Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-08 / 276. szám
© Dunántúli napló 1982. október 8., péntek 15 lóerőn felül fizetni kell Mennyi az adó? A lakosság körében többen érdeklődnek, miként kell adózni magánszemélynek, ha mezőgazdasági vontatót vagy tehergépkocsit üzemeltet. A magánszemélyek áItcii üzemeltetett mezőgazdasági vontatók és tehergépkocsik adóztatását a Minisztertanács 4/1980. (II. 6.) számú rendelete szabályozza. Eszerint háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadóját köteles fizetni mindenki, aki 15 lóerőn felüli mezőgazdasági vontatót, hozzákapcsolható pótkocsit vagy tehergépkocsit üzemeltet A rendelet az adózás alá eső erőgép teljesítményének alsó határát határozza meg, a felsőt nem. Ebből következik, hogy minden 15 lóerő teljesítményen felüli erőgépet üzemeltető magánszemélynek adóznia kell, függetlenül attól, hogy az erőgép használatára hatósági engedélyt kapott-e. Nem adóköteles a 15 lóerőn aluli teljesítményű kerti traktor — függetlenül a pótkocsival történő használatától. A mezőgazdasági vontató, hozzákapcsolható pótkocsi és tehergépkocsi után fizetendő adó mértéke: Megnevezés Évi adótétel kizárólag sajátcélű használat esetében forintban bérmunka esetében mezőgazdasági vontató (traktor) 1600 1600 mezőgazdasági vontató (traktor) pótkocsival 3000 8000 tehergépkocsi 5000 10 000 A kisiparilag vagy házilagosan kivitelezett úgynevezett „motoros háztáji kocsi” felépítését és rendeltetését tekintve megfelel a tehergépkocsi feltételeinek, s mivel tehergépkocsinak minősül, utána i; kell adót fizetni. A mezőgazdasági vontatók fogalomkörét a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM számú együttes rendelet (KRESZ) határozza meg. Eszerint mezőgazdasági vontató a mezőgazdasági munka végzésére készül, de pótkocsi vontatására is alkalmas, rakfelület nélküli olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt, és sík úton önerejéből 25 km/óra sebességnél gyorsabban haladni képes. így például adóköteles a házilag Pannónia motorból készített vontató, mert 25 km/óra sebességnél gyorsabb haladásra képes, feltéve, hogy a fent leírt többi feltételeknek is megfelel. Ezzel nem áll ellentétben, hogy az ilyen vontató a forgalmi engedély szerint maximálisan 25 km/óra sebesség gél haladhat. Ha a magánszemély a járművel bérmunkát végez, az elért jövedelme után általános jövedelemadót is köteles fizetni. Ilyen esetben azonban az általános jövedelemadóba be kell számítani az erőgép (tehergépkocsi) után kivetett háztáji és kisegítő gazdasági jövedelemadót. A fizetendő adó — egy példával megvilágítva — a következőképpen alakul: Ha egy tehergépkocsival dolgozó fuvaros évi jövedelme 68 000 Ft és az utána járó általános jövedelemadó 13 760 Ft, a tételes háztáji jövedelem- adó 10 000 Ft, akkor általános jövedelemadóként előírandó 3760 Ft, mivel 10 ezer forintot az adózónak már előírtak Az erőgépek használóinak minden év március 1. napjáig, évközi vásárlás esetén pedig a következő hónap 15. napjáig bejelentést kell tenni a lakhely szerint illetékes adóhatósághoz. Kutnyánszky József főmunkatárs Baranya megyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya Uj könyvek CSEPREGI PÁL A SZŐLŐ METSZÉSE A fitotechnikai műveletek a szőlő föld feletti részein és kismértékben