Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-08 / 276. szám

1982. október 8., péntek

Punantmt naplö

5

Testvérmegyénk pártdelegációja, mely Vladimír Szta- nics, az Eszéki Községközi Választmány titkárának vezetésével háromnapos baranyai látogatásra érkezett, tegnap délelőtt Szentirányi Józsefnek, az MSZMP Pécs városi Bizottsága első titkárának kíséretében a Pécsi Kesztyűgyárba látogatott.

A gyár konfekcióüzemében Gulyás József vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket. A közel 5000 embert foglalkoztató könnyűipari nagyvállalat az igen keresett konfekcióterme- iés mellett évente 3,5 millió pár bőrkesztyűt ad a hazai és 22 ország piacára. A termékek 75 százaléka export. Ez az egyre nehezülő gazdasági helyzetben kétségtelenül nagyobb feladatokat ró a kollektívára; jó minőség, rugalmas árpolitika, új termékek és gyorsaság nélkül ma megélni lehetetlen. Hódosi Mátyásáé, a vállalati pártbizottság titkára a mozgalmi munka szervezeti kereteiről, gyakorlati megvalósulásáról szólt. A tájékoztatók után a vendégek és kísérőik megtekintették a bőrruhagyártást és a kesztyűgyártást. Vladimir Sztanics elismerően szólt a látottakról.

A gyárlátogatás után a Xa- vér-sörözőt tekintették meg a vendégek, itt csatlakozott a delegációhoz Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára.

Délben a jugoszláv delegáció a pécsi Horvát—Szerb Általános Iskola diákotthonában töltött el egy órát; a vendégeket Ruzsin Milán iskolaigazgató és Barics Ernő, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara délszláv tanszékének vezetője fogadta. Itt a nemzetiségi oktatásról, örömeiről és gondjairól volt szó.

Az ebéd utón a vendégek ^az Eszék Éttermet tekintették *meg, ahol Weimper József, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat igazgatója kalauzolta a testvérmegye delegációját, majd a háromnapos látogatás befejezéseképpen Lukács János kíséretében az udvari határ- átkelőhelyre indultak, ahol a két megye vezetői elbúcsúztak egymástól.

K. F.

Kukoricatartósítási kísérlet Enyingen

Kukoricatartósítási kísérlet kezdődött az enyingi Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem szakembereinek az irányításával. A szárítás nélkül tárolt nedves kukoricát a Fejér megyei gazdaságban nem betonsilókban tartósítják, hanem — olcsó, egyszerű módszert alkalmazva — ammóniával kezelik, s műanyag fóliával burkolják be. Az ily módon tartósított kukoricában magas nitrogéntartalom keletkezik, az pedig mint fehérjebázis igen hasznos az állatok táplálásában.

Ha a kísérletek eredményesek lesznek, nemcsak a szárítás, hanem a nedves tároláshoz szükséges silótornyok felépítése is feleslegessé válik.

Rongáló diák a Széchenyi téren

Romokban a Zsolnay-kút

A megdöbbenés elnémította az embereket tegnap este fél nyolckor Pécsett, a Széchenyi téren. A város egyik leghíresebb dísze, a Zsolnay-kút romokban hevert: a csodálatos eozinkút egyik csészéje teljesen letörött, a másikból is levált egy nagy darab, a kút csúcsban végződő teteje a földre hullott. Pillanat alatt csődület támadt a járókelők méltán hóborogtak, hogy léhet ilyet tenni, s miért?

A tettessel a ll-es számú belgyógyászati klinika folyosóján beszélgettem, ahol vérző lábbal várt a mentőre. J. Z., a Komarov Gimnázium tanulója elmondta, többször megcsodálta már a kutat, de még soha nem jutott eszébe, hogy felmásszék. Most igen, mert azt hitte, hogy a párkány megtartja. Nem így történt; a párkányról a csészébe csúszott a lóba, ami letörött, a fiú ijedtében a kút tetejébe kapaszkodott, ami szintén elcsúszott, s a fiúval együtt leesett.

Hogy miért mászott fel? Nem tudja. Hogy mekkora kárt okozott? Azt sem ...

(Roszprim N.)

Läufer László felvétet*

Új típusú osztrák babszedö kombájnt alkalmaz a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát babkistermesztö szolgáltató részlege, azzal a céllal, hogy elsősorban a nagyüzemi termesztők körében népszerűsítsék az újdonságot. A gépen a bólyi műszakiak sokat alakítottak, hogy még jobban megfeleljen a helyi követelményeknek.

