarakkal. Főtt krumplit, kenyeret, szalonnát hoztak. Megrohantuk őket és ettünk, ettünk ..." Rosenfeld József írja visszaemlékezésében, hogy a helybeliek itt szabadon közlekedhettek, így több csatornából csurgott az áldás. S ha nem is jutott belőle a kívánt mértékben mindenkinek, de meghozta az emberi együttérzés régóta nélkülözött mielegét. Egy jószívű asz- szony nagy fazék bablevest vitt és szétosztotta. Nievel János pékmester kenyeret sütött, s azt Wodeczki Anna és Szász Ottó- né több fordulóban, kétfüles kosárban vitték a hídig, ahol átvették tőlük. Mások ételhordókban, kosarakban vitték az ételt a szigetre. Dél felé (Nagy Dezső tanúsága szerint) muszosokat szedtek össze, s bekísérték a városba őket. Szekeret tolva érkeztek vissza, a szekéren kon- dérban gőzölgő gulyáslevessel. Több szállítmány is érkezett, jutott mindenkinek. (Következik: Mentőakciók az üldözöttekért) Wallinger Endre A Montmartrei ibolya a televízióban Hogy valójában kit illet meg a trón, alighanem örökre eldöntetlen marad, hiszen az operett királya címre többen is pályázhatnának a siker reményével, akik a látszólag könnyű műfajban eljutottak a halhatatlanság csúcsára. A képzeletbeli névsorban ott szerepel Kálmán Imre neve is. Kálmán Imre születésének 100. évfordulója a Kodály-cen- tenárium árnyékában kénytelen megbújnL A sok különbözőség mellett Kodály és Kálmán Imre életpályájában a születési évszám azonosságán kívül van még egy közös pont: Kodály, Kálmán Imre és Bartók évfolyamtársak voltak a Budapesti Zeneakadémián, s ugyanattól a tanártól, Koess- ler Jánostól tanulták a zeneszerzést. Útjuk csak a főiskola elvégzése után vált el. A Siófokon született Kálmán Imre zeneszerzői pályája korántsem az operettekkel1 kezdődött: a főváros által alapított Ferenc József díjat 1907- ben komolyzenei művéért kapta meg. Pályája akkor kanyarodott az operett felé, amikor két szimfonikus költeményére nem talált zenekiadót. Elhatározta magát - saját szavai szerint - a „szörnyűségre": operettet fog írni! A zeneszerző életútjának további állomásai már jóval ismertebbek a nagyközönség előtt is, hiszen többségüket egy-egy világhírű operett (például a Cigányprímás, a Csárdáskirálynő, a Mórica grófnő, az ördöglovas) bemutatójának évszámai jelzik, összesen 18 operettet írt. Halála — 1953. október 30. — előtt néhány hónappal a Francia Köztársaság elnöke Becsületrenddel tüntette ki. Ez lett a „szörnyű" elhatározásból. Szülővárosában, Siófokon vasárnap, október 24-én emlékeznek meg híres szülöttükről. Délelőtt a Dimitrov-parkban megkoszorúzzák a zeneszerző szobrát, majd ezt követően szülőháza falán (ma zeneiskola) leleplezik az emléktáblát, Kiss Sándor kétszeres Munká- csy-díjas szobrászművész alkotását. 11 órakor kezdődik a múzeumi séta a „Beszédes József” múzeum Kálmán — emlékszobájában. Délután a siófoki kulturális központban emlékülést tartanak. Ezen oz ünnepségen adják át a Siófoki Városi Tanács által adományozott díszokleveleket és emlékplaketteket (Somogyi József, Kossuth-díjas szobrászművész alkotása) azoknak, akik a legtöbbet tették Kálmán Imre hagyományainak ápolásáért,' műveinek előadásáért, rendezéséért. Az ünnepséget a Szegedi Nemzeti Színház vendégjátéka zárja: a Montmartrei ibolya című Kálmán-operett előadása, amelyet a Magyar Televízió is felvesz, s várhatóan karácsonykor fog bemutatni. A televízió október 24-én 20.05-kor sugározza felvételről az augusztus 2-án, a siófoki szabadtéri színpadon megtartott Kálmán-operettkoncertet, amelyen a zeneszerző özvegye is részt vett. D. I. flz operetlm centenáriuma