a földben levő részein végzett beavatkozásokat jelentik. E művejetekhez általában a metszést, a zöldmunká- kat, a növekedés- és termésszabályozó kezeléseket soroljuk. Mindezeket korábban csupán a metszés helyettesítette. Napjainkban a metszés csak a műveletek egyike, és a többivel együtt közösen hat. A fitotechnikai műveletek kivitelezésének és továbbfejlesztésének biológiai és technikai ismereteit tárgyalja a szerző' s ezzel gondolkodást, gazdálkodási módszert sürget. DR. BRUNNER TAMAS TÖRPEGYUMOLCSFA-NEVELÉS A törpegyümölcsfa-nevelés belterjes módszereivel kis területen is nagy mennyiségű, jó minőségű, könnyen szüretelhető gyümölcsöt termelhetünk üzemben és hózikertben! A hagyományostól eltérő hektáronkénti hozamnak 4—7-szerese termelhető így. A törpegyümölcsfák neveléséhez szükséges olapvető élettani ismereteket, a nevelés speciális műveleteit, a törpe ültetvényformák és mindezek gyakorlati jelentőségét tárgyalja ez a könyv. A legújabb hazai és külföldi eredményeket, lehetőségeket is ismerteti a szerző. Zoltán Miklósné kedvenc tehenével, Minivel Tófűn Pénzbefektetés kedvezőtlen adottságú tsz-ekben Háztáji program Egyházaskozárban Sasad négymillióval hajlandó finanszírozni Főfoglalkozása: állatgondozó otthon /V budaörsi Sasad Tsz négymillió forinttal hajlandó részt ven- ni az egyházaskozári tsz szarvasmarha-tenyésztési programjának finanszírozásában. Ez az első eset Baranyában, hogy egy tőkeerős termelőszövetkezet más gazdaságban fekteti be a pénzét. A tárgyalások megkezdődtek. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezeteknek lehetőségük van arra, hogy tartalékalapjukat felhasználják a szarvasmarha- és juhtenyésztés fejlesztésére. Énre a célra 1983. január 1-től más tsz is átadhatja tartalékalapjának egy részét, amihez különben nem nyúlhat hozzá. Egyházas- kozár él a lehetőséggel, és Sasad partner kíván lenni a közös vállalkozásban. A fejlesztés teljesen integrált formában a háztájiban történik. A leggazdaságosabban és leggyorsabban ugyanis itt valósítható meg. Két évvel ezelőtt a termelő- szövetkezet nyolc községében számba vették az üresen álló istállókat. Nyolcvanat találtak. Átlagos nagyságuk 50 négyzet- méter. Ezen a területen 70 000 broilert lehet egyidőben nevelni. Tizenkétmillióba kerülne egy olyan telep, ahol ugyanennyit tudnának elhelyezni. De hasznosíthatók az épületek szarvasmarhával is. Tavaly a termelőszövetkezet 129 bikát helyezett ki a háztáji gazdaságokba, az idén 92-t és még 42-re számítanak. Számítanak, mert a borjakat vásárolják. Saját * tehenészetének szaporulatát a nagyüzem maga neveli fel. Kitűnő üzletfél viszont a perkubai tsz amelynek 300- as hústehénállománya van. Borsodban nincs abraktakarmány, ezért a bikákat Egyházaskozárban hizlalják meg. Hatot egy-egy asszony. — S akkor ez főfoglalkozásnak számít a tsz-ben, és a vállalkozó megkapja a munkanap-jóváírást. Egy bikára havonta 15 órát számolnak el, egy tehénre 30-at. Ha valaki hat bikát, három tehenet, vagy ezer broilert nevel otthon, egy év alatt eléri a tsz-ekben előírt munkaórák számát. Tizennyolcán vállalkoztak arra, hogy főfoglalkozásként a hozzájuk kihelyezett állatokat gondozzák. Olyan asszonyok, akik eddig nem tudtak részt venni a tsz munkájában. Van persze tsz-tag, aki csak négy bikát