/989-re elkészül Pécs közműnyilvántartása

Fejlődő városaink több évtizedes gondja, hogy nincs tértép, nyilvántartás a közművek szövevényes érhálózatáról. Ez számtalan bonyodalom forrása, amiről elvágott vezetékek következményeiről szóló tudósítások sora tanúskodhat. A vezetékelvágás oka legtöbbször az, -logy nem ott bukkantak rá, ahol „lennie kellett volna”. A gondokat tetézi, hogy a legújabban épült vezetékek sintsenek térképen, jóllehet legalább egy évtizede hangoztat- ák mindenfelé a közműtérké- aek szükségességét.

Az ÉVM 1979-ben elrendelte a városok közműnyilvántartásainak a felfektetését — a felkérések, térképezések akkor ndultak meg (Pécsett is), kilenc város azonban — pl. Szom- aathely, Miskolc, Dunaújváros, Szolnok stb. — máris lépés- slőnyben van; maguk kezdeményezték a közműnyilvántartás létrehozását.

Tegnap Pécsett a városházán a közmű-vállalatok, a tervezők, kivitelezők és beruházók részvételével tanácskozást tartottak, amelyen áttekintették a közműnyilvántartás érdekében eddig végzett munkát. Dr. Németh Lajos bevezetőben arról beszélt, hogy az elmúlt évtizedekben milyen sok gondot okozott a városnak a nyilvántartás hiánya, s bár teljes volt az érdekeltek egyetértése ennek a szükségességét illetően, mégis nehézségekkel járt a munka indítása. Gömöry János főépítész az egységes nyilván- tártósnak a városfejlesztésre és a városüzemeltetésre gyakorolt hatását hangoztatta. Dr.

Kemény Antalné, az építési és közlekedési osztály főelőadója arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy a város 10 millió forintos szerződést kötött a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalattal a munkák 1989. március 31-i befejezésére, a költségeket 1984 végéig az ÉVM, attól kezdve a város fedezi. Eddig a közműnyilvántartásnak mintegy a negyede készült ei.

Dr. Riegel Béla, a PGTV főmérnöke elmondta, hogy különböző közműfelméréseket mór korábban is végeztek Pécsett, ezek előtanulmányként, begyakorlásként szolgáltak az 1980 elején indult, az egész városra kiterjedő munkához. A közművek térképi ábrázolásának az alapja az egységes tér- képrendszer, ami eddig nem létezett: ez a közműfelméréseket szinte csak egy lépéssel megelőzve készül. Két fontos problémára hívta fel a figyelmet. Az egyik, hogy az alaptérképek mérettartó különleges anyagának a beszerzése körül nehézségek mutatkoznak, a várható minőségváltozás pedig a térképek használhatóságát befdlvásolná. A másik; az ÉVM nsn szerint maximális előnyt kell biztosítani az ún. nyíltárkos bemérésnek, vagyis a közművezetékeket akkor kell bemérni és a helyzetüket térképen rögzíteni, amikor még láthatók. A PGTV szakemberei ennek ellenére is csak a vezetékek kis hányadához jutnak el időben a műszereikkel. A pécsi közműtérképek készítését

egyébént tíz ütemre osztották, ebből kettő — Újmecsekalja a tőle nyugatra eső területekkel, valamint az Újmecsekaljától északra lévő városrészek térképei már elkészültek.

H. I.

Látogatás a Kesztyűgyárban és a délszláv iskolában

Konferencia falvainkról

Az eszéki pártdelegáció tegnap ellátogatott a pécsi Horvát-Szerb Általános Iskola kollégiumába, ahol többek között az iskola diákjaiból álló zenekar rövid műsort adott. Cseri László felvétele

A Magyar Tudományos Akadémia Településtudományi Bizottsága október 14-én és 15-én a magyarországi falusi településekkel foglalkozó tudományos konferenciát rendez Budapesten — jelentették be a szervezők csütörtöki sajtótájékoztatójukon. A konferencián a témában érdekelt tudományágak képviselői — építészek, közgazdászok, szociológusok, környezetvédelmi szakemberek — egyebek mellett azt vitatják meg, tartós-e a népességnek az agrártérségekből iparvidékekre, faluból városba, illetve város közeli községekbe való koncentrálódási folyamata, folytatódik-e ennek a mintegy tíz éve tartó lelassulása. Lehet-e és

kívánatos-e befolyásolni a folyamat ütemét és ha igen, ezt milyen eszközökkel lehet megtenni.

A tájékoztatón Kőszegfalvi György, a településtudományi bizottság titkára elmondta, hogy az utóbbi négy-öt évben a figyelem mindinkább a falvak felé fordul, hiszen ott tartalékok rejlenek: kihasználatlan gazdasági épületek, lakások, telkek vannak, s több helyütt hatékonyabban lehetne foglalkoztatni a városokba ingázó munkásokat is.