visz, van, aki kettőt. A bika a tsz tulajdona ma • rád. A takarmányt zömmel a gazda a tsz-től vásárolja meg, 350 négyszögöl lucernát, nyolc mázsa kukoricát és egy mázsa bentokarbot bocsátanak a rendelkezésére állatonként. Szállításkor számolnak el. Eddig 63 bikát adtak el. Megéri. Hatezer forintot lehet rajta keresni. Az alapár, az export felár a gazdáé. A nagyüzemi feláron és nagyüzemi prémiumon osztozkodnak a tszszel: két forintot kap kilónként a gazda. A rendszer nagy előnye tulajdonképpen az, hogy az is nevelhet állatot, akinek semmi pénze nincs. Eygházaskozórbaa sok a fiatal, ök először építkeznek, ez elviszi pénzüket. S utána törleszteni kell a hiteleket. Kiegészítő keresetre) van szükségük. És ehhez ad lehetőséget a tsz, amikor az állatot és takarmányt rendelkezésükre bocsátja. — Az emberek 10—13 000 forintokat vettek fel az első szállításkor — mondja Strasz- szer Jakab főkönyvelő. — Negyven bikára van pillanatnyilag igény. Most már nincs is, aki a magáét kívánja beállítani. S mi lesz itt, ha még szervezni is fogjuk. A tehénakció keretében harmincat helyeztek ki. Dávodon és a környéken vásárolták lel. Zsoldos Miklósné Tófűn hármat vállalt. A tehenekkel együtt fejőgépet is adnak s ez négyévi használat után a gazdáé. A tehenek természetesen a tsz tulajdonában maradnak, a takarmányt a gazda termeli meg, vagy vásárolja a termelőszövetkezettől. A tej és a borjú az övé, de értékesíteni a tsz-en keresztül kell a mindenkori szerződéses áron. Most a sertéstenyésztést fogják megszervezni. Hat kocát adnak egy vállalkozónak. Ennyi fér el általában a meglévő férőhelyeken, és ennyi köti le egy asszony teljes munkaidejét. Száz malac várható egy ilyen állománytól, és ennek meghiz- lalására a tsz szervezi meg az állandó partnereket. — Az emberek bizalmát megnyertük — mondja a főkönyvelő. — Kell egy év, s lesz kinn 50 kocánk is a háztájiban. A sasadiak négymilliója új lehetőségeket nyit. A rendeletet szerdán tették közzé a Magyar Közlönyben. Tegnap délután értesítettek: az egyházaskozári vállalkozás iránt nemcsak Sasad, hanem a dombóvári és a baksai termelőszövetkezet is érdeklődik. B. J. * |§§§§§| Biztonság a sertéstenyésztőknek PIGOZEM-801 Megszünteti a kannibalizmust, javítja az étvágyat, a takarmányhasznosítást, az istállóklímát Aki kistermelőként sertés- tenyésztésbe vág, az a pénze, beleölt ideje és nem kevés munkája mellett nagy rizikót vállal. S ha már elkezdte, joggal számít arra, hogy hasznot húz belőle. Addiq azonban számos veszéllyel kell szembenéznie szinte nap mint nap. Első helyen a kannibalizmus áll. Ez nemcsak a sertés fülének, farkának lerágásában, az örökös marakodásban, a sebek lassú gyógyulásában, a sebek miatt bekövetkez(het)ő elhullásban mutatkozik meg. Az ideges állat nem tudja megfelelően - tehát gazdaságosan - hasznosítani a takarmányt. Mind több kistenyésztő tudja, hogy van egy „csodaszer", mely nagyon sok gazdának visszaadta a termelői kedvét. A PIGOZEN—801 ásványi adalékanyag hasznosítása több szempontból is eredményes. Takarmányozási ásványi adalékanyagként bármilyen takarmányhoz 5—10 százalékos arányban adagolható. Felhasználható istállóklíma és alomjavító adalékként - négyzetméterenként 500—1500 grammos mennyiségben - a padlózatra szórva, vagy az istálló légterébe juttatva. Hígtrágya, hígtrágya anyagú készítmények féregpete-, protozos-, occysta- állományát elpusztítja, tehát fertőtlenítő hatású, ha a trágyához 10 százaléknyi PIGO- ZEN-801-et adagolnak. Az országban - és megyénkben is — több ezren használják a természetes ásványi anyagokból összeállított PIGO- ZEN-801-et. A tapasztalatok egyértelműen a szer mellett szólnak. Kiküszöböli a nyom- ritkaelem hiánybetegségeket, megszünteti a kannibalizmust, javítja az istállóklímát, növeli a sertésállomány étvágyát, javítja a takarmányhasznosítást. Az ósványkompozitumot az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei módi telephelyén állítják elő kísérleti céllal. A felhasználó kistermelők tapasztalatai egyértelműen kedvezőek, a sertéstenyésztő nagyüzemek véleménye is minden szempontból jó. Az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség ellenőrzése és irányítása alatt az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ Takarmányozási Kutató Intézeténél, Her- ceghalimon, valamint a Hejőmen- ti ÁG-nál folynak minden részletre kiterjedő kísérletek, melyek ez évben zárulnak. Minden jel arra mutat, hogy a sertéstakarmányozást kedvezően befolyásoló termék nemcsak kísérleti, de általános jelleggel is forgalomba kerül. A Baranya megyei Zöldért látja el megyénk sertés-kiste- nyésztőit a PIGOZEN—801 ásványi adalékanyaggal. A terméket 5 kilós kiszerelésben — a műanyag tasakon feltüntetve a részletes használati utasítást a pécsi, Megyeri úti takarmányáruház, a Hajnóczy úti kertészbolt, a Malom utcai takarmánybolt, a Koller utcai kertbarátok boltja, a Pécsi Áfész Hal téri vetőmagboltja kínálja. Megyénkben a mohácsi vetőmagbolt, a siklósi háztartási bolt és a mezőgazdasági szaküzlet, a szigetvári vetőmagbolt és háztartási szaküzlet, a bólyi és pécsváradi háztartási bolt és több más szaküzlet is árusítja. Az ásványi adalékanyagot a sertéstenyésztésben használó gazdák egyöntetű véleménye: a PIGOZEN—801 valóban „csodaszer”, mely a tenyésztési kockázatot vagy teljesen megszünteti, vagy minimálisra csökkenti. A termékkel már a tenyésztőkedvet bizonytalanná tevő alapvető kérdés is határozott feleletet nyer: megéri. M. L. flnyaknnyv PÉCS SZÜLETTEK: Petrovics Vanda, Hüttner János, Rudolf Eszter, Amrein Li- via, Csike Györgyi, Kadlicskó Zoltán, Müller Péter, Sandó Sándor, Wolfart János, Szalai Péter, Sárközi Renáta, Varga Szilvia, Molnár Csaba, Bogdán János, Barkóczy Beáta, Dombai Adél, Palotás Csaba, Kálmán János, Makk Lídia, Hahn Hajnalka, Hilbert Zsolt, Mihály Péter, Énock Ivett, Horzsa Veronika, Bocz Bernadett, Vajda Gabriella, Váti Antal, Szalmásy Gábor, Radic Krisztina, Schalter Szilárd, Hoffmann Miklós, Gasparits Magdolna, Sipos Anita, Rózsavölgyi Zoltán, Bogáthy Kata, Fehér Eszter, Keresztes Laura, Domonkos Zsuzsanna, Várnai Márton, Pataki László, Bella Szabolcs, öbert Adrien, Mosonyi Miklós, Reisz Róbert, Reisz Roberta, Teller Csaba, Villányi Zsolt, Hohmann Emília, Buczó Ivett, Kovács István, Kincses Vera, Majer Péter, Markulis Norbert, Simon Krisztián, Weintraut József, Palai Tamás, Gyulai Gábor, Baráth Orsolya, Jeney András, Kálmán Ildikó, Mayer Viktória, Földi Petra, Péterfai Karolina, Ivánácz Anikó, Sípos Krisztián, Mikó Lívia, Arató Anita, Nagy Gábor, Gáspár Róbert, Kusz Péter, Prekesztics Attila, Grozdics Anita, Szabó Andrea, Zomi Norbert, Pap István, Grossmann Gergely, Jung Péter, Székely Viktória, Varga László, Vajda Tamás, Horváth Rita, Pandur Tamás, Papp Viktória, Túri József, Poch Tamás, Kovács Krisztián, Kertész István, Pressing Bernadett, Kityeszku Adrien, Radnai Éva, Lévai Rudolf, Misnyov- szki Bernadett. Csapi Nikolett, Berger Szabolcs, Berger Dalma. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Dr. Cziráki Attila és Deák Magdolna, Baczur László és Lőrincz Erika, Darányi Miklós és Szuloki Tünde, Nyíri Mihály és Körbei Gizella, Kardos Lajos és Dávid Zsuzsanna, Marton László és Peresztegi Edit, Tomecskó Gyula és Farkas Rozália, Bosnyák Attila és Uzon Mária, Hajdú Zoltán és Kindl Agnes, Hamerli Endre és Vaszil Éva, Mámmel György és Horváth Tünde, Gólyák Miklós és Fucs- kár Erzsébet, Nagy István és Bra- csics Zsuzsanna, Abel József és Dormer Gyöngyi, Németh Elemér és Nagy Margit, Blummer Attila és Te- leky Irén. MEGHALTAK: Fóris Gyula, Papp Amália, Nasztazovics Lajosné Jan- kovics Mária, Palaics Lajos, Cserni Mihályné Albrecht Karolin, Halász István, Marász Jánosné Cserepes Julianna, Kovács István, Mergl Pé- terné Stickl Erzsébet, Jeránt János, Emberovics lllésné Horváth Katalin, Tyápai András, Gyugyi István, Ri- gacz Sándor, Pénzár János, Kakas István, Horváth József, Toka Imre, Rösch Egonné Wurm Alma, Féger István, Pap János, Könye Lajos, Török Ferenc, Hosszú Lászlóné Murnyák Mária, Nagy Antalné Sztankó Anna, Fehér Józsefné Omböli Katalin, Bárt- fai Lászlóné Nagy Magdolna, Schneider János, Csordás József, Nagy Sándor, Bachusz János, Baranyai György, Nagy Jenő, dr. Antal Ferencné dr. Gyúrók Mária, Török Józsefné Baráth Mária, Sajnovics György, Nagy Jánosné Horváth Mária, Biszvurm János, Horváth Teréz, Kovács Ernő, Rábay Gyuláné dr. Szi- berliszt Kornélia, Győri Győzőné Hársfai Mária, Tavasz Lajosné Pö- löske Ilona, Schmidt Zsuzsanna, Rechert Gyuláné Tóth Mária, Jáko- vics József, Kirch Henrik, Sermaul Viktor, Ébert Boldizsár, Szél János, Szigeti Kálmánná Szigethy Etelka, Medgyesi Sándorné Wilhelm Irén, Tóth János, Szabó Imréné Hollósi Julianna, Sziegl József, Horváth Györgyné Héjjas Margit, Klemm Zoltán, Tarczali Imréné Bujdosó Eszter, Cser Józsefné Németh Mária, Julián Ferencné Szilágyi Erzsébet, Hercin- ger Józsefné Tubák Róza, Posta Zsolt, Horváth József, Tátrai János, Romeisz Györgyné Jankovits Julianna, dr. Gróf Józsefné Zsákai Rozália, Sabáli Károly. SIKLÓS SZÜLETTEK: Nagy Balázs, Szabó Anett, Várnai Anett, Molnár Edit Noémi, Vida Olivér Sándor, Miletics Hermina, Diksa Barnabás, Papp Tímea, Szinyakovics Edina, Tarjányi Edina, Rónás Lajos, Tóth Szilárd, Matovlcs Zita, Végh Brigitta, Kovácsevics Mariann, Kaszás Krisztina, Czárth Kornél. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Puskás György és Kocsi Zsuzsanna, Puskás Gábor és Kántor Agnes, Welker László és Pintér Margit, Szigetvári Antal és Végh Csilla, Végi János és Bódis Irén, Muhi András és Nagy Katalin, Kovács Oszkár és Czifra Terézia, Révész Ferenc Szilveszter és Varnyu Ilona. MEGHALTAK: Lehóczki György, Schmidt Jánosné Katies Anna, Sza- lóki Imréné Lakatos Agnes, Szekeres Istvánné Tóth Julianna, Balog János, dr. Gruber Béla, Sokácz Mátyás, Sipos Ferenc, Vörös Lászlóné Bernáth Katalin, Batik Péter, László János.