A tanácskozásod a településekkel foglalkozó kutatók áttekintik, milyen feltételek mellett lehet helyben tartani a falusiakat, megőrizni a falvak népességeltartó és -megtartó képességét.

Pécsi utcák - híres emberek

Arany János, a költő (2.)

Ha költészetét vizsgáljuk annak egyik legjellemzőbb vonása: az eposzi, epikai hitel,

vagyis az a jelenség, hogy Arany János csak olyan témát dolgoz fel, melynek van valamiféle történeti magva, írásbeli vagy szájhagyományon alapuló, a nép alkotó tevékenységéből fakadó valósága. Saját maga így ír erről: „Az eposzi hitel nem törődik azzal, megtörtént-e a.dolog, de igen, hogy él-e a nemzet, a nép tudóiméban, emlékei — s hitében, s az utóbbiakhoz, mennyiben a költői cél engedi, makacsul tapad. Nem költ semmit, ómig hagyomány van, miből összerakni lehet; nem ferdít, hol az eltérés a nép tudalmával ellenkezik: de a monda variánsai között- válogat."

Hiába tanácsolta neki Petőfi a Toldi megírásának folytatása idején, hogy „'ha a história nem szolgál adatokkal, az nem baj, sőt még jó, mert szabadon költhetsz. Hurcold keresztül a magán- és nyilvános élet minden viszonyain! Ha így végzed Toldit, Homér és Ossian Szerencséjének fogja tartani, ha kezet fogsz velők.” Petőfi tanácsát azonban nem fogadta meg, a Toldi szerelmébe inkább beírta Nagy Lajos, egész történetét.

Bizonyos, hogy Vörösmarty heves, gyakran színes, rikító képekben fejezte ki gondolatait; Petőfi azt emelte ki verseiben, ami lelki állapotára, villogó hangulatára az adott helyzetben hatással volt. Arany a maga higgadt megfigyelő készségével a valóság jelenségeit kereste. Nemannyira a képzelő erő uralkodik verseiben, mint inkább a szemlélődés, a megfigyelés. Arany eredetileg festő akart lenni aki az élő valóságnak megfelelő külső világ tényeit apró jelenségekre bontja fel. Realitására jellemző az a többször idézett, némelyek által kifogásolt, biológiai helyzetet rögzítő megfigyelés; „édességén tiszta nyál csordult ki Toldi szája végén."

A másik, amiről szólnunk kell: a lelkiismeret szava — főleg a balladák hőseiben. Ezekben a bűnt követi a bűnhődés: Edvárd királyt kínos hallucinációk gyötrik; V. Lászlónak saját hívei szolgáltatnak igazságot; Kund Abigélt és Ágnes asz- szonyt lelkiismeretűk furdalása kergeti őrülésbe; Tuba Ferkó holdkórossá, Bende vitéz őrjön- gővé válik a lelki vád hatására.

Költői értékelésében különböző felfogásokkal találkozunk. Egyik életrajzírója, Riedl Frigyes szerint, ha ki akarjuk jelölni helyét irodalmunkban azt kell mondanunk: ö a legnagyobb magyar epikus költő. Kosztolányi a legnagyobb magyar költőnek, Szerb Antal a legma-' gyarabb magyar költőnek vallja.

Egy bizonyos: minél többet és többször olvassuk alkotásait, annál inkább meglepődünk költői nagyságán. A szabadság- harc utón, amikor nehéz volt magyarnak lenni, megírja az idegen zsarnokság c-sszeütközé- sét a nemzet érzületével az V. Lászlóban, A walesi bárdok- ban, a Szondi két aprádjában.

1860-barra Rendületlenül című versével a Szóza'ra figyelmeztetve arra buzdít, hogy árban és apályon hűségünk megálljon. A nemzeti egység fenntartásának fontosságára figyel- mez a Buda halála című eposzában, amelyben a magyar életérzés, népiség és lelkiség színes kibontása tükröződik.,

Legigazibb költői hitvallásában hirdeti: „Törzsömnek élek, érette, általa, sorsa az én sorsom."

Nincs olyan magyar költő, aki nemzeti múltunk minden jelentős korszakát annyira jellemző erővel, történeti hitellel és átéléssel nevelői érzékkel állította volna elénk, mint Arany.

Vörösmarty elsősorban a honfoglalás költője, Petőfi a forradalomé, Aranyban az egész magyar történelem tükröződik. Dr. Tóth István

Hazautazott a jugoszláv pártdelegáció